Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-12 / 162. szám
4 Somogyi Néplap 1984. július 12., csütörtök Autóbusz ABC Sóstón A megállóban balatoni üdülők r r w A NÉPI LENGYELORSZÁG 40 EVE 5. Kultúra aratás indulására idejében fölkészülhessünk —, s ezt a mennyiséget a kombináttól meg is kaptuk. Idén az első és második negyedévre 50— 50 tonnát kértünk, de mindössze 20—20 tonnát igazoltak vissza. Az első negyedre visz- szaigazolt 20 tonnát megkaptuk, de a második negyedben esák 17 tonna érkezett. Tehát altig több, mint a fele van meg annak a mennyiségnek, amit kértünk. Most a kenderfonónál próbálkoznak beszerezni a hiányzó tonnákat polipropilén zsinegből. Hogy megkapják-e az ígért soron kívüli segítséget a megrendelés teljesítésénél, hamarosan elválik. Közben javában folyik az aratás, -és jó lenne, ha még az idei szalmaibálázás- nál hasznát vehetnék ennek a segítségnek. H. F. legyintett. — A lehetőségeim, hogy úgymondjam, minimálisak. Kocsis százados, maga sem tudta miért, nem gyanúsította a gitárost. Talán mert Máté sem tette, és Kocsis elfogadott minden teóriát tóle. Máté, hiába titkolta — már összekötötte Halasi Viola és örsi Szilvia ügyét. Akkor is, ha a két lány úgy különbözött egymástól, mint a tűz és a víz. Vajon ki volt az, aki a szelíd, szolid Viola és a semmitől vissza nem riadó Szilvia nyelvén egyaránt értett? És valójában, mi az, ami a két lányban, a két ügyben azonos. Ezekre a kérdésekre még nem találtak választ. Tormás főhadnagy a hul- lámosi művelődési otthon egyik szobájában ült, körülötte fiatalok. Farmernad- rágos fiúk^ bodorfrizurás lányok —színjátszó együttes tágján^ Violáról beszélgettek. Szinte mindegyikük dicsérte. Ügy tűnik, szerették. (Folytatjuk.) 1. Hány játékfilm készül évente Lengyelországban? í. 10 X. 50 2. kb. 30 II. Melyik képzőművészeti ágban ért el nagy eredményeket Andrzej Pagowski? 1. Szobrászat' X. Plakát 2. Grafika 30. 1 Mire rájött a tévedésre, eltelt az idő, hiába rohant taxiival, a nő már nem volt ott. Ha egyáltalán elment a randevúra. És mondtam, hogy a tyúk nyilván meleg volt, és akart valamit de ő rendületlenül hitt abban, hogy felfedezték volna, és híres lennie, ha nem téveszti el a címet. — Meglátod miég hallasz rólam — ezt mondogatta, ha egy kicsit ivott. Sajnos így lett, bár ő egyáltalán nem ezt ■képzelte. — Gondolja, hogy valami könnyelműséget követett el? A fiú már inkább csak magának beszélt. — Szilvia álmodozott, de nagyon is ésszel próbálta csinálni a dolgokat. Ipari tanuló korában a munkaügyissel volt jóban, később a ká- téesz elnökhelyettesével. A munkájának híre volt, rengetek kuncsaft kereste meg. — Nem voltak művész ismerősei? Filmesek? — Nem tudok róla. Pedig nekem majdnem mindent elmondott. Talán arra. is kellettem neki. Lelki szemetes- ládának. A fiú közönye szomorúságra váltott át. Kocsis százados elgondolkozva nézte. Az előző nyomozás során, amikor az Örsi Szilvia ügy végülis kátyúba került, a gitáros valahogy kimaradt. Rengeteg embert hallgattak meg, semmitmondó vallomások hangzottak el, és jó alibiket igazoltak. — Hol volt, amikor Szilvi áit meggyilkolták ? — Szóval most engem gyanúsítanak? — mosolygott gúnyosan a fiú. — Nincs gyilkos, hát szerzünk egyet? — Ne legyen cinikus — váltott át szigorúbb hangra Kocsis —, ez csak kérdés volt, sók embernek feltettük. Miaga azok közül való, akik érdekes módon nem jelentkeztek Szilvia halálhírére. — Szilvia dobott engem — a gitáros ingerülten járkálni kezdett, szemmel láthatóan nem érdekelte a he- verőn fekvő lány álma. — Azt mondta : most voltam nálad utoljára ... — És maga nem kérdezte miért? — Nem. Elutazik — azt mondta. Őszintén szólva nem hittem. Gondoltam, talált egy jobbat. Vagy csak cukkolni akar. — Mikor tudta meg, hogy Szilviát megölték? — Az újságban láttam a fényképét. Nem jelentkeztem. Baj? Megállt, kihívóan nézett a századosra. — Most letartóztat? A rendőrtiszt felállt. Farkasszemet nézett a gitárossal. — Nem. De azért azt tanácsolom, gondolkodjon. Hátha eszébe jut valami más is. És ha lehet, maradjon a városban. — Tud jobbat? — kérdezte a fiú és reménytelenül VALAMI NEM STIMMEL... Gubanc a bálázózsinegen Jegyzetfüzetemből előkeresem a múlt héten fölírt adatokat az aratási eszközellá- tatitságról — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán összehívott operatív bizottság tárgyalta ezt a témát —, s miután a véleményeket meg a számokat összevetem azzal a nyilatkozattal, mely lapunk tegnapi számában megjelent, rájövök, hogy itt bizony valami nem stimmel. Sajnos. A tegnapi tudósítás címében adja hírül, hogy „pontosan szállítják a zsineget, a zsákot” — a valós helyzetet viszont éppen a már említett operatív bizottsági ülésen elhangzottak tükrözik: nincs elég bálakötöző zsineg, s ez komoly gondokat okoz a somogyi termelőszövetkezetekben, áMgffni gazdaságokban. Elmondták erről véleményüket a termelési rendszerek jelenlevő képviselői, s ebbéli gondját adta elő Farkas József, a kaposvári Agroker főosztályvezetője is. Miután tegnap közöltük az MTI-től a tudósítást, a somogyiak telefonon tájékoztatták szerkesztőségünket pírról, amit egyébként mi "is tudunk: nincs elég zsineg! Hányadán is állunk hát a bálakötöző zsineggel; hol a gubanc a bálák bekötéséhez oly fontos aratási anyaggal? A kérdésre a kaposvári/-Mező- gazdasági Termelőeszköz-ke- rekkedelmi Vállalat főosztályvezetője válaszolt. — A tudósítás olvastán tőlünk is sokan érdeklődnek, miért nincs zsineg, ha az újság szerint van. Vállalatunk a két gyártó közül már korábban a Tiszai Vegyi Kombinátot választotta, s nem a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot, mert az utóbbi annak idején műanyag zsineget még nem készített. A TVK- tól még ( a jnúlt év második felében ‘ 30' tonna zsineget rendeltünk — hogy az idei A Slask együttes már Magyarországon is vendégszerepelt olvasók megismerkedhetnek a más nemzetek irodalmával, így köztük a magyar szerzők műveivel is. Évente mintegy 10 magyar szépirodalmi alkotás jelenik meg Lengyelországban. A képzőművészeti ágak közül Lengyelországban rendkívüli módon kifejlődött a plakátművészet, ennek világhírű alkotója Andrzej Pagowki. 1968-ban jött létre Lengyelországban —Európában elsőként — plakátmúzeum, s itt rendezik meg rendszeresen a nemzetközi plakátbiennálé- kat. Kiváló eredményeket tud felmutatni a grafika, a szobrászat. Marian Koniecz- ny varsói Nike-szpbra vagy a Nowa Huta-i Lenin-em- lékműve szép példája a háború utáni 40 esztendő lengyel szobrászművészetének. A népzene és népi táncok bemutatásával foglalkozik a „Mazowsze” és a «Slask” ének- és táncegyüttes, va-**’ lamint a sok-sok műkedvelő népi együttes. Lengyelországban több mint egymil- lióan vesznek részt a műkedvelő művészeti mozgalomban. Lengyelország ad otthont számos nemzetközi fesztiválnak, a többi között a Nemzetközi Chopin-zongo- raversenynek, a Nemzetközi .Rövidfilm-fesztiváloknak, a LVarsói Ősz” modern zenei fesztiválnak. KÉRDÉSEK: Impozáns Ikarusz autóbusz, az oldalán báróim felirattal: BSZV, Balalton Fűszert, Kapos Kersékedelmi Vállalat és a sóstói üdülő- vendégek szempontjából a lényeg: ABC. Hatalmas betűikkel. Miután a Honvéd kemping mellett kialakított megállóhelyére ért a mozgó- bolit, tüstént körülvették a vásárlóik. Már ismerik — bár eddig még csak próltaajára- tdk alkalmával árusított — mert sziiimte az egész Bala- ton-panti városban megmutatta magát az ellátatlan területeken várva várt Ikarusz ABC. Ceglédi István boltvezető — fehéríköpenyes kalauzként — veszi át a pénzt a vevőiktől, alkuk a busz végében lépnek az eladótérbe, s a sofőr melletti ajtón távoznak, miután kiegyenlítették a számlát. Az autóbusz légkondicionált hűtőpulttal s rendkívül gazdag árukészlettel rendelkezik. — Az autóbusz, az átalakítás költségeit is beszámítva, ,1,6 millió forint értéket képvisel — mondja dr. Szigeti Abris; a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat igazgatója. — Igyekeztünk a balatoni igényeiknek megfelelő színvonalon kialakítani a járművet, s ezzel is a jobb ellátást segíteni. A mozgó ABC-it a BSZV- től bérli a Kaposlker Vállalat, amely a Balaton Fű- szérttal együtt működteti remélhetőleg a (balatoni utószezonban 'is. — Egyelőre kísérleti jelleggel — mondja Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszért igazgatója. — Ha beválik, érdemes lesz több ilyen mozgó ABC-t alkalmazni a parton. — Az autóbusz „menetrendjét” az említett elsőrendű szempont szerint határoztuk meg — jegyzi meg dr. Bor Lajosné, a Kaposiker Vállalat igazgatója. — Reggel 6 órától 9-ig a Tinódi téren (a leégett falubelit közelében), 10—12-ig a sóstói Honvéd kempingnél, 12j30— 15-ig a sóstód Ifjúság kemAz elmúlt 40 esztendőben szerte Lengyelországban kiépült a kulturális intézmények hálózata. Művelődési otthonok, könyvtárak, színházak sokasága épült fel, többszörösére nőtt a könyvesboltok, filmszínházak, múzeumok száma, szépen ^fejlődött a könyvkiadás és a filmgyártás. Az 50-es és a 60-as évek feldúlóján a filmművészetben lengyel iskola létezett, 'amelynek megteremtői a többi között olyan alkotók voltak, mint Andrzej Wajda, Jerzy Kawalerowicz és Andrzej Munk. Jelenleg évente több mint 30 lengyel játékfilm, mintegy 600 rövidfilm és 174 tévéfilm készül. Az olyan filmrendezők nevei, mint Krzysztof Za- nussi, Jerzy Hoffman vagy a fiatal alkotónemzedék közé tartozó Juliusz Machuls- ki, akinek a Vabank című első játékfilmjét a magyar- országi mozikban is bemutatták, nemcsak Lengyelországban ismertek. Ma már az ország 70 drámai színháza közül sok, így pl. a varsói Nemzeti Színház, a krakkói Régi Színház vagy a lódzi és a wroclawi színházak Lengyelország határain túl is elismerésnek örvendenek. Feltétlenül említést kell tenni a lengyel avantgarde színházakról, elsősorban Tadeusz Kantor rendezőnek és szociográfus- nak, a „Cricot 2’’ Színház megteremtőjének az előadásairól. A kritikusok és a nézőközönség körében továbbKönyv-vásár Varsóban ra is rendkívüli népszerűségnek örvend a Henryk Tpmaszewski vezette wroclawi Állami Pantomim Színház. Az elmúlt 40 év alatt a legjelesebb lengyel írók alkotásai több milliós példányban jutottak el az olvasók millióihoz. Például Jerzy Putrarpent, Wojciech Zukrowski vagy Stanislaw Lem azok közé a lengyel írók közé tartozik, akinek művei a világ sok országában megjelentek. A lengyel pingmél, 15j30—18 óráig ugyancsak Sóstón, az Esze Tamás és Lázár Vilmos utcák sarkánál árusít. Nem véletlen, hogy működési területe főként Sóstó, hiszen közismert, hogy a Balaton- parti városnak ezen a részén az üdülők számához képest kevés a bevásárlóhely. —Hol vételez árut az autóbusz? — A Kaposlker balatoni kirendeltsége központi rak táráiban a siófoki ipartelepen — mondja Schmidt József kirendeltségvezető, aki személyesen — nagy balatoni tapasztalattal — állította össze a mozgó bolt árukínálatát. A Balaton Fűszért lehetővé teszi a napi fedtöltést, a tejipar naponta kétszer, a sütőipar pedig egyszer szállít. A mozgó ABC árukészlete mintegy 200 ezer forint értékű. Az alapvető élelmiszertől a strand és háztartási cikkekig különböző minőségű — olcsó 'és drágább — portékát kínál az üdülőknek. Sz. A.
