Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-24 / 198. szám
4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 24., péntek Jogi szakértőnk írja Ä kisajátítási eljárás Az ingatlanok közérdekből történő állami megszervezését átfogóan legutoljára 1976-ban szabályozták. Az 1976. évi 24. sz. tvr, és a 33/1976. (IX. 5.) MT, sz, rendelet tartalmazza a nem állami tulajdonban levő ingatlanok tulajdonjoga megszerzésének szabályait Ingatlan tulajdonjogát az állam részére çsak az említett jogszabályokban meghatározott közérdekű célokra iehet megszerezni. Ennek során a rendelkezéseket úgy kell alkalmazni, hogy biztosítsák a társadalmi és egyéni érdek összhangját, a tulajdonos és egyéb jogosult kapjon megfelelő kártalanítást, de a kisajátítás ne adjon lehetőséget munka nélküli jövedelemszerzésre. A szabályozás lehetőséget biztosít, a jogalkotó kívánatosnak tartja, hogy a kisajátítás előtt adásvétel útján kíséreljék meg az in- galan tulajdonjogának megszerzését. Társadalmi szervezet és szövetkezet tulajdonjogot csak így szerezhet, mivel kisajátítás esetén csak kezelői és használati jogot kap. A megyében a kisajátítást kérők többsége eredménytelenül próbálkozik az adásvétellel. Az ingatlantulajdonosok többsége azért zárkózik el az állam által kezdeményezett jogügylettől, mert a kisajátítástól ma gasabb kártalanítási összeget remél. E nézet téves, mivel a jelerlegi jogi szabályozás szerint a kártalanítási ösz- szeg megállapításánál a mindenkori forgalmi érték dominál. A szabályozás számos közérdekű célt sorol fel. A meA lombszinten károsító bagolylepkék második nemzedéke július közepe óta rajzik megyénkben. A lárvák kelése viszonylag korán, már augusztus első napjaiban megkezdődött és rövid idő alatt fertőzött gócok alakultak ki Kaposvár és Marcali körzetében elsősorban a rukorrépatáblákon. A lepkék tojásrakása a közelmúlt csapadékos időjárását követően megélénkült és tömegessé vált. A kis lárvák újabb hullámának tömeges kelésére ezért augusztus utolsó és szeptember első napjaiban ismételten számítani kell. A hernyókár- ,étel időszaka az idén is a szokásosnál hosszabb ideig gyében leggyakrabban közlekedés céljára kérnek kisajátítást, amit az útjainkon elvégzett jelentős számú korrekció bizonyít. Gyakrabban előforduló közérdekű cél még a vízgazdálkodás, amely alapján épülnek a víztározók. Az elmúlt években számos esetben város- és községrendezés céljára is kérték ingatlanok vagy ingatlanrészek kisajátítását. Ennek keretében kerültek kialakításra pl. Kaposvár város környékén a családi házzal való beépítésre alkalmas telkek. A jogszabály 1982-es módosítását követően családi ház építése érdekében történő kisajátítás esetén a volt tulajdonosnak a kisajátítási tárgyalás befejezéséig előterjeszthető kérelmére cseretelek biztosítására kell kötelezni a kisajátítást kérőt. Az ingatlan tulajdonosokat erről a jogukról a tárgyalást kitűző okiratban ér tesítik. Természetesen a volt tulajdonos csak akkor szerezhet így cseretelket, ha igazolja a tulajdonszerzés külön jogszabályban előírt feltételeit. Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha a részkisajátítás következtében az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, belterületi nem beépített ingatlan visszamaradó része a helyben előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el vagy az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy elhúzódik. így az augusztus első napjaibar1**elvégzett védekezésekkel a későbbi időpontban rajzó lepkék tojásrakását és lárváik kelését nem lehet megakadályozni. A hernyók támadása jelen időszakban a kései káposztafélékre, répafélékre, gyökérzöldségekre összpontosul. A jól fejlett, zárt növényállomány a lerakott tojások fejlődésének és a kis hernyók kezdeti élettevékenységének kedvező körülményeket biztosít. Az esetleges kártételek megelőzéséért ezért feltétlenül meg kell ismételni a védekezést a Bi-58 EC 0,1, a Rogor L- 40 0,1, a Sinoratox 40 EC 0,1, az Anthio 33 EC 0,1, az számottevően költségesebbé válik. A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes városi, városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási (hatósági) osztálya folytatja le. A kérelem benyújtásakor megvizsgálja a közérdekűség konkrét tartalmát, az alaki és érdemi feltételek meglétét. Ezek valamelyikének hiánya esetében a kérelmet el kell utasítani. Ha a kérelmet nem utasítják el, tárgyalás kitűzésére kerül sor. Ebben az okiratban kapnak tájékoztatást az ügyfelek a közérdekű célról, a kisajátítási terv megtekintésének helyéről, idejéről, továbbá ezzel rendelik ki az államigazgatási szakértőt a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítésére. A kisajátítási hatóság a tárgyalás megtartása után határozattal dönt a kisajátításról, rendezi az inga1- lannal kapcsolatos jogokat, jóváhagyja a kártalanítási egyezségei, illetve ennek hiányában megállapítja a kártalanítási összeget. A határozat rendelkezései ellen — a kártalanítási ösx- szeg kivételével — fellebbezést lehet benyújtani a megyei igazgatási osztályhoz. Aki a megállapítot'. kártalanítási összeget sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a kisajátítást kérő ellen indított perben kérheti a bíróságnál a kártalanítási összeg módo- tását. Dr. Vörös Tamás ^ növényj V* védelem '.'iv Unifosz 50 EC 0,1, illetve a Chinetrin 25 EC 0,05 százalékos oldatának valamelyikével (a permetléhez 0,05 százalékos Nonit nedvesítőszer hozzáadása szükséges, és a permetezést áztatássze- rűen kell végrehajtani.) Felhívjuk a kistermelők figyelmét, hogy a védekezést a gyökérzöldségeken is hajtsák végre, mert a lombrágó hernyók által leveleiktől megfosztott, éretlen gyökerek a téli tárolásra alkalmatlanná válnak. A téli retek, illetve a hajtatott hónapos retek ágyúsokat is permetezzék le. Újra jelentkeznek a bagolylepkék Cj lakótelep a román fővárosban Bukarest — a változások városa Valószíihűleg alaposain elcsodálkozik az a turista, aki néhány évi kihagyás után mostanában látogat el ismét a román fővárosba. Az idegen lépten-nyomon a változás jeleivel taiákozhat, új létesítmények tanúsítják Bukarest ütemes fejlődését. Távlati elképzelések Eltűntek már az 1977. évi márciusi földrengés nyomai is, begyógyították a sebhelyeket. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a városrendezők ' a helyreállítási munkák során fokozottabban érvényesíthették a távlati átalakítási elképzeléseket. Bukarest fejlesztése ugyanis napjainkban jól átgondolt, ho&szútávú rendezési tervek alapján történik — nem is léhet ez másként egy dinamikusan bővülő európai nagyvárosban. A román főváros vezetőinek (Budapesthez hasonlóan) elsősorban a lakosság gyors felduzzadásából fakadó problémákkal kell megbirkóz- n iuk. Bukarest népessége a második világháború után alig valamivel haladta meg az egymilliót, a hatvanas évek legelején másfél millió körül járt, napjainkban viszont eléri a 2,25 milliót. Ebből két millió jut magára a városra, a maradék pedig a Bukaresthez tartozó, s annak közigazgatásilag