Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-12 / 162. szám
2 Somogyi Néplap 1984. július 12., csütörtök Az argentínai Függetlenségi Nap alkalmából asszonyok tüntettek Buenos Aires utcáin. Az asszonyok a katonai diktatúra hét éve alatt eltűnt hozzátartozóikról követeltek tájékoztatást. Pietro Longo lemondott Pietro Longo olasz költség- vetési miniszter kedden este közölte, hogy benyújtotta lemondását Craxi miniszterelnöknek „a kormányválság elkerülése érdekében”. Aznap hozták nyilvánosságra egy parlamenti vizsgálóbizottság jelentését, melyben a miniszterit, aki egyben a szociáldemokrata párt vezetője, a P—2-ies titkos szervezet tagjának nevezték. Lángot a korábbi években már gyakran érték bírálatok amiatt, hogy neve szerepelt az olasz demokratikus intézmények ellen összeesküvő, Licio Gelli vezette titkos szervezet taglistáján, ami a rendőrség kezébe került. Longo eddig tagadta, hogy tagija lenne a P—2-nek. Kínai—japán gazdasági tárgyalások A japán—kínai kereskedelmi kapcsolatok és a technológiai együttműködés bővítésére tett javaslatot tokiói megbeszélésein Csang Csing-fu, a kínai állami gazdasági bizottság miniszteri rangú vezetője, mert, mint mondotta, Kínának szúksége van fejlett technológiára. Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök japán források szerint ígéretet tett arra, hogy kormánya támogatja a Kínába irányuló technológiatranszfert. Ehhez azonban Kínának előbb csatlakoznia kell az 1983-ban Párizsban megkötött ipari tulajdon védelméről szóló egyezményhez, és törvényekkel kell védeni azokat a külföldi vállalkozókat, akik készek üzleti kapcsolatokat létesíteni az országgal — mondta a japán kormányfő a kínai vezetőnek. Csang Csing-fu a Hiko- szaburo Okonogi japán külkereskedelmi és ipari miniszterrel folytatott megbeszélésén kérte, hogy Japán vegyen részt több kínai beruházás megvalósításában: egyebek között egy száloptikai távközlési létesítmény építésében, vízierőművi berendezések gyártásában és egy integrált áramköröket gyártó létesítmény kivitelezésében. Ausztrália—F r anciaország Beszüntetik az urániumkivitelt Ausztrália beszünteti Franciaországba irányuló urániumkivitelét. A kormányzó Ausztráliai Munkáspárt Országos Kongresz- szusának kedden hozott döntése értelmében a tilalom addig lesz érvényben, amíg Franciaország nem hagy fel PRZEMYK-ÜGY Lezárták az eljárást Lezárták a bírósági eljárásit Vansóbam az úgynevezett Przemyk-ügyben, miután a varsói vajdasági bíróság csaknem másfél hónapja tartó tárgyalás során minden tanút és szakértőt meghallgatott, hogy eldöntse: men- tőszolgálatosok vagy rendőrök okozták-e egy 19 éves fiatalember halálát. Grzegorz Przemyk varsói fiatalembert tavaly májusban egy utcai igazoltatás után bekísérték a rendőrségre, majd elmebaj gyanújával a mentőik elszállították. A fiút vagy a rendőrségen, vagy később a mentőállomáson olyan súlyosain megverték, hogy két nap múlva meghalt. Az ügyben két menitő- szolgálatost, két rendőrt és két mentőorvost vádolnak. légköri robbantási 'kísérleteivel a Csendes-óceán déli részén. A két ország között 1981- ben kötött megállapodás szerint Ausztrália kétezer tonna uránium szállítására kötelezte magát Franciaországnak. Ebből eddig 460 tonnát szállítottak 'le, a következő tételnek ősszel kellett volna megérkeznie. Canberra nem egyszer határozottan tiltakozott az ausztráliai partoktól nem messze végrehajtott francia nukleáris robbantások ellen. Július elején egy ausztráliai kormánybizottság követelte az 50-es és a 60-as években dél-ausztráliai területeken végrehajtott titkos brit kísérleti atomrobbantások ügyének kivizsgálását. Az ausztráliai vezetés különböző békefórumokon többször is kifejezésre juttatta óhaját, hogy változtassák atomfegyvermentes övezetté a Csendes-óceán délnyugati részét. Az ENSZ-főtitkár Moszkvában Javier Perez de Guellar, ' az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a szovjet kormány meghívására Moszkvába érkezett. Ezt megelőzően a főtitkár részt vett és beszédet mondott a genfi leszerelési értekezlet kibővített ülésén, vagyis közvetlenül Moszkva előtt megjelent azon a fórumon, amely jelenleg, a szovjet— amerikai rakétatárgyalások emlékezetes megszakadása, után, bizonyos folyamatosságot biztosít a leszerelési, fegyverkorlátozási tanácskozásoknak. „A Szovjetunió — mondotta Genfben az ENSZ-fö- titkárt köszöntve Iszraeljan szovjet fődelegátus — támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy növeljék az ENSZ szerepét az egyetemes béke és biztonság szavatolásában.” Ennek az alapállásnak a jegyében várta a szovjet főváros magas vendégét, a világszervezet legfőbb tisztségviselőjét. Miközben a tőkés világ vezető hatalma olyan politikát folytat, amely a világ veszélyes megosztottságának fenntartására, a feszültséggócok felizzítására irányul és az amerikai delegáció a New York-i üvegpalotában szinte naponta ássa alá a világszervezet egyetemességét, a szovjet politika egyik hagyományos pillére, hogy jelentőségének megfelelően kezelje az Egyesült Nemzetek Szervezete, és minden vonatkozásban pozitív tevékenységét. Moszkvában mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a világszervezet globális fórum-jellegének, hogy a világszervezeti pulpitusokon valamennyi ország kifejtheti véleményét egyrészt a maga tágabb régióját, másrészt az egész emberiséget érintő sorskérdésekről. A főtitkár (akinek személye különben nem ismeretlen a szovjet fővárosban, mert 1969 és 1971 között Peru moszkvai nagykövete volt és jelenlegi minőségében is folytatott már — tavaly — fontos megbeszéléseket a szovjet vezetőkkel) máris két, ma különösen fontos kérdésben fejezte ki egyetértését a szovjet értékeléssel: 1. Most, a feszültség növekedésének időszakában a világszervezet szerepe, az általa szervezetileg biztosított érintkezési felület fontosabb, mint valaha. 2. A világszervezet csak a lehetőséget, a keretet képes biztosítani, a valódi előrelépés viszont mindig a tagállamok politikai akaratától függ. Guellar látogatásának jellegét és hangulatát meghatározó tényező, hogy a főtitkár most olyan nagyhatalom fővárosában jár, amelyben megvan a tettekben kifejezett politikai akarat mind az ENSZ pozícióinak erősítésére, mind a világszervezet egyetemes és humanista céljainak megvalósítására. H. E. Hazaengedték a prágai Orvostudományi Egyetem klinikájáról az Angolában csaknem másfél évig fogvatartott és június 23-án hazatért csehszlovák túszok újabb csoportját. A klinikán még nyolc férfit ápolnak. VIRÁGVÁSÁR A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat virágvásárt tart a Szombathelyi Mg. Tsz. növényeiből (muskátli, szó ban övé nyék) 1984. július 13-án a kaposvári vásárcsarnoknál. 30-40%-OS ÁRENGEDMÉNY! (79595) SZEPTEMBERI LEHETŐSÉG? Á világűr-vita Néhány nappal ezelőtt az amerikai sajltót bejárta egy fénykép, amely Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövetet mutatta, amint éppen élénk beszélgetésibe merül Reagan elnökkel. A felvétel a Fehér Házban a diplomáciai kar tiszteletére rendezett vacsorán készült. A szovjet nagykövet az elnök és Shultz külügyminiszter között kapott helyet a számos asztal egyikénél. Arról semmiféle adat nem került nyilvánosságra, hogy a fehér asztal mellett folytatott Reagan— Dobrinyin beszélgetés során milyen témákat érintettek. Amfkor azonban hírt adtak Washingtonban arról, hogy Dobrinyin Shultz külügyminiszterrel hivatalos formában is tanácskozott, már A Szovjetunió ezt már korábban ás érzékelte. Andropov főititkársága idején 1983 áprilisában javaslatot tett minden űrfegyver betiltására. Ezt a javaslatot Andropov 1983 augusztusában, majd utána Csernyenko, az SZKP új főtitkára ez év májusában és júniusában megismételte. Az amerikaiak ezeket a javaslatokat „eleresztették a fülűik mellett”. A Szovjetunió június végén mégis kormánynyilatkozatot tett közzé. Ebben javasolta, hogy Bécs- ben szeptemberben kezdődjenek tárgyalások az űrfegyverekről és mindenekelőtt a műholdelhárító rendszerekről való kölcsönös és teljes lemondásról. Azt is indítványozta, hogy ezzel egyidőben fagyasszanak be az ilyen Ronald Reagan amerikai elnök (jobbról) a Fehér Házban, a diplomáciai testület részére adott vacsorán megbeszélést folytatott Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövettel. megemlítették: szó esett az űrfegyverkezés kérdéséről is. Nyomban ezután közölték, hogy Dobrinyin szabadságra hazautazik a Szovjetunióba és magával viszi Reagan elnöknek Csernyenko főtitkárhoz írt (állítólag kézírásos) levelét. Ebből általában arra következtetnek, hogy az elnöki levélben is szó esik az űrfegyverkezés ügyéről. Ebben a kérdésben voltaképpen június és július fordulóján váratlanul felgyorsult a szovjet—amerikai párbeszéd. Mint általában mindig — most is szovjet kezdeményezésre. Mielőtt e kezdeményezéseket és az amerikai reagálást elemeznénk, emlékeztetni kell arra, hogy az űrfegyverkezésről folytatott tanácskozásoknak több szempontból is igen komoly politikai jelentőségük van a jelenlegi helyzetben. Amikor az esztendő fordulóján megkezdődött az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták, az úgynevezett „eurorakéták” telepítése Nyugat-Európa számos országában — ez-a Szovjetunió számára lehetetlenné tette az ilyen rakétákról, valamint egyben a stratégiai (tehát interkontinentális) rakétákról folytatott tárgyalások folytatását is. így a két, párhuzamosan Genfben folytatott párbeszéd megszakadt. Mégpedig egyértelműen egy amerikai akció (a rakétate- lepítés) következményeképpen. Ezt a párbeszédet a szovjet álláspont szerint csak á tókor lehet folytatni, ha az Egyesült Államnak készséget miutait a telepítés előtti helyzethez való visszatérésre. Mindez nem akadályozta meg a Szovjetuniót, hogy más területeken keresse a párbeszéd lehetőségét. Az űrfegyverkezés azért került előtérbe, mert Reagan elnök hírhedtté vált „csillagháborús” beszéde óta az amerikai fegyverkezési programnak ezt a részét gyorsított ütemben hajtották előre. A helyzet tehát azzal fenyegetett, hogy miközben korábbi tárgyalási csatornák lezárultaik, új területen indul meg a fegyverkezési verseny. fegyverekkel folytatott minden kísérletet. ■Ellentétben a korábbi amerikai magatartással, a Fehér Ház már másnap reagált és közölte: kész szeptemberben minden feltétel nélkül Becsben párbeszédet folytatni az űrfegyverkezésről a Szovjetunióval. így kezdődött a vita legújabb, a korábbinál jóval gyorsabb ütemű szakasza. Az amerikai válaszoknak van egy alapvetően negatív vonásuk. Nevezetesen az, hogy nemcsak az űrfegyverkezésről akarnak tárgyalni, hanem be akarják vonni a párbeszédbe az eurorakéták és a stratégiai rakéták ügyét is. Másszóval: burkoltan rá akarják kényszeríteni a Szovjetuniót, hogy ezekről is folytasson tárgyalásokat — mégpedig a raikétaltelepítés- hez vezető amerikai magatartás megváltoztatása nélkül. Arról beszélnek, hogy ez nem tekinthető feltételnek; ők csak fenntartják maguknak a jogot, hogy más kérdéseket is megemlítsenek a tárgyalásokon'. Az amerikai magatartás másik gyanús eleme az, hogy az űrfegyverekkel folytatott kísérletek befagyasztásáról elhangzott szovjet javaslatra egyáltalán nem válaszoltak. A szovjet javaslat annyit minden esetre . elért, hogy most már legalább „párbeszéd folyik a párbeszédről” és nem tartozik a lehetetlenségek körébe az űrfegyverekről valló megbeszélések megindítása — ha az amerikaiak elejtik elfogadhatatlan „áru- kapcsolásukat”. Annyi minden esetre tény, hogy illúzió nélkül és a legnagyobb óvatossággal kell szemlélni ezt a vitát. A választás előtt álló Reagan elnöknek egyrészt érdeke lenne, hogy a novemberi választás előtt két hónappal megkezdődjenek a tárgyalások — másrészt viszont aligha lehet várni, hogy éppen most változtatna alapvető politikai magatartásán. A „szeptemberi lehetőség” sorsát voltaképpen az dön|td majd el, az amerikai politikában ütköző ellentétes érdekékből és áramlatokból kikristályosodik-e egy komoly és felelősségteljes magatartás.
