Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK' LAPJA XL. évfolyam, 196. sióm Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 22., szerda Somogyi pártmunkásküldöttség utazott Kalinyinba Az SZKP Kai íny in területi Bizottságának meghívására négytagú somogyi pártmunkásküldöttség utazott tegnap reggel Kalinyinba. A delegáció, amelynek Tanai Imre, a megyei pártbi­zottság titkára a vezetője, hat napot tölt Somogy szovjet testvérmegyéjében. Ott-tariózkodásuk során meglátogatnak több ipari és mezőgazdasági üzemet, intézményt. A somogyi pártmunkások a párt vezető szerepének érvényesülését ta­nulmányozzák, különösképpen a gazdasági «eiben. A ta­pasztalatcsere __J6. wâ i k£Ï Îïrâî*' teremt a kölcsönös tájékoz­t atásra is. Tisztavatás, vízi- és légiparádé a fővárosban ■ Az-Országház épülete előtt héttőn többezer érdeklődő jelenlétében tartották meg a hagyományos tisztavató ün­nepségét: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka 'Máté Katonai Műszaki Főis­kolán és a Killlián György Repülő Műszaki Főiskolán végzették tettek tiszti foga­dalmat, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium­ihoz tartozó egyetemi és fő­iskolai hallgatók, akik közül . többen a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság .ta­tánál tanintézeteiben sajátí­tották el az ismerétéket. Az Állami Zászló előtt díszőrség sorakozott fel. a térre bevonulták Néphadse­regünk új tisztjei, az emel­vényen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottjai : Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Sarlós István, a Mi- , nisztertanács elnökihelyette­se, az MSZ-ÎÆP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá politikai és társadalmi éle­tünk más vezető személyisé­gei. Részt vett a tisztavató ünnepségen a Néphadsereg és a társ fegyveres testüle­tek sok vezetője, a táborno­ki kar számos tagja, ott vol­tak a katonai tanintézetek parancsnokai, az ifjú tisztek hozzátartozói is. Pontosan tíz órakor meg­érkezett Czinege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi miniszter, aki köszöntötte az ifjú tiszteket. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédel­mi miniszternek a tisztava- tás alkalmából kiadott pa­rancsát, ezt követően az ifjú tiszték fogadalmat tették ne­mes hivatásuk teljesítésére. Maid Czinege Lajos mon­dott beszédet. Többek között hangsúlyoz ta : — A békét, a biztonságot és a haladást szem előtt tartva a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés államai — köztük a mi országunk is — higgadtan és határozottan reagálnak az imperializmus agresszív köreinek újabb ki­hívásaira, a nemzetközi lég­ikört mérgező lépéseire — mondta a továbbiakban. Nem törekszünk erőfölény­re, de a világbéke nélkülöz­hetetlen alapját jelentő erő- egyensúly felbontását, az egyoldalú előnyszerzést sem engedhetjük meg. A Magyar Népiköztársaság is tisztában van saját felelősségével, kö­telezettségével, és a Varsói Szerződés több tagállamával együtt, összehangoltan fej­leszti fegyveres erőit. Vállalt kötelezettségeinknek megfe­lelően népünk, pártunk és kormányunk biztosítja a fegyveres erők fejlesztéséhez szükséges anyagi javakat, feltételeket. Ezeket ésszerűen és ered­ményesen kell felhasznál­nunk fegyveres erőink poli­tikai, erkölcsi, katonai ere­jének fokozására. Felhangzott az Internatio­nale, majd az újonnan fela­vatott tisztek díszmenetben Ivonultak el az Állami Zász­ló előtt. Az Országház előtt fél 12- kor megszólaltak a fanfá­rok, jelezve: megkezdődött a hagyományos vízi- és légipa- rádé. A dunai rakpartok mentén és tévékészülékek előtt he­lyet foglaló többmilliós né­zőközönség üdvözlése után a Marglthíd felől nemzeti és vörös zászlóval díszített szárnyashajó tűnt fel nyo­mában motorcsónakok, átke­lő-, kitűző hajóik és vízibu­szok haladtak el fegyelme­zett rendben a tribünök előtt. A hajókon elhelyezett transzparensek 2 35 éves Al­kotmányt, az ugyancsak 35. születésnapját ünneplő KGST-t köszöntötték, a szo­cializmust és a békét éltet­ték. Eközben fellobogózott helikopterek érkeztek a Par­lament előtti térségbe, majd nyomukban vitorlázó repülő­gépek következtek, az ünne­pet köszöntő feliratokat húz­va maguk után. A Dunán a Magyar Nép­hadsereg úszóegységei, vízi szállító- és Iharoi járművei szelték a habokat, majd há­romszoros díszsortúz dördült az Alkotmány törvénybe ik­tatása 35. évfordulójának tiszteletére. Nagy tapsot'kap­tak a parádé többi résztve­vői is. A nagyszabású program a néphadsereg ejtőernyős spor­tolóinak csoportos ugrásával zárult. A vízi- és légiparádé után, az Országház előtti Kossuth Lajos téren zenés őrségvál­tást rendeztek az Alkotmány ünnepének tiszteletére fel­vont Állami Zászlónál. Több- ezres közönség gyűlt össze a látványosságra; az őrségvál­tás után a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenekara adott térzenét. Az ünnep fénypontját je­lentette este a félórás tűzi­játék Budapesten. Tíz tonna különleges robbanóanyagot használtak fel a „fényfeszti­vál” mesterei. Másodpercnyi pontossággal meghatározott terv alapján 2600 különböző űr mérőt ű és színhatású tűzi­játék rakétát, röppentyűt, és petárdát lőttek ki elektro­mos indítással. A tűzijáték alatt idén elő­ször zenei hangulatfestés is kísérte a látványt. Álkotmánynapi nagygyűlések Ünnepi nagygyűlésekkel, munkás- paraszt találkozókkal, színes kulturális és sportrendezvényekkel foytatódott héfőn országszerte az augusztus 20-át köszöntő események sora. Mosonma­gyaróváron Pozsgay Imre, a Hazafias POZSGAY IMRE: Megvalósítottuk történelmünk legszélesebb körű nemzeti egységét Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, Ópusztaszeren Köpeczi Béla műve­lődési miniszter, Székesfehérváron Szű­rös Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. — Augusztus 20-a a nép­frontpolitikán alapuló nem­zeti egység jeles napja. Ki­fejeződik benne a szövetsé­ges dolgozó osztályok, réte­gek, társadalmi csoportok, a különböző származású, vi­lágnézetű emberek, különbö­ző érdekű közösségek együtt­működése — mondotta elöl­járóban. — Az utóbbi negyedszá­zadban soha nem hirdettük, hogy politikai intézményeink elérték végső, tökéletes for­májukat. Amint mondtunk, az az, hogy egy humanista szellemű politika következe­tes alkalmazásával, a niai kor legprogresszívebb társa­dalmi szerkezetének alapjain megvalósítottuk történel­münk legszélesebb körű nemzei egységét, amelyben az általános közmegegyezés a haladás hajtóereje. Azt mondtuk — aminek igazsá­gát bárki ellenőrizheti —, hogy Magyarország népe a szocializmusban megtalálta nemzeti önbecsülését, s eb­ben a társadalomban érte el alkotóerőinek kiteljesedé­sét. De nem mondtuk, ma még kevésbé mondhatjuk, hogy itt van már a Kánaán, hogy amiben élünk, az idilli állapot volnak. Ellenkezőleg, a közmegegyezésnek az adott hitelt, hogy takargatás nél­kül tártuk ország-világ éle feszítő ellentmondásainkat, gyötrő gondjainkat is. Ez a szemlélet vezérelt bennünket a hetvenes évek­ben, amikor — az alapelve- ket változatlanul hagyva — módosítottuk az alkotmányt. Ma pedig ilyen megfontolás­ból fejlesztettük tovább a választási rendszert úgy, hogy a nép érdekében foly­tatott kormányzás mind or­szágos, mind helyi szinten egyre inkább a nép részvé­telével folytatott kormány­zássá váljon. Célunk, hogy a jótékony közmegegyezést, amelyet napjainkig elér­tünk, aktív együttműködés­sé változtassuk. — A mai magyar társa­dalomban nagy felelősség hárul a Hazafias Népfront­ra az állampolgárok valósá­gos közéleti lehetőségeinek fejlesztésében, a közéleti te­vékenység elevenebbé tételé­ben — hangoztatta a to­vábbiakban. — Olyan em­berek kellenek a közéletbe, KÖPECZI BÉLA: akik a tekintélyt magukból sugározzák és nem múlandó hatalmi pozícióból köicsön- zik, akik felelősért gondol­kodnak és cselekszenek. Ennek a közéleti felelős­ségnek az alapján lehetne megértetni mindenkivel, hogy a szocializmus nem­csak akkor lehet, amikor si­kert sikerre halmoz, hanem a nehézségek idején is. Ha az emberekben sikerül fel­ébreszteni a felelősségtuda­tot azok iránt az értékek iránt, amelyeket az új tár­sadalom már létrehozott, ha sikerül ezen értékek megvé­désében valóságos és szemé­lyes törekvéseinkkel egybe­vágó feladatot adni számuk­ra, ha sikerül a nemzeti múlt értékeit a nemzeti je­len és jövő sorskérdéseibe ágyazni, akkor sikerülhet egy egész országot a nehéz­ségek idején is előrevinni. Ha valamikor igaz volt. akkor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpoli­tika az emberekkel való jó gazdálkodás politikája. Most, amikor újabb lendülettel lá­tunk hozzá gazdaságirányí­tásunk fej leszéséhez, a gaz­dasági viszonyok további demokratizálásához, látnunk ■kell, hogy gazdasági-terme­lési gondjaink megoldásának kulcsa a társadalomban, az emberekben, az ösztönzőbb munkafeltételekben _ygft- és nem dolgok igaz­gatásában. Az a politika nyeri el a jövőben is né­pünk támogatását, amely biztosítani tudja r társadal­munkban ma még SL 'nnya- dó vagy érvényesülésüko m gátolt alkotóerők kibonta­koztatását, amely eléri, hogy a világ oly sok országát sújtó gazdaságii válságból ne vereséggel, hanem megújul­va kerüljünk ki. Ennek a feladatnak a megoldása áll pártunk előtt, amely készül­ve XIII. kongresszusára, po­litikai fő vonalához híven, kezdeményezően kíván vála­szolni a világ kihívására és belső ellentmondásaira. Az alkotmány ünnepén ar­ra gondolunk mindenekelőtt, hogy a dolgozó osztályok, rétegek szövetsége, együtt­működése, hívők és nemihí­vők egymás iránti kölcsönös megértése, a hazánkban élő nemzetiségek szabad érvé­nyesülési lehetősége beépült rendszerünk alapjaiba. Ez az együttműködés, szövetség, amelyet őrizni kell és a na­ponta változó helyzetben új­ra megteremteni a felnövek­vő generációk folyamatos bekapcsolásával — hangoz­tatta Pozsgay Imre. Az ünnepi beszédet köve­tően népviseletbe öltözött fiatalok új lisztből sütött kenyeret nyújtottak át Pozs­gay Imrének. Majd Makkos Antalné, a városi tanács el­nöke adta "* át rendeltetésé­nek az új művelődési köz­pontot. Az alkotmány napi ünnepség színpompás fol­klórműsorral fejeződött be. A demokrácia a közjó érvényesülésének eszköze — Minden évben augusz- tusz 20-án az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban olyan események évfordulóiról em­lékezünk meg, amelyek az egész magyar fejlődést meg­határozták: az államalapítás­ról és ahhoz kapcsolódóan korunk államának, a szocia­lista államnak az alkotmá­nyáról; az 1945-ös földosz­tásról és ezzel együtt arról, a nagy gazdasági-társadalmi- kulturális átalakulásról, amely Magyarországon az el­múlt évtizedekben végbe­ment, — mondotta beveze­tőben. Ezután népünk régmúltjá­ra visszatekintve emlékezte­tett a honfoglaló vezérek pusztaszeri gyűlésére. Meg­állapította: — Több mint ezer esztendővel ezelőtt a magyar törzsszövetségből új­szerű államalakulat kezdett kialakulni, amely meghatá­rozta a maga alaptörvényeit és igazságszolgáltatását. A Pusztaszeren elindult folya­rnatot István király fejezte be, aki példát mutatott arra minden nemzedéknek, hogy fennmaradni csak akkor le­het, ha a korszerűt, az elő­remutatót, a haladót fogad­juk el, és szembeszáillunk minden visszahúzó erővel, mégha azt a hagyomány meg is szentelte. Az or- szágaiapító szellemének folytatói a legnagyobb vál­ságokból is kivezették a né­pet, amely maga is képes volt mindig újra és újra megújhodni. Ez a magyar történelem igazi üzenete és nem a rosszba való bele­nyugvást, a tehetetlenséget, a nemzethalált kikiáltó pesz- szimizmus. — István király történelmi tette után több mint ezer évvel Magyarország fejlődé­sében gyökeres fordulat kö- vetikeztt be: megdőlt a régi osztálytársadalom és meg­kezdődött egy új társadalom Légi- és víziparádé Budapesten (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents