Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

1984. július péntek Somogyi Néplap 3 Gabonapazarlók Fölébredhet a szakmai lelkiismeret Rugalmas tervek, biztos célok Kiemelkedő a Deltánál a szövetkezetpolitikai munka Szakmai tanácskozás Siófokon Űj vegyszerek a növényvédelemben A helyszínen vizsgálták hatásukat­Tavaly nyár végén a per­zselő kánikulában, amikor a tikkadt földeket riasztóan széles repedések hálózták, jóhírű téesz szakosított ser­téstelepén jártam. A lyukas one tetőikből folyt a táp, az állatok térdig gázoltak a da­rában. Kísérőm, a főállatte- nyésztő kerekded előadást tartott az újszerű sertéshib­rid kitűnő takarmányhaszno­sításáról. Miközben röpköd­tek a szakkifejezések s az állattenyésztő arcán elégedett mosoly terült szét, nem te­hettem mást: hüledeztem. Egyszerűen föifogíhatatlan volt számomra, hogy miként lehet elégedett ez az ember, miközben a gondjaira br'zott telepen az avult technológia, a hibás berendezésék okán oly mértékű volt a gabona­pazarlása, amely még a nor­mális termésű éviben, a bő­séges esők idején is felhá­borító. Hát még az akkori kriti­kus helyzetiben! Amikor biz­ton' 'lehetett tudni, hogy jó­val gyengébb termés várha­tó az elmúlt évek átlagánál, amikor ugyanannak a téesz- nék a földjein káraként zör- gött a termés nélküli kuko­ricaszár: ahol — a növény- termesztési ágazatban dol­gozó elnökükkel egyetemben — már hetek óta nem tud­tak elmosolyodni sem, mert érezték, hogy katasztrófa lesz. Mondtam a főállattenyész­tőnek, hogy csinálhatnának valamit ezzel az elhanyagolt teleppel, de emberem csak a vállát vonta: „Van magénak fogálma arról, hogy mennyi­be kerülne a telep rekonst­rukciója?” Ezt kérdezte, majd hozzátette: „Egyébként máshol sem sokkal! jobb a helyzet, mert az ország ser­tésférőhelyeinek 85—90 szá­zaléka elárvult, korszerűsítés­re, felújításra vár". E kijelentés, sajnos, igaz. A hetvenes évek első felé­ben, a sertésprogram kereté­ben, nagy számiban épültek akkor korszerűnek vélt sza­kosított telepek, amelyekről azóta kiderült, hogy techno­lógiájuk merőben gazdaság­talan. E télepek most egy­szerre mennek tönkre, most érmék meg a teljes felújí­tásra. Épp akkor, amikor — napjaink gazdasági nehézsé­gei közepette — nincs elég pénz ilyen mértékű beruhá­zásokra. A józan ész is azf mon­datja velünk: épp ebben a helyzetben volna szükség na­gyobb takarékosságra, meg­fontoltabb gazdálkodásra. Ezért nem lehet megbékélni azzal a mind szélesebb kör­ben elharapódzó szkepszissel, amely sok vezetővel meg beosztottal egyaránt azt mon­datja: „Minek strapásam magam ilyen körülmények között? Pénzt nem csinálha­tok! Még szerencse, hogy az Táskát néhány kilométer választja el csak Buzsáktól. Bár a lakóházakban keve­sebb bajt okozott a förgeteg, a károk itt is jelentősek. Hétfő óta másról sem beszél­nek, mint hogy kinél mek­kora a veszteség. Az állatok­ban ugyan nem esett kár, de oda van a háztáji kukorica. S nemhogy a jószágnak, még maguknak is a piacról kell beszerezniük ez évben a konyhára valót... Az aggodalom sok embert kihajtott a határba, a kis­kertekbe, s amin már nem segíthetnek, szóval próbál­ják könnyebbé tenni. Dör- nyei Sándor présháza előtt vagy hatan ácsorognak tétle­időjárás segítségünkre van”... Váló igaz, hogy az idén ta­vasszal bőséges felhőtakaró gyűlt össze az ország egén, s ennek köszönhetően az eső bő termésre serkentette az elvetett gabonát. Am ez csak az amúgy is kitűnő nö­vénytermesztés dolgát tette rendbe — remélhetőleg. A szakosított sertéstelepek ál­lapotán, helyzetén önmagá­ban még nem változtat. S még kevésbé azon, hogy — láttuk, tapasztaltuk — van­nak helyeik, ahol hozzászok­tak a gabona pazarlásához. Pedig nemcsak attól lesz több gabonánk, ha sokat ter­melünk, hanem attól is, ha ésszerűen, takarékosan, fe­gyelmezetten használjuk föl. Az állattenyésztő tele­pek rossz állapota senkit sem mentesít a jobbító cse­lekvés kényszere alól. Tart­hatatlan, hogy a nagy rá­fordításokkal és rengeteg emberi erőfeszítéssel meg­termelt gabona a szkeptikus emberek nemtörődömsége miatt részben pocsékba men­jen. Még a legrosszabb ál­lapotban lévő sertéstelepeken is van lehetőség arra, hogy mázsákat, tonnákat takarít­sanak meg. Végtére is ezek­ből a mázsákból és tanná k- ból hús lesz, s kinek mind­egy, hogy mennyi a sertés- hiizlailás, a baromfinevelés önköltsége? Látszólag távol esik az ügytől, amit már egy másak mezőgazdasági nagyüzem ál­lattenyésztőjétől hallottam. Arra hivatkozott ugyanis, hogy a felvásárlási árak ab­szolút nem serkentenek a sovány, zsírszegény hús ter­melésére. Mondom, hogy ez csak lát­szólag esik távol az ügytől. Hiszen itt is a gabona fel­használásáról van szó. Ar­ról, hogy a disznó ugyan­annyi takarmányból növeszt magán egy kiló szalonnát, mint egy kiló húst. Ezért vé­giig kellene gondolni talán a súlyhatárokat, a technológi­át! Mert az exportban a zsír ára csrak töredéke a húsé­nak, a magyar fogyasztó pe­dig — különösen az áreme­lések után — epeömlést kap, amikor a kitencveniforintos sertéslapockából tizenöt deka a zsír. Ezért az árrendszer­nek valóban ki kell kény­szerítenie a takarmány ér- tékalkotó felhasználását. Addig is azonban, amíg ez megtörténik, működésbe lép­het a szakmai lelkiismeret. S önkéntes alapon is megte­hetők azok a lépések, ame­lyek megakadályozzák, hogy a legnagyobb nemzeti kin­csünkként megtermelt gabo­nából jókora mennyiségek elvesszenek. Meg kell akadá­lyozni — a népgazdaság ér­dekében és a szőkébb kö­zösség hasznára. Gádor Iván nül, jobbra-balra tekinget­ve. Ameddig szem ellát, élet­telenül, sárba süllyedve fek­szik az ígéretes termés. — Megértem már egy-két vihart, de ilyet még nem — mondja keserűen a gazda.— Apcxltam, gondoztam a föl­det ; tegnap kapáltam meg a szőlőt... Mindent elvert a jég. Két évig biztos, hogy nem lesz gondunk a szüret­re... A feleségem kedvére vetettem mákot is, vala­mennyi derékba tört. A gyü­mölcsfákról letépte a szél a leveleket, és szinte lehántóttá a kérget a törzsükről. A krumplit kiverte a földből. De hát mit is soroljam, 1200 A Kaposvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága többek között megvitatta a Delta Sportáru- és Bőrkon- fekció-szövetkezet tevékeny­ségéről, fejlesztési terveiről szóló beszámolót. A mintegy 500 dolgozót foglalkoztató kaposvári szövetkezet sport- Labdagyártással és munkavé­delmi termékek készítésével foglalkozik. A piaci igények­hez való gyors és rugalmas gazdálkodásának köszönhe­tően az elmúlt 15 év alatt jelentős és egyenletes fejlő­dés jellemezte a szövetkeze­tét. A különböző szervezési in­tézkedésekkel párosult beru­házások eredményeként fo­lyamatosan javult termékei­nek színvonala. Az 1975-ben vásárolt labdaszabászatra vonatkozó eljárás tette lehe­tővé, hogy létrehozzák az or­szág más területein működő 9 labdavarrással foglalkozó szövetkezet központi szabá­szatát. Ezzel a 18 millió fo­rintos fejlesztéssel és egyéb szervezési változásokkal a Delta koordinálta a hasonló tevékenységű szövetkezetek munkáját. A valamikori ötmillió fo­rint értéket előállító szövet­kezet ma már az évi 190 millió forinttal a megye leg- dinamikusabban fejlődő, a piaci lehetőségeket jól ki­használó szövetkezetei közé tartozik. Azok közé, amelyek megtalálták a szakmai felké- zsüliségüknek megfelelő te­vékenységi formát, jó kap­csolatokat alakítottak ki — nemcsak a már említett szö­vetkezetekkel, hanem pél­dául a Börzsöny Vegyesipari négyszögöl a földterület. Volt benne bőven, amit most si­rathatunk. Veje és a szomszédok egyetértőleg bólintanak, hi­szen maiguk is hasonlókép­pen számolhatnának be kert­jük pusztulásáról. — A biztosítótól még nem voltak itt felmérni a káro­kat — mondják —, de ígérik, hogy hamarosan jönnek. Hogy mennyit kapunk? Van, aki semmit, mert nem volt biztosítva a földje, ök jártak a legrosszabbul, de nekünk sem térül meg sem a munkánk, sem pedig an­nak értéke, ami a földben volt. Vállalattal és a Somogyvári Építőipari Szövetkezettel is. Mindkettő bérmunkát végez a szövetkezet számára, mint ahogy egy, az ez évben lét­rejött új partnerkapcsolat keretében Vietnamba is varrnak Delta sportlabdákat — gyerekek számára — azok­ból a bárdarabokból, ame­lyek egyébként hulladékként keletkeznek a nagyméretű labdák szabásakor. A labdákhoz hasonlóan ke­resettek a munkásvédelmi kesztyűk, kötények, lábszár­védők és a szövetkezet által készített egyéb termékek is. Európa számos országával, így többek között a Szovjet­unióval, NSZK-val, Francia- országgal, Svédországgal áll­nak üzleti kapcsolatban, de eljutnak termékeik például Algériába, Irakba is. A részletes írásbeli előter­jesztést követő rövid kiegé­szítő után a hozzászólók is jónak ítélitek a szövetkezeit tevékenységét. A gazdasági feladatok megoldásán kívül kiemelkedő eredményeket értek el a szövetkezet dol­gozói a politikai, társadalmi szervezetekkel való együtt­működésben. A társadalmi munkák szervezéséről a szö­vetkezetpolitikai oélok meg­valósulásáról ugyancsak elis­meréssel nyilatkoztak a fel­szólalók. A rendezők és a házigaz­dák nevében Szalai Géza, a Siófoki Állami Gazdaság igazgatója köszöntötte teg­nap a megye minden részé­ből összegyűlt növényvédő szakírómyí tóikat Siófokom, a Dél-balatoni Kulturáüis Köz­pont színháztermében, abból az alkalomból, hogy szakmai tanácskozáson vitatják meg: mit tudnak a legújabb ro­var- és atkaölő, illetve gyomirtó szerek. Dr. Jasinka János, a So­mogy megyed Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás fő­mérnöke a Dow Chemical cég növényvédő szereivel végzett megyei kísérleteket értékelve elmondta: az egy­éves gyomok és gyomfüvek irtásával nincs gond, annál több problémát jelentett vi­szont e szerek megjelenésé­ig az évelő gyomok vegy­szeres pusztítása a gyümölcs- termő területeken. Az idén a Siófoki Állami Gazdaságban az egyik alma- ültetvényben kísérleteset kezdtek a Dow cég által ki­fejlesztett készítmények­kel, s bebizonyosodott, hogy a Lontrel nevű szer hatá­sosan kipusztította a gyo­mokat az adott területen: kiirtotta a 25—30 centis gyo­Víz­szerelvények és mosodai berendezések exportra A Gábor Áron Gépgyár munkásközössége m első félév exporttervét száz szá­zalékra teljesíti. Ausztria és az NSZK részére vízszerel- vény-öntvényeket, a KGST- országoknak pedig mosodai berendezéseket — különböző nagyságú mosógépeket és centrifugákat — szállít. A képen látható nagymosodai géppel egyszerre ötven kiló rubát lebet kimosni (MTl-fotó: Fehér József felvétele — KS) mókát, sőt az ennél fejlet­tebb példányokat is „megsa- nyargatta”. Látható hatást fejt ki a Stárámé is, amelyet az idén június 11-én perme­teztek szét a kísérteti par­cellákon-, ezt a kezelést jú­nius 28-án megismételték. Az állomás főmérnöke ösz- szegezésként elmondta: a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a Dow cég szerei jó hatásúak a gyom­irtás kezdeti szakaszában, megfelelő adagolásban és elő­írt kijuttatása módon ered­ményesen pusztítják az éve­lő gyomnövényeket. Az előadó a továbbiakban az egyszikűek vegyszeres gyomirtásáról szólt, s az eredmények érzékeltetésére a BalatonbogiLári Mezőgazdasá­gi Kombinát berencsei sző­lőültetvényéiben végzett kí­sérletek tapasztalatait hozta példáiként. Összegezte a rak­tári kártevők elleni védeke­zés, a termén yfertőtlerü tés tapasztalatait is. Ezt követően a szakmai tanácskozás egyik rendezője­ként közreműködő Dow Chemical Co. képviselői ;s- mentettók a oég készítmé­nyeinek — rovar- és atkaölő szereknek, gyomirtó készít­ményeknek — főbb jellem­zőit. Tájékoztatójukból a résztvevő szakemberek meg­tudhatták, hogy a Lontrel példáiul olyan gyamok elten is hatásos, amelyek más sze­reikkel szemben ellenállónak bizonyulnak. Az előadások után a ta­nácskozás résztvevői a Sió­foki Állami Gazdaságban megtekintették a Dow cég szereivel folytatott kísértete­ket, s a helyszínen győződ­tek meg a 'készítmények jó gyomirtó hatáséiról. Aratási ügyelet Aratási ügyletet szervez a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. E hagyo­mányos szolgáltatással a mi­nisztérium a betakarításban résztvevő mezőgazdasági üze­meknek segítséget nyújt az alkatrész-utánpótlással kap­csolatos esetleges fennakadá­sok leküzdésére. A MÉM 35 tagú ügyeleti stábja állandó kapcsolatban áll a betakarí­tásban érdekelt vállalatok­kal. Aratási ügyeletet a 532- 828-as teleianszáman július 9-től augusztus 12-ig tarta­nak. E szám hétköznap reg­gel J óráitól este 19 óráig, szombaton 17, vasárnap pe­dig 13 óráig hívható. Idén elmarad a szüret... Sárba süllyedve fekszik az ígéretes termés Alumíniumradiátorok Tamásiból Tamásiban a Ta-Iux Ipari Szövetkezet az igen keresett alumínium radiátorok gyártására vállalkozott Az idén — két típusból — már ötvenezret készítenék és szállítanak a kereskedelemnek (MTI-fotó: Gottvald Károly felv. — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents