Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 23., csütörtök Barangolások Romániában Megye az elsők között Országos fakitermelő verseny Himnusz az erdőben Két napig sivít a fűrészgép „Erdész vagyok, csendes tanyám erdő mélyében alll, Hová csák farkas és madár, szélíd 'kis őz talál .. Az erdészek himnuszát re­pítette a szellő a Zselic ölén, Eopoly völgyében. A völgy tisztásán karéjban sátrak állnak, lent középen korlátokkal körülvett „küz­dőtér” előtt fölsorakoztak a csapatok, az ország minden erdő- és fafeldolgozó gazda­sága képviseltette magát. A magas rudakon zászlók hir­detik a résztvevőket, a do­bogó mellett fölhúzták a zöld erdész-zászlót, amely jelzi, hogy hamarosan kez­detét veszi a fakitermelők olimpiája. A XV. országom fakitermelő versenyt tegnap délután nyitották meg a so­mogyi Ropolyon. Az idei bajnokságot a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság rendezi, amelyben köz­reműködik az ágazati mi­nisztérium és szakszervezet, az Országos Erdészeti Egye­sület, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet. Me­gyénk hat esztendő után másodszor lett vendéglátója e látványos versenynek. — A szakma legjobbjai vesznek részt — mondta Schvartc Dezső, a Sefag osz­tályvezetője, a házigazdák egyik rendezője. — A ver­senyprogram összeállitasa során a fakitermelő munka­végzés meghatározó munka­fogásait vettük figyelembe. A versenyzők .mellett kísé­rők is érkeztek, a verseny során egymástól is tanul­nak, a tapasztalatokat a munkában hasznosítják. — A verseny mennyiben hasonlít a hétköznapi mun­kára? — Valamivel jobb feltéte­lek vannak itt, mint a gya­korlatban, de végül, is a fogások, a műveletek ugyan­azok. Az ország minden tájáról összesen száz versenyző ér­kezett a zselici erdőbe, akik sorsolással rajtszámot kap­tak. Két napon át mérik össze szakmai tudásukat különböző versenyszámok­ban, a fürészlánc élesítésé­től kezdve a rakodásig, szál­lításig. A csapatversenyben öt fős brigádoknak kell tel­jesíteni az aprólékosan elő­írt feladatokat. A csapatok mellett egyéni versenyben is avatnak bajnokokat. Az.első helyezést elérő csapatra tíz­ezer forint és a vándorser­leg vár, míg az egyéni ver­senyszámokban nyolc arany-, ezüst- és bronzér­met osztanak ki, az össze­tett egyéni versenyben ér­meket, vándorserleget és pénzjutalmakat lehet nyerj ni. A versenydíjak mellett tizenhat különdíjérl küzde­nek a nevezettek. A katonazenekar pattogós indulóját hallgatta az erdő, mikor az ünnepélyes meg­nyitóra fölsorakoztak a csa patok. Elsőként dr. Szács Tibor, a zsűri elnöke kö­szöntötte a versenyzőket, a vendégeket, majd Takq.cs László, a Sefag vezérigaz­gatója kívánt mindenkinek sikeres szereplést és jó időt a kellemes augusztus végi napfényben. Végül dr. Dobi Ferenc, a Medosz főtitkára, országgyűlési képviselő mcn- dott beszédet, és megnyitot­ta a kétnapos XV. országos fakitermelő versenyt. K. L. Lehet az egyik esztendő fontosabb a másiknál? Az idei évnek több minden megkü­lönböztetett jelentőséget köl­csönöz a Román Szocialista Köztársaságban. Idén ünnep­ük az ország feliszabadulá- sánaík 40. évfordulóját, s megkezdődtek az előkészüle­tek a Román Kommunista Párt közelgő XIII. kong­resszusára. Akkor jártam a szomszé­dos szocialista országiban, amikor a különböző fórumo­kon megvitatták a nemzeti ünnep, augusztus 23-a és a soron levő kongresszus tisz­teletére összeállított munka­terveket. Gyulafehérvár, ez a több minit kétezer éves város an­nak az Álba megyének székhelye, amelyet — szív alákú határvonalaira utalva — az ország szívének is szoktak nevezni. Az erdélyi síkságon helyezkedik el, 425 ezer 'lakójának fele kilenc városban él. A többiek hegy­vidéken vagy sík tájon épült községekben találják meg boldogulásukat. Alig akad olyan település, amelyet ne érintene folyó vagy patak, a vízhálózat 220 kilométer hosszú, a bányák aranyat, ezüstöt, rezet és más nemes­fémeket adnak. A megyei pártbizottság székházéban prof. dr. Joan Moceanu ideológiai titkárral beszélgetek, s óhatatlanul szó esik gazdasági kérdések­ről is. — 'Elsősorban jó eredmé­nyekkel ünnepeljük a 40. évfordulót, és készülünk a párt XIII. kongresszusára, amely 1990-ig határozza meg az építőmunka további lépcsőfokait. Az utóbbi esz­tendőkben mindig az elsők között végzett a megye a szocialista munkaverseny­ben: 1982-ben első, tavaly második díjat .kapott. Ez an­nál fontosabb, mert nagy gabona- és szőlőtermesztő vidékeink vannak, a Kárpá­tok nyugati .részén fontos bányák működnek, szer­szám-, varró- és mosógépek bútorok, cipők, szőnyegek készülnek itt. Exportálunk Magyarországra is. Sadoveanu, a nagy román kritikai realista író — egy­szerre költőien és a valóság talaján maradva — a szép­ség patakjának nevezte a Sebest. Keskeny, köves med­rében csörgedezik vagy ép­pen zúg tovább a folyó. Kü­lönböző magasságokban tá­rozók gyűjtik össze vizét, hogy erőműveket műiködtes-- senek vele. Háromezer mun­kás dolgozik az építkezése­ken. A havasok egyik csodála­tos völgyében, a Tau nevű kis település közelében jó mélyéket lélegzőnk a tiszta, magaslati levegőből. A vad és zabolátlan vidéken meg­veti lábát az ember. Mintha nehezen tűrné a hegy ezt az újfajta honfoglalást: az úton omlások nyomait kerül­geti a kocsink, s hálát adha­tunk az égnek, hogy a szik­ladarabok más időt válasz­tottak maguknak a helyvál­toztatásra. Szép és kemény minden­napokat étnek azok, - akik itt keresik a kenyerüket. Azért dolgoznak, hogy még szebb, komfortosabb legyen az élet: az övék és másoké otthon, a lakott területeken. — Nincs ahhoz hasonló ér­zés, mint amikor hosszú és megfeszített munka után. át­adunk valamit az országnak — mondja Drasovean Vidor, a vízierőmű-építkezés párt­bizottságának titkára. — Hu­szonnégy óráig tartott a föld alatti szerelés egyfolytában, mielőtt sikerült bekötni a sugagi 2. vízierőművet az országos energiahálózatba. S közben pillanatok alatt kel­lett dönteni, választ adni. És sikerült! Az egyik leendő tározótó­nál saját vállalásukról be­szél Fosztó Zoltán. A 34 éves bányászati üzemmérnök Nagybányán szerezte .képesí­tését, s az elmúlt 11 eszten­dőben négy. vízierőmű épít­kezésén dolgozott. Itt 95 munkást irányít, 790 méter magasságban. Az irányító- központ mellett magyarázza: — Ebben a nagy tározóban gyűjtjük a hegyi patakok vizét. SzikLaalagútban vezet­jük tovább, s a víz körülbe­lül 300 méteres szintkülönb­ség felgyorsult erejével for­gatja az energiafejlesztő tur­binát. Ahol most állunk, ez nem a legfelső gát, van fel­jebb is, már elkészült Oasá- nál. A fal tervezett magassá­ga itt 74 méter lesz. össze­sen 110 ezer köbméter beton kell a zsalukba. Azt vállal­tuk, hogy augusztus 23-ig el­érjük a 74 métert. E szavákra két 16 tonnás. 