Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-06 / 157. szám
Somogyi Néplap 1964. július 6., péntek Fegyver és munkahely Honecker—Papandreu találkozó Berlinben A költségvetés majdnem, egyötödét kívánja a következő pénzügyi évben katonai célokra fordítani a bonni kormány. Tekintélyes összeg ez, csaknem 50 milliárd nyugatnémet márka. Az ilyen summák értékelése azonban csak akkor reális, ha összevetjük más tényezőkkel. Például a most folyó év hasonló kiadásaival, illetve a NATO által évekkel ezelőtt elfogadott döntéssel, amely szerint a tagországok kötelesek lennének az inflációt beszámítva évi 3 százalékkal növelni katonai kiadásaikat. Nos, Bonn jövőre csak (!) 3,7 százalékkar akarja bővíteni a fegyverkezési keretet, ami kevesebb az atlanti szövetség célkitűzéseinél, hiszen a pénzromlás az NSZK- ban az idén legalább 2—3 százalékos lesz. Csakhogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez így is növekvő katonai kiadásokat jelent, miközben a felvázolt kötségvetés a szociális kiadásoknak 3,1 százalékos csökkenésével számol. Nem egyebet jelent ez, mint azt, hogy a munkaügyi tárca jövőre 3 milliárd márkával kevesebbet költhet, amikor pedig a munkanélküliség az idei évben nemhogy csökkenne, hanem emelkedik a szövetségi köztársaságban. Űj munkahelyek teremtésére azonban a kereszténydemokrata—szabaddemokrata koalíció a következő pénzügyi évben kevesebbet szán, mint az idén, abból kiindulva, hogy a gazdaság megélénkülése már az NSZK-ban is érezhető. Igencsak középutas, egyensúlyozó költségvetést tettek He Kohlék a bonni politikai asztalra: egyrészt folytatják — némileg csökkenő ütemben — a takarékoskodást, ami gazdasági szükségszerűségnek _ látszik. Másrészt, csak mérsékelt ütemben növelik a fegyverekre fordítható összegeket, ami az óceánon túli szorításnak tett — a Washingtonban elvártnál bizonnyal kisebb — engedmény. Minthogy mindkét tendenciát megszokhatta már a nyugatnémet közvélemény, csak a szokásos bírálatok várhatók, nagy felzúdulás aligha. Valószínűleg ezt is akarta az NSZK kormánya. De látni kell, ihogy a munka- nélküliség egyre rontja a nyugatnémet lakosság hangulatát, hiszen ez a magyarázata az idei sztrájkhullámnak is. Az effajta, a fegyvereket a munkahelyek elé helyező költségvetés pedig nem javítja a közhangulatot az NSZK-ban. A. K. A hivatalos megbeszélések befejeztével Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke vacsorát adott görög vendége, Andreasz Papandreu miniszterelnök tiszteletére. Pohárköszöntőjében — az első tanácskozások mérlegét megvonva — megállapította, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Görögország egyező, illetve egymáshoz közelálló nézeteket vall a nemzetközi történések döntő kérdéseiben. Ez a tény a békés egymás mellett élés politikájának életerejéről tanúskodik. Válaszában a görög kormányfő kiemelte: „Meggyőződésünk, hogy a mai súlyos időszakban fontos szerep hárul a kis országokra is. Nem tehetik ölbe a kezüket, nem lehetnek tétlen megfigyelői a veszélyes fejleményeknek” — jelentette ki Andreasz Papandreu. Bécsi haderőcsökkentési tárgyalások M agyar felszólalás Rendőrök csaptak össze a sztrájkőrökkel Walesben, amikor teherautók indultak az acélgyár elöl, hogy szenet hozzanak. Az összecsapás során 30 sztrájkőrt letartóztattak A haderőcsökkeniési tárgyalások csütörtökön megtartott ülésén Petrán János, a magyar -küldöttség vezetője — mint a tárgyalásokon különleges státussal résztvevő országok egyikének képviselője — kifejtette: a tárgyalások tizenegy- éves történetében mindvégig tapasztalható volt, de az utóbbi években fokozottabban nyilvánult meg a nyugati államoknak az a törekvése, hogy egyoldalú előnyöket szerezzenek a másik fél biztonsági érdekeinek rovására. Ez a magatartás mindeddig megakadályozta, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessék a közép-európaihad- erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről. Meg kell állapítani — folytatta a magyar delegátus —■„ hogy ez a törekvés tük(Telefotó: AP—MTI—KS) röződilk a NATO-államok legutóbbi, április 19-én tett javaslatában is. Objektív elemzése azt tanúsítja, hogy nem jelenti a nyugati álláspont lényeges módosulását az úgynevezett létszám-vita kérdésében, ahogyan azt a NATO-államok bizonyítani igyekeznek. Meggyőződésünk szériáit a nyugati javaslat központi eleme, a csapatok • kategorizálásának módszere nem a létszám-vita kiiktatását szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, annak állandósításához, kiszélesítéséihez és véget nem érő újabb vitákhoz vezetne. Értékelésünk szerint ez a javaslat tovább erősíti a NATO-álla- molknak azt a törekvését, hogy eltérjenek a kölcsönösség és az egyenlő biztonság elvétől. A haderőcsökkentési tárgyalásokon résztvevő küldöttségek jövő csütörtökön tartják következő ülésüket a bécsi Hoífburgfoan. Konvenció San Franciscóban DEMOKRATA DILEMMÁK Július 16-20. között tartja jelöltválasztó konvencióját San Franciscóban az amerikai Demokrata Párt. A tanácskozás feladata, hogy kijelöljék a november 6-i választáson Ronald Reagan ellen csatába induló párost, s hogy elfogadják a június végére kidolgozott pártprogramot. Walter Mondáié diadalmas pózban dói szenátor és a meglepő kitartással küzdő fóketebőrű Jesse Jackson részéről. A tapasztalat, a kiépítetteblb választói kampányhálózat, a Napok óta érkeznék a jelentések az amerikai elnök- választás négyévente megismétlődő marathon! csatározásairól, az elő- és próbavá- lasztások sorozatáról, éles támadásokról és színfal mögötti egyezkedésekről. November 6-a, a voksolás napja még messze van ugyan, de a Fehér Házra aspirálók máris tucatnyi tv- vitábam vettek részt, s mintegy 50 millió dollárt költöttek. A folyamat most fontos szakaszhoz érkezett: az élőválasztások lezárulta után már csak a két nagy párt elnökjelölő konvenciója maradt hátra — a demokraták július közepi értekezlete után a republikánusok augusztusban gyűlnek össze Dallasban. Az eddigi politikai küzdelmek sajátos helyzetet tükröztek. Míg a hatalom jelenlegi birtokosaként Reagan gyakorlatilag komoly vetély- társ nélkül indulhat a republikánusoknál posztja másodszori elnyeréséért, addig a demokratáknál gyilkos versenyfutás zajlott. Walter Mondale volt alelnökinek, akit eredetileg biztos favoritnak tekintettek, váratlan kihívással kellett szembenéznie az üstökösként felbukkanó Gary Hart colorabiztosabb pénzügyi háttér és a pártapparátus támogatása révén Mondale végül többségre számíthat a San Francisco-i konvenció delegátusainak körében, győzelme azonban valószínűleg nem lesz zökkenőmentes. Először is — minden erőfeszítése, s a kulisszák mögött folyó közvetítés ellenére — nem számíthat arra, hogy két konfcurrense simán átengedi néki a terepet. Jadkson (aki reálisan soha nem számíthatott az elnökjelöltség elnyerésére) korlátozott célkitűzésekkel lép fel: olyan reformokat akar keresztülvinni, amelyek a jövőben kedvezőbb lehetőségeket biztosítanának a kisebbségi csoportoknak, négereiknek, spanyolajkúlaknák. Követelései teljesítésének fejében, viszont a szakértők szerint mondén bizonnyal hajlandó lesz felsorakozni Mondale mögött. Sz. G. (Folytatjuk.) Gary Hart: már 1988-ra készül? Közép-Amerika békéje Contadorakezdeményezés Panama csendes-óceáni partjaitól alig több, minit 10 perces repülőútnyira van egy kis sziget. A spanyol gyarmati időkben a környék gyöngyhalászai ide hordták zsákmányukat, amit itt vettek át, számláltak meg és osztályoztak a számvevők — a eontádorok. így lett a sziget neve Contadora. Szociális igazságtalanságok A parányi (mindössze 7,5 négyzetkilométer nagyságú) sziget fekvésének, természeti szépségének köszönhetően a század elején fokozatosan üdülőhellyé, gazdag amerikai turisták paradicsomává változott: a legutóbbi időkig jószerivel csak milliomoskörökben ismerték. A hírnév akkor kapta először szárnyra, amikor néhány éve otthont adott az elűzött iráni uralkodónak. Contadora neve ma ismét gyakran szerepel a világsajtóban, jóllehet kevésbé szenzációs összefüggésben. A szigeten gyűltek össze első ízben a múlt év január 8-án annak a négy közép- és dél-amerikai országnak a külügyminiszterei, amelyek