Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

2 Somogyi Néplap 1984. augusztus 22., szerdt Álkotmánynapi nagygyűlések (Folytatás az 1. oldalról) kialakítása. Ezt a változást tükrözi a Magyar Népköz- társaság alkotmánya, amely­ről megállapíthatjuk, hogy ténylegesen demokratikus, hiiszen nemcsak a jogokat és kötelezettségeket rögzíti eb­ben az egységesülő társada­lomiban, hanem biztosítja az ezek gyakorlásához szüksé­ges gazdasági és kulturális lehetőségeket, tehát reális feltételeket teremt az embe­ri jogok gyakorlására. Az alkotmány szelleme su­gallja a demokrácia szélesí­tését és gyakorlásának haté­konyabbá tételét. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a társadalmi szervezetek egyre nagyobb szerephez jutnák az élet minden területén, egyre ta­goltabbá és nyíltabbá válik a politikai és 'kulturális in­tézményrendszer, az állam­polgárok egyre több lehető­séget kapnak az országos és helyi ügyek intézésére. A demokrácia nem önmagáért való, banem csak eszköz ar­ra, hogy a közjó érvényesül­jön. Ma is érvényes arany- szabály: a nép üdve legyen a legfőbb törvény. Az így felfogott demokrá­cia segíti a nemzeti egyet­értést és egységet, különö­sen most, amikor a világban ellentétek, feszültségek és SZŰRÖS MÁTYÁS : Optimizmusunkat tényekre alapozzuk A világpolitikai helyzet összetevőit elemezve Szűrőé Mátyás hangsúllyal szólt a kontinensünk békéjével, biz­tonságával kapcsolatos kér­désekről. — Mint európai nép, kü­lönös gonddal figyeljük a földrészünkön zajló, vagy azt közvetlenül érintő fej­leményeket. Napjainkban kontinensünk sajnos ismét inkább a veszélyes tenden­ciák csomópontját jelenti. Az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai te­lepítése következtében nem csupán a katonai szemben­állás szintje, a kölcsönös veszélyeztetettség növeke­dett. Megszakadtak a lét- fontosságú szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tár­gyalások, s a bizalom to­vábbi csökkenése folytán még nehezebbé vált a vitás kérdések rendezését szolgá ló megállapodások elérése. — Európa, s ezzel össze­függésben a világ békéjé­nek egyik kulcsfontosságú problémáját évtizedek óta a két német állam viszonya jelenti — mondotta a továb­biakban. — Felbecsülhetet­len jelentősége van annak, hogy az első munkás—pa­raszt német állam megala­kulása óta békeszerető poli­tikát folytat, s hogy e poli­tika eredményeként, a Né­met Szövetségi Köztársaság realista politikai tényezői­nek együttműködésével az utóbbi években normalizá­lódhatott a két német állam viszonya. Sajnos az amerikai kül­politika törekvései bátorí­tást adtak az NSZK-ban azoknak az erőknek, ame­lyek a mai napig nem mondtak le az 1937-es né­met határok visszaállításá­ról. a Német Demokratikus Köztársaság állami létének és társadalmi rendjének megkérdőjelezéséről. A tör­ténelmi tapasztalatok tükré­ben nemcsak megértjük, de teljes mértékben osztjuk Is az ezzel összefüggő aggodal­makat. Az európai bizton­ság szempontjából kívánatos lenne, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá nya elhatárolja magát az ilyen jelenségektől és tö­rekvésektől. Nemcsak a né­metek, de valamennyi euró­pai nép érdeke azt kívánja, hogy a revansizmus és a militarizmus újraéledése re veszélyeztethesse a két né­met állam közötti normális viszonyt, az egymás szuve­renitását, társadalmi rend­jét tiszteletben tartó, az előnyök kölcsönösségén ala­puló együttműködés tovább­fejlődését. A magunk részéről támo­gatjuk mindazokat az erő­feszítéseket, konkrét lépése­ket, amelyek annak bizto­sítására irányulnak, hogy német földről soha többé ne indulhasson el háború, s a két német állam népe cse­lekvő részese legyen az európai együttműködés fo­lyamatának, az európai biz­tonság megszilárdításának. Mi hiszünk az emberi ci­vilizáció jövőjében, bízunk a józan ész felülkerekedésé- ben, abban, hogy a másik oldalon is mind többen is­merik fel: a mai viszonyok között a két világrendszer szembenállásában értelmét vesztette a háború, mint' a végső győzelem eszköze. Optimizmusunkat nem csupán reményekre, vágyak­ra. hanem tényekre alapoz­zuk. Mindenekelőtt arra, hogy a Szovjetunió, a szo­cialista országok miként ed­dig, ezután is mindent meg­tesznek a világ békéjét ga- lantáló katonai erőegyen­súly megőrzése érdekében. Ezzel egyidejűleg, ahogy ezt a legutóbbi másfél esztendő­ben is bizónyították a szö­vetségi rendszerünk, a Var­sói Szerződés és a KOST legmagasabb szintű tanács­kozásain született állásfog­lalások, folytatják kezdemé­nyezéseiket a fegyverkezési verseny korlátozására, áz egyensúlynak a fegyverzet tok minél alacsonyabb szint- jén törlénő biztosítása, a vi­tás kérdések tárgyalások út­ján való rendezése, az eh­hez szükséges bizalom épí­tése, a kelet—nyugati pár­beszéd és kapcsolatok meg­érzése érdekében — han­goztatta Szűrös Mátyás. A Központi Bizottság tit­kárának ünnepi beszéde után az idei aratás termésé­ből sütött kenyeret nyújtot­tak át Szűrös Mátyásnak, majd látványos műsort te­kintettek meg az ünnepség részvevői. az országban nehézségek tornyosulnák, s szükség van arra, hogy minden erőt ösz- szefogjunik a béke és a szo­cializmus építése érdekében. A mi alkotmányunk a szo­cializmus alkotmánya, amely feltételezi, hogy a világban az igazi alternatíva egy ú.i társadalom felépítése, s ezt a szocializmus hirdette meg. Minden válság, minden ne­hézség és minden megpró­báltatás ellenére ezt az igazságot 'kell tudatosíta­nunk és a gyakorlatiban is érvényesítenünk. Mi — a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt — részesei vagyunk egy olyan világfejlődésnek, amely végső fokon a szocia­lizmus felé halad, s a mi sa­ját vívmányainkkal és ta­pasztalatainkkal is hozzájá­rulhatunk ennek a folyamat­nak a kibontakoztatásához. Ennyi mindenre figyelmeztet az alkotmány és az alkot­mány ünnepe Végezetül köszönetét mon­dott Csongrád megye mun­kásainak, parasztjainak, ér­telmiségének, vezetőinek az elmúlt időszakban végzett jó munkáért, azt 'kérve a je­lenlevőktől; merítsenek erőt a múltból a jelen munkája és a jövendő számára Seres Gyula, a makói Kossuth Tsz elnöke új 'búzá­ból sütött kenyeret adott át a miniszternek, A nagy­gyűlés után változatos kultu­rális és sportműsor követ­kezett. A munkás-paraszt ta­lálkozó programjának része­ként fórumot is rendeztek, amelyen a megye közéleti vezetöi válaszoltak az érdek­lődők kérdéseire GYENES ANDRÁS: Erősödjék a munkáért érzett felelősség — Augusztus húszadika olyan ünnepünk, amely hí­ven kifejezi, hogy nemze­tünk megőrzi történelmének a legjobb hagyományait és egybefüzi, gazdagítja azt a szocialista építés céljaival, a jelenkori nemzeti progra­munkkal. Ma ünnepeljük a néphagyományok szerint az aratást és annak eredmé­nyét, az új kenyeret is. — Most, az aratás után teljes biztonsággal megállapíthat­juk, hogy ebben az évben Is megtermelt az ország ke­nyere, s nyugodtan mond­hatjuk; nem fogunk hiányt szenvedni — hangoztatta Gyenes András. A továbbiakban szóit az elmúlt Időszakban nehéz körülmények között végzett szocialista építőmunka ered­ményeiről, a további tenni­valókról. Kiemelte: — Di­cséret és elismerés illeti a mezőgazdasági dolgozókat, akik az ország kenyerét megtermelték, jó munká­jukkal az idén is sok gon­dot okozó időjárási viszo­nyok ellenére — nagy ér­demeket szereztek a szín­vonalas élelmiszerellátás biztosításában. sport- és egyéb kapcsolato­kat javasoljuk a más társa­dalmi berendezkedésű or­szágokat képviselő partne­reinknek. — A mi véleményünk az, hogy a világbéke megőrzé­séhez az út nem az újabb és újabb fegyverkezési forduló­kon, hanem a fegyverzetek korlátozásán keresztül ve­zet. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközt feszültség erő­södése nem visszafordítha­tatlan folyamat, és az em­beriséget fenyegető legna­gyobb veszély elhárítható. Ma, a kiélezettebb helyzet­ben is valljuk: a világhábo­rú elkerülhető. tünk, hanem megteremtőd­nek a feltételei a gyorsabb előrehaladásnak és ennek mértékében az életszínvo­nal, a nép jóléte emelkedé­sének. — Az eredmények és a gondok tükrében — mond­hatni törvényszerűen — még élesebb megvilágításba ke­rülnek az olyan jelenségek, mint a felelőtlenség, a rossz munka, az állampolgári fe­gyelem lazaságai, ezek elné­zése, a társadalmi tulajdon megsértése, az élősdiség. Ezek természetes ellenérzést váltanak ki, és azt a jogos igényt, hogy mindenki, aki illetékes, határozottabban, következetesebben lépjen fel minden ilyenfajta kárté­kony jelenséggel szemben. A nagyobb rend megteremtése minden szinten — kis és nagy beosztásban egyaránt — a saját munkáért érzett felelősség erősödését felté­telezi. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek szakértelme és szorgalma volt és marad a legfőbb biz­tosítéka annak, hogy nem csak megőrizzük amit elér­— A magyar népet sok háború pusztította, hiszen itt a „hadak útján”, ahol egy évezrede élünk, nem volt hosszan tartó béke — mon­dotta ezután Gyenes And­rás. — Ezért bennünket — csakúgy, mint a szovjet né­pet, amely a legutóbbi há­ború legsúlyosabb terheit vi­selte, és a legnagyobb szen­vedést állta ki — aligha le­het azzal vádolni, hogy há­borút akarunk. — Hazánk, a Magyar Népköztársaság kis ország Mégis úgy véljük, cselekvő részesei vagyunk a világpo­litikai eseményeknek, s ké­pesek vagyunk hozzájárulni ahhoz, hogy a háöorú ve­szélye elháruljon és a népek békében éljenek Ez a szán­dékunk akkor, amikor a Varsói Szerződés tagországa­ként, szövetségeseinkkel együtt lépünk fel és kezde­ményezzük a kölcsönös biz­tonságon alapuló leszerelést, a háború elhárításáét célzó érdemi tárgyalásokat. De ez a szándék vezet bennünket akkor is, amikor hazánk külpolitikai lépései során a korrekt politikai kontaktu­sokat, a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együtt­működést. a kulturális. — Az elkövetkező idő­szakban nemcsak hazánk felszabadulása közelgő negy­venedik évfordulójának mél­tó megünneplésére készü­lünk, hanem több más fon­tos politikai eseményre is. amelyek közül kiemelkedik országunk vezető erejének, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak a XIII. kong­resszusa. Az esemény fo­gadtatását azok a munka­verseny felajánlások fejezik ki a legjobban, amelyek a felszabadulás 40. évforduló­jára és a kongresszus tisz­teletére bontakoztak ki Olyan kongresszusra készü­lünk, amely önkritikusan, — eredményeket és hibákat számba véve — fogja meg­jelölni azt az utat, amelyen a következő öt évben min­den bizonnyal sikeresen fo­gunk haladni — hangsú­lyozta végezetül Gyenes András. Az ünnepség végén Jeck Tibor, a nemesgulácsi Ba­dacsony Tsz elnöke a kör­nyező közös gazdaságok dol­gozóinak nevében adta át az új búza lisztjéből sütött ke­nyeret Gyenes Andrásnak e« a megye vezetőinek. . A nagygyűlés után bauxit- és kőbányászok, a tapolcai üzemek dolgozói együtt ün­nepeltek a környékbeli ter­melőszövetkezetek tagjai­val: a programot látványos lovasbemutató, táncegyüt­tesek és zenekarok műsora gazdagította. Gáspár Sándor vezetésével magyar párt- és állami küldött ség utazott Bukarestbe. A képen: Gáspár Sándor Katona Imrétől, az Elnöki Tanács titkárától búcsúzik a repülőtéren (Telefotó — Boros Jenő felv. — KS' Elmarad a hadgyakorlat ÚJABB „NEM" ATHÉNBÓL Andreasz Papandreu gö­rög kormányfő hétfőn olyan lépést tett, amely — Wa­shington szemszögéből — eddig talán a legkomolyabb mértékben teszi próbára Görögország és a „Nyugat ' kapcsolatainak szakítószi­lárdságát, Marudasz kormányszóvivő hétfőn, tíz nappal az im­már több mint tíz éve két­évenként menetrendszerű­en sorra kerülő szokásos gö­rög—amerikai hadgyakor­lat kezdete előtt jelentette be: a hadgyakorlat elmarad. Ezúttal azonban minden jel arra utal. hogy többről van szó, mint az immár szo­kásosnak mondható görög- amerikai, vagy görög— NATO súrlódásról. A szóvi­vő ugyanis kijelentette azt is, hogy görög földön soha többé nem lesz görög—ame­rikai hadgyakorlat. Athén indoklása nem új — de a hangnem minden eddiginél keményebb, s a hivatalos szóvivő szájábó nyomósabb Is: „A hadgya korlatot Papandreu kor mányfo utasítására töiöl tűk, Számunkra az egyet len látható ellenség: Török ország.”. „NATO nem haj landó elismerni a törö provokációkat és agresszió* bár a Görögországot kelet ről (azaz Törökország felől fenyegető veszély nemesal látható, de létező Is,” NATO-körökben dühhé vegyes zavartsággal hall gatják ezeket a görög érve­ket, Athén nem kisebb kép telenséget követel — mond ják a brüsszeli főhadíszál láson —, mint hogy f NATO, mint testület, ismer je el: A katonai szövetté, egyik tagállama — Török­ország — a másik szövetsé­ges — Görögország — biz­tonságát fenyegeti, — mi­közben Athén véleményt szerint a Varsói Szerződés vagy a Szovjetunió semmi féle módon nem fenyeget Görögország biztonságát. Harcok Tripoliban Harmincain haltaik meg és százhuszonötén sebesültek meg Tri,polllban kedden xi- új'Ult »harcokban. A 'heves csatározások a sal rial támogatást élvező ara'b demokratikus párt és a konzervatív szunnita iszlám egyesülési mozgalom fegy­veresei között robbantak ki. Az áldozatok a polgári la­kosság soraiból kerültek ki. A 'helyszíni tudósítók je­lentése szerint kedden dél­után tűzszünet lépett érvény­be Tripoliban. A megállapo­dás azonban nem rendel­kezik a szemben álló erői szét válasz tásáról. Kedden Damaszkuszba i Abdel Halim Haddam szí riai alelnökikel tárgyalt Va lid Dzsumblatt, a Libanon Haladó Szocialista Párt elnö ke és Nabih Berri, a süt amal vezetője. Mind két te tagjai a libanoni kormány­nak- A három és fél őrá megbeszélésen megvitattál azt a biztonsági tervei amelynek alapján klferjesz tenék a libanoni hadserei fennhatóságát a Bejrut kör nyéki hegyvidékre is, Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gépírót fölveszünk Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2. A KAPOS KERESKEDELMI VÁLLALAT felvételre keres KŐMŰVES es VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni a vállalat kereskedelemtechnikai osztályán lehet (Kaposvár, Berzsenyi u. 44. sz.), az osztályvezetőnél. (79749)

Next

/
Thumbnails
Contents