Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-24 / 198. szám

1984. augusztus 24., péntek Somogyi Néplap 3 Új keresetszabályozás 1985-től Egy alapelv, húrom mocfel Második nap az országos fakitermelő versenyen Vetélkedés az ország fáskamrájában Élesítés, döntés, gallyazás, darabolás, közelítés — Rajta! — kiált a ver­senybíró, s a versenyző a stopper mutatójánál is gyor­sabban ugrik a munkapad­hoz, hogy megélezze a Stihl, vagy a Husquarna motoros fűrész láncát. Ha túlfut a tíz perces időhatáron, ak­kor az élesítést be kell fe­jeznie, s a megmunkált lánccal kell végig verse­nyeznie. Akinek sikerül az élesítés, annak jóval köny- nyebb az ezt követő ver­senyszámokat teljesítenie. Félezer kísérő és alkalmi vendég szurkolt tegnap a csaknem száz versenyzőnek, a XV. országos fakitermelő verseny második napján. Hazánk mindegyik fakiter­melő gazdasága elküldte leg­jobb dolgozóit e látványos és férfias vetélkedésre. Itt jegyezzük meg, hogy a jö­vőben érdemes volna na­gyobb nyilvánosság előtt megrendezni a fakitermelők versenyét, hiszen vérbeli sporthangulat, küzdelem és dráma jellemzi a vetélkedőt. Talán a 35—40 centiméter átmérőjű, 30 méter magas tölgyfák döntése a legizgal­masabb versenyszám. A ki­sorsolt fa tövétől a döntési irányban a bírák pirosra festett karót tűznek tíz mé­terre, s erre kell rádönteni a fát. Csak a legjobbaknak sikerült, köztük a 33 éves Kántor Jánosnak, a Sefag versenyzőjének: — Apám fakitermelő volt. a tanulmányi szünidőkben mellette ismerkedtem meg Annak idején a gazdaság­ban nagyon sokat vártak 1968-tól, a reformtól. A vá­rakozáshoz gyakran illúziók is tapadtak. Most inkább a kishitűek vannak többség­ben. Kétségtelen, hogy az 1985. évi irányítási-szabá­lyozási pályamódosítás cso­dákra sem képes, de azért nagy energiákat szabadíthat fel. Nehéz megmondani pél­dául, hogy a határozott és következetes anyagi ösztön­zés révén milyen mértékű tartalékok kerülnek felszín­re. Mindenesetre elhárulnak az útból a külső adminiszt­ratív akadályok. A kereset-' szabályozásban — a feltehe­tőleg a költséggazdálkodás­ban — nagyobbat lépünk előre, mint eddig bármikor. Meg kell fizetni a jobb munkát A széles körű keresetsza­bályozási kísérletek tapasz­talatait is hasznosítva 1985- től megszűnik a vállalat- nyereség és bérérdekeltség elkülönítése, kettőssége. Vagyis a keresetnövekedést nem teszik külön mutató­számtól függővé. A munka­bér az anyag- és energia- költségekhez, a felhasznált eszközállomány terheihez hasonlóan költségtényezővé válik. Ahogyan az anyag- és energiafelhasználás nincs központilag külön szabályoz­va, ugyanúgy ezentúl a bér­felhasználásban is a gazda­sági ésszerűség lesz a kizá­rólagos vezérlő erő. Meg le­het és meg kell fizetni a munkás, a műszaki teljesít­ményét, ha a munkájuk ré­vén a bérköltségeknél (az adóterheket is beleértve) nagyobb, új érték képződik. Az új érték forrása persze nem feltétlenül több termék. A vállalati nyereséget lehet energia- és anyagtakarékos­sággal, az eszközök jobb ki­használásával, értékesebb, jobb minőségű, korszerűbb termék előállításával is nö­velni. Vagyis remélhetőleg elhárulnak az intenzív gaz­dasági fejlődés akadályai, azok mindenesetre, amelyek a szabályozásban rejlenek. Hol, mi változik? Az új keresetszabályozási rendszer több részlete még tisztázásra szorul, főbb elvei azonban már kialakultak. Három modelí alkalmazásá­ra kerül sor 1985-től. Az alapmodell a keresetszint­szabályozás. Az ide kerülő vállalatok az egyéni kere­seti szint — tehát nem a követelmény — után sávon­ként progresszív adót fizet­nek. Adómentesség csak a minimális bért (jelenleg ha­vi 2000 forintot) illeti meg. az előző évi szint (a bázis) tehát adóköteles. Az adó­mérték 10—50 százalékig terjed. Progresszív, de a leg­felső sávban sem irreális. A keresetszint-szabályozás a legkötetlenebb, a legszaba­dabb modell, az intenzív ösztönzésre leginkább alkal­mas. A másik új forma a ke­resetnövekmény-szabályo zás. Alkalmazhatósága szin­tén a szabadon felhasznál­ható nyereség alakulásától függ. A progresszív, ám mérsékelt adókulcsok mel­lett ez a modell is a jelen­leginél sokkal rugalmasabb bérgazdálkodást tesz lehető­vé. Végül harmadik modell a központi kereset-szabályo­zás. Ebben a formában, mint ismeretes, a terveknek meg­felelően meghatározott mér­tékű adómentes kereset nö­velésére van lehetőség. Az ezen felüli növekedést prog­resszív adó terheli. Elosztás helyett ösztönzés A kerésetszint-. illetve a keresetnövekmény-szabá­lyozást az úgynevezett ve­gyes ágazatokban és valós nyereségi viszonyok között alkalmazzák. A többi terü­leten, illetve az úgynevezett válságágazatokban marad a központi- keresetszabályo­zás. Átmenetileg egy-egy év­re, a másik két formába so­rolt cégek is kérhetik a köz­ponti keresetszabályozás alkalmazását, vállalva az általánosnál alacsonyabb adómentes keresetnövelési lehetőséget. A változások nem érintik az eddig is vi­szonylag rugalmas kereset­szabályozási formákban dol­gozó mezőgazdasági üzeme­ket. kisvállalatokat. A keresetszabályozás ed­dig elsősorban a jövedelem- kiáramlás kézbentartására irányult, s most az ösztön­zési funkció kerül előtérbe. A váltás feltételezett elő­nyei mellett vitathatatlan a gazdasági, társadalmi koc­kázat. Minél rugalmasabb ugyanis a szabályozás, ár­nál kevésbé képes önmagá­ban garantálni a teljesít­ményhez igazodó keresetki­áramlást. Ezért megfelelő feltételrendszer, szigor- kö­vetelményeket támasztó gaz­dasági környezet szükséges. Kovács József a csemeteültetéstői a fa va­gonba rakásáig minden mű­velettel. Kilenc éve dolgo­zom a Sefagnál, amely első munkahelyem. Azért kezd­tem ilyen későn dolgozni, mert hosszúra nyúltak ta­nulmányaim. Először mező- gazdasági gépszerelő let­tem, majd Leningrádban, az. egyetemen erdészeti gépter­vező szakon végeztem. Az ELTE bölcsészkarán szak­fordító-szinkrontolmács sza­kon is kaptam diplomát. Később itthon és Svédor­szágban különböző tanfolya­mokon vettem részt. Jelen­leg fakitermelő vagyok, fa­kombájnnal dolgozom. Sze­retem az erdőt, megnyugtat, itt elfelejtek minden gon­dot. Most a második-ötödik helyre várom magam. A fűrészlánc-élesítés és a döntés versenyszámok mel­lett gallyazásban, fűrész­szerelésben, kombinált- és lánckímélő darabolásban, valamint faanyag közelítése csuklós traktorral és hid­raulikus daruval felszerelt tehergépkocsin történő szál­lításban, rakodásban mér­ték össze tudásukat az öt fős csapatok és egyéni ver­senyzők. — 1954-ben volt az első hazai próbaverseny — mondja Szász Tibor, a zsűri elnöke, vagy ahogy itt titu­lálják: a versenyek atyja. — Azóta háromszor rendez­tünk világversenyt, magyar tapasztalatok nyomán dol­gozták ki a nemzetközi ver­senyszabályokat is. A Sefag másodszor kapta meg a ren­dezés jogát, mert az előző is jól sikerült, továbbá ver­senyzői az országos élvonal­ba jutottak. Az idei rende­zés eléri a nemzetközi szin­tet. Az adatokat például számítógépen dolgozzuk fel. A versenyfeltételek kifogás­talanok. Szász Tibor dicsérő véle­ménye szigorú összehasonlí­tásokon alapul, hiszen tagja a nemzetközi zsűrinek is. Az országos versenyen — látogatókként — részt vet­tek a nyugatnémet Stihl és a svéd Husquarna cég kép­viselői is. A verseny egyik vendége, dr. Sólymos Rezső, a MÉM erdészeti főosztály- vezetője mondja: — Az országos verseny­nek általános hatása van az erdőgazdaságra, az itt sze­replők hosszú előkészítő versenyeken vettek részt, amelyen ezrek mérték össze tudásukat. Ez a verseny egyben felkészíti az erdé­szeti fakitermelő munkáso­kat a többlet feladatok el­végzésére. Harrqinc évvel ezelőtt 2,5 millió köbméter volt a fakitermelés, ma 8 millió. A mennyiségi növe­kedés mögött a technológiai fejlődés és a munkások szaktudásának fejlődése áll. Az 50—100 éves vágásra érett fa óriási érték, jó szak­tudással a megmunkálás so­rán az érték növekedhet. A felszabadulás után hazánk területének 12 százaléka volt erdő, ma 18 százaléka. En­nek ellenére nem vagyunk erdő-nagyhatalom, évente 3 millió köbméterrel gyarapo­dik a favagyon. A magyar erdei munkás a nemzetközi összehasonlításban az élvo­nalban van. — Akadémikusi szinten •bonyolítja a versenyeket a Sefag — mondja végül Csö- tönyi József, a szervező bi­zottság titkára. — A ver­seny derekán megállapít­hatjuk, hogy a válogatott tagjai jól szerepelnek. Kőszegi Lajos Tabon nyitják meg a szolidaritási hónapokat Magyar—-,szó vjet barátsági estek. Elkészült az őszi szolidari­tási hónapok terve. Az el­képzeléseket a Hazafias Népfront megyei béke-, ba­rátsági és szolidaritási mun­kabizottsága is megvitatta, majd jóváhagyta. A szeptember 1-e és no­vember 10-e között megren­dezendő hagyományos őszi szolidaritási akciót Tabon nyitják meg szeptember 6- án. Dr. Szentsitványi Gyu- láné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel- nöke lesz a nagygyűlés elő­adója. Az ősszel százhuszonöt gyűlést, kisgyűlést, csopor­tos beszélgetést terveznek Somogybán. A huszonöt üzemi gyűlés közül tizenha­tot a szocialista brigádok tagjainak tartanak. Lesznek békegy. ülések külön áfész- dolgozóknak, kisiparosok­nak, kiskereskedőknek, nő­bizottsági tagoknak. Tíz gyű­lés résztvevői KISZ-es fia­talok lesznek. Harminc he­lyen tartanak lakókerületi gyűlést, kisgyűlést, csopor- több külpolitikai tájékoztató hangzik el a népfrontbizott- sági üléseken. Az őszi szolidaritási ak­ció idején barátsági rendez­vények sorát tartják. Így többek között Tabon és Fo­nyódon az Afgán Köztársa­ság nagykövetségével, Csur­gón és Barcson a Kubai Köztársaság nagyikövetségé­vel, Fonyódon és Marcali­ban a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központtal, Mernyén és Marcaliban az NDK Kulturális és Tájékoz­tató- Központtal!, Magyaratá- don és Lábodon a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központéi, Igáiban és Sió­fokon a Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Köz­ponttal • együtt teremtenek fórumot a másik ország megismerésére. A Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zával közösen tartanak ma­gyar—szovjet baráti rendez­vényeket Kaposváron, Ka- darkúton, Babócsán, Da- rányban, Barcson. A X. békekonferencia előkészíté­sét szolgálja az a békegyű­lés, amelyet Kaposváron rendeznek szeptember vé­gén. A felszabadulás 40. évfor­dulója tiszteletére if júsági és felnőtt békemozgalmi dalos­találkozó lesz december kö­zepén Kaposváron. 1985 ja­nuárjában kiállítás nyílik azokból a pályázatra érke­ző plakátokról, amelyek a békét jelképezik. Import helyett hazai Az Ipari Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Ka­mara másfél év leforgása alatt augusztus 27—31. kö­zött immár negyedik alka­lommal szervez kiállítást az eddig importált, de ma már hazailag előállított termé­kekből. Ezúttal a vegyipari ágazat termelői és forgal­mazói mutatják be a hazai körülmények között is gaz­daságosan előállítható és az eddig importált termékekkel azonos értékű gyártmányai­kat. A vegyipari cikket előállí­tó 30 vállalat, szövetkezet és kutatóintézet, illetve a for­galmazók bemutatója az Ipari Reklám és Propagan­da Vállalat, Budapest Vili. Rákóczi út 57. sz. alatti be­mutatóházában augusztus 27—31. között naponta 10- től 16 óráig tekinthető meg. (Folytatjuk) A megye adottságaiból többre telne Széljegyzet egy kertészeti kiállításhoz Méltán dagasztotta kert­barátaink mellét a büszke­ség a múlt szombaton meg­nyílt megyei kertészeti ver­senykiállításon, Tabon. A bemutatott konyhakerti ter- melvényeket ugyanis jogo­san dicsérték. Ritkán látha­tó így együtt a somogyi kis- kert-tulajd'onosok munkájá­nak gyümölcse, s annak is a színe-java. Porcsa István megyei fő­kertésztől a kiskertek mes­tereinek bemutatkozása kap­csán a somogyi kertészeti kistermelés helyzetéről, to­vábbfejlesztésének lehető­ségeiről érdeklődtünk. — Amikor a zsűri értéke­lését ismertette, utalt rá, hogy noha gazdag a válasz­ték az itt látható konyha­kerti termelvényekből, de ennél több a lehetőség a so­mogyi kiskertekben. A me­gye adottságai s;őlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermesz­tésben jobbak, mint ami­lyen a kínálatuk. Az ága­zat gondjai, a termelés jel­lemző vonásai sajátos mó­don jelentkeznek a kister­melők háza táján, s ezekkel ennek megfelelően kell szá­molni. Törekdni kell példá­ul a piac igényeihez való rugalmasabb alkalmazko­dásra, az érdekeltség meg­teremtésére, illetve tovább­fejlesztésére. A kiállítás megnyitójában .hallhattuk, hogy az anyag- és eszköz­ellátottság nem mindig felei meg a kivánalmaknak, pe­dig enélkül nehéz növelni a hozamokat, szélesíteni a vá­lasztékot. Nem kielégítő az ellátás egyes magas bioló­giai értékű, választékbővítő fajtákból, s a szervezett szaktanácsadáson is van mit javítani. Az egyes termel- vényekért néha indokolat­lanul alacsony árat kapnak a kistermelők, jóllehet eze­ket a kisgazdaságokat jóval érzékenyebben érintik a ter­melést alakító tényezők, mint a nagyüzemekét. — A kiskertek áruterme­lésére általában érvényes az előrelépés igénye, vagy differenciált fejlesztésre van szükség ? — Somogybán egyes nö­vényeknél a fejlesztés, má­soknál a visszafogás célra­vezető, ez az adottságokból és a kereslethez való igazo­dásból következik. A kony­hakerti növényeknél példá­ul a kelkáposzta és a fok­hagyma kivételével úgyszól­ván mindenre van vevő, minden pénzzé tehető, kü­lönösen a zöldbab, a papri­ka. a paradicsom. A gyü­mölcsfélék közül főként a kajszinak, az őszibarack­nak, a cseresznyének, a kör­tének, a szilvának nagy a kereslete. Ezeknek megyénk­ben megfelelőek a termőhe­lyi adottságok és hagyomá­nyok. szívesen veszik köz­vetlen fogyasztásra, és ér­deklődik irántuk a feldol­gozó ipar is. Ami a kister­melőket érzékenyçjj érinti: a felvásárlás szervezése, lebo­nyolítása, rugalmassága. Ezen a téren a szőlőnél, és a gyümölcsnél akadnak még tennivalók . Olyan megállapítások ezek, melyekre érdemes oda­figyelni, s amelyek kapcso­lódnak a tabi rendezvény­hez. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents