Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

6 Somogyi Néplap 1984. július 14., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Moszkva jelene és jövője lonofon televízió Éranoia teutatóík egy újfaj­ta ultrahangforrás, az dono- fon tökéletesítésén dolgoz­nak. A készülék működési elve igen egyszerű. Egy ru­galmas falú kamrába kél elektródot helyeznek el; az egyik egy vékony rudacska, a kamra tengelyében húzó­dik végig, amelyet henger­felületként vesz körül a má­sik. A rájuk kapcsolt több ezer voltnyi feszültség ioni­zálja és felforrósdtja a kam­rát kitöltő gázt. Ha a fe­szültséget változtatják, a gáz hőmérséklete és vele együtt a nyomása ds megváltozik. A kamra falai a nyomáisváltoz- tatást követve ultrahanghul- lámofcat keltenek. Az iomofan a kísérletek ta­núsága szerint alkalmas te­levíziós kép- és hangjelek to­vábbítására. Ilyenkor az elektródok feszültségét a te­levíziós hang- illetve képje­lek ütemében változtatják. Az első ultrahangos televí­ziós közvetítés alkalmával még csak 400 méterre sike­rült továbbítani a képet. To­vábbi tökéletesítése után (a kamrát héliummal töltötték, a nyomást megnövelték stb.) az 1200 méterre fekvő víz alatti kamrából kielégítő mi­nőségű kép érkezett a kép­ernyőre. Javában készül a Világ együk legnagyobb városának, a Szovjetunió politikai, kul­turális, gazdasági, központ­jának új, hosszú távú fej­lesztési terve, mely az 1990— 2010 közötti évek várható gondjaival foglalkozik. A fő­város lélekszáma ma 8,3 mil­lió. Korábban úgy vélték, hogy a moszkvaiak száma csak 1990-ne éri el a nyolc­millióit. Az a tény, hogy már jó néhány évvel előbb meghaladták ezt a határt, a legnagyobb gondot okozza a jövőbelátóknak. Ugyanis az ezredfordulót követő első évekre plusz egymillió em­berrel kell számolni a szov­jet fővárosiban. S ha vala­mi igazán fontos, akkor a la­kosság mesterséges növeke­désének a korlátozása az. iMég Műben gondoskodni kell például a közlekedés- szállítás megfelelő fejleszté­séről, nehogy a már most Az ember magassága Az ember testmagasságá­nak az elmúlt száz esztendő során megfigyelt állandó nö­vekedése az USA-ban — ügy látszik — befejeződött. Az Amerikai Egészségügyi Statisztikai Központ vizsgá - latai szerint ugyanis az el­múlt tíz évben született gyermekek már nem maga­sabbak, mint akik 1965-ben születtek. Ez talán arra mu­tat, hogy az ember átlagosan 1,75 méterrel elérte a magas­ságának tetőpontját. Száz év­vel ezelőtt az. amerikaiak át­lag 1,63 méter magasak vol­tak. érzékelhető veszélyek való­sággá váljanak. A távlati tervezők manapság egyértel­műen vallják; ahhoz, hogy a főváros elkerülje a közleke­dési túlzsúfoltságot, nélkü­lözhetetlen a nem moszkvai rendeltetésű tnanrzitfarga- lom elterelése. Mégpedig nem egyszerűen tilalmi úton, hanem oly módon is, hogy a Moszkva környékén kiépíten­dő úthálózat erre önmagától ds ösztönözze a gépkocsive­zetőket. Ügy gondolják, hogy a még csak elképzelt sugár­útiakkal, a régi forgalomra tervezett utak felújításával, kiszélesítésével elejét vehetik a Moszkva méretű városok esetében igazán nem ritka közlekedési gondoknak. Mert nem szabad elfelejteni, hogy az ezredfordulón csupán sze­mélygépkocsiból egymillió- nyi lesz a szovjet főváros­ban. Pedig — képünk tanúsága szerint — Moszkvában már mla sincs hiány többsávos, egymást nem keresztező, át­gondolt vonalvezetésű, jól megvilágított, korszerű utak­ban. De miint látható, a ka­mionok ma még nem kerü­lik el a lakott területeket. Rezervátum -hangyáknak Opole mellett (Lengyelor­szág), egy kísérleti erdőgaz­daság területén rendezték be a világ első hangyanezervá- tumiát. Ez egy élő laborató­rium, a rendkívül hasznos rovarok tenyésztési bázisa. A hangyák szelőztetik az erdő talaját, segítik a biológiai szempontból legértékesebb humuszréteg létrejöttét, sok erdei kártevőt pusztítanak el, és bizonyos növények mag­jait is terjesztik. A hangyákkal foglalkozó tudósok számításai szerint minden hektár erdőben leg­kevesebb négy íhangyaboiy- nak kellene lennie. Ebiben az esetben a legtöbb kártevővel szemben ellenállóképes lenne az erdő. A hangyából yofcat a fák növényvédőszeres beporzá­sakor gyakran elpusztít ják, és a kirándulók is sok kárt tesznek bennük. Ez teszi szükségessé, hogy védelmük­ről intézményesen gondos­kodjanak. AZ ÉRTÉKES NYÚLHÚS Ki hinné, hogy Magyaror­szágnak másfél-kétmilliárd forintnak megfelelő tőkés devizát hoz évente a nyúl- hús-export. A magyar házi- nyúl-fciivitel 11982-iben volt a legnagyobb: akkor 15 millió tapsifülest vágtak le az or­szágiban, és exportáltak szin­te teljes egészében tőkés or­szágokba, elsősorban Olasz­országiba. E kivitel kis hí­ján 1,8 milliárd forintnyi tő­kés devizát hozott az ország­nak. Magyarországon leginkább a kistermelők tenyésztenek nyuiat, számukat mintegy 50 ezerre lehet tenni. Tőlük kétféle, téli és nyári felvá­sárlási áron veszlik át az ér­tékes húsú nyuilakat. (A két­féle ár abból adódik, hogy télen külföldön mintegy 20 százalékkal több nyuiat le­het eladni.) Az egyik jövő­beni cél az, hogy a tenyész­tők miinél több 3 .kilogramm alatti súlyú nyuiat adjanak le, külföldön ugyanis az en­nél nagyobb súlyú nyíllak húsa csák nehezen értékesít­hető. A hazai felvásárlók a mi­nőségjavítás jegyében átáll- nlak a nyúllak fehér és szí­nes kategóriák szerinti átvé­telére. A fehér nyúlfajták vágási eredményei ugyanis jobbak, mint a színeseké, szőrük, gereznájuk pedig ér­tékesebb. (Egyelőre a fel­vásárolt nyulafcnak csak 30—35 százaléka fehér.) A külföldi bevételek növelése érdekében kívánatos lenne, ha ia Magyarországon eddig elhanyagolt nyúlszőr-féldoi- gozás újra előtérbe kerülne. Már szó ds van arról, hogy az egyik mezőgazdasági kom- bimát szervezésében évi hat­millió nyúl szőrének feldol­gozására alkalmas üzem lé­tesüljön a közeljövőben. A Szovjetunióiban — tő­lünk eltérően — nem kister­melők, hanem nagyüzemi te­nyészetek állítják elő a nagy biológiai értékű nyúűhúst. Képünkön az egyik korsze­rű ukrajnai „nyúlgyáraf” lát­hatjuk. SZMOG-VESZÉLY A világ egyes túliparoso- dott, s emellett 'kedvezőtlen fekvésű — rosszul „szellőző” — vidékein a légszennyező­dés időnként olyan mértékű, hogy hatósági közbelépésre, ún. szmog-riadók elrendelé­sére van szükség. Az ottani