Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
1984. július 11., szerda Somogyi Néplap 3 Parfum a barátság kovácsa Hol van Darhan? Tizenegy évvel ezelőtt még teljesen ismeretlenül csengett ez a név. Azóta a somogyiak megtanulták, hogy ez Kaposvár mongol testvérvárosa, amely a fővárostól, Ulánbátortól északra található. Hozzánk tízezer kilométerre fekszik ez a több mint hetvenezer lakosú, gyorsan fejlődő ipari város. Hatvanhárom évvel ezelőtt győzött a népi forradalom mongóliában, s ezen a napon alakult meg a népi kormány. Július 11-e a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe. Azok a somogyiak, akik hosszabb időt töltöttek Darhanban, elmondták: a népi forradalom győzelmének évfordulóján mindenki megajándékozza a szeretteit, a családok elmennek egymáshoz, s együtt emlékeznek meg a forradalom győzelméről. Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából érdemes föleleveníteni, hogy talált egymásra Darhan és Kaposvár, több mint egy évtizeddel ezelőtt. Tulajdonképpen ez a kapcsolat a Kaposvári Húskombinátnak köszönhető, ugyanis ők kapták azt a megbízatást, hogy adjanak szakmai támogatást a magyar segítséggel épülő darhani húskombinát vezetőinek első szakembereinek kiképzéséhez, majd a helyszíni betanításukhoz. Egy évtizeddel ezelőtt avatták fel ezt az üzemet Darhanban, mint a város harmadik legnagyobb ipari létesítményét. A gépek is magyarok, amelyekkel ízlete- sebbnél ízletesebb készítményeket gyártanak marha- és birkahúsból. A bejáratnál — mintegy jelképként — most is ott látható a Kaposvári Húskombinát emblémája. A régi térképeken hiába keressük Darhant, hiszen két és fél évtizeddel ezelőtt még pusztai farkasokat kaptak volna puskavégre ezen a tájon. Két év múlva ünnepli a város huszonöt éves fennállását. Ez az új szocialista város Mongólia büszkesége. Gyors fejlődését mutatja, hogy egy jó évtized múlva már százezer embernek ad otthont. Darhan magyarul azt jelenti: kovács. Ez szép jelképe annak a nemzetköziségnek, amelynek szellemében a város építésében a Szovjetunión kívül a szocialista országok — köztük hazánk is — részt vettek. A bolgárok szőrmefeldolgozót, a lengyelek szilikát-téglagyárat építettek, a geológiai berendezések gyártását az NDK szervezte meg. A darhaniak nagyon büszkék arra, hogy az ö körzetükben épül az első konzervgyár is. A nagy távolság nem akadálya a barátságunknak, hiszen „a két város között az ajtók nyitva vannak — ahogy mondta az egyik darhani vezető —, így minden remény megvan a kapcsolatok további fejlődésére.” Ezt a lehetőséget erősítette meg Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének mongóliai látogatása is. Ami a két országra vonatkozik, természetesen kisugárzik a két testvérvárosra is. Ma, amikor együtt ünnepelünk mongol barátainkkal, szeretettel gondolunk Dar- hanra, Mongólia második legnagyobb városára, amelynek fejlődése jól példázza az egész ország előrehaladását. Lajos Géza Árpatarlóba kukorica Nyolc kombájn egy táblában TANÁROK A VOLÁNNÁL Balatonszabaditól, az ag- rotechnoiógus irodájától igencsak messze van az az árpatábla, ahol a nyolc Class Dominátor arat. Hát még Siótoktól, a November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet központjától! Az ádándi határ déli csücskében dolgozik a sok gép — oda igyekszenek a pótkocsis teherautók a rakományért, és oda tartunk mi is Szucséki Évával, a szövetkezet ag- rotechnológusával. Miközben szaporán jönnek velünk szembe a szemszállító járművek, útközben az aratás kezdésének tapasztalatairól beszélgetünk. — Tavaly ilyenkor már végeztünk az árpával — mondja —, ennyit jelentett a múlt évi meg az idei tavaszi időjárás a gabona érésében. Június 25-én indulhattak csak a gépek, s egy hét alatt befejezhettük volna a munkát mind a 775 hektáron, ha nem szól közbe az eső. így azonban nem akadt egyetlen nap sem, amit végigdolgozhattak a gépek ... Ahová most megyünk, 117 hektáros tábla, s eddig 5,5 tonnát adott hektáronként. Ennyit is terveztünk, s minthogy ez a tábla megfelel az összterület állagának, elérhetjük a várt eredményt... Az ételszállító gépkocsival félúton találkozunk. Az aratók tehát túi vannak már az ebéden. A tábla szélén indulásra készen állt a nyolc kombájn. — Az ételt, a jegelt szódavizet a helyszínre szállítja a szövetkezet — fogad Harmath János gépszerelő, ennek az aratócsoportnak a vezetője. — Nem panaszkodhatunk az ellátásra, csak az időjárásra. Alkatrész- hiány miatt nem kellett még leállnunk, a kombájno- sok is régi aratók, több betakarítás van mögöttük : Kiss János az egyetlen, akinek ez az első aratása. A gépek fölkészítésében azok vettek részt, akik most a volán mögé ülnek. Két új kombájnunk is van; minden két gépre jut egy segédvezető, köztük két tanár a? ádándi szakmunkásképzőből ... A most vágott árpának 19 százalékos a nedvességtartalma. Ez is, és az összes termény is a szövetkezet szárítójába kerül, s csak nedvességelvonás és tisztítás után továbbítják a gabonát saját felhasználásra, állatállományuknak, a takarmánykeverőbe, illetve a háztáji jószágnak meg a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. — Szövetkezetünk részt vesz a gabonatermelés-fejlesztési programban, tagja az IKR-nek, s arra törekszünk, hogy kalászosaink a lehető legjobb eredményt adják — mondja Szucsáki Éva. — Csaknem 1800 hektáron vetettünk kalászosokat és 670 hektáron termesztünk vetőmagnak szánt borsót; ezzel és a búzával folytatjuk a betakarítást, ha az őszi árpával végeztünk. Sokasodnak a tennivalók, s ha nem győzzük, Zircről kapunk segítséget, a megállapodás alapjan. Tavaly a Siófoki Állami Gazdaságtól érkeztek gépek, hogy mielőbb befejezhessük az aratást. A kombájnon ülők legtöbbje szerelő és „rábás", vagyis traktoros. Kihasználják a napsütéses időt, szaporán haladnak a gépek a táblán, a teherautók pedig a terméssel róják a fordulókat a szárító és az árpaföld között. Nem sokáig marad érintetlen a kombájnok nyomán a tarló: két kombájn után bálázzák, hat kombájn pedig szecskázza a szalmát, ezt aztán a munkagépek bedolgozzák a talajba. Folynak a talajmunkák is, és ott, ahol tegnap még árpakalászokat ringatott a szél, ma silókukoricát vetnek. — Kétszázötven hektáron végzünk másodvetést, közvetlenül az aratást követően, előtte azonban folyékony műtrágyát juttatunk a talajba. Szükség lesz a jó minőségű, megfelelő meny- nyiségű tömegtakarmányra, mert a jószág eleségét idejekorán biztosítani kell... Kombájnok motorhangjától zajos a határ; ömlik a szem a teherautók rakodóterébe — igazi aratási nyüzsgés színhelye az ádándi mező. Július első felében, igaz, már előbbre kellene tartani ezekkel a munkákkal, de elfogadható eredményekre még így is van kilátás ... Hernesz Ferenc Miért nem a vásárban látjuk? Bemutatkozik a tisztes Megyei kiállítás Kaposváron a Dorottyában Egy ugrásnyira a Balatontól ipar Vörs vendégei A tisztes ipar valóban tisztes, ha az akar lenni. Aki megnézi a somogyi kisiparosok tegnap megnyílt kiállítását Kaposváron a Dorottya- szálló nagytermében, az könnyedén juthat a fenti megállapításra. A sokszor kritika nélküli keresletnek fejet hajtó és sok bóvlit előállító kisipar megalkuvó képviselői és az igénytelenségről árulkodó termékek innen bizony kiszorultak, szinte egy darabja sincsen a bemutatónak, amelyik silány volna. A termékskála a cukorkától a fémmegmunkáló szerszámokig, a fahordótól a fonottkalácsig, avagy a filc gyermekjátékoktól a műanyagcsónakig terjed: azaz föllsorolhataltlanul gazdag. A maga nemében, remek lehet egy szerszámkészítő terméke és egy keramikus művészi értékű dísztárgya is. Mestermunka: ez az a közös nevező, amely miatt a kiállított tárgyak egy lapon említhetők. Nem tudható: vajon minden kiállító iparos mindig ilyen jó képességű és szép holmikat visz-e piacra, de remélhető, mert aki képes ilyen szinten dolgozni, az nem szívesen adja alább, vagy ha mégis ócskaságot, giccset, rossz tucatárut csinál, akkor szakmája árulója. Nehéz is. k: emelni egy- egy darabot a kiállításból, ám — az objektív rangsor felállításának igénye nélkül — külön is megemlítem Répay Gábor bút or restaurátor munkáját, a kaposvári fő utcai gyógyszertár egyik felújított szekrényét (érzésem szerint ez a „tárlat” iegremekebbike), Sóra József nagyatádi könyvkötő, valamint Dakó Judit és Jambrich Liza kaposvári keramikusok munkáját és Tibáld Béla toponári lakatos kombájn-táncát. Szívesen folytatnám a felsorolást, de könnyebb lenne megemlíteni azt a két-hánom holmit, amelyik kilóg a sorból, ám bízva abban, hogy ezek a rosszabb darabok csupán a véletlen kisiklás eredményei, hunyjunk szemet fölöttük. Örömünk akkor volna teljes, ha a kisiparosok ilyen színvonalú munkái (használati és dísztárgyai, ruhái, ékszerei...) a saját üzletekben, a kiskereskedők boltjaiban, sőt az állami és szövetkezeti kereskedelmi egységekben is tömegével terjednének, nemcsak a minőségi, hanem a mennyiségi igényeknek is képesek llennének eleget tenni az iparosok. Mert a jelenlegi állapot azt mutatja, hogy nagy tömegű árut csupán a bóvli és giccskészítők képesek piacra dobni — erről tanúskodik ezernyi bazár országszerte. És még egy apróság: a tisztes ipar termékeinek minősége olyan, hogy gz épp most zajló kaposvári nyári vásáron lenne a helyük. Egy mellékmegjegyzésből értesültem róla: onnan kiszorultak az iparosok, pedig eredetileg úgy tervezték, hogy ők is beneveznek. Kár, hogy kiszorították őket. emelné a vásár rangját a bemutató, és a kevéssé látogatott sportcsarnokbeli rendezvény vonzerejét is növelhetné. Így azonban kon- kurrenciát teremt neki, nem is gyengét. Magam — mindkettőt látva — a Do- rottya-béli bemutatót nézném meg még egyszer, ha ilyen nézelődéshez lenne kedvem. Vajon miért e kitaszítottság? A vásár rendezői tudják, s lelkűk rajta. Ha nekik jó egy akaratlan ellenlábas ... Luthár Péter A Dunántúl legvonzóbb idegenforgalmi területe vitathatatlanul a Balaton. A turisták többsége a tóhoz közeli szálláshelyeket, üdülőhelyeket keresi. Balatonszent- györgy és társközsége Vörs azonban nincs ilyen szerencsés helyzetben, kissé távolabb esnek a parttól. Arról kérdeztük Farkas Lászlót, a közös községi tanács elnökét, hogyan készültek fel a szezonra, milyen módon tudják „elcsábítani” a vendégeket a vízíközelböl. — Sokan ismerik már a balatonszentgyörgyi Csillagvárat, mely most felújítva várja a látogatókat. Újjáépítették a tetőszerkezetet, a berendezés, a kiállított tárgyak, fegyverek elrendezésében pedig segítségünkre lesznek a Helytörténeti Múzeum szakemberei. Ugyancsak helyreállítottuk a talpashá- zat. Vörsöt néhány kilométeres autóúttal lehet a Balaton- parttól megközelíteni. Látványosság itt .is van bőven. Két éve nyílott meg a társadalmi munkában készült tűzoltómiúzeum, melyben tavaly óta „Tűzvédelem a századfordulón” címmel olyan anyagot állítottak ki, amelyhez hasonló csak Budapesten látható. — Tavaly több vendégünk volt, a májusi nyitás után ezernél több látogató nézte meg a kiállítást — mondja Farkas Lászióné, az intézmény gondnoka. — Elég kevés turista tud rólunk és talán az is nehezíti a helyzetet, hogy az épületre nem tehetjiük ki a „múzeum” feliratot, így aztán a külföldiek nehezen találnak ide. — Szállóvendégek fogadására felkészültek? — Több család szívesen vállalkozna arra, hogy szobát adjon ki. De nincs, aki az ügyintézésit kézben tartaná. Még azt tapasztaljuk, hogy a turisták szívesebben bérelnék szobát, villát a vízparti övezetben. Pedig a csendes kerték, a nyugodt falusi élet, zavartalan pihenés megérné a napi néhány kilométeres utat. Akadnak ellenben olyanok, akik — mintegy véletlenszerűen — felfedezik a kis faluban rejlő lehetőségéket és ide jönnek nyaralni, az utazási irodák azonban nem küldenek csoportokat. A faluban más látnivaló is akad, az eredeti helybeli bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett talpas- ház, melyben ma is „működik” a ifüstöskonyha, az egyik helyiségben pedig a Kis-Balaton állatvilágát bemutató kiállítást rendeztek be. — Várható-e a falusi turizmusban fellendülés. Folyik ugyanis megyénkben a fa-. lusá üdültetés lehetőségeinek felmérése. A tanács kereskedelmi osztálya és a Siotour utazási iroda egyelőre tíz községben vizsgálja, milyenek a települések adottságai, közlekedésük, közellátásuk. Ha tisztázódik a kínálat, akkor kerülhet sor nagyobb propagandára, csoportok szervezésére. Ezen a nyáron várhatóan teljesebb kép alakul ki a településeik helyzetéről, s miután a szervezési gondok megoldódnak, sikerül az emberek tudatában meggyökereztetni ennék az olcsó és kellemes üdülési formának a lehetőségét. Ezt követően kerülhet sor fokozatosan újabb és újabb települések „felfedezésére”, köztük talán éppen Vörsre is. Tersztyánszky Krisztina
