Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-24 / 198. szám
1984. augusztus 24., péntek Somogyi Néplap 3 Új keresetszabályozás 1985-től Egy alapelv, húrom mocfel Második nap az országos fakitermelő versenyen Vetélkedés az ország fáskamrájában Élesítés, döntés, gallyazás, darabolás, közelítés — Rajta! — kiált a versenybíró, s a versenyző a stopper mutatójánál is gyorsabban ugrik a munkapadhoz, hogy megélezze a Stihl, vagy a Husquarna motoros fűrész láncát. Ha túlfut a tíz perces időhatáron, akkor az élesítést be kell fejeznie, s a megmunkált lánccal kell végig versenyeznie. Akinek sikerül az élesítés, annak jóval köny- nyebb az ezt követő versenyszámokat teljesítenie. Félezer kísérő és alkalmi vendég szurkolt tegnap a csaknem száz versenyzőnek, a XV. országos fakitermelő verseny második napján. Hazánk mindegyik fakitermelő gazdasága elküldte legjobb dolgozóit e látványos és férfias vetélkedésre. Itt jegyezzük meg, hogy a jövőben érdemes volna nagyobb nyilvánosság előtt megrendezni a fakitermelők versenyét, hiszen vérbeli sporthangulat, küzdelem és dráma jellemzi a vetélkedőt. Talán a 35—40 centiméter átmérőjű, 30 méter magas tölgyfák döntése a legizgalmasabb versenyszám. A kisorsolt fa tövétől a döntési irányban a bírák pirosra festett karót tűznek tíz méterre, s erre kell rádönteni a fát. Csak a legjobbaknak sikerült, köztük a 33 éves Kántor Jánosnak, a Sefag versenyzőjének: — Apám fakitermelő volt. a tanulmányi szünidőkben mellette ismerkedtem meg Annak idején a gazdaságban nagyon sokat vártak 1968-tól, a reformtól. A várakozáshoz gyakran illúziók is tapadtak. Most inkább a kishitűek vannak többségben. Kétségtelen, hogy az 1985. évi irányítási-szabályozási pályamódosítás csodákra sem képes, de azért nagy energiákat szabadíthat fel. Nehéz megmondani például, hogy a határozott és következetes anyagi ösztönzés révén milyen mértékű tartalékok kerülnek felszínre. Mindenesetre elhárulnak az útból a külső adminisztratív akadályok. A kereset-' szabályozásban — a feltehetőleg a költséggazdálkodásban — nagyobbat lépünk előre, mint eddig bármikor. Meg kell fizetni a jobb munkát A széles körű keresetszabályozási kísérletek tapasztalatait is hasznosítva 1985- től megszűnik a vállalat- nyereség és bérérdekeltség elkülönítése, kettőssége. Vagyis a keresetnövekedést nem teszik külön mutatószámtól függővé. A munkabér az anyag- és energia- költségekhez, a felhasznált eszközállomány terheihez hasonlóan költségtényezővé válik. Ahogyan az anyag- és energiafelhasználás nincs központilag külön szabályozva, ugyanúgy ezentúl a bérfelhasználásban is a gazdasági ésszerűség lesz a kizárólagos vezérlő erő. Meg lehet és meg kell fizetni a munkás, a műszaki teljesítményét, ha a munkájuk révén a bérköltségeknél (az adóterheket is beleértve) nagyobb, új érték képződik. Az új érték forrása persze nem feltétlenül több termék. A vállalati nyereséget lehet energia- és anyagtakarékossággal, az eszközök jobb kihasználásával, értékesebb, jobb minőségű, korszerűbb termék előállításával is növelni. Vagyis remélhetőleg elhárulnak az intenzív gazdasági fejlődés akadályai, azok mindenesetre, amelyek a szabályozásban rejlenek. Hol, mi változik? Az új keresetszabályozási rendszer több részlete még tisztázásra szorul, főbb elvei azonban már kialakultak. Három modelí alkalmazására kerül sor 1985-től. Az alapmodell a keresetszintszabályozás. Az ide kerülő vállalatok az egyéni kereseti szint — tehát nem a követelmény — után sávonként progresszív adót fizetnek. Adómentesség csak a minimális bért (jelenleg havi 2000 forintot) illeti meg. az előző évi szint (a bázis) tehát adóköteles. Az adómérték 10—50 százalékig terjed. Progresszív, de a legfelső sávban sem irreális. A keresetszint-szabályozás a legkötetlenebb, a legszabadabb modell, az intenzív ösztönzésre leginkább alkalmas. A másik új forma a keresetnövekmény-szabályo zás. Alkalmazhatósága szintén a szabadon felhasználható nyereség alakulásától függ. A progresszív, ám mérsékelt adókulcsok mellett ez a modell is a jelenleginél sokkal rugalmasabb bérgazdálkodást tesz lehetővé. Végül harmadik modell a központi kereset-szabályozás. Ebben a formában, mint ismeretes, a terveknek megfelelően meghatározott mértékű adómentes kereset növelésére van lehetőség. Az ezen felüli növekedést progresszív adó terheli. Elosztás helyett ösztönzés A kerésetszint-. illetve a keresetnövekmény-szabályozást az úgynevezett vegyes ágazatokban és valós nyereségi viszonyok között alkalmazzák. A többi területen, illetve az úgynevezett válságágazatokban marad a központi- keresetszabályozás. Átmenetileg egy-egy évre, a másik két formába sorolt cégek is kérhetik a központi keresetszabályozás alkalmazását, vállalva az általánosnál alacsonyabb adómentes keresetnövelési lehetőséget. A változások nem érintik az eddig is viszonylag rugalmas keresetszabályozási formákban dolgozó mezőgazdasági üzemeket. kisvállalatokat. A keresetszabályozás eddig elsősorban a jövedelem- kiáramlás kézbentartására irányult, s most az ösztönzési funkció kerül előtérbe. A váltás feltételezett előnyei mellett vitathatatlan a gazdasági, társadalmi kockázat. Minél rugalmasabb ugyanis a szabályozás, árnál kevésbé képes önmagában garantálni a teljesítményhez igazodó keresetkiáramlást. Ezért megfelelő feltételrendszer, szigor- követelményeket támasztó gazdasági környezet szükséges. Kovács József a csemeteültetéstői a fa vagonba rakásáig minden művelettel. Kilenc éve dolgozom a Sefagnál, amely első munkahelyem. Azért kezdtem ilyen későn dolgozni, mert hosszúra nyúltak tanulmányaim. Először mező- gazdasági gépszerelő lettem, majd Leningrádban, az. egyetemen erdészeti géptervező szakon végeztem. Az ELTE bölcsészkarán szakfordító-szinkrontolmács szakon is kaptam diplomát. Később itthon és Svédországban különböző tanfolyamokon vettem részt. Jelenleg fakitermelő vagyok, fakombájnnal dolgozom. Szeretem az erdőt, megnyugtat, itt elfelejtek minden gondot. Most a második-ötödik helyre várom magam. A fűrészlánc-élesítés és a döntés versenyszámok mellett gallyazásban, fűrészszerelésben, kombinált- és lánckímélő darabolásban, valamint faanyag közelítése csuklós traktorral és hidraulikus daruval felszerelt tehergépkocsin történő szállításban, rakodásban mérték össze tudásukat az öt fős csapatok és egyéni versenyzők. — 1954-ben volt az első hazai próbaverseny — mondja Szász Tibor, a zsűri elnöke, vagy ahogy itt titulálják: a versenyek atyja. — Azóta háromszor rendeztünk világversenyt, magyar tapasztalatok nyomán dolgozták ki a nemzetközi versenyszabályokat is. A Sefag másodszor kapta meg a rendezés jogát, mert az előző is jól sikerült, továbbá versenyzői az országos élvonalba jutottak. Az idei rendezés eléri a nemzetközi szintet. Az adatokat például számítógépen dolgozzuk fel. A versenyfeltételek kifogástalanok. Szász Tibor dicsérő véleménye szigorú összehasonlításokon alapul, hiszen tagja a nemzetközi zsűrinek is. Az országos versenyen — látogatókként — részt vettek a nyugatnémet Stihl és a svéd Husquarna cég képviselői is. A verseny egyik vendége, dr. Sólymos Rezső, a MÉM erdészeti főosztály- vezetője mondja: — Az országos versenynek általános hatása van az erdőgazdaságra, az itt szereplők hosszú előkészítő versenyeken vettek részt, amelyen ezrek mérték össze tudásukat. Ez a verseny egyben felkészíti az erdészeti fakitermelő munkásokat a többlet feladatok elvégzésére. Harrqinc évvel ezelőtt 2,5 millió köbméter volt a fakitermelés, ma 8 millió. A mennyiségi növekedés mögött a technológiai fejlődés és a munkások szaktudásának fejlődése áll. Az 50—100 éves vágásra érett fa óriási érték, jó szaktudással a megmunkálás során az érték növekedhet. A felszabadulás után hazánk területének 12 százaléka volt erdő, ma 18 százaléka. Ennek ellenére nem vagyunk erdő-nagyhatalom, évente 3 millió köbméterrel gyarapodik a favagyon. A magyar erdei munkás a nemzetközi összehasonlításban az élvonalban van. — Akadémikusi szinten •bonyolítja a versenyeket a Sefag — mondja végül Csö- tönyi József, a szervező bizottság titkára. — A verseny derekán megállapíthatjuk, hogy a válogatott tagjai jól szerepelnek. Kőszegi Lajos Tabon nyitják meg a szolidaritási hónapokat Magyar—-,szó vjet barátsági estek. Elkészült az őszi szolidaritási hónapok terve. Az elképzeléseket a Hazafias Népfront megyei béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottsága is megvitatta, majd jóváhagyta. A szeptember 1-e és november 10-e között megrendezendő hagyományos őszi szolidaritási akciót Tabon nyitják meg szeptember 6- án. Dr. Szentsitványi Gyu- láné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel- nöke lesz a nagygyűlés előadója. Az ősszel százhuszonöt gyűlést, kisgyűlést, csoportos beszélgetést terveznek Somogybán. A huszonöt üzemi gyűlés közül tizenhatot a szocialista brigádok tagjainak tartanak. Lesznek békegy. ülések külön áfész- dolgozóknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, nőbizottsági tagoknak. Tíz gyűlés résztvevői KISZ-es fiatalok lesznek. Harminc helyen tartanak lakókerületi gyűlést, kisgyűlést, csopor- több külpolitikai tájékoztató hangzik el a népfrontbizott- sági üléseken. Az őszi szolidaritási akció idején barátsági rendezvények sorát tartják. Így többek között Tabon és Fonyódon az Afgán Köztársaság nagykövetségével, Csurgón és Barcson a Kubai Köztársaság nagyikövetségével, Fonyódon és Marcaliban a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központtal, Mernyén és Marcaliban az NDK Kulturális és Tájékoztató- Központtal!, Magyaratá- don és Lábodon a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központéi, Igáiban és Siófokon a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központtal • együtt teremtenek fórumot a másik ország megismerésére. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házával közösen tartanak magyar—szovjet baráti rendezvényeket Kaposváron, Ka- darkúton, Babócsán, Da- rányban, Barcson. A X. békekonferencia előkészítését szolgálja az a békegyűlés, amelyet Kaposváron rendeznek szeptember végén. A felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére if júsági és felnőtt békemozgalmi dalostalálkozó lesz december közepén Kaposváron. 1985 januárjában kiállítás nyílik azokból a pályázatra érkező plakátokról, amelyek a békét jelképezik. Import helyett hazai Az Ipari Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara másfél év leforgása alatt augusztus 27—31. között immár negyedik alkalommal szervez kiállítást az eddig importált, de ma már hazailag előállított termékekből. Ezúttal a vegyipari ágazat termelői és forgalmazói mutatják be a hazai körülmények között is gazdaságosan előállítható és az eddig importált termékekkel azonos értékű gyártmányaikat. A vegyipari cikket előállító 30 vállalat, szövetkezet és kutatóintézet, illetve a forgalmazók bemutatója az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat, Budapest Vili. Rákóczi út 57. sz. alatti bemutatóházában augusztus 27—31. között naponta 10- től 16 óráig tekinthető meg. (Folytatjuk) A megye adottságaiból többre telne Széljegyzet egy kertészeti kiállításhoz Méltán dagasztotta kertbarátaink mellét a büszkeség a múlt szombaton megnyílt megyei kertészeti versenykiállításon, Tabon. A bemutatott konyhakerti ter- melvényeket ugyanis jogosan dicsérték. Ritkán látható így együtt a somogyi kis- kert-tulajd'onosok munkájának gyümölcse, s annak is a színe-java. Porcsa István megyei főkertésztől a kiskertek mestereinek bemutatkozása kapcsán a somogyi kertészeti kistermelés helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről érdeklődtünk. — Amikor a zsűri értékelését ismertette, utalt rá, hogy noha gazdag a választék az itt látható konyhakerti termelvényekből, de ennél több a lehetőség a somogyi kiskertekben. A megye adottságai s;őlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben jobbak, mint amilyen a kínálatuk. Az ágazat gondjai, a termelés jellemző vonásai sajátos módon jelentkeznek a kistermelők háza táján, s ezekkel ennek megfelelően kell számolni. Törekdni kell például a piac igényeihez való rugalmasabb alkalmazkodásra, az érdekeltség megteremtésére, illetve továbbfejlesztésére. A kiállítás megnyitójában .hallhattuk, hogy az anyag- és eszközellátottság nem mindig felei meg a kivánalmaknak, pedig enélkül nehéz növelni a hozamokat, szélesíteni a választékot. Nem kielégítő az ellátás egyes magas biológiai értékű, választékbővítő fajtákból, s a szervezett szaktanácsadáson is van mit javítani. Az egyes termel- vényekért néha indokolatlanul alacsony árat kapnak a kistermelők, jóllehet ezeket a kisgazdaságokat jóval érzékenyebben érintik a termelést alakító tényezők, mint a nagyüzemekét. — A kiskertek árutermelésére általában érvényes az előrelépés igénye, vagy differenciált fejlesztésre van szükség ? — Somogybán egyes növényeknél a fejlesztés, másoknál a visszafogás célravezető, ez az adottságokból és a kereslethez való igazodásból következik. A konyhakerti növényeknél például a kelkáposzta és a fokhagyma kivételével úgyszólván mindenre van vevő, minden pénzzé tehető, különösen a zöldbab, a paprika. a paradicsom. A gyümölcsfélék közül főként a kajszinak, az őszibaracknak, a cseresznyének, a körtének, a szilvának nagy a kereslete. Ezeknek megyénkben megfelelőek a termőhelyi adottságok és hagyományok. szívesen veszik közvetlen fogyasztásra, és érdeklődik irántuk a feldolgozó ipar is. Ami a kistermelőket érzékenyçjj érinti: a felvásárlás szervezése, lebonyolítása, rugalmassága. Ezen a téren a szőlőnél, és a gyümölcsnél akadnak még tennivalók . Olyan megállapítások ezek, melyekre érdemes odafigyelni, s amelyek kapcsolódnak a tabi rendezvényhez. H. F.