hetedik kerületét alkotó 29 faluban él. A szakértők szerint az ezredfordulóra a lakosságszám — az immár fél évtizede érvényben levő beköltözés i korlátozások ellenére — körülbelül két és fél millióra emelkedik. Mindebből következik, hogy a lakásépítés a román fővárosban is kiemelt feladat. Az idén például 23 ezer új otthont akarnák átadni, s az állami lakásépítés némileg csökkenő iramát a felújítások, rekonstrukciók előtérbe helyezése ellensúlyozza. Bukarest új körzeteiben korszerű lakótelepek emelkedtek, s nem kevés gondot fordítanak a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmények lehetőség saeninf párhuzamos átadására Is. Gazdasági centrum Csakúgy, mint a környezetvédelem szempontjainak messzemenő érvényesítésére, a pihenést-felüdülést-sporto- lást szolgáló zöldövezetek kialakításéira. Bukarestet mindig joggal nevezték a parkék városának: irigylésre méltóan sok a sétány, a pa- nelrengeteget megbontó virágos közkert. S a távlati tervek további többezer hektár fásítását írják elő. Pedig — ez is közismert — Bukarest egyben Románia legfontosabb ipari központja is: itt összpontosul az ország gazdasági életének számos kulcságazata. A fővárosban csakúgy, mint a négy évtizede a haladás útjára lépett állam más vidékein, új üzemeik, gyárak százai létesültek. Az ipar gyors előrelépését érzékeltet', hogy míg 1948-ban például alig egy- harmadáit adta a nemzeti jövedelemnek, addig napjainkban annak csaknem kétharmadát állítja elő. A teendők sorában szomszédunknál a hatékonyság és a termelékenység mellett a takarékos gazdálkodást, az önerőre támaszkodást és a nyereséges termelést rangsorolják előre. Emellett olyan strukturális és körzeti változtatásokat is érvényesítenek, amelyek Bukarest jövőjére is kihatnak. A kormányzat ugyanis fokozatosan mérsékelni szándékozik a túlzott főváros-cent- rikusiságot, persze nem az itteni ipari kapacitás leépítésével, hanem úgy, hogy más megyékben, az ország távolabbi területein gyorsabb fejlesztési iramot diktálnak. Kelet-nyugati metró A cél összességében világos: egészségesebb arányok kialakítása, s a beruházások egyéb torületeinék szem előtt tartása. Ilyen fontos feladat például a bukaresti tömegközlekedés javítása. A főváros centrumában idestova majdnem két évtizede nem járnak villamosok, szerepüket autóbuszok és trolik vették át. 1979 óta üzemel a metró első, kelet-nyugati vonala. 1981-ben, majd tavaly újabb szakaszokai adtaik át — jelenlegi hossza meghaladja a húsz kí’ométert, jelentős nagyüzemedet és lakónegyedeket köt össze. Az évtized végére 50 k; lométer fö lé akarják bővíteni, a felmerült egy, a város körül fucó villainy-magasvasút kiépítésének ötlete is, amelyhez a metrón kívül a sugárirányban haladó külső villamosjáratok egy részét is csatlakoztatnák. Az átalakítás, a szépítés elszántsága tehát töretlen, s akii úgy érzi, hogy most többé-lkevésbé bejárta-bebarangolta a román fővárost, felfedezte neves vagy eldu- gottabb látnivalóit, néhány esztendő múlva valószínűleg újból kezdheti az ismerkedést. Szegő Gábor 17. A tűz lesoványodott, szakállas arcokat világított meg, melyekben mélyen pa- .ázslottak a szemek. Görbült hátak, remegő kezek mutatták a várfogság em- oerrontó következményét. Fiatal korú vénemberek roskatag testei indultak a salálba, a só- és ólombá- ayák húst rohasztó, lelket pusztító világába. Tudták, mindenki tudta, mi vár rá. A bányák hírhedtsége még i kazamatákba is lehatolt. Mégis, többsége örült, mert iokévi raboskodás után megszabadul a tétlenség rémétől, az elmebontó unalomtól, a tüdőt ölő nyirkosságtól. A menetelés fárasztóságát feledtette a látvány, fű, fa, virág, madár, néha egy futó őz, surranó róka, megannyi látványosság. Mint vak emberek, akik hosszú idő után visszanyerik látásukat, úgy csodálkoztak környezetükre. A rabtartók durvaságál meg lehetett szokni, mint házsártos feleség örökös zsémbelését. Egy idő után már fel sem tűnt senkinek. De mily nagy esemény volt, ha a szerencsésnek egy bárányfelhő kúszott mélyab- lakú rácsokkal szabdalt tenyérnyi ege elé. Az már egyenesen isteni ajándéknak számított, ha egy légy tévedt be, vagy egy madár telepedett az ablakpárkányra. Hát akkor mos.t már napok óta Isten világának ezernyi csodája. Érthető hát, hogy nem sokat foglalkoztak a híg levessel, hanem inkább a gyűlő csillagok fényét, vagy a tűz táncát bámulták. Síp hangja zendült vékonyan. Köszvényes, bütykös ujjak. táncoltak nehézkesen az egyszerű fűzfaágból ké szült kis hagszeren. Szállt a szomorú, panaszos dal, aztán bátortalanul megzen- dült egy hang. Belekapcsolódott egy másik, harmadik. Az ének megtelepedett a tájon, akár a füsttel vegyes pára, és könnyeket csalt a kimarjult szemekbe. A fáradtság nem hagyta sokáig virrasztani a rabokat. A tűz lángjának l.ob- banásával hunyódtak álom ra a szemek. Már csak a parázs izzót, vékony füstcsíkot pipálva a csillagos ég felé. Rédey Egon összeláncolt társával együtt, elhúzódott a fűztől. Kevés szót tudtak csak váltani, mivel moldvai társa se a magyart, se a németet nem értette. Csak a parancsszavakat. Azt viszont hamar, hogy a tábor szélén nyugodtabban pihenhetnek, mint a zajos fogadó közelében. Egon szempillái már többször lecsukódtak, amikor egy tompa puffanásra riadt. Látta, hogy a szuronyos őr. aki korábban kezefejét e? állát puskájának csövére támasztva bóbiskolt, eldőlt mint egy krumpliszsák, és mozdulatlan maradt. Mellőle egy alak emelkedett fel, és meggörnyedve egyenesen feléje futott. Sötét, hullámos hajú fiatal arc hajol: föiéje, a homlokát ezüstpánt fogta át. — ön Rédey Egon ? — kérdezte suttogva. Bólintott. — Ne kérdezzen, legyen önnek elég annyi, _ hogy ott túl a sűrűn vár bennünket Nárcisz atya. Rédey megemelte kissé*1 kezeit, a lánc halkan megcsörrent. Rabtársa egyenletesen lélegezve, mélyen aludt. Ézsiás lopva körülnézett, majd kis fogót vont elő zsebéből, gyors mozdulatokkal lazította és csavarta ki a kéz-, majd lábbilincs rögzítő csavarját. A lehulló lánc csörrenését elnyelte a magas fű. Ézsiás megragadta a grol kezét, és ellentmondást nem túron rántotta magával az erdő felé. — Halt! — hangzott mögöttük a kiáltás, és mát dörrent is a lövés. Ézsiás hallotta, mint fü tyül el a feje mellett a golyó, és koppanva vágódik az egyik fa törzsébe. (Folytatjuk.) Nemzetközi gyógyszerészkongresszus lesz Budapesten A magyar gyógyszerészet nemzetközi elismerésének újabb bizonyítéka: Budapesten tartják a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség ez évi kongresszusát szeptember 3. és 7. között, öt világrész 70 országából mintegy kétezer szakember tanácskozik majd az Építők szakszervezetének székiházában. A tudományos üléseken neves kutatók, egyetemi oktatók, gyógyszerészek ismertetik az új gyógyszerek bevezetésének tapasztalatait és megvitatják a Biztonságosabb meghatározásukra, bevezetésükre és hatósági engedélyezésükre vonatkozó javaslataikat. A kongresszuson magyar professzorok beszámolnak a világviszonylatban elismert magyar gyógyszer-kutatásról és -termelésről. Barangolások Romániában