települések lakossága' már megszokta, hogy együtt éljen az ipari üzemóriésok sárga és fekete füstfelhőivel. (Csak az utóbbi években szélesedett a felismerés, hogy vallójában milyen károkat okolhat a levegő szennyezettsége) A levegőben feldúsult káros anyagok jelenlétét azonban nem lehet megszokni. Szerencsére ilyen feldúsu- lások — rendkívüli szmogok — csak ritkábban fordulnak elő, olyankor, ha 300—400 méter magasságban a föld felszíne fölöttinél magasabb hőmérsékletű levegőréteg he­lyezkedik el. Ez a melegpár­na ráfekszlik a talaj feletti rétegekre, és megakadályozza a káros anyagok felszállását és szétosztását. Ilyenkor nit- rogénoxid, szérumomoxid, kü­lönböző összetételű por, min­denekelőtt pedig a mérések alapjául szolgáló kénmonoxid szennyezi a levegőt. A rend­kívüli szmogokat csak a fel­támadó erőteljesebb légmoz­gás tudja megszüntetni. Elsőfokú szmog-riadót ak­kor 'indokolt elrendelni, ha a levegő íkéndlioxid - Uralma 3-4 .órán át túllépi a köbméte­renként 0,8 milligramm ér­téket. A második fokozatot akkor léptetik életbe, ha a kénmonoxid-tartalom eléri az 1,6 milligrammot. A 2,4 mliüligriaimmos szennyező­désnél1 harmadfokú szmog- riadót rendelnék el. Ekkor már .teljesen leállítják a te­lepülések gépjárműforgal­mát, s az üzemeket pedig kötelezik a tüzelőberendezé­sek azonnali elfojtására. Képiünk egy; nyugatnémet segélyhelyen készült, a Ruhr- vidékeni, ahová bárki, bármi­kor betérhet egy kis oxigén­nel valló felfrissítésre. hanem az lis, hogy az egész angol sziget .megbillent”. Míg Skócia emelkedik, Dél- Arnglia 100 évenként 30 cm-t süllyed. Az Északi-tenger dagálya is magasabb lett: szintje a 100 évvel ezelőtti állapothoz képest 60 cm-t emelkedett Londonnál. Ked­vezőtlen időjárás esetén pe­dig a tenger felől közelgő viihardagályak is behatolnak a Temze torkolatába. Egyút­tal megemelték a .partvédő gátajk magasságát is, s így London Ivédve lesz az átla­gos tengerszinitnél 7 méterrel magasabb dagállyal szemben ís* A gátrendszer tíz darab, egyenként csaknem ötemelet- nyi pillére látványnak is le­nyűgöző, de iigazi különle­gessége a szakemberek sze­rint műszaki megoldásában rejlik. Tíz, hidraulikusan mozgatható, 90 fokkal elfor­gatható aoélfcapu szabályoz­za a víz áramlását. A négy nagyobbik kapu egyenként 61 méter hosszú, 1500 tonnás szerkezet. A kisefob-nagyobb kapuikkal biztosítják az évi negyvenezer hajó zavartalan áthaladását. Ha valamennyi kaput függőleges helyzetbe hozzák, teljesen elláthatják a behatolni készülő víztö­meg útját. Képiünkön a négy óriás ka­pu egyikének makettjét lát­hatjuk. Az acéllemez felülete alig kisebb, mint egy fél futballpályáé! „Csodagát” a Temzén v. A világ nyolcadik csodá­jaként emlegetik tisztelői azt a gátrendszert az angliai Temze folyón, amelyet a kö­zelmúltban adtak át rendel­tetésének. A Temzét —Lon­don központjától tób. 15 kim­re — teljes szélességében át­szelő gát megépítésére azért volt szükség, hogy megvédje az angol fővárost az egyre fenyegetőbb árvíztől. London ugyanis lassan süllyed, ami­nek nemcsak az alapzatát ké­pező agyagos kőzet az oka.

Next

/
Thumbnails
Contents