Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
1984. augusztus 23., csütörtök Somogyi Néplap 5 «liïll Szigetek a Volgán Motorcsónakkal nomádok között. Kétszáz millió éves fenyő Ipolytarnócáról Farestaurátori konferencia kezdődött Kaposváron Süppedős a homok a Vol- ga-parton, s a hullámok apró redőket vájnak a laza fövenyben. Távolabb szárnyashajó szeli a vizet, a parthoz simul, aztán utasokat váltva elindul fölfelé a folyón: a végállomása Kali- nyin. Az apró és rozoga motorcsónak, amelynek kormánykerekénél V. I. Grigorjev, a vernyevolzsszkajái üdülőtelep vezetője ül, lefelé tart a folyón. Először fürdőző- ket, később horgászcsónakokat kerülgetünk. Ahogy beljebb érünk a tóvá szélesedett folyón, elmaradnak a kajakosok is. Szigetek tűnnek fel egymás mögött, rajJ tűk zászlók és a felszálló füst "jelzi: tart a turistaidény. A homokparton kifeszített köteleken fehérnemű szárad, és a szálfaegyenes fenyők csendjét gyerekzsivaj töri meg. Út nem vezet a szigetekre, megközelíteni mindegyiket csak csónakon lehet, s aki arra szánja magát, hogy itt tölt el rövidebb, hosszabb időt, az közel kerül a természethez. Azt eszi, amit maga főz, vagy indulás előtt a parton vásárol. Kint az országút mellett felépült egy üdülőközpont. Ez egyidőben télen-nyáron hatszáz embernek biztosít pihenési lehetőséget. Komfortosak a szobái, s a vendégeknek naponta háromszor terítenek a központi étteremben. A többség azonban inkább a volgai szigeteket — s vele együtt a nomád életet — választja, és azt főz magának, amit a tóvá duzzasztott folyó kínál. Az üdülőterület félúton van Moszkva és Kalinyin között. Kilenc iránybap indulnak innen a turistautak. A legrövidebbhez a konako- vói gyárkémények mutatják az irányt, a leghosszabb pedig felvezet egészen a Szeli- ger tóig, s több napig tart. A Volga itt még csak folyó. Folyammá délebbre szélesedik. A dubnai csatorna építésekor azonban szükség volt arra, hogy felduz- zasszák a vizet, így alakult ki — sok szigettel, hangulatos csatornákkal — a tengerre emlékeztető folyószakasz. Azt is mondják: a moszkvai tenger része ez. Simogató és nem sodró itt a folyó, a zsombékokon vadkacsa költ és sirályok tanyáznak. A motorcsónakkal magunk mögött hagyjuk az első szigeteket. Itt már több, mint két kilométer széles a folyó és tizenöt méter mély a víz. A fenyők szálfaegyenesek. Kalinyin megye területének 49 százalékát fa borítja: fenyő, nyír. nyár és rózsaszín virágú akác. Itt a Volga mentén a fenyő az úr, s ahol a tűlevelűek, engedik, gyökeret ver a fűzfa. A szigetek mögött — ahol leállítjuk a motorcsónakot, a folyó mélységével arányos a csend. Négyen ringatózunk a csónakban, és hallgatjuk a folyót. — Szergej, te miért szereted a Volgát? — kérdezem kollégámat, a Kalinyinszka- ja Pravda főszerkesztő-helyettesét. — Ideges ember vagyok és itt kint a csend megnyugtat. Sokszor indultam el már lefelé a folyón fáradtan, idegesen, s mire ideértem, kipihentem magam. Útközben ismerősökké! találkoztam, szót váltottunk, együtt uzsonnáztunk. Úgy fele úton van egy őrház, ahol barát és egy pohár vodka vár akár délután, akár hajnalban érkezem. A mackós mozgású férfi úgy érzi, kell még valamit mondania: — Szóval a Volga igazi orosz folyó. Ezért szól sok ének és sok elbeszélés róla. Csend száll közénk. Ezt a motorcsónak alkalmi kormányosa töri meg: — Aláírom, amit a Szergej mond. A csónak negyedik utasát a Kárpátokból sodorta ide a Volgára a sors. Ny. V. Tyi- mofejevnek híyják. Ismeri a Tisza simogatását, az erdők zúgását, de érti már a Volga hangjait is — Becsületes, kemény munkára tanítja az emberi ez a folyó. Gazdag, de nem ad semmit sem könnyen. Halkabban induf tovább a motorcsónak. Az alkalmi kormányos — szőke, magabiztos ember — azt mondja, tilosban járunk: ez a rész már a madarak költőhelye, augusztus végéig, szeptember elejéig csak azoknak van joguk belépni, akik a csendre vigyáznak. — S ha kiderül? Felnevet: s — Azt feleljük majd, hogy mi vagyunk az őrök. Négy Volga is folyik itt egymás mellett. A főág a legszélesebb, a leningrádi A tömeg üfiemesen üvöltött: — Gyertek ki! Gyertek ki! Az együttes még váratott magára. Aztán hirtelen elöntötte a fény a termet, berobogott a Banda. Egyszerűen csak a Banda. A dobos eszeveszetten verni kezdte a bőröket, a gitáros egy alapos rúgással szólásra bírta az erősítőt. Négyen voltak, s rpind hosszú hajúak. A basszvs- gitáros volt köztük a legidősebb: tizenkilenc éves. Az énekes a mikrofonhoz lépett, aztán csak Öt világította meg a reflektor.. Az elől állók megérintették a lábát. Boldogok voltak, hogy elérhették az énekest. Ö pedig rákezdett a dalra. — Mióta elmentél Semmi, de semmi nem sikerül... — A tömeg velek énekelt. A sok fej azonban csak későn vette észre, hogy baj országút mellett hömpölyög. Ezen járnak a hajók. Mellette még három — egyenként 300—500 méter széles csatornában csordogál a víz. 1937-ig dús füvű rétek voltak a folyóágak helyén. A csatorna megépítése óta azonban fÇfegvàltozott a táj és a mikroklíma. — A folyó kínálta üdülési lehetőségeket — mondta a szőke csónakos —> a turisták fedezték fel. 1970-ig nem volt itt kőépület: sátrakat vertek fel, akik pihenni jöttek. Aztán megépült az első kőépület, és ideköltöztek a sportolók is. Később egyesítették a sportolók és a dolgozók üdülőjét — és felépítették a 470 személyes szállót, a régi házakat pedig felújították. Most következik a folyópart parkosítása és ássák a művelődési ház alapját is. Úgy épül fel az üdülőközpont a Volga-parton, hogy közben szinte érintetlen marad az erdő. Az ültetett fenyő — nyílegyenes sorai bizonyítják ezt — gyorsan tör a magasba, árnyat, pihenést biztosítva annak, aki rövi- debb-hosszabb időre idÄr- kezik. Akik a vad természetet szeretik, csónakra pakolják a sátrakat, és elhajóznak vele valamelyik szigetre. Pihenésükre, a hallgatag, hömpölygő folyó vigyáz. A gazdag folyó bőven kínálja az idegnyugtató csendet. van. A fiatal srác elfordult a mikrofontól, sírt. Felhördült a sok torok. A dobos lépett hozzá, megpróbálta csitítani. Nem ment... az- tánjxjra kezdte: — Mióta elmentél Semníi sem sikerül Mióta nem látlak Mindenre éj feszül — Egy lány zokogva esett térdre, egy fiú arcán fájdalom remegett. Lassan sírt a gitár, minden hangja belevésődött az agyakba. Aztán csend lelt. — NW ne haragudjatok ezéit: Mutatta könnyes utcát a fiú: — De én nem szégyellem! Néma csend foglalt helyet a teremben. Csak hátul, leghátul rázkódott meg egy lány. Barna hajú volt és vékony. Szemei mohón itták az énekes mozdulatait. Minden koncertjükön ott volt eddig. Hirtelen énekelKőszeg, Eger után Kaposvár a házigazdája a fáres- 'tau, rá torok harmadik országos ikonferenciájánaik, melyet tegnap délután Szalai Zoltán egyetemi docens, a Központi Múzeumok Igazgatósága restaurátor osztályának vezetője nyitott meg. Hatvan szakember kíváncsi a háromnapos kaposvári tanácskozás előadásaira, a somogyi tapaszltalabcserére. A megye múzeumait szóban mutatta be Mészáros Balázs igazgató. A konferenciát a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Központi Múzeumok Igazgatósága, valamint a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága közösen szervezte. Morgás Andrással, a Központi Múzeumok Igazgatósága vegyész restaurátorával beszélgettünk a kaposvári tanácskozás programjáról, céljáról. — A farestaurátorok évenkénti összejövetele biztosítja ennék a szakmának a tapasztalatcseréjét, fórumát. Ilyenkor igyekszünk bemutatni a végzett fontosabb munkákat, új eljárásokat. Az előadások három témakört ölelnék föl. Szó lesz a muzeológíiai, művészettörténeti tevékenységünkről, foglalkozunk a kémia, a biológia tudományával és a gyakorlati íres^urátorl munkával. E hármas egység képezi a farestaurátori tevékenység összességét. — Milyen hely illeti meg a magyar restaurátorok tevékenységét az európai mezőnyben ? — Néhány területen kiemelkedő eredményeket értünk el, ezekkel az élvonalba jutottunk. :f — Milyieri'k képzés? — Alap-, közép- és felsőfokú képzést biztosítunk azoknak, akik a múzeumokban restaurátori munkakört töltenék be. Az alapfokú képzés valóban csak a legszükségesebb alapokat .nyújtja, középfokon már három évig tanulnák a fa, a fém, a textil, a kerámia és az üveg restaurátorai. Felsőfokon a Képzőművészeti Főiskola tárgy restaurât o róka t 'képez négy éven át. — Népszerű a pálya? — A kézművesség és a szellemi tevékenység változatossága jellemzi foglalkozásunkat, éppen ezért nagyon népszerű. Ám a múzeumokban még nem kellően megbecsülték a restaurátorok. Mindeneseknek tekintik őket... — A kaposvári tanácskozás helyi aktualitása? — Szenna és a múzeumban végzett farestaurálási tevékenység. ni kezdett. Hangosan — és a néma csend visszhangozni kezdte a dalt. — Mióta elmentem Semmi sem sikerül, De most eljöttem És az új felderül! Tisztán énekelt. Erős hangja volt. Erre a számra várt minden koncerten, tudta, hogy eljön az ideje. Az énekes teljesen elvesztette az önuralmát. — Hol vagy? — Mindenütt és sehol, lit állok hátul, mint mindigi — Te. lány! Eljössz végre? Es a vékony test elindult. Szemei lázasan csillogtak és egyre fényesebbek lettek, amint az énekes a tömegben egyre közelebb ért hozzá. Pár méter volt csak köztük a távolság, de ekkor megmozdult a közönség. Óriási tülekedés kezdődött. Az énekes látta, hogy a soksok kar lerántja a lányt, őt — A fa az egyik leggyakrabban előforduló anyag, elkíséri az embert a bölcsőtől a koporsóig. Milyen sajátos feladata van a farestaurátor- nak? — A fa közismerten eléggé ellenálló anyag. Egyiptomiban töfolb ezer éves fa- tárgyak maradtaik fenn kedvező körülmények között. A fát elsősorban biológiai eredetű károsodások veszélyeztetik. Ez ellen védekezni, a Jugoszláviában a nyolc- osztályos kötelező általános iskolában az oktatás ingyenes, de az utóbbi években fölmerült gazdasági nehézségek miatt mind kevesebbet áldoznak az ingyenesség fenntartására. A stabilizációs program, amely minden anyagi eszközt a -gazdaság megszilárdításának érdekében kíván mozgósítani. nem teszi lehetővé, hogy ingyen adják a tanA szemekből féltékenység lövelbt. A lányt elnyelte a tömeg, nem volt többé más, csak egy élettelen test. — Hát légyen! — ordította az énekes. Gyilkos iramot diktált. Nem volt megállás. Szinte levegővétel nélkül énekelt. Sorra dőltek az emberek. Nem bírták a tom- bolást. — Állj! Állj!- — üvöltöt- ték. A gyilkos iram azonban fokozódott. Aztán elesett a szólógitáros, lezuhant a dobos. Meghalt a másik gitáros. A tömeg is meghalt. Egymás hegy én-hátán feküdtek, de ő még mindig énekelt Hirtelen fulladozni kezdett. Nem kapott leúegöt. Szédült. Jaj! Borzalmasan forgott a világ .. . Felugrott. Éjszaka volt. Kiment a konyhába, megivott egy pohár vizet, és megtörölte ve- rejtékes homlokát. Tóth Judit fát megóvni és konzerválni — ez a farestaurátorok legfőbb feladata. — Magyarországon melyik tárgy a legrégebbi, amiiit a f arestaiu rátörök , ,ke zelitek’ ’ ?• — Az ipoilytarnócai leletet említem: kétszáz millió éves fenyő került elő a föld mélyéből — meglküvesedve. Ettől az időtől fogva számos nagyon régi fatárgyat őrzünk múzeumainkban. könyveket. Ez pedig a magasra szökő árak, az infláció aggasztó mérete miatt mind nagyobb nehézségeket okoz — különösen ott, ahol sok a gyerek. A zágrábi Vjesnik nemrég terjedelmes cikkben foglalkozott a horvátországi szülők, gyerekek tanév előtti gondjaival. Ennek alapján úgy hat, hogy az őszi időszak ott is jelentős anyagi erőfeszítéseket kíván a szülőktől, családoktól. A hivatalos adatok szerint ez év első három hónapjában a személyi jövedelmek a tavalyi első negyedévhez képest, három százalékkal csökkentek. A drágulás — amelyet a korábban bevezetett és nemrégiben feloldott ájrstopp sem tudott mérsékelni — következtében az általános iskolai tankönyvek 27, a középiskolaiak ára pedig 23 százalékkal nőtt. Horvátországban egy második osztályba járó kisdiák számára átlag 894 dinárért (kb. 270 forintért) lehet megvásárolni a kötelezően előirt tankönyveket, a nyolcadik osztályosok tankönyveiért már 1300 dinárt kell fizetni, d'e ez sincs garantálva, mert az árak helységenként, sőt üzletenként is 15—20 százalékkal különböznek. A füzetek, rajzeszközök, tornaruhák, -cipők, írószerek, számológépek ára is följebb ment az utóbbi hónapokban. Kiszámították, hogy Horvátországban, egy kétgyermekes család számára — ahol a fiú negyedikes és a lány nyolcadikos — 15 230 dinárt (mintegy ötezer forint kiadást okoz a tanévkezdés. Or. Kçrcza Imre , , , pedig szoros embergyűrű ve AZ ENEKES MEG A LÁNY % v • Horányi Barna Képünk a kaposvári múzeum restaurátorműhelyében készült Az iskola világa — Horvátországban Az ingyenes oktatás — és a realitások
