Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
4 Somogyi Néplap 1984. július 1., vasárnap A NÖVEKVŐ IGÉNYEKHEZ ALKALMAZKODVA Új jogszabály a helyiséggazdálkodásról Aliig akad Magyarországon olyan intézmény, amely ne folytatna szinte /közelharcot egy-egy helyiség megszerzéséért. Az adminisztratív létszám növekedésével ugyanis nőtt az újabb irodák iránti igény. Közismert, hogy az irodaházépí- tésli tilalom miatt laíkások alakultaik át irodákká, majd pedig — amikor erre is tiltó rendelkezés született — kezdtek „eltünedezni” a kereskedelmi és ipari célokra alkalmas helyiségék. A valóságban persze megmaradtak — hiszen tudjuik, hogy a helyiség sem tűrniük el', csak átalakul —, viszont újabb és újalbb irodáik létesültek ily módon. Ez az áldatlan és tarthatatlan álllapot mindenképpen intézkedést sürgetett. Üzleti alapokon Az élét megkövetelte egy új helyiséggazdálkodásról szóló jogszabály kidolgozását, s veile együtt a bérleti díjakról és a kisajátítás rendjéről szóló rendelkezések megalkotását. Már azért is, mert az új vállalkozási formák terjedésével ismét növekednek a hélyiségigé- nyék. Ezért a gazdasági munkaközösségekre, a polgári jogi társaságokra, s persze mindazokra ki kellett terjeszteni a szabályozást, akik hasonló tevékenységet fólytátnak. A jogszabályok többsége már megjelent és október elsején lépnek hatályba. Elég jó idő van tehát még arra, hogy minden érdekelt alaposan megismerkedhessen a rend eletekkel. A rendelkezéseknek több fontos céljuk van. Egyfelől elő akarják segíteni az eredetileg kereskedelmi vagy ipari tevékenység céljára létesített, de másra — például irodának, szükséglakásnak, raktárnak stb.-inek — használt helyiségek felszabadítását. Másfél® arra törekszik a szabályozás, hogy a fölöslegessé vállt helyiségek, telkek mielőbbi újrahasznosítását ösztönözzék. Ezért a jövőben üzleti alapokon történik a helyiségek kiutalása. Ez a módszer arra is alkalmas, hogy hozzájáruljon a cserealapok pénzügyi fedezetének megteremtéséhez. A célok felvázolása után lássunk néhány konkrét előírást. A jövőben például csak meghatározott helyiségre, telekre nyújtható be igénylés. S minthogy e hely iségielkeit, telkeket egyszerre többen akarják megszerezni, az elhelyező hatóság pályázatot hirdet közöttük. A pályázók közül az számíthat a helyiség megszerzésére, aki — a pályázati feltételieknek megfelelve — a legmagasabb igénybevételi díj fizetésére tesz ajánlatot. A takarékos helyiséggazdálkodás érdekében továbbra is fennmarad az az általános korlátozás, hogy csak annyi helyiség, felék • használati joga szerezhető meg, amennyire az igénylőnek ténylegesen szüksége van. Ezért szigorú normarendszer lép életbe október- 1-től. Ennek szeneimében áz országos hatáskörű államigazgatási, társadalmi, érdekképviseleti szervek, illetve a fővárosi és megyei szervék tíz négyzetméterre tarthatnak igényt fejenként, más szerveknél pedig hét négyzetmétert engedélyeznék a h el yiség igénylésnél. Az új rendelkezések is részletesen foglalkoznak azzal is, mi. legyen az eljárás, ha állami lakást akarnak igénybe venni valamilyen más célú elhelyezésnél. Egyrészt előírják, hogy csak olyan közérdekű elhelyezésre vehető igénybe állami lakás, amelynél — ha nem áHamd lakásról van szó — kisajátítási eljárás megindítása volna indokolt. Nyomatékosan aláhúzza az új szabályozás, hogy az ilyen igénybevétel lalkáspótiási kötelezettséggel jár. Másrészt kimondják a jogszabályalkotók, hogy — tételesen megbatározott, de mindenképpen szűk körű esetekben — el Lehet tekinteni a lakáspótlási kötelezettségtől. Ha például a lakosság alapellátására szolgáló léte- síitményék — óvoda, bölcsőde, iskolai tanterem, orvosi* rendölő, könyvtár stb. elhelyezéséről van szó, akkor a megyéi tanácselnök — a lakásviszonyok figyelembevételével — föl mentést adhat a lákáspótlás'i kötelezettség alól. A kártalanítás A helyiségek, telkek stb.-k igénybevételének egyik sarkalatos kérdése a kártalanítás, ezért erről is részletesen intézkedik a jogszabály. Kimondja, hogy — az arra jogosult választása szerint, ültetve a felék közötti megállapodás alapján — csere- helyiséggel, pénzzel, vagy mindkettővel történik a kártalanítás. Nem jár. viszont kártalanítás a jogellenesen hasznosított, illetve nem engedélyezett célra használt helyiség, «telek esetén. Még sok mindenre kitér az új szabályozás, a helyiséggazdálkodás kapcsán. Aki részletesebben érdeklődik a téma iránt, az mindenre választ kaphat, ha áttanulmányozza a rendelkezéseket. Miint mondtuk, október 1-ig még van idő. Arvay Tivadar Évente 1300 köbméter égerfái dolgoznak fel a háromfai termelőszövetkezet kispusztai fafeldolgozójában. A gyenge minőségű faanyagot a termelőszövetkezet gazdaságosan hasznosítja — belőle raklapokat és ládaelemeket készítenek. Ebből a tevékenységből évente több mint kétmillió forint a szövetkezet bevétele.- Bende Ibolya W Kettős hurok 21. — Vett is a drágám — folytatta a balladát Halasuk — vett magának ruháikat, arany karkötőt. A nagyanyja, ha jól tudom, húszezer forinttal ajándékozta meg a születése napján. Jómód. Szemmel látható. Szép, modern, nagyon tiszta konyhabútor. Kertjük van Gyümölcsösük. Altotokat nevelnék. Halasmaik nyugdíjas állása van. Eix fizetése. Máté kérte, hadd nézze meg az ékszereiket, a betétikön y vékát. Hailasné bement a szobába, és döbbenten jött visz- sza. — Semmi nincs itt. Semmi... Még agy csapás. A halálhíren kívül. A pénz, az ékszer hova lett? — Münden egy helyen volt... — sírta az aisszony — A drágám nem rejtegetett semmit... hát ez kellett ... a pénze kéllett a gyalázatosnak .. . Máté érezte, hogy valami nem stimmel. A kopó ösztönével érezte, hogy nem rablás volt az igazi cél. — Máslkor is utazgatott a leányuk? — Nemigen ... néha a nagynénjéhez, de az nem Pesten Lalkott.. . — Volt udvar ló ja? Haiasné a férjére nézett. — Nem tudtunk róla. Mostanában hazakisérgette valaki. Egy szemüveges ültető. Nem kérdezősködtünk. Viola nem szerette, ha faggatjuk. Akadt volna más is, falubeli, de nagyon ivós volt a fiú. Violának nem keffiett. A szemüveges Mohai. Ö bukkant fel megint Viola körül. Vajon képes lett volna húszezerért? Pár ékszerért? Semmi sem lehetettem. Még néhány semmitmondó mondat. Aztán búcsú Máté százados koraeste már ismét Budapesten volt. Muszáj a fiúkkal beszélnie Tudta, lesz még dolog Vib- rányban. Beszélni kell a kultúrcsoport tagjaival. Ö maga egy dossziéra volt nagyon kíváncsi. Egy dossziéra, amely a páncélszekrényben feküdt. Egy megoldatlan ügyet akart mégegyszer elolvasni. Annáik az ügynek a főszereplője is lány. Azt is meggyilkolták. Azt is egy budapesti szállodában, Ez a hasonló motívum. És rengeteg a különbözőség. Rövid megbeszélést tartott a kollégával. Ezúttal ott volt az erkölcsrendészeti csoport vezetője is. Mindenki nagyon sietett. Máté Tormást küldte Vibrányba, körülnézni a kultúrcsoportban. Víg visszament a szállodába. Ba- loghot az erkölcsrendészeti csoporthoz vezényelték, ideiglenesén. Nézzenek körül a lányaknái. Máté asztalán kihaUgatási jegyzőikönyvék heverték. — Kedvedre válogathatsz A körzeti megbízott — Itt történt — mutat a fénysorompó felé. Még jó ötszáz méterre vagyunk az átjárótól, de tisztán látni a villogó fehér fényt. — A vörös szint ugyanígy észre kellett volna venni, már innen is. Mégsem álltak meg... — mondja Bazsánt Sándor rendőr zászlós, a berzencei körzeti megbízott. A történet: 1984. június 21-én a Berzencéről Gyékényes felé induló személyvonatba beierohant egy jugoszláv rendszámú személy- gépkocsi. Az autó utasa a helyszínen meghalt, vezetőjét életveszélyes sérülésekkel szállították a kaposvári kórházba. Bazsánt Sándor nem szívesen emlékezik rá. Ilyen kirívó eset rég nem volit környékünkön. — A múltkoriban a határőrségre igyekeztem. A lámpa — ugyanebben az átjáróban — már pirosat mutatott; hirtelen elém vágott egy IFA, s keresztülhajtott a síneken. Jött a vonat. Amikor utánaeredtem a kocsinak, s közöltem a vezetőjével, hogy szabálysértési feljelentést teszek ellene, könyörgött, hogy gondoljak a családjára... Bazsánt Sándor 13 éve rendőr. Korábban munkásőr volt. A nagyatádi kapitányság egyik legjobb körzeti megbízottja. — Mi a 13 éves szolgálat előzménye? — Édesapám 1945-ben, a rendőrség megalakulásakor lett a testület tagja; másfél éves voltam, amikor szolgálatteljesítés közben meghalt. Édesanyánk egyedül nevelt bennünket. Bátyám vasútépítő mérnök. Én előbb az asztalos szakmát tanultam ki, azután rendőr lettem Csurgón, majd Berzen- cén ... Berzencét és a szomszédos Somogyudvarhelyt nyugodt körzetnek ismerik. Annak tartja-e Bazsánt Sándor? Gondolkodik, mielőtt válaszolna. Nekem közben a késő esti találkozások jutnak az eszembe, amikor egy-egy akció során a környék útjait jártuk. Tudom, jól ismer mindenkit. — Igen. Az ittas vezetőkkel van a legtöbb gondunk. Nem isznak itt többet az emberek, mint máshol. Arról van csak szó, hogy szeretnénk megelőzni az olyan tragédiákat, mint amilyen ebben, az átjáróban, is vollt. Sokat segítenek a berzencei és a somogyudvarhelyi önkéntesek és a határőrök is. A határőröknek is jól jön a rendőrök segítése. Előző nap írt alá egy okmány! Stílbe Ferenc főhadnagy, a téesz munkavédelmi felelőse és a körzeti megbízott. Vállalták, hogy aratás idején közösen járják a határt, s a bányatónál ügyelnek arra, hogy senki ne merészkedjen a vízbe. Mert hiába szólt az igazgató erről a tanévzárón, a gyerekek mégiscsak gyerekek. Kakrik Jánostól, a községi tanács vb-titkárától tudom, hogy a tanács is és a pártvezetőség is évente foglalkozik a közrenddel és a közbiztonsággal. Elégedettek, bár nem'tagadják, hogy vannak kisebb gondjaik. De vajon jól érzi-e magát Bazsánt Sándor Bcrzencén? — Volit lehetőségünk beköltözni Csurgóra, de maradtunk. Megszoktuk ezt a környezetet. A kislányom itt jár óvodába, a nagyobbik iskolába. Feleségem a határállomáson dolgozik Mindannyian jól érezzük magunkat... Nagy Jenő Drága, kicsi zsemlyécske... Nem becéző megszólításnak szántam e sorok címét, hanem ténymegállapításnak. Drága, mert ara a formájához, illetve formátlanságá- hoz, ízéhez, azaz ízetlenségéhez, súlyához vagy inkább könnyűségéhez képest magas. Nem nyelvünk árnya latbeli gazdagságáról, hanem zsemlyénk bosszantó minőségéről tanúskodik még néhány jelző, amellyel fogyasztói naponta illetik ezí áz apró tésztát: rágós, nyúlós, töpörödött, fonnyadt stb. Persze lehet, hogy a szabványnak így is megfelel, de fogyasztóinak nem. Csalódott vagyok, mert alig néhány éve a legílleték.esebb személytől hallottam a szépítő ígéreteket, és íme, a kaposvári zsemlye rosszabb, mint volt. Sületlen, mini egy rossz vicc. A mi zsemlyénkre mindent ráfoghatnak védelmezői, csak azt nem, hogy ízes, ropogós, illatos, vonzóan, formás vagy étvágygerjesztő. Ezek a tulajdonsága: csak emlékek, melyek lapulnak valahol érzékeink mélyén. Nem hallott emlékek, mert az utas ember néha és néhol igazi zsemlyére is bukkanhat, mint én a fővárosban. Nem hagy nyugodni a kérdés, ha ott a Rákóczi úton, meg a Lenin körúton kapható jóízű közöttük — mondta Tormás mosolyogva. — Én még elugrom, magnézem a razziákat. Máté feketekávét kórt. Le- küLdite az egyik ügyeletest felvágottért, kenyérért. Hosszú estéje tesz. Kényelmesein elhelyezkedett a karasszékben. Dosz- sziévai a kezében. A dosz- sziéban egy gyilkosság! ügy Az áldozat örsi Szilvia, pécsi kozmetikusáé. A ’budapesti Fortuna-szálLóban öltléik meg két hónappal ezelőtt. A nyomozás holtpontra jutott. A pécsii fodírász-szövetkezet vezetője ezt mondta el örsi Szilviáról: — Nálunk dolgozott, koz- mqtiilkusihő volt, ha jól tudom, négy éve. Én csalk tavaly kerültem / az üzletbe. Elég jó dolgozó volt, mármint jól termelő, de sokat önkényeslkedett, munkaidő letelte előtt elment, hiába szóltunk neki. Én fegyelmit akartam adnii. de a központból odaszóltak, hogy hagyjuk, nékem ez elég furcsa volt, később hallottam — már nem hivatalosan1, hogy örsi Szilviát védelmezi valaki, vagy valakik. (Folytatjuk.) zsemlye, akkor Kaposváron miért kell nekünk egymáshoz sült rokkantakkal beérnünk. Ha már a zsemlyéről ejtettem szót, akkor egy kalap alatt megemlítem néhány élelmiszerboltunk vevőbosszantó, gusztustalan találmányát, a zsemlyeado- gatót. Én neveztem el így hirtelenjében. Ez a felül nyitott, mellső oldalán üveggel fedett, átlátszó láda egyszerű szerkezet; aiiíul akkora nyílása van, hogy egy zsemlye kiemelhető legyen. A nyíláson azonban egy kar is befér könyökig Miután a nyílásban megjelenő zsemlye többnyire kicsi és fonnyadt, a kereső kéz reménykedve útra kel a ládában. Benn meg-meg- nyomogatja a távolabbi példányokat is, majd azokat is elejtve újak és szebbek után kutat. Mivel némelyik kutató kézről már messziről látszik, hogy nem egészen sterii és mivel némelyik köröm nem megnyugtatóan tiszta, a várakozók egyike-másika vásárlás nélkül otthagyja ezt a haszontalan találmányt. Nem szóltam még arról, hogy egy influenza- vagy dizentériajárvány esetén kész veszedelem ez az ügyetlen jószág. Igazán csodálkozom, hogy az illetékes egészségügyi hatóságoknak még nem szúrt szemet. A televízió Kalendárium műsorában nemrég felvilágosító előadást hallottam a rostos táplálkozás kedvező hatásáról, fontosságáról emésztésünkben. Azóta egy A Medicor Rőntgengyár tapsonyi üzeme fölvesz vasraktárába férfi munkaerőket (3 főt), akiket darabolói munkára betanít és alkalmaz. Jelentkezés: az üzem vezetőjénél. (79180) kórházi belgyógyász főorvos ismét szólt a korpás kenyér bélserkentő hatásáról. Nem is kell ösztönzésért messzire mennünk, elég felnyitnunk Csupor Tibornak a Gyorsuló idő sorozatban megjelent, „A táplálkozás paradoxonai” című érdekes könyvét. így ír a rostos táplálékokról: „Igen fontos jelző eszközei táplálkozási rendszerünknek. Mint motorban az olaj ...” De nálunk kár minden meggyőző szóért, mert Kaposváron több mint egy éve — minden bejelentés nélkül — egyik napról a másikra beszüntették a korpás kenyér gyártását. Vajon miért? Az éladók válasza egyszerűen hangzott: „Nem szállítanak.” Egyetlen eladó próbálkozott „Nincs rá igény” szövegű magyarázattal. Elmondtam, hogy reg- gelenkint korán kellett n boltba sietnem, hogy hozzájuthassak egy darab, akkor „alföldi kenyérnek” nevezett, téglaforrnájú, sötétbarna kenyérhez. (Most egy másik gyártmány viseli ezt a nevet.) Lehet, hogy ennek az egészséges kenyérnek a gyártása nem kifizetődő? Miért kifizetődő Pécsett. Budapesten és az ország több városában? Örömmel olvastam a Sütőipari Vállalat gépkocsiján a szíves reklámot: „Önnek sütjük”. Ezúton kérem a vállalatot, váltsa be jelszavát és süssön ismét nekünk — hízni nem akaróknak, egészséges táplálékot keresőknek és sok betegnek — barna, korpás kenyeret. Kellner Bernât A Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felvételre keres két raktári anyagkiadót. Targonca vizsgával rendelkezők előnyben! Jelentkezni a vállalat anyaggazdálkodási osztályvezetőjénél lehet: Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. (79261)
