Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

2 Somogyi Néplap 1984. július 8., vasárnap TILALOM Pakisztánban a katonai kormányzat bejelentette, hogy ál­talános választásokat szervez, amelyek - így a hivatalos be­jelentés - a demokráciához való visszatérés kezdetét jelentik majd. Az ellenzék vezetői azonban csaknem kivétel nélkül visz- szautasitották a részvételt, véleményük szerint ugyanis a mai feltételek között nem lehet szó valódi választásokról s közre­működésük csak leplezné a katonai kormányzat eddigi hatalmi módszerének folytatódását. A kormány gyorsan válaszolt. Egyszerűen megtiltotta az ország hírközlő eszközeinek, hogy az ügyről, az MRD pártszö­vetség nyilatkozatairól akár egy szóval is hírt adjanak. Vagyis megkezdődött „a demokráciához való visszatérés" - eléggé sajátos módon ... R. E. A hét eseményei címszavakban Hétfő: Bolíviában meghiúsul a szélsőjobboldali puccskí­sérlet. — Zavargások az indiai Kasmír államban. Kedd: Konsztantyin Csernyenko fogadja a Moszkvában tartózkodó Geoffrey Howe brit külügyminisztert. — Az amerikai külügymi­niszter a szovjet nagykö­vettel folytatott megbe­szélést, később Gromlko az amerikai nagykövet­tel találkozik. Szerda: A libanoni kormányerők bevonulnak Bejrutba, megkezdődik a főváros egyesítése. Csütörtök: A magyar delegációveze­tő felszólalása a bécsi haderőcsökkentési érte­kezleten. — Asszad—Kad- dumi találkozó Damasz- kuszban. Péntek : Üjabb szovjet nyilatkozat az űrfegyverkezés korlá­tozását célzó tárgyalások­ról. — Befejeződik a stockholmi konferencia második ülésszaka az ENSZ főtitkára beszédet mondott a 35 ország kül­döttei előtt. Szombat : Feszültség Nagy-Britan- nia és Norvégia között az exminiszter rablási kí­sérlete nyomán. — Shultz Hongkongban megkezdi kelet-ázsiai körútját. A hét három kérdése V-Xh rHogyan alakult az űr­fegyverkezést korlátozó tár­gyalások körüli vita? A kozmikus térségből ér­kező hírek éppúgy hozzátar­toznak ma már hétköznap­jainkhoz, mint a földi jelen­tések. A Száljait—7 három­tagú legénysége túljutott százötvenedlik munkanapján és folytatja tevékenységét, amelynek nem kevés kézzel­fogható eredménye van." Az amerikai űrprogram kereté­ben az első női űrsétára tesznek előkészületeket és cserélik az űrrepülőgép haj­tóművét, miután nem tudták pontosan kideríteni azt a komputerek jelezte hibát, aminek -következtében a fel­bocsátást elhalasztották. Aiz űr azonJhan sajnos ab­ban az értelemben is földi téma lett, hogy a fegyverke­zési verseny új ága, a koz­mikus fegyverkezési hajsza fenyeget. A Szovjetunió ezért javasolta, hogy zárják el az űr militarizálásának vala­mennyi csatornáját, méghoz­zá addig, amíg nem kezdő­dött meg ez a folyamat. Ugyancsak rendkívül fontos eleme a szovjet indítvány­nak az a kötelezettsége, hogy a tárgyalások alatt — aime­Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, államfő (balról az első) a Kremlben fogadta a Moszkvában tár­gyaló Geoffrey Howe brit külügyminisztert (jobbról az első). lyék aligha lesznek „ .egysze­rűek és gyorsák -%úíi tele­pítsenek űnfegyveréket. Washington ezúttal megle­pő gyorsasággal reagált a líz nappal ezelőtti‘szovjet kez­deményezésire. S‘ tegyük hoz­zá: meglehetősen felemásan. Nem vetette el, hogy szep- -temiberben Bécsiben előké­szítő megbeszéléseik kezdőd­jenek (tárgyalások a tárgya­lásokról), ezt annál inkább sem tette, tehette, hiszen az elnökválasztás közeledtével a tárgyalások hívének kíván látszani. Megpróbálkozott azonban feltételek állításá­val, méghozzá „árukapcso­lás” formájában, hogy az űrfegyverkezés korlátozásá­val együtt az abbamaradt genfi témákról is beszélje­nek. De hát, ha erről való­ban lehetne tárgyalni, akkor még mindig tartana a genfi párbeszéd ... A szovjet fővárosnak köz­ben fontos vendége volt, sir Geoffrey Howe, brit külügy­miniszter személyében. Meg­erősítést nyer, hogy a szov­jet—brit kapcsolatokat szá­mos területen lehetne fej­leszteni, de e lehetőségek ki­bontakozását zavarja London magatartása, a rakéták be­fogadása s az amerikai vo­nal sok esetben történő kri­tikát lan elfogadása, sőt hir­detése. Mit jelent Bejrút egye­sítése a közel-keleti béke szempontjából? (Libanonban jelentős ese­mény törte meg a héten a megállapodásokról és a har­Az 1984. június 30-i meghiúsult jobboldali puccskísérlet során rövid időre elrabolt, majd kiszabadult Hernan Siles Zauzo bolíviai elnök (középen) személyi titkára és katonai tanács­adói kíséretében július 3-án visszatér munkájához Ronald Reagan amerikai elnök (jobbról) 1984. július 1-én a Fehér Házban a diplomáciai testület részére adott vacsorán megbeszélést folytat Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet­tel, aki a diplomáciai testület doyenjeként vett részt az ese­ményen. Megbeszélésük több mint egy órán át tartott cok felújulásáról szóló hí­rek sajátos ritmusváltását. Hetvenöt nappal a nemzeti egységkormány megalakítása után megkezdődhetett a Szí­riái közreműködéssel létre­hozott nemzeti biztonsági terv végrehajtása. Ez gya­korlatilag annyit jelent, hogy a szembenálló feleknek egyaránt elfogadhatóan át­szervezték a konmányhadse- reg irányítását (a hat tagú parancsnoki testűdet ben 3—3 keresztény és muzulmán po­litikussal), s ez az erő há­rom dandárral bevonult a fővárosba. Ezzel elvben le­hetővé vált hat átjáró meg­nyitása a keresztények lak­ta keleti és a mohamedán nyugati kerületeket szétvá­lasztó zöld vonalnál, s mód nyílt a nemzetközi repülőtér, valamint a kikötő munkájá­nak felújítására. Valami történt ‘is (két át­járó megnyitása), de a ren­dezés változatlanul sok buk­tatót rejt magában. Ameny- nyire örvendetes, hogy Bej­rutból ezúttal nem érkeznek hadijelentésék (a különböző milíciák egyelőre 5—5 kilo­méternyire visszavonultak a zöld vonaltól és hajlandóak nehéz fegyvereik kivonására vagy leadására), annál ked­vezőtlenebb hír a harcok Ki­új ulása Libanon második legnagyobb városában, Tri- poliiban. Nem lehetünk annyira el­kényeztetve a ldbanonból ér­kező kedvező jelentésektől, hogy ne nyugtáznánk öröm­mel bizonyos fény csilianá- sát az alagútfoan. Remélhe­tőleg a Karami-kormány, amelyet nem véletlenük ne­vez a világsajtó az utolsó esély kormányának, követ­kezetesen végigviszi a biz­tonsági tervet. Mégis, a li­banoni előtörténet ismereté­ben, nem árt az óvatosság a jövő, s főként a közeljövő kilátásainak megítélésénél. ’ Miért jelentkeznek újabb feszültségelemek In­diában? Çgy szikh szélsőségesek ál­tal végrehajtott repülőgép- eltérítés borzolta a héten a kedélyeket Indiával kapcso­latban, de a belső feszült­ség ^más elemei is jelentkez­nek. Lezajlott, méghozzá si­kerrel a „Kék Csillag” had­művelet, a hadsereg közbe­avatkozása a szakadár ter­veket tápláló szikh ultrák leverésére, s a felszínen nyu­galom van. Ugyanokkor a kérdőjelek nem fogyatkoz­nak: mi lesz az események hatása a hadseregre, amely még nem kapott ilyen jelle­gű feladatot; különösképpen számításba véve, hogy a tisztikar és egyes haderőne­mek zömét éppen szikh-ek teszik ki; hogyan alakul a gazdasági helyzet az érintett Pandzsáb államban, amely India egyik éléskamrája; a szikh szélsőségesek akciói nyomán mit tesznek majd a hindu szélsőségesek. A pandzsábi zavargások­kal párhuzamosan ugyanis több államban hindu-muzul­mán összeütközés-ékre került sor, s különösen bonyolulttá vált a helyzet Kasmírban. Mégsem csupán helyi vo­natkozású összetűzésektől van szó: januárig ugyanis választások esedékesek In­diában. A belső reakció erői — többé-kevésbé nyílt külső támogatással — szeretnék megrendíteni a pozitív, el nem kötelezett kiUpólitikát folytató, ugyanakkor a kon­tinensnyi méretű ország ért­hető gondjaival küszködő je­lenlegi kormányzatot. A je­lek szerint azonban Indira Gandhi ura a helyzetnek. Réti Ervin Szovjet—egyiptomi nagykövetcsere A Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztár­saság kormánya között lét­rejött megállapodás értel­mében. a két ország helyre­állítja nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatait. A nagyköveti szintű kap­csolatok akkor szakadtak meg, amikor 1981-ben An~ var Szadat elnöksége idején az egyiptomi kormány kü­lönféle vádaskodásokkal ki­utasította az országból Vla­gyimir Poljakov nagyköve­tet, s néhány más szovjet diplomatát. A Szovjetunió és Egyip­tom 1943 óta tárt fenn dip­lomáciai kapcsolatot, s a két ország együttműködése a hetvenes évek legelején ér­te el csúcspontját, amikor 1971-ben aláírták a barát­sági és együttműködési szer­ződést. Szadat elnök azon­ban már 1974-ben több szovjetellenes nyilatkozatot tett. A szadati politika teljes­séggel az Egyesült Álla­mokhoz kötötte Egyiptomot. Dikko-ügy Az angol biztonsági szol­gálat szerint izraeli zsoldo­sok játszottak kulcsszere­pet abban a nigériai vonat­kozású emberrablási kí­sérletben, amelyre csütör­tökön derült fény — bizarr körülmények között. Mint jelentettük, a lon­doni Stansted repülőtéren egy „diplomáciai poggyász” feliratú ládában találtak ra az elkabított Alhadzsi Urna.' ru Dikko volt nigériai mi­niszterre. Dikko angliai száműzetésben él, az afri­kai állam jelenlegi kor­mányzatának esküdt ellen­sége, s aznap korábban is­meretlen fegyveresek el­rabolták lakása elől. Az ex-minisztert tártál mazó ládát a nigériai légi- társaság gépével szállították volna Lagosba, de a lelep­lezés után a londoni ható­ságok a gép indulását nem engedélyezték. A nigériai kormány határozottan cá­folja, hogy bármi köze len­ne az emberra,blási ügyhöz. A Reuter viszont tudni vé­li, hogy a korrupcióval vá­dolt Dikkót ily módon akar­ták visszavinni Nigériába, hogy ott bíróság elé állít­hassák — az ország olajjö­vedelmeinek eltékozolása és összeesküvés miatt. Izrael ugyancsak tagadja részességét az ügyben. A brit biztonsági szervek ál­tal kiszivárogtatott in­formációk szerint a Stans­ted repülőtéren őrizetbe vett 17 személy egyike egy 44 éves izraeli orvos, akit Dik- kóval egyazon ládában fe­deztek föl. Ö azonban — ellentétben a nigériaival — öntudatánál volt, s fecsken­dőket és kábítószert találtak nála. Szadat 1976-ban felmondta az alig öt évvel korábban, 15 éves időtartamra megkö­tött szovjet—egyiptomi ba­rátsági és együttműködési szerződést. Nem sokkal ez­után került sor Szadat és Menahem Begin akkori iz­raeli kormányfő jeruzsá- lemi találkozójára, a Camp David-i különalku megköté­sére. A különalku nemzet­közileg, mindenekelőtt az arab országok körében el­szigetelte Kairót. Ez a tény, s az ország mind súlyosai­vá váló belpolitikai-gazdasá­gi helyzete vezetett el a Szadat ellen 1981-ben elkö­vetett merénylethez. Ezt követően a Szovjet­unió és az immár Hosiin Mubarak elnök vezetése alatt álló Egyiptom kapcso­latai javulásnak indultak. 1982-től számos különböző szintű megbeszélésre ke­rült sor a két ország ve­zetői között mind Moszk­vában, mind pedig Kairó­ban, s felendültek a gazda­sági kapcsolatok is. Hírek a világból — George Shultz amerikai külügyminiszter szombaton kéthetes távolkeleti kőrútjá­nak első állomására Hong­kongiba érkezett. — Háromnapos hivatalos látogatásra Zimbabwébe ér­kezett pénteken este Grisa Filipov bolgár miniszterel­nök. Filipov Robert Mugabe zimbabwei kormányfő meg­hívására három napot tölt az afrikai országban. — Pokolgép robbant pén­teken Isztambul forgalmas beyogLu bevásárló negyedé­ben. A robbanás következté­ben ketten megsebesültek — jelentette az Anatolia török hírügynökség. A pokolgépet egy kereskedelmi központ épületénél helyezték el is­meretlen tettesek. — Londonba érkezett pén­teken este John Turner ka- nadái kormányfő. Fogadja őt II. Erzsébet királynő és tár­gyal vele Margaret Thatcher miniszterelnök. — ETA — forró drót. A spanyol belügyminiszter ren­deletére az állambiztonsági hivatal állandó telefonvona­lat létesített az ETA baszk terrorszervezet megtérni kí­vánó tagijai számára. A 419- 39-68-as madridi telefon­számon nyomozók és ügyé­szek válaszolnak azoknak a terroristáknak a kérdéseire, akik hajlandók letenni a fegyvert és vissza kívánnak térni a békés polgári életbe. Értesítjük a mg.-i üzemeket és a lakosságot, hogy a Bárdibükki Állami Gazdaságból több egy- és másfél éves limousin fajtájú növendék üsző elveszett Az állatok egyedi jellel vannak ellátva. Tartózkodási helyük feltehetően a Zsebe somogyi és baranyai területe. Kérjük, hogy feltűnésük vagy befogásuk esetén szíveskedjenek értesíteni a gazdaságot. Telefon: Bárdudvarnok, 3 Telex: 13-393 (284245)

Next

/
Thumbnails
Contents