Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-24 / 198. szám

1984. augusztus 24., péntek Somogyi Néplap Az ötv negyedik Hajdufy Miklós nemrég fejezte be ötvennegyedik filmjét. A rendező számos sikeres alkotást mondhat magáénak. Montée áriában 1968-ban Arany Nimfa díjat nyerít. A Veszprémi tévé­fesztiválokon éveken át az élvonalban állt filmjeivel. Fődíjat kapott a Széchenyi meggyilkoltatása, majd a Kiálts város című filmjeiért. A kritikusak diját nyerte el néhány éve A Rókus-temp- lom harangjai, később pedig a Közjáték a Vichytoen cí­mű munkájáért. Most pedig elkészült az új mű. Saul Le­vitt Parancsra itettem című írását fifimesítette meg. A történeit Washingtonban játszódik. Az Észak és Dél közti háború végén összeül a győztes hadsereg törvényszé­ke, hogy kivizsgálja a déliek egyik fogolytáiborát irányító parancsnok ügyét. A tábor­ban az embertelen körülmé­nyek és a bánásmód miatt tucatjával pusztulnák a fog­lyok. A védelem és a vád- lőtt legfőbb érvelése: min­den lépés parancsra tör­tént ... — Saul Levitt amerikai haditudósítóként részt vett a második világháborúban. Ta­núja a nürnbergi pernek. Élményei arra késztették, hogy megírja a Parancsra tettem című művét — mond­ja Hajdufy Miklós rendező. — Ezt a drámát a hatvanas években már bemutatta a Thália színház. Úgy érzem, ma a téma aktuálisabb, mint valaha. A film mind­végig a tárgyalásról szói, amelynek valódi főszereplője a védőügyvéd és az ügyész. Az ügyészt Szakácsi Sándor alakítja, a védő Kern And­rás, a vádlottat Andorai Pé­ter formálja meg. Egyszerű, pátosz nélküli a tárgyalás hangvétel^. Hiányoznak a nagy és hatásos szónoklatok. Természetességre töreked­tünk. A szereplők egymás- szavába vágva érvelnek, ál­lítanak-tagadnak, és nem végszóra beszélnék. — Milyen nézetek csapnak össze ebben a filmben? — A védő azzal érvel, hogy nincs olyan hadsereg, amelyben a parancsot meg lehet tagadni és minden tár­sadalomban engedelmeskedni kell a törvénynek. Az ügy­véd azonban morális alapo­kon, a magasabb erkölcsiség nevében bírálja a vádlott csölékedetét. — Kiderül-e a rendező ál­lásfoglalása, szándéka a mű­ből? — Kezdettől fogva az író­val azonosulok, gondolatait, érzéseit tolmácsolom, közve­títem. A föltett kérdésre azonban mindenki saját lel­kiismerete, erkölcsi tartása, hitvallása szerint cselekede­teivel adja meg a választ. — Eddigi munkái döntően történelmi tárgyúnk, s most ismét egy történelmi téma. — Úgy gondolom, a törté­nelem a legjobb dramaturg. Kialakítja a legtökéletesebb; feszültséggel teli drámák so­kaságát. Korábbi filmjeim­ben főiként magyar esemé­nyekkel foglalkoztak; első­sorban azért, mert amelyik nemzet nem ismeri a múlt­ját, az nehezen igazodik el a jelenben és nem lehet jövője sem. — Mi lesz a következő film? — Már elkészült a forga­tókönyv, de még jóváhagyás­ra vár. Ez a történet 1849- ben, két héttel a világosi fegyverlététel előtt játszódik, magánszférában. A háttér a történelem. De egyelőre erről nem szeretnék többet elárul­ni. Csík Ibolya Fizikai vizsgáló módszerrel AZ ŐSI TAPASZTALAT IGAZOLÁSA Alap az élenjáró fürdőkulturához Egy szabadalomnak bejelentett kutatási ered­mény első közlésére vállalkozunk azzal, hogy közreadjuk megyénk szülötte, dr. Barla Szabó Sándor főorvos írását. A természettudományok mind nagyobb szerepet ját­szanak századunkban. Ezek között is élenjárónak te­kinthető a fizika. így van ez az orvostudományban -s, főleg a reumatológiáiban, amely három pillérre épül, és ezek egyike a fizikoterá­pia. A gyógy-idegenforgalom ráirányítja a figyelmet a* másik alapvető tényezőre, a balneológiára >s. Hazánk rendkívül gazdag termálv- zékben, tehát a tudomány­nak és a napi gyakorlat­nak is szolgálunk, ha ezen a területen végzünk kutató munkát a bevezetőben fog­lalt szempontok figyelembe­vételével. A balneológia ősi, az em­beriséggel azonos korú ága az orvoslásnak. A modem tudomány eszközeivel azon­ban csak olyan részletre de­ríthetünk fényt, amit aze­lőtt nem ismertünk. Ezt az elmúlt száz évben nagy eredménnyel művelte a ké­mia, és lerakta az alapjait a modern balnedkém iának. Napjainkban azonban lehe­tőség nyílik arra. hogy a fizika vizsgálóeszközeivel és módszereivel további részle­teket kutassunk fel, fényt derítve ezzel a hatásmecha­nizmus olyan részleteire, amivel a kémia nem foglal­kozott, vagy ma fogia! koz­hatott. Megkönnyíti helyzetünket, hogy a kémiával szemben, ahöl több, minit 90 elem ta­lálható. a fizikában bizo­nyos szempontból egyszerűb­bé váltak a dolgok, mivel az élő és élettelen világban a jelenségek négy főerő kö­ré csoportosulnak, amelyek­be a gravitáció, az elektro­mágneses kölcsönhatás, a magerők erős és végezetül gyenge kölcsönhatása sorol­ható. Az élővilág jelenségei, te­hát az orvoslás problémái az elektromágneses témakörbe tartoznak. Mi is itt végez­tünk vizsgálatokat, és ezek eredményeiről számolunk be. Negyedszázaddal ezelőtt feladatul tűztük ki, hogy a termálvizeikben oldott kémiai anyagok közü. a fluor em­beri szervezetre, közélebbről Az iskola világa — Lengyelországban Reform az egyetemen A nyár végén, az új tan­év közeledtével felélénkült a vita Lengyelországban az egyetemről, főként a felvéte­li rendszerről. Jelenleg a felsőoktatási intézményekbe felvettek között a munkás- és parasztfiatalok aránya csupán 40 százalékos, mi­közben a munkásság és a parasztság népességen belüli aránya 70 százalék. A re­formmal kapcsolatos javas­latokat társadalmi vitára bocsátották. Vannak, akik az eddigi problémák fő okának azt tartják, hogy a felvételiző­ket rövid idő alatt túlzottan megterhelik. A májusi érett­ségit túl gyorsan követik a júniusi egyetemi felvételik — mondják. Ennek orvoslá­sára az egyik javaslat sze­rint meg kellene szüntetni az érettségi vizsgát és a középiskola elvégzésének té­nyét csupán az utolsó évvé­gi bizonyítvány dokumentál­ná. Egy másik javaslat vi­szont az egyetemi felvételit szüntetné meg, azzal, hogy az érettségi vizsga lenne a fiatalok egyetlen és elegen­dő tudásszint-bizonyítványa. A harmadik elképzelés sze­rint az érettségit és az egye­temi felvételit összevont ál­lamvizsgává kellene egyesí­teni. Ez utóbbi javaslat máris erőteljes támadások cél­pontja. A vitával1 kapcsolat­ban a Polityka című heti­lap ezt írta: „Az összevont vizsga hívei elfelejtik, hogy a túlzott stresszhatás érve valahol hamis, hiszen a stressz elleni védelmi ké­pesség a későbbi szakmai alkalmasság egyik tesztje is lehetne. A feszültségek nél­küli nevelés szegényebbé tesz.” Mások az egyetemi fel­vételivel kapcsolatos társa­dalmi preferencia-rendszer megváltoztatásában látják a felvételi reform fő felada­tát. A javasolt új preferen­cia-rendszerek a munkás- és parasztfiatalok felvételi esé­lyeit igyekeznek javítani. Ezeket a javaslatokat is bí­rálják azonban, mivel sokan demoralizálónak tartják őket, jogtalan előnyt juttatnának a kedvezményezetteknek — mondják az ellenzők. A lengyel sajtó az élénk vitában egyre nagyobb fi­gyelmet szentel az egyetemi és főiskolai oktatás általá­nos helyzetének is. Az okta­tási munka hiányosságaira, lazaságára utal az a nemré­giben közzétett statisztikai adat is, hogy az egyetemi foglalkozásoknak csaknem 30 százaléka marad el tel­jesen indokolatlanul, az ok­tatók hibájából. A társadalmi vita a felső- oktatásról továbbra is tart, és élénksége, szenvedély essé­ge azt bizonyítja, hogy Lengyelország számára élet­bevágóan fontos művelődés- és társadalompolitikai kér­désről van szó. a reumában szenvedő be­teg szervezetére kifejtett ha­tását Vizsgáljuk. A vizsgála­tok pozitív eredménnyel jár­tak, és egy új gyógyszert is eredményeztek, amely Arth- rofluor néven vonult be a gyakorlatba. Ez egy merő­ben új gyógyszer volt, és számos további problémát vetett fel. Mégpedig annak kutatását, hogy ez a rendik í- vül aktív elem a periódusos tábla legeléktronvonzóbb ele­me, milyen módon fejti ki hatását? Ez már a fizika te­rülete, tehát a vizsgálatokat is e módszer szerint kell el­végezni. Az Arthrofluor kenőcsnek, aztán sorban más fcenőcsök- nök is vizsgáltuk az elektro­mos jellemzőit, és azt talár- tuk, hogy a jó antirheumati- cumok eléktrodinaim lka i együtthatói nagyságrend ben hasonlóságot mutatnak. Kínálkozott a lehetőség, hogy megmérjük az élő em­beri test, vagy annak egyes végtagjain ugyanezeket az állandókat, mégpedig száraz és aztán kenőccsel bedörzsölt felületeken. A száraz és ke- nőesös felületek vezetőké­pessége között óriási a kü­lönbség a kenőccsel bedör­zsölt javára. Most már csak egy lépés volt hátra: megmérni a kü­lönböző viizek elektrodinami­kái állandóit, és akkor azt észleltük, hogy a desztillált víz, a kútvíz és a termál­víz elektromos jellemzője sok nagyságrenddel eltér egymástól. Számokkal kife­jezve 33-szor, illetve a ter­málvíz 66-szor aktívabb a mérit értékek alapján. Visszatérve a már említett tételhez, hogy az életjelen­ségek az elektromágneses fe­jezetbe tartoznak, nem kell mondani, hogy a leírtaknak milyen jelentőséget lehet tu­lajdonítani. Felhasználható az ered­mény úgy is, hogy az 5si gyakorlat analógiájára für­dőket létesítsünk, de most4 már nemcsak a hőfokot megszabva, hanem az elekt­romos állandót is tetszés szerint változtatva és beál­lítva. Mindezektől remélhető, hogy az eddig is nagy hírű termálvizeink szakszerűen osztályozva és adagolva olyan élenjáró fürdőkultúrá­nak vessék meg az alapjait, amilyennel ma -még sehol sem rendelkeznék. Helyzeti előnyünk kihasználására in­dokolt a kérdéssel minél behatóbban foglalkozni. Dr. Barla Szabó Sándor főorvos E hét vége augusztus utol­só hetének, egyben a diákok nyári szünidejének búcsút intő szombat—vasárnapja. A múlt heti vidám, színes forgatag helyett most csen­desebb, szerényebb a prog­ramajánlat. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központ kínálata zenekedvelőknek ígér valódi csemegét. Szombat este fél kilenckor George Sandifer és a Mississipi Band mutat­kozik be a szabadtéri szín­padon. Esős idő esetén a kulturális központban lesz a koncert. A galériateremben továbbra is láthatóak Sze- mennyei Ferenc festőmű­vész képei. Igazi idegenfor­galmi rendezvényről gon­rozata. Szombat délben egy Pécsi együttes, este fél ki­lenckor G. Touvrin együt­tese muzsikál. Másnap dél­ben a lipcsei kürtkvartettet, majd este fél kilenckor a budapesti Rézfúvós Együt­test hallgatjuk. Valamennyi előadás helyszíne a városi sportcsarnok. A Dráva Mú­zeumban A hódmezővásár­helyi fazekasság című kiál­lítás látható. Berzencén vasárnap este nyolctól a művelődési ház vendége Kiss Dezső váloga­tott autóversenyző. A hely­színen látható lesz a gép­paripája, majd filmvetítés következik, végül beszélge­tésen vall magáról, a ver­doskodott a balatoni nyár búcsúprogramjaként Szán- tódpuszla. A hét végén a kétnapos kisállattenyésztői kiállítás bizonyára egyaránt csalogatja a gyerekeket és a felnőtteket is. Vasárnap pe­dig ugyanott nemzetiségi folklórfesztiválra kerül sor. A boglárlellei kék és vö­rös kápolnában Felvidéki András és Helényi Tibor ké­pei várják a látogatókat. Fonyódon a Nyári Galériá­ban a Fonyódi Iskola fes­tőcsoport grafikai kiállítása látható. Csendes lesz a tabi hét­vége. A galériában csodál­kozhat rá újra a külföldi és a hazai érdeklődő Nagy Fe­renc míves fa- és csonlfa- ragásaira. Kapolyon vasár­nap a megye falusi dolgo­zóit várják a 33. nyári spar- t.akiádra. Barcson vasárnap este nyolckor a művelődési köz­pontban videodiszkó-mű- sort tartanak. A táncos-ze­nés rendezvényt a „Ludens" pantomim együttes fellépése színesíti. Szombat—vasár­nap is folytatódik a II. nem­zetközi rézfúvós kamaraze­nei tábor helyi előadás-so­senyzők életéről a sikeres pilóta. Nagyatádon szombaton a konzervgyár ifjúsági klub­jában lesz este nyolckor táncos-zenés rendezvény. Vasárnap a Helyőrségi .Mű­velődési Otthon zárja kirán­dulással nyári gyermekklub­ját. Kaposváron az Édosz Mű­velődési Ház kiállítással em­lékezik meg Janus Pannoni­us születésének 550. évfor­dulójáról. Az Unió ifjúsági klub a Zselicbe szervez csil­lagtúrát szombaton reggel kilenctől. A Kilián György, Ifjúsági és Úttörőművelődé- si Központ hétfői program­előzetese: Platon: Szókra­tész védőbeszéde, Jordán Ta­más előadásában. A hely­szín a Róma-hegyi villa kertje este nyolckor. A mo­zik közül a legizgalmasabb filmet a Mozimúzeum ajánl­ja szombat és vasárnap este fél hatkor. A gonosz lady című angol kalandfilm ke­rül filmvászonra. Fotónk a nyári barango­lások emléke. Sokan látták a stílusosan felújított balaton- szemesi műemlék iskolát. Egy somogyi Entz-nagykövet Kerek ötven éve annak, hogy a Budapestről Balaton- füredre közlekedő gőzös fa­padosán egy vékony fiatal­ember szorította bőröndjének fogantyúját. Szegedről indul':, s az úticél, a megbízatás állomása Tihany volt. Aján­lólevelét olyan nagyság ír­ta, mint Géléi József pro­fesszor, akadémikus. A hu­szonéves lelkes tanárjelöltet Lukács Dezsőnek hívták. Azon a nyáron Tihanyban Luikács Dezső megismerke­dett a magyar és nemzetkö­zi proitisztoílógia (egysejtű-) kutatás vezéregyéniségével, ifjabb Entz Gézával. S most, félszáz év múltával az Aka­démiai kiadó gondozásában apró, törékeny kis kötetet vehetett kezébe az olvasó, írója Lukács Dezső, aki ter­mészettudósként, állatbioló- gusként huszonöt évig So­mogybán munkálkodott, s a kismonográfia ifj. Entz Gé­za munkásságát tárja elénk. Lukács Dezső könyve ha- gyatékirodalam. Egy hetven­egy éves természettudós visz- szaemilékezései a háború előtti utolsó évek pezsgő ter­mészettudományi életéire. A kötetben szereplő kutatók Géléi József, Daday Jenő, Anton Dohm, Hugó F. Nierstrasz egyszerre -voltak szerelmesei és nagy tudású ismerői a természet viliágá­nak. Közéjük tartozott orvo­si és zoológusii dinasztia sar­jaként ifjabb Entz Géza is. Nevéhez nem kisebb dolog fűződik, mint a Balaton élő­világának első korszerű föl­térképezése. Munkatársaival és vendég kutatók vizsgála­tának egybehangolásával el­érte, hogy a Balaton első, abban az időben (1940) kor­szerű összefoglaló hidrobio­lógiái szemléletű feldolgozása megszülessék. Sebestyén Ol­gával együtt írt műve, A Balaton élete, amely 1942- ben jelent meg önálló könyviként, szintézise a több évtizedes Balaton-kutatás- nak. Lukács az életrajz bemu­tatásában szépírói erényeiről is tanúságot tesz. Entz for­dulatokban gazdag életéit a kolozsvári gyermekévektől a budapesti és külföldi tanul­mányutakon át az érett fér­fikor természettudósi mun­kásságáig élményszerű élet­rajzban jeleníti meg. Kuta- tótit, publikált, remek társa­sági embernek ismerték Entzcet, aki szabad idejében szívesen vette kezébe az ecsetet, Shakespeare drámáit és gyakran volt az Operaház zeneértő vendége. Michelan- gelót választotta eszményké­péül. Több nyelven beszélt, s a külföldi szakirodalom leg­értékesebb cikkeit, könyveit jelesen fordította. Példaképé­vé vált az akkori ifjú ter­mészettudósoknak, hiszen aj­taja mindig nyitva állt előt­tük, még ha személyes ügye­ikben kellett, hogy segítséget nyújtson. A természettudós Lukács könyve így érdekes vállalko­zás. A ma protisztolágiai és hidrobiológiái kutatásait megalapozó Entz Géza életé­vel példaszerűen bizonyítja: az ember és a természet egymás társa. S egy egész életet meghatároz, ha a gyermek legkedvesebb ját­szótársát és egyben a világot felfedező első nagy kaland­ját az erdőik, a folyók, az ál­latok jelenítik. Innentől már Lukáccsal, Entzcel együtt nyitjuk meg azt az ajtót, ahol a humanitás kezdőd'k. Békés József

Next

/
Thumbnails
Contents