Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

I Somogyi Néplap 1984. július 4., szerda Csernyenko és Gromiko megbeszélése a brit külügyminiszterrel Ázsiai út — kérdőjelekkel Kölcsönösen hasznos tárgyalások Tegnap Moszkvában foly­tatódtak Andrej Gromiko szovjet és sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter tárgyalásai. Gromiko hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió a béke megszilárdítása politikájá­nak elkötelezettje, rámuta­tott: sürgősen lépéseket kell tenni a kozmikus térség mi- litarizálásának elhárításá­ra. Gromiko hangoz 'at ta. hogy az új amerikai rakéták elhelyezése Nyugat-Európá- ban — amiért Nagy-Britan- nia kormánya is felelős — a katonai veszély fokozódásá­hoz vezetett. Még nem ké­ső ezen a helyzeten javíta­ni — mondotta Gromiko. Howe ezzel kapcsolatban megismételte a NATO-or- szágok álláspontját. Ugyan­akkor azt hangoztatta, hogy a brit kormány sürgeti _ a párbeszédet, és a bizalom erősítését a kelet—nyugati kapcsolatokban. A szovjet fél megjegyez­te, hogy a nemzetközi hely­zet javításához csupán az szükséges, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei — és ez Nagy-Britanniára is vonatkozik — pozitívan reagáljanak azokra a konk­rét szovjet javaslatokra, amelyeknek célja, hogy ki­küszöböljek a nukleáris há­ború veszélyét. A közel-keleti helyzet kap­csán a felek kijelentették, hogy a térség problémájá­nak átfogó politikai rende­zésére van szükség. Gromi­ko hangsúlyozta, hogy olyan nemzetközi konferenciát kell összehívni, amelyen minden érdekelt fél, köztük a PFSZ is, részt vesz. A tárgyalások tárgyszerű légkörben folytak. A Szovjetunió nem enge­di meg a világban kialakult katonai-hadászati egyensúly megbontását. Az Egyesült Államok és NATO-szövetsé­gesei ugyanis erre töreksze­nek. A Szovjetunió a Varsói Szerződésben tömörült szö­vetségeseivel együtt kényte­A 190. kudarca La Pazban folyt már vér egy-egy katonai puccs alkal­mából, s előfordult az is, hogy ß megbuktatott elnököt fölkoncoUák. Hernan Sites Zuazo /viszonylag épen átvé­szelte (a jobboldali puccskí­sérletet: mindössze bordatö­rést szenvedett a lázadó tisz­tekkel folytatott kézitusában. Bolívia históriájának 190. katonai puccskísérlete alig néhány óra alatt összeom­lott. A hadsereg nem pár­tolt fii laz elnöktől, akit alig tíz órás fogság után kisza­badítottak. Más kérdés, hogy Bolíviá­ban a helyzet változatlanul feszült. Igaz, az elnök ki­tűnő érzékkel beiktatása után nyomban változtatáso­kat eszközölt a fegyveres erők léién, p a demokratikus érzelmű új parancsnokok bizonyos garanciát jelente­nek kormányzata számára. A gazdasági élet azonban máig is rendkívül zilált. Bolívia kétségkívül .Latin-Amerika legszegényebb országai közé tartozik. Huszonöt százalékos gyermekhalandóság mellett a hatmilliós lakosság 70 száza­léka az úgynevezett alultáp­lált kategóriába tartozik. A ma születő csecsemő átlag- életkorát a hivatalos statisz­tika 45 évre becsüli. Tavaly több mint 300 százalékos inflációt regisztráltak, s egyes források nem tartják kizártnak, lhogy az idén a pénzromlás mértéke az ezer (!) százalékot is eléri. A múlt esztendőben az országot sú­lyos elemi csapások sújtot­ták. Az éhínség az idén pét­ien védelmi jellegű válasz- intézkedéseket foganatosí­tani. Ezeket be is jelentet­te. A válaszintézkedések szükségessége . megszűnne, ha az Egyesült Államok és a mögötte felsorakozó NATO-országok megszün­tetnék az amerikai rakéták nyugat-európai telepítését és intézkednének a már te­lepített rakéták eltávolítá­sáról. Egyidejűleg a Szov­jetunió is lépéseket tenne válaszintézkedéseinek meg­szüntetéséről — közölte teg­nap sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélései során Konsztanlyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke. A megbeszélések során Csernyenko hangsúlyozta a szovjet kormány azon ja­vaslatának jelentőségét, hogy haladéktalanul kezdje­nek tárgyalásokat egy sor kérdésben, amelyek megol­dása lehetővé tenné a világ­űr militarizálásának meg­akadályozását. A Szovjetunió — muta­tott rá Konsztantyin Cser­nyenko — azért száll síkra, hogy a szovjet—brit kap­csolatok folyamatosan fej­lődjenek. Ez azonban mind­dátlan méreteket öltött: az áradások által elpusztított rizs- és kukorica, valamint cukomádtermést nem tudták pótolni. Bolíviára amúgy is rájár a rúd: gazdag ónkin­csét Imost csak olcsón tudja eladni, ráadásul a bányászat drága energiát igényel. Néhány hónapja a Siles- kormány gazdasági szükség­programot dolgozott ki. Áp­rilis közepétől négyszeres- hatszoros I árat állapítottak meg az élelmiszereknek, a pesót ipedig a dollárhoz ké­pest 75 százalékkal 'leértékel­ték. Az intézkedések nagy nyugtalanságot mátlottak ki: a bolíviai munkásköz­két féltől függ. A Szovjet unió, mint korábban is, kész elősegíteni a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését a köl­csönös előnyök, az egyen­jogúság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avat­kozás elvei alapján, a két ország népei, Európa és a világ 'békéje érdekében — mondotta Csernyenko. A beszélgetés során Geoff­rey Howe kifejtette a brit kormány álláspQntját a megvitatott kérdésekben. Kijelentette, hogy Nagy- Britannia érdekelt a Szov­jetunióval fenntartott kap­csolatai javításában, a po­litikai párbeszéd folytatásá­ban. Szovjet részről Vlagyimir Lomejko, a Szovjetunió Kül­ügyminisztériuma sajtóosz­tálya vezetőjének első he­lyettese értékelte a tárgya­lásokat, s azokat hasznosak­nak minősítette. Mint mondotta, a brit külügyminiszternek And­rej Gromikóval és Konsz­tantyin Csernyenkóval foly­tatott megbeszélésein a nemzetközi problémák és a kétoldalú kapcsolatok széles körét vitatták meg. Mind szovjet, mind brit részről aggodalommal szóltak a vi­pontba (COB) tömörült szak- szervezetek országos sztráj­kokat hirdettek, egymást ér­ték (a bérből és fizetésből élők tüntetései, megmozdu­lásai. INem könnyű sem a szakszervezetek, sem a kor­mányzat dolga. A tavasz óta tartó tárgyalásokat befolyá­solta annak a kockázata, hogy a jobboldal végülis erőszakos eszközökkel magá­hoz ragadja a hatalmat, mondván: a demokratikus folyamat nem hozott javu­lást az életszínvonal alaku­lásában, az ország negatív pénzügyi mérlegének javítá­sában. Akik a múlt szombati tágban uralkodó feszültség­ről. Valamelyest pozitív hatá­súnak értékelte moszkvai megbeszéléseit sir Geoffrey Howe brit kúlügy- és nem­zetközösségi miniszter, s megállapította, hogy Andrej Gromiko angliai meghívása reményt ad a megbeszélé­sek folytatására. Howe két napon át tárgyalt a szovjet vezetőkkel és ezt követően kedden délután tartott rö­vid sajtóértekezletet a szovjet főváros nemzetközi sajtóközpontjában. A brit külügyminiszter elégedetten szólt arról, hogy sikerült részletesen ki­fejtenie országa álláspontját fontos nemzetközi kérdé­sekben. Mint mondotta, lá­togatásának egyik célja az volt, hogy meggyőzze a szov­jet vezetőket-:, az Egyesült Álliamotk és más nyuigafti or­szágok őszintén kívánják a kelet—nyugati fegyvenkor- iátozási tárgyalásokat. * * * Hivatalon tárgyalásai be­fejeztével kedden elutazott Moszkvából sir Geoffrey- Howe brit küUügy- és nem­zetközösségi miniszter. A repülőtéren Andrej Gromi­ko búcsúztatta. puccsot előkészítették, nyil­ván arra számítottak: a had­sereg és a nép körében ak­kora az elégedetlenség, hogy az elnök félreállítását meg­nyugvással fogadják. La Paz­ban ennek az ellenkezője történt. Jeléül annak, hogy — legalább is egyelőre — Bolíviában többre becsülik a jószándékú, demokratikus kormányzást, fnint a jobb­oldali diktatúra visszaállítá­sát. Azt csak a jövő dönti el, hogy az elnök és a kor­mány iránti türelem tartó­sán féken tartja-e a hadse­reget. Gy. D. A hétvégi Jobboldali puccskísérlet után rendőr őrzi Argentína bolíviai nagykövetének rezidenciáját, ahová az elvetélt államcsíny szervezői menekültek (Telefotó — AP—MTI—KS) Nem sétagalopp Shultz amerikai külügy­miniszter a világ ama tér­ségében tesz látogatást, amely a Fehér Ház külpoli­tikai stratégáinak a múlt­ban a legkevesebb fejtörést okozta. Hongkongiból há­rom ASEAN-államon, Ma­laysián, Szingapúron és In­donézián át érkezik Shultz Ausztráliába, illetve Űj-Zé- landba. Több babér Túl az általános politikai meggondolásokon, Shultzot és magát Reagan elnököt is személyes érdeklődés fűzi ehhez a térséghez. A többi közt ezzel magyarázható, hogy más tájegységekkel egybevetve Kelet- és Délke let-Ázsiával intenzívek a washingtoni kormányzat kapcsolatai. Reagan már el­nökké választása előtt is ki­emelt figyelmet szentelt a Csendes-óceán térségének. George Shultz-nak külügy­miniszteri kinevezése előtt szoros üzleti kapcsolatai vol­tak Japánnal. Dél-Koreával. s a délkelet-ázsiai államok­kal. Amikor 1982 nyarán be­iktatták új tisztségébe, nyomban utasította a kül­ügyminisztérium tervezőit: készítsenek átfogó jelentést a térségben követendő hosz- szútávú stratégiáról. Nyugat-Európában — s sorok írója személyesen is tapasztalta nemrég Bonnban — aggodalom tárgya az a reagani szemléletmód, amely szerint a nemzetközi politika és a világgazdaság gravitációs központja a Csendes-óceán térsége felé közeledik. Ám az aggodal­mak némiképp túlzottnak látszanak. Gazdaságilag any- nyi megerősíthető, hogy a Csendes-óceán vidékének külkereskedelmi volumene néhány éve már meghalad­ja az amerikai—nyugat­európai külkereskedelmi forgalmat. Az is igaz, hogy Közép-Ázsiával vagy a Kö­zel-Kelettel összehasonlítva e térségben most több ba­bér terem az USA-nak. Indonéz aggodalmak Naivitás lenne azonban Washington részéről sétaga­loppnak iek inteni a Shultz- körutat. Maradva a regio­nális politikánál, Szingapúr maradéktalanul egyetért majd a vendéggel a délke­let-ázsiai alapproblémák megítélésében. Malaysia és még inkább Indonézia már több árnyalattal eltérő né­zeteiket képvisel. Indonézia külpolitikai érdekei gyak­ran ütköznek az amerikai törekvésekkel. Tekintve, hogy Dzsakarta történelmi okokból erősen tart Kínától nem repes az örömtől, a kínai—amerikai együtt­működés láttán. Miként a hongkongi szaklap, a Far Eastern Economic Review megállapította: Indonéziát nyugtalansággal töltik el azok a jelek, hogy a Viet­nammal szembenálló Thai­föld mindinkább függőség­be kerül Kínától. Ahogy a lap írta, arra ösztökélik a Reagan-kormányzatot, nö­velje a Bangkoknak nyúj­tott katonai segélyt. Indonézia messzemenő rugalmassággal viszonyul Kambodzsa kérdéséhez, az indokínai országokkal, min­denekelőtt a Vietnammal való párbeszédhez, S ami ugyancsak fontos, Dzsakar­ta tanúsítja a legkevesebb érdeklődést azon amerikai elgondolások iránt, hogy a délkelet-ázsiai integrációt alakítsák át katonai tömb­bé. (A regionális középha­talmi öntudattal jellemez­hető indonéz politika látha­tóan minden lényeges kér­désben igyekszik saját nem­zeti érdekei által fémjelzett önálló úton haladni.) Persze az is világos, hogy az Egyesült Államoknak számolnia kell a sajátos helyi törekvésekkel, . érzé­kenységgel, ha meg akarja őrizni pozícióit a számára hadászati szempontból nagy- foiitosságúnak minősített térségben. Ismeretes, hogy Washington mindeddig za­vartalanul használhatta tá­maszpont-rendszereit Japán­ban és Dél;-Koneábain épp úgy, mint az egyre bonyo­lultabb és mélyebb belső válsággal küszködő Fülöp- szigeteken. És még egy gyanúper Nem lesz egyszerű Shultz ausztráliai tárgyalása sem. A camberrai munkáspárti kormány önállósuló külpoli­tikai arcát tárta a világ elé, cselekvése nemegyszer ke­resztezte az amerikai lépé­seket a térségben. Elég csu­pán Kambodzsára emlékez­tetni, ahol az ausztrálok több ízben nyilvánosan is felajánlották készségüket közvetítésre, részvételüket valamifajta megoldás ki­munkálásában. Feltehetően az Egyesült Államok nem túl nagy örömére fejlődtek Ausztrália es Vietnam gaz­dasági, sőt politikai kapcso­latai is. Camberra lényege­sen árnyaltabban látja az egész inidoikínai helyzetet, mint hatalmas szövetsége­se. Amikor vezető amerikai politikus Kelet-Ázsiába lá­togat, a helyi sajtó újból és újból felemlegeti Washing­ton régóta dédelgetett tervét az úgynevezett csendes­óceáni közösségről. Elvileg gazdasági és kulturális kö­zösségről lenne szó, de fi- gyelembevéve a térséggel kapcsolatos amerikai politi­ka gyakorlatát, a külvilág­ban mindig élt a gyanúper: voltaképp egy átfogó regio­nális, szovjet- és Vietnam- ellenes katonai szervezet kialakításáról morfondíroz­nak a Fehér Házban. Shultz útjával ismét szállingózni kezdtek a hírek. És valószí­nűleg nem is az Egyesült Államok törekvésein és szándékain múlik, hogy lét­rejön-e majd az a csendes­óceáni szervezet, amely ne­vével ellentétben nemhogy szolgálná, hanem egyenesen gátolná a regionális megbé­kélést és együttműködést. Gy. S. A Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felvételre keres hosszabb gyakorlattal rendelkező — értékkönyvelőt — gépkönyvelőt — álló- és fogyóeszköz nyilvántartót felsőfokú végzettséggel rendelkező i — utókalkulátort — számviteli és pénzügyi osztály vezető - helyettest. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesénél lehet: Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. (79417)

Next

/
Thumbnails
Contents