Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 155. szám Ára: 1,40 Ft 1984. július 4., szerda Vigyázzunk a miénkre ! ülést tartott a megyei tanács-vb Épül a tüskevári felüljáró Vasútvillamosítás, állomásfelújitás — A donneri átjáró sorsa Buzsákon és Öreglakon a legnagyobb a kár Fákat elöntött a vihar, pusztított a jégverés Megkezdődött a helyreállítás, építőanyag soron kívül Olykor vígjátéki helyzetek fordulnak elő egyik-másik vállalatnál, amikor a rend­őrség érdeklődése nyomán kiderül, hogy kisebb vagy nagyobb értékű berendezé­sek tűntek el. Általában a horogra került bűnözők el­számoltatásakor tudják meg, hogy a lefoglalt tárgyakat honnan emelték el. Elkép­zelhető, hogy milyen a rend. a fegyelem, ha ki sem de­rülne a hiány a rendőrség segítsége nélkül. Kaposváron és köriét ében például az ossz bűnözés mintegy hatvan százalékát a vagyon elleni bűncselekmé­nyek teszik ki, ezen belül jelentős a társadalmi tulaj­dont károsító vagyon elleni bűncselekmények, valamint a betöréses lopások száma és aránya. Igen nagy mér­tékben emelkedett a >ársa- dalmi tulajdonban bűncse­lekménnyel okozott károk összege. Összehasonlításkép­pen két számot írok le: 1980- ban a társadalmi tulajdon­ban bűncselekménnyel oko­zott kár több mint két és fél millió forint volt, ugyan­akkor tavaly már meghalad­ta a hatmillió-kétszázezret. A legveszélyeztetettebb te­rület a kereskedelem; a tár­sadalmi tulajdont károsító bűncselekmények harminc­negyven százalékát követik el ott Ez az arány a mező- gazdaságban körülbelül hu­szonöt, az iparban és az építőiparban pedig körülbe­lül tíz-tíz százalékos. A bűncselekmények elkö­vetését elősegíti, hogy hiá­nyos az ellenőrzés az állami vállalatoknál és a szövetke­zetekben, még a legalapve­tőbb biztonsági berendezések is hiányoznak. A városi ügyészség sze­rint a közös vagyont min­denhol a kezelőnek kell megvédenie. Sajnos, a leg­több helyen nem megfelelő az őrzés, a tárolás, elzárkóz­nak attól, hogy megvegyék a biztonsági berendezéseket. A jó példák között említik azonban a kaposvári áfészt, amely páncélszekrényt, ri­asztó berendezést vesz. Ezt a szemléletet kell általános­sá tenni. A Balaton Fűszért igaz­gatója panaszolta a városi pártbizottság legutóbbi ülé­sén, hogy szinte általános a kisebb lopás, dézsmálás. Sajnos, a közvélemény sem ítéli el. Pedig ez már a gyárakban, a vállalatoknál kezdődik. A Fűszért szinte nem kap olyan árut, amely­ből ne hiányozna, pedig 'a csomagolás eredeti. Gyakran törik el „véletlenül” az ita­lokat tartalmazó csomag is. Bezzeg a Hypót tartalmazó dobozokat nem fenyegeti ilyen veszedelem. Mindnyájunk összefogása nélkül elképzelhetetlen, hogy javítsunk a jelenlegi hely­zeten. Nincs annyi ellenőr, amennyi pótolhatná a be­csületes emberek népes tá­borát, ugyanis csak ók óv­hatják jobban a közvagyont, léphetnék föl a társadalmi közös értékeink védelmében. Ez csak úgy képzelhető el, ha az emberek először sa­ját holmijaikra is jobban vigyáznak. A városi ügyész­ség szerint ugyanis hiányzik belőlük a legelemibb óva­tosság, a saját értékeikre sem figyelnek eléggé. Már­pedig szükség van a válto­zásra! Lajos Géza A jövő év végére elkészül a kaposvári teherpályaud­var — jelentették be tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén, ahol a közlekedési ágazat VI. öt­éves tervi beruházásairól volt szó. Fényes József vas- útigazgató hozzászólásában elmondta azt is, hogy a következő tervidőszakban villamosítják a Balaton déli partján húzódó vasútvona­lat és megépül a fonyódi központi forgalomirányító berendezés, amelynek üzem­behelyezése után növekszik a vasútvonal kapacitása. A mostani tervidőszak be. ruházásai közül befejező­dött a gyékényesi állomás rekonstrukciója, elkészült a siófoki kereskedelmi pá­lyaudvar. (A következő ter- időszakban korszerűsítik is az állomást.) Kaposváron a Textilművek megállóhelyen új felvételi épület kivitele­zésének előkészítése, s az építés — várhatóan — szep­temberben kezdődik. Sió­fok és Fonyód kivételével valamennyi vasútállomáson felújították a felvételi épü­letet. Elkészültek vele Ta- bon, Nagyatádon, Somogy- szobon és Barcson. Az idén Taszár és Baté állomásépü létének korszerűsítését vég­zik el. Siófok és Somogy- meggyes között felújították a vasúti pályát. A munka folytatására csak a követ­kező tervidőszakban kerül­het sor. A befejező munká­kat végzik a Gyékényes- Szigetvár közötti pálya kor­szerűsítésén. A közúti beruházások kö­zül a legnagyobb érdeklő­dés a kaposvári tüskevári felüljáró és a 61. sz. út nyu­gati kivezető szakaszának építését kíséri. Mint Széles Péter, a megyei tanács köz­lekedési osztályának vezető­je elmondta: megkezdődött a kivitelezés és 1986-ban befejeződik a munka. Ké­szül a 65. sz. főközlekedési út és az M7-es autópálya csomópontja. Az autópályá­tól Siófokig négynyomsávú lesz jövőre, a munkák elké­szülte után, a 65. sz. főköz­M unikáskollektívák gyűlé­sein, szocialista brigádok ta­nácskozásain kedden újabb elhatározások születtek ar­ról, hogy eredményesebb munkával további feladatok vállalásával köszöntik fel- szabadulásunk 40. évfordu­lóját és a párt XIII. kong­resszusát. A haizánk egyik legna­gyobb vegy füzemében, a fűzfői Nitrokémiánáli tartott munlkásgyűlésen bejelentet­ték, hogy a vállalat ebben aiz évben 3—5 százalékkal kívánja túlteljesíteni íhyere- ségtervét. Az ezt szolgáló felajánlások ' között első he­lyen' állnak a megtakarítá­sok. Az üzemi kollektíva 80 millió forint értékű — ezen béliül 34 'millió forint érték­ben tőkés importból szárma­zó — alapanyag megtaikarí­lekedési út. Tovább folytat­ják a Kaposvárt Boglárral összekötő úton a korszerű­sítést. Az energiatakarékos­ságot is szolgáló összekötő- utak építésére a megyében 24 helyen van lehetőség, a tervek valóra váltása azon­ban 700 millió forintba ke­rülne. .Van viszont néhány rendkívül nagy probléma, amelynek megoldását min­den hozzászóló sürgette. Az egyik Kaposváron a donne­ri felüljáró forgalma. Time­st Ferenc, a Pécsi Közúti Igazgatóság igazgatója azt mondta: a jelenlegi állapot hosszú ideig megmarad. A csomópont azonban — első­sorban azért, hogy az autó­buszok át tudjanak haladni rajta — forgalmi jelzőlám­pát kap. A jelzőlámpa csak biztonságosabbá teszi, de nem gyorsítja a forgalmat. A végrehajtó bizottságnak viszont az a véleménye, hogy ez az állapot sokáig nem tartható, mert a foko­zott terhelés miatt előbb- utóbb balesetveszélyessé vá­lik a felüljáró. A másik gond a megye- székhely távolsági és helyi autóbuszpályaudvarának el­helyezése. Hol tartanak ma az előkészítéssel? Tanul­mányterv készült a lehető­ségek feltárására, s ebből kiderült: a távolsági busz- pályaudvart a mostani he­lyén kell bővíteni. A helyi járatok pályaudvarát pedig valahol a piactér közelében érdemes kialakítani. A vi­tát összefoglalva Sarudi Csa­ba általános tanácselnökhfc- lyettes kifejtette: a mostani tervidőszakra közösen elha­tározott fejlesztések döntő többsége megvalósult vagy folyamatban van. Világosan látszik azonban, hogy a Ba­laton déli partján a belső össaekötőuitakat megyei pénzből nem lehet megépí­teni, s a belső forgalmat le­bonyolító autóbuszok egyre rosszabb utakon járnak. Ar­ról is döntöttek, hogy Bala- tonmárián az aluljáró építé­se érdekében az érdekeltek két hónapon belül megbe­szélik a tennivalókat. tiását vállalta. Emellett 4,8 millió forint értékben tafcar rítanak meg energiáit aiz olajtüzelésről a gáz felhasz­nálására valló áttéréssel, va- llamimt a fűtés- és a gyártás- technológia korszerűsítésé­vel. Vállalták továbbá, hogy tervükhöz képest 53 millió forinttal! növelik tőkés ex­portjukat, és a hazai mező­gazdaság részére 100 millió forint értékű tőkés importot helyettesítő töhbiéttermélket állítanak elő. A fajszi Kék Duna Ter­melőszövetkezetben a szocia­lista brigádok 'tanácskozásán elhangzottak értelmében a szövetkezet doligiozói elsősor­ban az árutermelés fokozá­sával, földterületük gazdag ságosabb kihasználásával vesznek részt a murukaver- senyben. A „Kiváló” címet Alig negyedóra leforgása alatt óriási pusztításokat végzett az orkán erejű szél kíséretében érkezett jég So­mogy megye északnyugati részén hétfőn délután. A több mint 100 kilométeres erősségű szél évszázados fá­kat csavart ki tövestül, több lakóházról letépte a tetőszer­kezetet. A iborsó és dió nagy­ságú jég elverte a vetést, meffkopasztaW gyümölcs­fákat, szőlőültetvényeket; le­csüngő villanyvezetékek, kér­güktől fosztott fák, leírha­tatlan látvány mindenütt, amerre a vihar elvonult. .. A legnagyobb karókat Bu- zsákon és a környező tele­püléseken, Táskán, Marcali­ban, Memyén, öreglakon okozta a jégverés, a szél. A mümtegy 50—60 kilométer hosszú és 8—10 kilométer széles vihansáV'ban — a becslések szerint — a szán­tóterület nagy része károso­dott. Az erdőkárokat még nem tudták fölmérni, mint ahogy a háztájiban .keletke­zett károkat is csak becsül­ni lehet. A tegnap összegyűjtött adatok szerint tíz mezőgaz­dasági nagyüzem — mintegy tizenötezer hektárnyi terüle­tét érte jégverés. (Marcali, Kéthely, Balatonszentgyörgy térségiéből késő délutániig tíz alkalommal elnyert ter­melőszövetkezet dolgozói vállalták, hogy főbb növé­nyeikből — búzából*, kuko­ricából! és fűszerpaprikából — a vetésterület bővítése nélkül növelik a termésered­ményeket, s az öntözött te­rületeken optimális táp- anyag-iutánpótlással! bővítik a kettős földhasznosítást. Az idén az eredetileg tervezett 300 hektár helyett 700, jö­vőre pedig 800 hektáron vet­nek másodniövényeket. Vál­lalásaik között szerepel az export 10 százalékos fokozá­sai, s összességében a termő­helyi adottságok jobb ki­használásával 1085-iig 15 ezer forinttal növelik az egy hektárra jutó termelési ér­téket. még nem érkezett meg a je­lentés.) A növényi .kulltúrék- ben keletkezett kiesésekhez párosul az épületekben, a gépékben esett kár. Az első jelzések szerint a Balaton- boglári Mezőigazdasági Kom­bimét 450 hektáros szőlőterü­letén. kívül a buzsálki, a pusz­takovácsi és a ‘ somogyvári téesz szőlőjét .is jégverés ér­te. Völt, ahol húsz-harminc, de olyan is, ahol nyolcvan- kilencven százalékos a pusz­títás. Súlyosak a vesztesé­gek a kukoricában, a nap­raforgóban. éS a gabonákban, valamint az osztopáni ter­melőszövetkezet cukorbor­sójában. A rövid ideig tartó, de an­nál nagyobb pusztítást oko­zó ítéletidő után azonnal megkezdődtök a helyreállí­tási munkák. Még aznap es­te mozgósították a polgári védelmi csapatokat, hogy fű­résszel, vontató járművekkel megszabadítsák az utakat és segítsenek a községek bajba jutott lakóin. Megkezdték a kárbecslést az Állami Bizto­sító szakértői is. A megyei tanácson a ká­rok felmérésének és a hely­reállítás megszervezésének segítésére operatív bizottság alakult. A bizottság tagjai tegnap a vihar sújtotta te­rület«! jártak; tapasztalata­ikról tegnap este a körvetke­zőket mondta Szabó Gyula osztályvezető. — A vihar okozta károk helyreáll! ítása szánté azonnal meg,kezdődött. Buzsákon, ahol a község majdnem minden épülete és mellék­épülete kárt szenvedett, va­lamint öreglakon a tanács tisztségviselőinek irányítá­sával és a ,termelőszövetkezet közreműködésével már teg­nap reggélre járhatóvá tet­ték az U'talkat, eltávolították a kidőlt fákat. Erejüket megfeszítve dolgoznak a vi­har sújtotta területen az áramszolgáltató vállalat és a posta munkatársai, Áramot elsősorban a termelés meg­indításához biztosítottak. Tegnap reggel még 40 tele­püléssel nem volt telefon- kapcsolat. Estére az erőfe­szítések nyomán, sókat javult a hélyzet. A megyei tanács kereskedelmi osztálya — a helyreállítás meggyorsítá­sára és segítése érdékében — zárolta a somogyi építő- anyag-telepéken a készlete­ket és intézkedett, hogy a károsultak más területekről is kapjanak építőanyagot a helyreállításihoz. Az Országos Meteorológiái Szolgálat siófoki előrejelző 'intézetének ügyeletese, Aig­ner Szilárd az alábbiiaíkat mondta a rendkívüli időjá- inásrótL1: — Már vasárnap délelőtt látszott, hogy hétfőre erőtel­jes melegedés, majd hirte­len lehűlés és ami vele együtt jár: vihar alakul ki. Hétfőn délelőtt 8—10 fokot emelkedett a hőmérséklet az alsó két-három kilométeres légrétegben, s 5-6 fokot fö­lötte is. Délután megszűnt a fölimeíliegédés, és egyik órá­ról a másükra a magasban 4-5 fókái lehűlés követke­zett be; ez mint a víz alá nyomott fadarab, rohamos föláramlást, s ennek révén heves zivatarokat, helyen­ként jégesőt, az egész Du­nántúlon pedig erős szelet okozóit. Mint mindig, most is bizonyos sávokban alakul­tak ki különösen erős szél­csatornák; ezek átlagos hosszúsága 30—70, szélessé­ge 5—20 kilométer volt. Együk legerősebb ilyen szél­csatorna Balatonszentgyörgy és Bdlatonrnánia, Marcali és Buzsálk környékén húzódott. Itt fél négy tájban száz ki­lométer fölött volt a szél se­bessége; ennék tulajdonítha­tó a több helyen ismertetett kár. Erős szélcsatorna hú­zódott azonban Tolna térsé­gében és az ország más ré­szein is.. Bár a mostani vihar heves volt, távolról sem egyedül­álló. Hozzá hasonló évenként egy-két alkalommal előfor­dul. Újabb munkaverseny-felajánlások

Next

/
Thumbnails
Contents