Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

Somogyi Néplap 1984. július 29., vasárnap Kaposvári történetek Ham mutlesen Száz­éves Keleti : ' . • ; Budapesten a Keleti-pá­lyaudvar impozáns épülete több mint műemlék, szim­bólummá vált nemcsak a vasutasok, de az utazók szemében is. Igaz, építésze­tileg annyira nem híres, mint körúti testvére, a Nyu­gati, azonban a maga ide­jében nemcsak az ország, de a Monarchia legnagyobb fejállomása címmel is di­csekedhetett. Szimbólum más értelemben is: a ma­gyar vasútnak hű tükrét le­het ebben az épületben lát­ni. Rosszat és jót is. A vasminiszternek is ne­vezett Baross Gábor még gondolni sem gondolhatott akkora forgalomra, s olyan technikai fejlettségre, amely ma már megszokott a Kele­tiben. A füstös, gőzös paripák helyét átvették a villany­mozdonyok, a „palacsintasü­tővel” integető vasúti altiszt helyét az integradomino biztosító berendezések. A Keleti sok elsőséggel dicse­kedhet. Innen indult útjára ötvenkét éve az első hazai A Keleti pályaudvar régen villamosmozdony vontatta menetrendszerűen, közlekedő vonat. És a többi első: ki­rályok, államférfiak, minisz­terek sokasága a Keletiből kilépve ismerkedett először Budapesttel, de nemcsak ők, hanem egyszerű embe­rek is innen tekintettek elő­ször a fővárosra. Krónikás könyvekben olvasható köz­hely kívánkozik ide: ha ezek a kövek beszélni tud­nának ... Váltókezelők, kocsirende­zők, sarusok, fűtők — ki tudná felsorolni hányán hányféle munkát végeznek itt. Szigorú szabályok sze­rint és sokat dolgoznak a vasutasok. Ebben a nehéz, de szép szakmában bizony egyre kevesebben vannak, így aztán egyre kevesebb a lehetőség szabadnapra, nyu- godt-gondtalan szabadságra, ünnepre. Sokszor morgunk a késések miatt, szidjuk a koszt, a rendetlenséget. Ilyenkor mindig gondoljunk a feszített munkára, a sok túlórára, az óriási felelős­ségre ... R. J. A kaposvári múzeumban egy hatalmas mamrmiitMb- szárcsont tóthaté. Gyerekko­runkban, iskolalátogatás al­kalmával sokszor megcso­dáltuk az ösv Hágnak ezt a különös hírnökét. Elképzel­tük, hogy m'iilyen óriási le­hetett az az állat, amelyik­nek ilyen nagyra nőtt az al­só lábazárcsontja. Nem <s sejtettük, hogy ezt az ősle- letet nem messze Kaposvár­tól, a kislaki erdő szélén ta­lálták több miint száz évvel ezelőtt Bizony nehéz elképzelni, hogy ezen a helyen, ahol most étünk, valamikor nagy .mám,műit csordák járhattak, később pedig honfoglaló őseink az áltattuk „atbayta” néven nevezett őstulokra és bölényre vadásztak. Számta­lan állatfaj veszett ki azóta nálunk is, a múlt századiban a nádi farikas, a „topor- gyán”, az európai hód és a farkas, a madairak közül pe­dig a függőcinege. Előfordul, hogy ezeknek a kiveszett lényeknek a ma­radványaira — csontjaira, vagy lakásaira-vé let lenül rá­bukkanunk. Más hírmondó bizony nem maradt belőlük. Egy ilyen történetet mondok most öl. 1875. június 17-én Lesz* József, a teisíafci erdőimester Kaposvárról hazafelé tartott. Ugyancsak sietnie kellett, mert az alig egy órával az­előtt elvonult felhőszakadás visszatéréssel fenyegetett. De itit most a korabeli írást idézem. „Amint a Kaposvár és Kisfák közötti erdő szé­léhez értünk, egy vízmosás­ban, az erdő szélétől mint­egy húsz ölnyíre mesés csantváZkésiZletre akadtunk. Amint hazaértem, jelentet­tem az esetet PalUsch Ká­roly erdoiinspektornak, aki­vel egy Nyúl nevű kislaki földműves földjére hajtot­tunk. Nemsokára megérke­zett a helyszínre Sáfrán, a simonfai jegyző és a kisla­ki bíró is. Kétórás ásás után roppant nagyságú csonltváz- késztetak tűntek elő a föld­ből. Közelebbi megvizsgálás után őselefánt maradványait ismertük fel benne. Csakha­mar el szom crodtunk, midőn a meglehetősen épnek látszó csontokat oly erjedtelek ta­láltaik, hogy azok több da­rabra töredeztek, mihelyt nyugvóthelyüikröl kiemeltük Új földtani atlasz Magyarországról  pohár után kést markolt Fiát szúrta meg az anya őket. Ezént a darabokat visz - szatettük, a legnagyobb láb- szárcsontot pedig a múzeum­nak ajándékoztuk.” Néhány évvel ezelőtt, ami­kor a természetbarátokkal a g yertyánosvöllg yi tunistate­lepet kezdtük építeni, meg­próbáltuk a nevezetes helyet megkeresni. Elég nagy terü­leten kellett a fondât meg­mozgatom, reflaéltik, hogy vé­gül is rátaláliujtk. Találtunk mi ókort cserépdiaraibokat, tűzhelyimaradványokat, vas- olyasizltó üsttöt, malomikövet, de csontokat nem. Igaz is, száz év múlt el azóta, víz­mosások szűntek meg, víz­mosások keletkeztek, a terep egészen megváltozhatott. De szerencsére megtaláltuk a kislaki Nyúl bácsit, vagyis a száz év előtti Nyúl bácsi unokáját. Nyolcvan éven fe­lül járt már, alig emlékezett valamire. Azóta adták-vették a földöket, a területet így sem tudtuk azonosítani. A véletlen azonban nyom­ra vezetett száz év után is. Egyszer hatalmas felhőszaka­dás ért bennünket az erdő­ben. Órákig zuhogott az eső. szemünk előtt patakok szü­lettek, magúk előtt görgetve kimosott kődarabokat, fákat. Amikor a vihar elült, külö­nös kép tárult elénk: az összesodort gyökerek és fák között hatalmas lábszárcson­tok. szarvaik és fogak tor­lódtak össze, az ősviilág ma­radványai. Lévai József A Magyar Állami Földta­ni Intézet munkatársai ki­dolgozták Magyarország új földtani atlaszát. Negyven térképen mutatják be a töb­bi között hazánk mélyföld­tani adottságait, különböző nyersanyagképződési idősza­kait, ásványi nyersanyagaink prognózisait, s az ország fel­színének földtani felépítését. A munka jelentőségéről, hasznáról Hámor Géza egye­temi tanár, az intézet igaz­gatója beszélt. Legutóbb az ötvenes évek­ben készítettek hazánk fel­színi földtani adottságairól átfogó térképet az intézet szakemberei, azt megelőzően pedig a századforduló első évtizedében. Időközben so­kat fejlődtek a különféle tudományok, úgyhogy a mostani, harminc év kutató munkájának eredményeit összegező atlasz számos új­donsággal szolgál. Egyebek között az új geofizikai mód­szerek lehetővé tették, hogy a korábbi 3 ezer méter he­lyett 7—8 ezer méteres mélységben is kutassanak a tudósok, s így megismerjék azokat a hárommilliárd év­vel ezélőtt és azóta leját­szódott földtörténeti esemé­nyeket is, amelyek alapve­tően meghatározták hol, s milyen ásványok képződhet­nek. -A laboratóriumi mód­szerek korszerűsödésével pe­dig a korábbiaknál ponto­sabban lehetett meghatároz­ni, hogy az egyes ásványok, kőzetek a földtörténet me­lyik korából származnak. Végül is minden eddiginél több — összesen 127 — egy­ségre tagolhatták a szakem­berek a föld történetét, ami a tudományos kutató mun­kát nagymértékben segíti. A magyar tudósok hazánk földtani atlaszának elkészí­tését a hatvanas években kidolgozott, s a földtani ku­tatások előtt újszerű távla­tokat nyitó, úgynevezett kon­tinens-vándorlás elméletére alapozták. A kontinens-vándorlás el­méletének gyakorlati alkal­mazásával a Magyar Állami földtani felépítése koránt- sai újraértékelték a magyar medence geológiai adottsá­gairól kialakított eddigi ké­pet. Eszerint medencénk földtani felépítése koránt­sem olyan egységes, mint azt akárcsak néhány évvel ezelőtt is gondolták. Emiatt a korábbi prognózisokkal szemben a nagyobb kiterje­désű ásványi lelőhelyek he­lyett a jövőben kisebb, osz­tott előfordulásokra kell számítani. Ezek kutatásához és kitermeléséhez új mód­szerekre lesz szükség. Ma már az is adatokkal bizo­nyított tény, hogy a Kárpá­tok és az Alpok sokkal na­gyobb szerepet játszottak a magyar medence kialakulá­sában, mint azt korábban hitték, ami ugyancsak meg­határozza a különféle ásvá­nyok előfordulási lehetősé­geit. Néhány héten belül im­már a harmadik hasonló bírósági ügy, ahol az alko­hol adta a tettes kezébe a kést, aki nem mérlegel, nem gondolkodik, csak szúr. S utána mérlegel... késve. A Ladon élő Vinter Fc- rencné öt éve vesztette el férjét, s azóta özvegyen él. Három nagykorú gyermeke közül az egyik, Ferenc, ve­le közös háztartásban él. Az asszony ími-olvasni nem tud, összeütközésbe a törvénnyel eddig még nem került. Fiával azonban többször is! Férje halála után egyre gyakrabban igyekezett bánatát alkohol­ba ölni. Rendszeres látoga­tója lett a kocsmának, s it­tasan agresszívvá vált Mértéktelen italozása miatt került szóba a kényszerel­vonó kezelés lehetősége. Et­től megrettent, s agy ideig nem fogyasztott alkoholt, önfegyelme azonban elfo­gyott, s nem tartotta vissza Halkóstoló A napokban a Balato­non, az egyik k er tv en- dég’lőben két küilföMi ha- !1 ősziét akart enni, s min­dig hozzátette, mint jelzőt: „szegedi”. A vendéglős vono- igajtta a vállát, hogy nála ba­jait főznék. A külföldiek nem értették a különbséget, de ízlett a bajai, vagyis he­lyesebben a dunai halászlé, hosszú metélt tésztával. A halászlé magyar specia­litás, s elkészítésének sokfé­le változatát ismerik. A ha- lászlékedvelőik esküsznek a bográcsra, a szabad tűzre, az átpasszírozotit hagymára, a hallejre és sorolni tehetne, vidékenként miiként változik az elkészítési módja. Más a tiszai halászló, s miás a du­nai, megint más a balatoni. Meg a tavi. Amit azonban a sütögetők kínálgatmak. azok­nak kevés közük van a ma­gyar vizekhez. Olvastam egy szaklapban, hogy a haltenyésatési világ- ranglistán a magyar techno­lógia első helyen áll... Ez természetesen nem folyóink tenyészetére vonatkozik, ha­nem a tógazdaságokéra, hi­szen a mi hazánkra az a jel­lemzőbb. A tógazdasági hal- tenyésztés jellemzője pedig az, hogy egy-egy tóban négy halfajtát tenyésztenek, köz­tük fő halként a pontyot. Ezt a közkedvelt halat gabona- magvalkkai takarmányozzák, a többi ott élő halinak ma­ga a tó ad eleséget. Kü­lönösen nagy elismerést vál­tott ki a pisztrángok terme­lésének magyar technológiá­ja. Magyar hallal a külföldi otthon is találkozhat, hiszen bőven van exportunk. Az angolna például csaknem tel­jesen exportra kerül. Pon­tyot az NSZK-ba szállítunk. A növényevő halakat, köz­tük a busát eddig Irak vá­sárolta előszeretettel. Ezek­ből a halfajtákból azonban most bőven marad a belföl­di piacon is. A busa ugyan nem jó haí.ászlének, de süt­ve. különböző módokon el­készítve nagyszerű eledel, egyelőre azonhan itthon még nem fedezték fel és a ke­reskedelem sem rendel belő­le eleget. Okos gondolat volt meg­jelentetni az amurból és busából elkészíthető ételek reoeptlkönyvét, hiszen ezek- nék a halaknák nem volt nállwnik soha hagyománya. Nem is lehetett, csak húsz évvel ezelőtt honosodtak meg, távoli ázsiai viizékről kerülitek hozzánk. Hatvan receptet tartalmaz a kis fü­zet, csak néhány címszó: Bu­sa tejfölösen, Citromos ra­guleves amurból, Amur ká­posztában, Leesés amur-sze­let, Gombás busa, Busa ka­pormártásban, Busa-pörkölt, Amur újvidéki módira, Amur, busa roston, hagymás amur sütőben é: készítve. Azt mondják a hozzáér­tők, hogy a halételéket a férfiak ízletesebben készítik, kimondottan férfimunka a balásZlőfőzés is. Nosza raj­ta, férfiak, van 'bőven hal, alesófbb a húsnál, táplálóbb, mert kalóriaszegényebib, s a halfehérje magas biológiai értékű. A halfogyasztás nem hizlal, sőt a kínaiak szerint fiatalít. 'Magyarországon 44 ezer tonna hallat merítenek ki évente a vizekből, inkább a tavakból, mint a folyókból. Ennék a mennyiségnek mintegy 65 százaléka ponty. Ez a legkedveltebb hal ha­zánkban, mivél jó sütve, rántva, a halászlé pedig el sem képzelhető ponty nél­kül. A pisztráng már nem ilyen népszerű. Annii pedig a növényevő halakat illeti, azök iránt alig van érdek­lődés, padiig egyes külföldi országokban a busa, az amur igazi csemege. Az engedéllyel rendelkező horgászok száma 267 ezer. Csalkhát ritkán akad jó fo­gás a vizeken. Minden nyá­ron beszámolnak azonban a félméteres, meg az ennél is nagyobb csukáról, amely be­kapta a horgot a Tisaa alsó folyásánál vagy Mohács kör­nyékén. Az idén is volt már ilyen szerencsés fogás. Aki­ket viszont elkerül a sze­rencse, azoknak marad a kishal, vagy a csupasz hor- gásZbot. Idegnyugtatónak az is megfelel. A halak zömét tógazdasá­gok tavaiból emelik ki a há­lók. A nagy tavon, a Bala­tonon, a Balatoni Halgazda­ság, a kisebb mesterséges ta­vakon a tógazdaságok gaz­dálkodnak, az állami gazda­ságok egy része is foglalko­zik haltenyésatéssel. Európa egyik legnagyobb halgazda­sága a hortobágyi. Valóságos halbirodalom. 'És hal a keszeg? Mii lett a keszeggel? Van aki még emlékszik rá: sütötték liszt­be hempergatve a balatoni üdíülőhelyéken, meg Lehetett enni a ropogós kis halat szálkástól, igen ízletes volt. Nincs keszeg? Rengéteg van. De nincs aki megvegye, aki elossza, aki megsüsse. Elment a keszegsütéstől a vállalkozók kedve. Kár. Van hálunk tehát bőven, sók jó és ízletes ihatunk, akad szépszámmal hatkedve­lő, halszerető közönség Is, csak éppen nem jut él hoz­zájuk a hál. A Balaton part­ján alig tehet bálatoni ha­lat kapnli, Szegeden -kevés a tiszai... Illés Sándor az sem, hogy meglehetősen nehéz anyagi körülmények között élt fiával, házuk is megérett már a tatarozásra. Így aztán rendszeresekké váltak köztük a zsörtölődé- sek, a viták. Március 4-én Vinterné fiával, Ferenccel és sógor­nőjével a lakásukon italo­zott. Elfogyott két üveg bor. Az asszony elküldte hát fiát, hogy hozzon még. A fiú elindult, de üres kéz­zel tért vissza, mert a ház­nál, ahonnan a bort akarta hozni, nem voltak otthon. Az ittas anya ezen feldü­hödött, s összeveszett a fiá­val. Vitájuknak nem kívánt tanúja lenni a sógornő és az időközben belátogató két ismerős hölgy, s ők eltávoz­tak. A családi perpatvart az anya úgy zárta le, hogy fölkapott egy konyhakést, és a fia oldalába vágta. Ami­kor pedig látta, hogy Fe­renc vérzik, majd rosszul tesz, hirtelen rádöbbent cselekedete súlyára. Orvo­sért szaladt, aki a beteget gyorsan ellátta és — látva a súlyos serülést — kórház­ba szállíttatta. A szúrás kö­vetkeztében a férfi veséje olyannyira megsérült, hogy el kellett távolítani. Életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg, a vese ki­operálása miatt azonban maradandó sérülést szenve­dett. Vinterné a nyomozás első fázisában tagadni igyeke­zett vétkességét, s azt állí­totta, hogy fia munka köz­ben beleesett a vasvillába. Később úgy módosította vallomását, hogy ö idegessé­gében hozzávágta a kést, s az okozta a sérülést. Az orvosszakértői vélemény és a nyomozati anyagok azon­ban a legutolsó, beismerő vallomást támasztják alá. hogy úgy szúrta meg gyer­mekét. Fia a nyomozás so­rán tanúvallomást tett, a bírósági tárgyaláson azon­ban élt mentességi jogával, s nem vallott anyja ellen. A megyei bíróságon dr. Ujkéry Csaba tanácsa úgy ítélte meg, hogy Vinterné nem akarta megölni fiát. ez irányú kijelentései csu­pán indulati, s alkoholos megnyilvánulások voltak, amelyek végén meggondo­latlanságból okozott súlyos testi sértést. A bíróság bűnösnek mondta ki Virrter Ferenc­nél életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, s ezért három év — börtönben le­töltendő — szabadságvesz­tésre ítélte, valamint négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Bár az asz- szony tagadta, hogy alko­holista lenne, a bíróság el­rendelte a büntetés alatti kényszergyógykezelését. A vádlott és védője eny­hítésért fellebbezett. Gy. L. AZ LSZV TABI CAMPINGCIKK GYARA s ágvári konfekció üzemébe fölvesz varrómunkásokat Érdeklődni és jelentkezni lehet az üzemnél. Ságvár-Kültelek, vagy a gyári munkaügyön, Tab, Munkás u. 26. (264253» A SIÓFOKI ÁFÉSZ azonnalra alkalmaz nagykereskedelmi tevékenység irányítására szakirányú felsőfokú végzettségű dolgozót és gépírókat. Jelentkezni az áruforgalmi főosztályvezetőnél lehet. Áfész-közpoint, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (79661)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents