Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-15 / 191. szám
2 Somogyi Néplap 1984. augusztus 15., szerda ÉSZAK-ÍRORSZÁG Fekete zászlókkal Belfast szívében Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szervezetének tartott Sinn Fein párt hétfőn este felvonulást rendezett annak a férfinak az emlékére, akit előző nap öltek meg a rendőrség gumilövedékei. Több ezer ember óriási fekete zászlókkal vonult fel Belfast katolikus negyedének a szívében. A rendfenntartó egységek most az egyszer nem avatkoztak közbe, összecsapások nem történtek. Sean Downes vasárnap vesztette életét a Sinn Fein főhadiszállása előtt: az ott összegyűlt tömeget a biztonsági erűk gumilövedékekkel próbálták szétoszlatni. Békés felvonulás Belfastban annak a férfinak az emlékére, akit vasárnap megöltek a rendőrök. Észak-trországban megmozdulások voltak a brit katonai egységek bevonulásának 15. évfordulóján Népesedési világkonferencia De Cuellar nemzetközi összefogást sürgetett Azonnali intézkedésekre van szükség a világ népességének növekedése okozta problémák megoldására, mert becslések szerint száz éven belül kétszer annyi ember lesz földünkön? mint ma — jelentette ki Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn a Mexikóvárosban zajló népesedési világkonferencián mondott beszédében Pérez de Cuellar kitért a világnépesedés és a gazdasági erőforrások ésszerű fel- használásának összefüggésére. Szerinte csak a világméretű gazdasági fejlődés, az anyagi források megfontolt és minden térség javát szolgáló kiaknázása biztosíthatja a népességszaporulat okozta gondok orvoslását. Az ENSZ-főtitkár beszélt arról is, hogy mivel a népesedés kérdésében fontos szerep jut a nőknek, helyzetükön javítani kell. Az augusztus 6-án megnyílt második népesedési világértekezlet, amelyen 159 ország képviselői vesznek részt, kedden az akcióprogram elfogadásával ért véget. Bizonyára nem véletlen, hogy fiz ENSZ II. népesedési világkonferenciáját Mexikóvárosban rendezték. Abban a környezetben, amely eleven illusztrációul szolgálhat a túlnépesedés káros következményeihez: 20 millió körülire becsülik lakosságát, s évről évre növekszik azoknak a száma, akik a világváros körül gombamódra szaporodó bádogkalyibákba költöznek, ahol se közmű, se normális emberi létfeltételek nem állnak rendelkezésükre. A tanácskozáson 159 ország — köztük hazánk — képviseltette magát. Szekciókban és plenáris üléseken arról folyt la szó, miként lehetne a ma és a holnap generációi számára tűrhető bb feltételeket teremteni. Tudósok és aktív politikusok rámutattak: a becslések szerint száz éven belül földünkön már tíz milliárd emberrel — vagyis a mostani népesség kétszeresével — kell számolni. Ha tehát a jelenlegi rohamos népszaporulat tovább tart, valamennyi országnak — elsősorban a harmadik világban — fokozottabb gondot kell fordítania az egészségügyi, a táplálkozás, általában az emberi létfeltételek javítására. Persze, a teendők megfogalmazása nem könnyű. Míg ugyanis a fejlett tőkés államokban egy-egy anya általában maximum két gyermeknek ad életet, addig a fejlődő ázsiai, afrikai és a latin-amerikai országokban az átlagcsaládokban öt-hat, vagy ennél is több gyermeket nevelnek. Ugyanakkor az utóbbiakban — kevés kivétellel — roppant gondokat okoz az élelmezés, hiányzik az egészségügyi hálózat, nincs elegendő orvos, s a gyógyszerek sem jutnak el megfelelő mennyiségben. Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfői felszólalásában nemzetközi összefogást sürgetett a népesedési robbanás visszafogására. Kézenfekvő lenne a megoldás, vagyis a fegyverkezési kiadások radikális csökkentése a szociális célok javára. Azt sem szabadna szem elöl téveszteni, hogy — mint a főtitkár is hangsúlyozta — az (erőket a világméretű gazdasági fejlődés, az anyagi források észszerű és igazságos és a világ minden térségének javára váló kiaknázásának elősegítésére koncentrálják. Szorosan hozzátartozik ehhez a témához a nők helyzetének gyökeres javítása a fejlődő országok túlnyomó többségében. A mexikói tanácskozáson résztvevőket szinte kivétel nélkül áthatotta a felelősségtudat. Ez tükröződik a záróokmány szövegéből és szelleméből, amelyet végül — hosszas megegyezés után — az amerikai küldöttség is elfogadott. Ez az úgynevezett mexikói nyilatkozat természetesen csupán ajá/nlásokat és megállapításokat tartalmaz. Rögzíti a jelenlegi helyzetet és fölvázolja a jövő teendőit. A ma, de főleg a holnap generációi szempontjából azonban nem közömbös, hogy az akcióprogramból mi valósul meg, s hány józan elképzelést mellőznek a közöny, vagy a nemtörődömség okán. Márpedig minden egyes ajánlás figyelmet érdemel. Naponta ugyanis 280 ezerrel gyarapodik földünk lakossága. S az semmiképpen nem lehet közömbös, hogy közülük hányán érik meg a tisztes öregkort, emberhez méltó körülmények között. Gy. D. Marokkó és Líbia államszövetségre lép Marokkó és Líbia szerződést kötött, amelynek értelmében a két ország állam- szövetségre lép egymással. A megállapodást rögzítő közös közleményt kedden hozta nyilvánosságira a MAP, a marokkói hivatalos hírügynökség. A közlemény szerint a szerződés csak akkor lép életbe, „ha mindkét ország népe, a helyi eljárásnak megfelelően, jóváhagyja azt”. Marokkói illetékesek szerint a szerződést népszavazásra bocsátják. A szerződést II. Hasszán marokkói király és Moamer el-Kadhafi ezredes a líbiai forradalom vezetője hétfőn írta alá a marokkói Udzsdá- ban. Kadhafi ezredes az algériai—marokkói határ közelében fekvő városból még aznap Algériába utazott. SEAN MACBRIDE : A szerződés megkötéséről kiadott közlemény kiemeli, hogy az államszövetség megteremtésével II. Hasszán és Kadhafi a kétoldalú .kapcsolatok megszilárdítására és az arab népek egységének szorosabbra fűzésére törekszik. A közlemény nem részletezi, hogy a politikai— társadalmi berendezkedést és a külpolitikai irányvonalat tekintve egymástól nagy mértékben eltérő két északafrikai arab állam szövetsége milyen konkrét formát öltene. A bejelentés mindenesetre a két ország között több éven át tartott feszültség után tavaly megindult békülési folyamat látványos megnyilvánulásaként értékelhető. ^ ai _ rr ourgeto és megoldható feladat Sürgető és megoldható feladatnak tekinti Scan MacBride, a Lenin- és No- bel-békedijjal kitüntetett világhírű közéleti személyiség, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői még az idén találkozzanak az általános és teljes leszerelés kérdéseinek megvitatására. Az NBC amerikai televíziós hálózatnak kedden kijelentette, nem a leszerelés egyes kérdéseiről, hanem általános kérdésekről lehetne szó egy ilyen találkozón, mégpedig azokról az alapelvekről. amelyekben már korábban, 1961-ben és 1978-ban általános elvi egyetértés jött létre. Ezek közé tartozik minden nukleáris fegyver megsemmisítése, a lemondás az ilyen fegyverekről, a meglevő fegyverzet korlátozása es csökkentése, valamint a feszültségforrások csökkentése. MacBride szerint a világ közvéleménye most minden korábbinál határozottabban követel egy ilyen találkozót, a leszerelés kérdéseiben történő előrehaladást. Ezért, mint mondotta, javaslata korántsem naiv, a megvalósításra Van reális lehetőség. Több száz asszony tüntetett a salvad őri (övárosban az amerikai nagykövetség előtt. Követelték, hogy adjanak felvilágosítást eltűnt hozzátartozóikról (Telefotó — AP—MTI—KS) HEVES ELLENÁLLÁS Fölvételre keresünk : Merénylet Svájcban TITKÁRNŐT, gyors- és gépírót. ADMINISZTRÁTOROKAT, BELSŐ ELLENŐRT Ismeretlen tettesek fölgyújtották egy svájci — radioaktív hulladékok begyűjtésére szakosodott — magán- vállalat elnökének a házát. A CEDRA nevű vállalat, amely elsősorban a svájci kormány megrendelésére dolgozik, tárolóhelyeket tervez kialakítani az ország középső kantonjaiban : tevékenysége heves ellenállást váltott ki a környezetvédők körében. és fonyódi kirendeltségünkhöz azonnali belépéssel NŐI KIRENDELTSÉG- VEZETŐT. Érettségi, szakmai végzettség, gyakorlat szükséges. Jelentkezés naponta 7.30-tól 9 óráig: Somogy megyei Temetkezési Vállalat Kaposvár, Mező Imre u. 6. (264268) Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gépírót fölveszünk Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2. Zimbabwe BÁTOR ELHATÁROZÁSOK Nehéz Időszakban tartotta kongresszusát a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZA- NU—HF), amely AMika legfiatalabb államát kormányozza. Az országot megannyi társadalmi és gazdasági gond gyötri. Augusztus elején hatezer küldött ült össze a főivárosban, hogy ebből a nehéz helyzetből kiutat találjon. A kérdés ugyanaz Zimbabwe négy esztendeje az ígéret földje volt a kontinensen. Afrika lakóinak többsége, a haladó erők világszerte örömmel fogadták a ZANU—HF választása győzelmét, az utolsó előtti fehér végvár, a rhodesiai fajüldöző rezsim összeomlását. Természetesen. ünnepelték a nagy pillanatot a délkelet-afrikai ország felszabadult polgárai, akik kilenc évtizeden át szenvedtek a fehér uralomtól. Robert Mugabe S hol tart ma Zimbabwe? Sokan sokféleképpen teszik fel a kérdést. Kárörvendően, csalódottan, vagy éppen aggódva. Ugyanaz a kérdés, de vajon ugyanazt a Zimbabwét látják-e a kérdezők? Bizonyosan nem. Másként vélekednek, akik — a britek, a fehértelepesek — valóságos paradicsomot veszítettek el megszületésével, s megint másként, akik felszabadultak: a 7,6 millió zimbabwei, akik alig várták, hogy élvezhessék szülőföldjük gyümölcseit. A britek, az elköltözött fehér telepesek a mostani helyzet láttán bizonyára a kárörvendők közé tartóznák. Robert Mugabe, a ZANU—HF vezetője. Zimbabwe miniszterelnöke mindig ds szálka volt a szemükben ; legnagyobb megdöbbenésükre s minden manőverezésük ellenére mégis pártja nyerte meg a választásokat 1980 februárjában. Váratlan csapások A zimbabweiek zöme a maga vezetőjének a ZANU— HF-ot, s személy szerint Mugabét választotta. Tette ezt azért, mert sokan benne bíztak leginkább. Az első két esztendő igazolta is várakozásaikat: az ország gazdasági növekedése 1980-ban és 1981-ben együttesen meghaladta a 25 százalékot. Amivel nem számoltak, s valószínűleg — másokhoz hasonlóan — kevéssé számoltak az ország vezetői is: a tőkés világgazdasági válság hatása elérte hazájukat, a fejlődésben visszaesés következett be. Ma itt is sokan hiába várnak munkára. 26 százalékos az infláció, a megélhetés költségei egyre magasabbak. Ráadásul Zimbabwe mező- gazdaságában hatalmas károkat okozott a pusztító szárazság — az egyikori élelmiszer exportőr alapvető cikkekből behozatalra szorul. S még kevésbé számolhattak a zimbabweiek azzal, hogy a nehezen kivívott függetlenség testvérviszályt szül. A több mint másfél évtizeden ál együtt küzdő ZANU— HF és a Joshua Nkomo vezette ZAPU—HF, a Zimbabwe Afrika Népi Unió egymás ellen fordult. Mugabe pártja választási győzelme után, már miniszterelnökként, nemzeti megbékélést, békét és nyugalmat akart teremteni az építőmunkáihoz. Hogy ezt nem sikerült megvalósítania, az nem elsősorban rajta múlott. Most a kongresszuson is hangsúlyozta: „... számunkra a közösség érdeke előbbre való a magánérdeknél... a szabadság és az egyenlőség mindenkire vonatkozik, bőrének színére, tisztségére, vallásra való tekintet nélkül”. Együttműködést ajánlott fel mindenkinek, aki kész elfogadni a ZANU—HF vezető szerepét. Mindemellett saját pártján belül is eltérő véleményekkel kellett számolnia. Voltak, akik gyorsabb és radikálisabb fejlődést sürgették, mások óvatosságra intették. A kongresszuson elfogadott határozatok tanúsága szerint most a közös érdek érvényesítésének akarata vezeti a pártot. A választott út A ZANU—HF az ország szocialista irányú fejlesztését tűzte ki célul. A párt új szervezeti szabályzata az egyik fő napirendi ponttal, az egypárt-rendszer létrehozásával kapcsolatban kimondja, hogy „... azt megfelelő idő alatt, az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban kell megvalósítani''. Tíz határozat született a gazdasági bajok orvoslására. Ezek a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételét, állami vállalatok létrehozását, a bankok és a biztosító társaságok állami ellenőrzését, földreform bevezetését irányozzák elő. Zimbabwe a világ minden országával kész fejleszteni kapcsolatait, ha azok nem keresztezik törekvéseit és el nem kötelezett külpolitikáját. A ZANU—HF támogatásáról biztosította a szabadságukért küzdő erőket. így a namíbiiai és a dél-afrikai hazafiakat. Már-már azt mondhatnánk, túl szép ez a program, helyénvalóbb azonban bátor elhatározásokról beszélni. A realitásoknál maradva: az ország alkotmánya és a dél- afriikai fajüldöző rezsim fojtogató szomszédsága igencsak megköti Mugabe és hívei kezét. Az alaptörvényt az anyaország, Nagy-Bnitannia bábáskodása mellett. még 1979-ben, azokon a londoni tárgyalásokon dolgozták ki. amelyeken hosszas huzavona után megállapodás született a függetlenség megadásáról. Ez 1990-ig érvényes, előtte csak a száz fős parlament egyöntetű hozzájárulásával módosítható. A törvényhozásiban az 1980-as választások eredményeként 57 hely van a ZANU—HF birtokában. 20 a ZAPU—HF-é, 20 a fehéreké. 3 a fajüldöző kormányzat idején komp- romimittálódott Muzorewa püspök csoportjáé. Nem véletlen tehát, hogy az alkotmány módosítása volt a másik köziponti téma a hararei kongresszuson. A párt radikális szárnya az alaptörvény egyoldalú megváltoztatását szerette volna elérni. A mérsékeltek azzal érveltek, hogy jövő év elején úgyis választások lesznek, s ezek tükrözni fogják a párt hatalmi monopóliumát. A ZANU—HF tehát mérleget készített és erőt gyűjtött ezen a kongresszuson. ország-világ előtt ismertette, egyértelművé tette szándékait.. Azt, hogy bármiilyen nehéz is, továbbra sem riad vissza a küzdelemtől a 7.6 millió zimbabwei szebb jövőjéért. Kocsi Margit