a térség konfliktusait politikai, diplomáciai úton kívánják megoldani. Az azóta Contad ora-csoportnak nevezet országok — Mexikó, Panama, Kolumbia és Venezuela '—, bár egymástól eltérően ítélik meg mind a nicaraguai belső fejleményeket, mind a Salvadort helyzetet, egyetértenek abban, hogy a térség konfliktusai, problémái az elmaradott társadalmi, gazdasági struktúrákban, a szociális egyenlőtlenségekben és igazságtalanságokban gyökereznek, s csak ezek orvoslásával oldhatók meg. A négy ország véleménye abban is megegyezik, hogy a katonai megoldások erőltetése súlyos, egész Közép-Ame- rikát lángba borító fejleményekhez vezethet, ami nem kerülné el a csoport országait sem. Éppen ezért a Con- tadora-csoport elutasítja az Egyesült Államoknak a „külső beavatkozásra” vonatkozó tételét — tehát, hogy a Szovjetunió, Kuba, a terjeszkedő „nemzetközi kommunizmus” szítaná a közép-amerikai válság tüzét —, s aggodalommal figyeli Washingtonnak a nicaraguai forradalom megfojtására, a sandinista kormány megdöntésére irányuló, fegyveres beavatkozással is fenyegető lépéseit, csak úgy, mint a salvadori polgárháború elhúzódásáért felelőssé tehető amerikai segélypolitikát. 21 pontos terv Az eltelt másfél évben a Contadora-országok külügyminiszterei az egymással és a közép-amerikai válságban érintett országok (Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador) képviselőivel tartott találkozók és tárgyalások tucatjain próbáltak közvetíteni, megoldást találni a térség problémájára. A múlt év végére a Contadora-csoport 21 pontos rendezési tervet dolgozott ki, amely a térség legfontosabb biztonsági, politikai és gazdasági kérdéseit foglalta magában. A terv a többi között előirányozta: egyetlen ország se támogasson olyan csoportokat, amelyek a térség bármely más államának a kormányát akarják meg- dönteni, gátolják meg az illegális fegyverkereskedelmet, vonják ki a külföldi katonákat és katonai tanácsadókat, számolják fel a külföldi katonai támaszpontokat. A tervezet felszólított a demokratikus képviseleti, pluralista rendszerek megteremtésére, vagy tökéletesítésére. Az USA felelőssége A fentebb felsorolt öt ország külügyminiszterei idén januárban Panamavárosban — némi módosítással — elfogadták és aláírták a 21 pontos rendezési tervet. Az azóta eltelt fél év alatt az öt közép-amerikai ország és a Contadora-országok képviselőiből megalakult három technikai (biztonsági, politikai, gazdasági) bizottság egy sor tárgyaláson próbálta meg a gyakorlatba átültetni a januári megállapodásit, egy regionális békeszerződés tető alá hozását. Kevés sikerrel, aminek az okát megfigyelők egyöntetűen Washington ellenállásában látják. Az Egyesült Államok szavakban mindvégig támogatásáról biztosította a Contadora-cso- port kezdeményezését. Tetteivel — a nicaraguai ellen- forradalmárok támogatása, a kikötők elaknásítása, a salvadori rezsimnek juttatott katonai segélyek növelése, a Hondurasban folyó permanens hadgyakorlat, a CIA közép-amerikai titkos akciói — azonban továbbra is megakadályozza az előrelépést. A Contadora-külügyminisz- terek legutóbb június 9—11. között látogatták sorra az öt közép-amerikai országot. A körutat megelőző derűlátást azonban lelohasztotta a vele egyidejű hondurasi bejelentés, hogy júliusban ismét amerikai—hondurasi—salvadori hadgyakorlatot kezdenek Hondurasban. A Contadora-csoport eddigi erőfeszítései nem vezettek el a közép-amerikai békéhez. Nem lebecsülendő érdeme azonban a csoportnak, hogy sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie a válságban érintett öt országot. A G.. A KAPOSPLAST KMV PÁLYÁZATOT HIRDET főkönyvelői állás betöltésére. Pályázati feltételek: — közgazdasági egyetem, vagy — számviteli főiskola, — középfokú politikai végzettség, — legalább 10 éves szakmai gyakorlat, — erkölcsi-politikai feddhetetlenség. A pályázatokat írásban — részletes önéletrajzai, eddigi munkahelyek és munkakörök megjelölésével — a vállalat személyzeti vezetőjének kérjük megküldeni az alábbi címre: KAPOSPLAST KMV, személyzeti vezető Kaposvár, Szigetvári u. 59. (264230)
