Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
1984. július 11., szerda 4 Somogyi Néplap Kaposvári kovácsoltvas kapuk ^falitaís^ őyxSÉT biztatására akasztottam nyakamba a fényképezőgépemet, ő fedeztette föl velem a kaposvári kovácsoltvas kapukat, kerítéseket, lépcsők áriátokat. A legszebb kapuik kis körzetben tailállhaták : a Lenin utcában, a Németh 1st várni f asor házainál és a Kossuth Lajos utcában. Nincs köztük egyforma, csupán ízléses, igényes megmunkálásukban hasonlítanak. A múlt század végén és e század elején készülitek ezek. A múltból őrzik az igényes városlakók, polgárok szép iránti fogékonyságát, a kovácsok mesterségbeli tudását, a kor művészi arculatát. Könnyedén futó rózsaindák, dekorálni v falevelek rendeződtek míves kapuk díszeivé műhelyeikben. A szecesszió ízlése mellett rányomta bélyegét ezekre a kézműves alkotásokra az újabb irányzat szellemisége is, geometrikus formák variációit kovácsolták a kaposvári mesterek kapukká, kerítésekké. Arra is fölfigyelhetünk, hogy az egykori kaposi Fő utca, a mai Május 1. utca tekéi nem vették igénybe a város kovácsainak munkáját. Itt többnyire fából készült kapukat találunk, és néhány erkély vaskorlátjára figyelmesek lehetünk. A város értékei ezek a kovácsoltvas munkák. Érdemes tovább őrizni őket, megóvni azokat. Példaként idézni e kihalófélben levő mesterséget. Van jövője. H. B. Mérhető haszon — A tavaszi BNV-t úgy tekintjük, mint egy tíznapos, koncentrált piacot — mondta májusban, a 79. Budapesti Nemzetközi Vásáron Frank Gyula, a nagyatádi Tszker igazgatója, és Schaffer Róbert osztályvezető hozzátette: — A vásár kínálta lehetőség kézenfekvő az üzletkötésekre, és jóval olcsóbb is, mintha a külföldet járnánk és ott tárgyalnánk a partnerekkel... Maholnap két hónapja már, hogy bezárta kapuit a beruházási javak nagy szakvására. Azóta — valószínűleg — valamennyi somogyi kiállító megvonta a BNV-n való részvétel mérlegét, s nemcsak számbavette, hanem értékelte is az ott szerzett tapasztalatokat. Vajon megitérül-e a „felvonulással”, a bemutatkozással járó nem is kis befektetés? Az atádi Tszkernek például mintegy 220 ezer forintjába került a vásáron való jelenlét, s most úgy vélekednek: kifizetődik ez a kiadás, a budapesti szereplésnek máris mérhető haszna mutakozik. Ez a kereskedelmi szervezet évente 320 millió forintos forgalmat bonyolít le csupán ipari szerszámgépekből. Ahhoz, hogy beszerezhesse hazai gyártásból és külföldről a szükséges eszközöket, illetve eladhassa az általa forgalmazott cikkeket a felhasználóknak — nélkülözhetetlen a partnerekkel tartott állandó kapcsolat. Kitűnő alkalom erre a nemzetközi vásár! Standjukat 350—400 belföldi vállalat és számos külföldi cég képviselője kereste fel, jónéhá- nyan üzletkötési szándékkal; a vásárt követően sok levél érkezett hozzájuk, s ezekben a megrendeléseknél éppen a BNV-n látottakra hivatkoztak a levélírók ... A vásáron folytatott elő- tárgyalások nyomán találkoztak lengyel partnereikkel a Tszker képviselői a póznám vásáron, s ott ütötték nyélbe a szerszámgépekre vonatkozó szerződést. Bolgár üzletfeleikkel abban állapodtak meg, hogy jelen lesznek a plovdivi bemutatkozáson, s ott további szerződések köthetők. Végül is a vásáron Romániából, Bulgáriából. az NDK-ból és a Szovjetunióból származó cikkekre összesen csaknem 35 millió forintra szóló szerződést kötött a nagyatádi Tszker, s további tárgyalás sokban állapodtak meg lengyel, csehszlovák partnereikkel. Ami a hazai vevőkört illeti, számos vállalattal ugyancsak a BNV-n kerültek kapcsolatba, s így új partnerekkel gazdagodtak az atádiak. A Tungsram Rt például több millió forint értékű marógépet, esztergát vásárol tőlük; a Budapesti Híradástechnikai Gépgyár, a Dunai Vasmű — ez utóbbi egyebek között lemezollót, diesel-targoncákat vesz — szintén az új vevők számát gyarapítja. Sikeresnek minősíti a nemzetközi vásáron való idei részvételét a nagyatádi Tszker. Eredményes üzletkötések, a partnerekkel folytatott hasznos megbeszélések támasztják alá ezt a minősítést, és azok a kapcsolatok, melyeknek a BNV-n rakták le az alapját. Hernesz Ferenc Pontosan szállítják a zsineget, a zsákot A nagy nyári betakarításhoz igényelt bálakötöző zsinegek, zsákok pontos szállításával, szükség esetén soron kívüli megrendelések teljesítésével is segíti a mezőgazdaságát a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. Az idény kezdetére leszállították a megrendelt 450 tonnányi bá- 1 akötöző zsineget, mégpedig kender helyett polipropilénből, hogy a gépékkel készített fél tonnás szalimábála is beköthető legyen vele. Időarányosán teljesítik az idei csaknem két és félmillió gabonás-zsák szállítását előíró tervet is. Egyes vidékek AGROKER vállalataitól tizenötezer-lhúsaezer zsákra szóló újabb megrendelések is érkeztek, amelyeket terven felül teljesítenék. A burgonya, a hagyma és más ilyen darabos termény csomagolására, szállítására kitűnően alkalmas, pehelykönnyű műanyag „csipkezsákokból” is lieszáMtották a íz első félévre megrendelt hatmilliót. Ezek a zsákok gyorsan közkedveltté váltak, hiszen súlyuk három-négy -deka, mégis elbírnak huszonöt kilónyii árut. Bende Ibolya S; ^ 29. Úgy hitte, mindent tökéletesen kidolgozott. Záróra Után a gitáros kijön a bárból, ő hozzá csatlakozik, s mire háromszor körbesétálnak a téren, már mindent tisztáznak, megbeszéltek. A gitáros nem jött ki. Várt, várakozott, aztán bement a portáshoz érdeklődni. — Elment kérem — mutatott egy másik ajtóra a portás, és kíváncsian méregette az idegent. A címét sem akarta megadni a gitárosnak, csak miikor Kocsis dühbe gurult, és megmutatta az igazolványát. — Nem biztos, hogy otthon találja — szóltak utána. Éjjel két óra volt. Mit csinál egy gitáros ilyenkor? Másik helyen zenél? Vagy elmegy a legújabb szeretőjéhez? Elindult azért a címre, kanyargóit a szűk utcákon, s a csigalépcsőt megjárva végre eljutott egy tömör faajtó elé. Csengő nem volt. Kopogtatni kezdett, majdnem dörömbölni. Az ajtó kinyílt, s megjelent egy hosszúhajú, szakállas fiatalember. A gitáros. Cseppnyi csodálkozás nélküli invitálta be ismeretlen vendégét éjszaka negyed háromkor. A toronyszoba tágas volt és világos. A berendezés egyszerű, de nem szedett-ve- dett. A széles heverőn egy vörös hajú lány feküdt, félig betakarva. — Alszik — intett a lány felé a fiú, és egy bárpuffot húzott a nyomozó elé. — Foglaljon helyet. . Ömaga egy hintaszékbe ült. — Mintha tudta volna, hogy jövök — nézett a fiúra a százados. — Tudtam, hogy előbb- utólbib valaki jön — hangzott a kissé egykedvű válasz. — Mellesleg a vécés néni még este odasúgta, hogy egy hékus keres. Neki van orra az ilyesmihez. Igaz, hogy én is megtaláltam az egyetlen hekust a vendégek között. Vártam, hogy szól valamit, de nem szólt. Hazajöttem. Mellesleg semmit sem tudok Szilviáról ... A százados úgy érezte, hogy a fiú játssza csak a közönyöst. — Mikor szakított örsi Szilviával? — Amikor váratlanul hazajött Hullámosról. Egy héttel későbbire vártam. Hogy hirtelen megjelent, tudtam, nem jelent semmi jót. — Miért nem együtt mentek nyaralni? — Szilvia nem várt meg. Helyettesért szaladgáltam, nem kaptam, Ő meg -dühöngött, és azt mondta, egyedül is elmegy. Ilyen volt... — Ennyi elég egy szakításhoz? A fiú arcán megjelent egy keserű kifejezés. — Mi nem szerettük egymást ... legalábbis Szilvia hogy úgymondjam ... szóval csak szórakoztunk, és ő unta meg előbb ... — Mikor ismerkedtek meg? — Februárban jöttem Pécsre. Nem mintha Pesten nem kaptam volna szerződést, de vágytam egy kis vidéki levegő után. Elfáradtam, vagy mi. Untam a régi brancsot. Márciusban Szilvia eljött a bárba, s ettől kezdve megszűnt a nyugalom. A helyi fejesekkel volt, nagy társaság, rengeteg pia. Nézegettük egymást, láttam, hogy Szilvia mindenkihez kedves de senkihez nem tartozik igazán. Záróra után feljött hozzám. Amikor elment, azt mondta, szerencsém van, hogy megismertem őt. És mosolygott hozzá, de olyan furcsán. Ezután ha kedve volt, eljött a bárba, megvárt, hazajöttünk. Nagyjából ennyi volt... — Milyen gyakran találkoztak? — Rendszertelenül. Tőle függött, így rendeztük be. Volt olyan hét, hogy háromszor, négyszer megjelent mindig más ruhában, elegánsan. Az is előfordult, hogy két hétig nem láttam. — És ilyenkor maga? A fini vállat vont. — Nem estem kétségbe. Ámbár, most úgy érzem, mégiscsak jelentett valamit. — Nem vett észre rajta semmi furcsát? A viselkedésén az utóbbi időben. — Nem tudom, mit ért a furcsa alatt. Ö tulajdonképpen mindig különös volt. Jól keresett, vigyázott a függetlenségére. Többször kifejtette, nem érti azokat a nőket, akik a házasságot tartják az egyetlen életcélnak. Ö egyáltalán nem erre vár. Vár valamire, de nem erre. Valami nagy lehetőségire várt, mesélte, hogy egy alkalmait már elszalasztott1, de a legközelebbit nem fogja. — Mondott valamit erről az egy alkalomról ? — Még tanuló volt, amikor Pestre utaztak, valami versenyre. A belvárosban egy nő megszólította, valami menő divattervező, kikérdezte Szilviát, hol él, mivel foglalkozik.. Azt mondta a nő, hogy manökent keres, kamasz méretűt. Megbeszélték, hoigy délután találkoznak az Astoriában. Szilvia félreértette az Ajbbáziába ment. (Folytatjuk.) A napközik munkájáról A jobb iskolai életrendért Az általános iskolákban az elmúlt tanévben hasznosították az ötnapos munkarendre való áttérés és a kialakult gyakorlat — esetenként negativ — tapasztalatait, és szinte mindenütt felülvizsgálták az iskolai életrendet. Pozitív folyamat, hogy kialakulóban vannak a tanulók egésznapos foglalkoztatásának korszerű szervezeti és tartalmi keretei: ma már minden második általános iskolai tanuló részt vesz az egésznapos foglalkoztatás valamely szervezett formájában. Az illetékesek azt remélik, hogy ezek tartalmukban egyre inkább megfelelnek majd a nevelőiskola iránt megnyilvánuló társadalmi igényeknek. Sajnos, a napközi otthonok anyagi, tárgyi feltételei az elmúlt tanévben romlottak, noha a tanácsoknál éppen e költségvetési rovaton évről évre tetemes pénzmaradványok képződnek. Ugyancsak. rosszabbak lettek a napközi otthonok" személyi feltételei: a napközis nevelők 11,3 százaléka képesítés nélküli. Megállapították : a feltételek gyengülése miatt mind jobban szétforgácsoló- dik a napközis tanulók szabadideje, s ez nagymértékben rontja a napközi otthonok nevelő munkájának színvonalát. A tanulók fáradtsága is oka annak, hogy a szorgalmi idő gyakran elhúzódik, ám a házi feladatok elvégzése mégis elmarad. A gondok mellett pozitív változásokat is tapasztaltak a minisztérium szakemberei: például az iskolák egyre jobban alkalmazkodnak a szülők munkaidejéhez, bár gyakori a konfliktusforrás : egy-egy napközis nevelő olykor mereven ragaszkodik ahhoz, hogy a tanuló a napközi nyitásától zárásáig ott tartózkodjék akkor is, ha a szülő szívesen vinné . haza korábban. A szabadidő-tevékenységek szervezésében egyre több iskolában élnek a korszerűbb formákkal is, így például a csoportközi foglalkozásokkal, klubok szervezésével, a közművelődési intézmények által felkínált programokkal. A Művelődési Minisztérium illetékesei szerint az 1985/88-os tanévben a tanulók egésznapos foglalkoztatását úgy kell megszervezni, hogy emelkedjék a napközik nevelő munkájának tartalmi színvonala. Az iskolák nagyobb szerepet vállalnak tanulóik szabadidős programjának megszervezésében, a kötelező, az alternatív és a szabad foglalkozásokat egységes tevékenységi rendszerbe szervezik. Bátrabban kell beépíteni az iskolai egésznapos nevelésbe az intézményen kívüli — közművelődési, sport — „szolgáltatásokat” is. A tanulók szabadidős programjainak szervezésekor figyelembe veszik a Hazafias Népfront-bizottságok, a KISZ-szervezet, az úttörő- csapat kezdeményezéseit, valamint az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények támogatását. A szakértők javaslata: az egésznapos foglalkoztatás tartalmi, szervezeti korszerűsítésében az intézmények bátrabban éljenek az új — jogszabály által is biztosított — lehetőségekkel : az iskolaotthoni és a klubnapközis formákkal.