60 méter magas daru bólo­gat a közelünkben. Halász Ferenc (Folytatjuk.) A gyulafehérvári porcelángyár egy részlege 16. — Mert ebben a hazában kevés kivétellel, amióta az utolsó A.qpád-bázi lehunyta a szemét, mindég idegen ki­rályék uralkodtak. Idegen udvart és szokásokat hoztak. Aztán 'idegen népék jöttek és ők uralkodtak. A magyar­nak nyugvása csak akkor van saját 'hazájában, ha el­ismeri és kiszolgálja az ide­gen hatalom érdekeit. Ezért nálunk a nemzeti iránti hűt­lenség oly gyakori szokás és nallgiatóLagosan elfogadott magatartás lett, mint egykor asz a házastársi hűtlen- >ég­Lásd, ez a leány gyönyö­rű. Egy jobb sorsa érdemes nemzeti költőnk múzsája volt. Már tudja, hogy azért lett halhatatlan, mert egyko­ron lángra, lobbantotta a gé­niusz lelkét. S azt hiszed, nogy most másként szeret­né, mint akkor tette? Té­vedsz. Lilla engem szeret, Moránl, az erős és gazdag lóriit, s ezért bármikor el­adná a .halhatatlanságát. így /agyunk a hazaszeretettel is. — Az a kabát, amit vi­selsz, másról beszél. Tettek­ben megnyilvánuló hazasze- .etetről, nagy harcokról, fé­nyes győzelmekről. Mórán végúgaiimitóttá a mentéjét. — És véres megtorlásek- ról — mondta. — Börtönben megnyomorodott és bitón ki- szenvedett hazafiak ezrei­ről. De ki a hazafi, ifjú uram? A hatalom szerint az, akii szolgál. Attól függ min­den, hogy melyik oldalról nézzük a 'kérdést, és mind­egyik oldalnak van ideoló­giája. — A nép oldaláról kell megítélni a hazafiság kér­dését. — A nép. Gondolom, eza­latt a többséget érted. — Igen. A mindennapok verítékező, kenyerét nehezen előteremtő emberét. — Mi sem szerezzük köny- nyen, amink van — mondta Mórán. — Szegényektől ilyen dolgokat nem lehet szerezni — mutatott körbe. — A sze­gényt megvendégeljük, mint titeket. — V’agy megeszitek — mondta Nárcisz. — Van olyan is talán, ha más nincs. — De hisz ez borzasztó — szörnyedt el Ézsiás. — Ugyan miért? Mennyi­vel tiszta tlanabb egy em­ber, mint mondjuk egy ser­tés? Mérgező a húsa? Arról van csak szó, hogy a föld­nek ezen a részén ez nem szokás. Másutt pedig a disz- nóevés nem szokás. Sőt, ugyanúgy halállal bünteten­dő, mint itt lenne az em­berevés. Megint a szokás­hoz jutottunk, de a szokás nagy úr. Mindenki igyekszik törvényt csinálni a saját szo­kásából, . és szömyűllködik a másikon, aki sajátját gyako­rolja. Mórán felállt. — El'bocsátalák bennete­ket, végezzétek a dolgotokat tovább, nem titok előttem. Becsüllek érte ifjú uram. Járj szerencsével és nyitott szemmel ezen a világon. Felálltak, összecsendültek a serlegek. Ézsiás már nem csodálkozott semmin. Az alkonyodé erdőben ugyan azon az úton vezette őket viisszafeLé a cigányesa- pat, mint amelyiken jöttek, és ott engedték szabadon őket, áhol elfogták. Még a kétcsövű mordályt is vissza­dugták az övébe. * Éasiásék folytatáik útjukat, a cigányak eltűntek a sűrű­ben. Nárcisz szólalt meg. — Tovább menjünk? Ézsiás csak a fejével bó­lintott. Amint távolodtak, újra fülébe zendült az anda­lító hegedűszó. Életünk számokban Megjelent a Statisztikai Évkönyv A lovak patái tompán dobbantak a magas fűben. Harsogott az erős fogak és állkapcsok harapásában a zöld. A tábortűz lángja magas­ra csapott, rőt fénnyel vilá­gította meg az embereket. Pattogva égett a tűz, hány­ta sziporkáit. Tejfehér pára ereszkedett a völgyre, le­nyomja a kesernyés füst szagát. A távolban egy állat •vonított, kétségbeesett hang­ja élesen hasított az este bé­kés csendjébe. A rabok egymáshoz lán­colva feküdtek, halkan be­szélgettek, és volt, aki apa- tikusan meredt maga elé, és hallgatott. Fehér madrágos, fekete kabátos, szűrön y os puskás császári katonák gyű­rűje fogta körbe őket. Min­denki fáradt volt az egész napi gyaloglástól, rab és rab tartó egyaránt. A tisztek a szemben levő fogadó nagt érmében sűrűn emelgették poharaikat, ned­vesítve az egész napos hő­ségben taplóra száradt nyel­vüket. A fogadós piroso­dó arccal forgolódott körü­löttük, maga szolgálta ki őket, maga töltött abba a pohárba, amelyik kiürült. A konyhában sercegett a fris­sen vágott baromfiak alatt a zsír, és ínycsiklandó illa­tok szálltak a levegőben. A rabok között szétosztot­ták a bádogedényekbe töltött híg levest, napi ételüket. Volt, aki fenékig ikilkana- lazta, másak kiöntötték, és inkább vizet töltve helyére, azt itták. (Folytatjuk.) A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Statisztikai Évkönyv, amely a legfontosabb ada­tokról több évtizedre visz- szamenően nyújt áttekintést, képet ad az ország társadal­mi, gazdasági szerkezetéről, a lakosság életkörülményei­ről. Á népmozgalmi adatok szerint az országnak 1984. január 1-ér 10 678 770 lakosa volt, a lélekszám öt év óta folyamatosan csökkeni Ta­valy 21 ezerrel többen hal­tak meg, mint ahányan szü­lettek. 127 258 gyermek szü­letett. A férfiak és nők aránya évek óta nem változik, 48,4, illetve 51,6 százalék. A vá­roslakók száma és aránya növekedett: jelenleg Buda­pesten él az ország lakossá­gának 19,3, a vidéki váro­sokban 36,7, a községekben 44 százaléka. Nőtlen illetve hajadon a 15 éven felüli korosztály 18,1, házasságban él 65,4, özvegy 10,8 elvált pedig 5,7 százaléka. Több a nőtlen, mint. a hajadon, az elváltak és özvegyek na­gyobb hányada viszont nő. Az elmúlt évben 75 969 há­zasságot kötöttek az ország­ban'— 419-cel többet mint egy évvel ezelőtt —, ugyan­akkor 750-nel több volt a válás: 29337 házasságot bon­tottak fel. Az oszágban 1983-ban 74 214 lakás épült, s 15 449 megszűnt. Tavaly újabb 48 ezer lakást kapcsoltak, be a vezetékes vízhálózatba, 54 ezret pedig a közcsatorna­hálózatba. A gázt 47 ezer, a távfűtést csaknem 30 ezer lakásba vezették be. Az át­lagos vililamosenergai-fo- gyaszrtás tovább növekedett: az elmúlt évben egy háztar­tásban havonta átlagosan 138 kilowattórát használtak fel, •nyolc kilowattórával többet, mint egy évvel korábban. A személygépkocsik szá­ma meghaladja az 1,2 mil­liót. Útjainkon legtöbb — 372 113 — a Zsiguli, nagy­ságrendben ezt követik a Trabantok, majd a Skodák. Az országos közúthálózat 29 690 kilométer, mindössze 6 kilométerrel gyarapodott egy év alatt. A közműveLődés adatai szerint az ország 4809 nyil­vános könyvtárát egymillió 626 ezren látogatták, 21 ezer­rel többen, mint egy évveL korábban. A mozik 193 fil­met mutattak be, 69 millió nézőnek. A mozilátogatók száma az elmúlt években Budapesten és a községek­ben csökkent, a vidéki vá­rosokban kis mértékben nö­vekedett. A színházakban 636 dara­bot mutattak be, 12 898 elő­adáson, valamivel több mint 6 millió néző előtt. 39 ezer­rel kevesebb látogatót von­zottak a színházak, mint a megelőző esztendőben. A televízió-előfizetések szá­ma egy év alatt 26 ezerrel gyarapodott, s elérte a két­millió 864 ezret.

Next

/
Thumbnails
Contents