Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
6 Somogyi Néplap 1984. július 14., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Moszkva jelene és jövője lonofon televízió Éranoia teutatóík egy újfajta ultrahangforrás, az dono- fon tökéletesítésén dolgoznak. A készülék működési elve igen egyszerű. Egy rugalmas falú kamrába kél elektródot helyeznek el; az egyik egy vékony rudacska, a kamra tengelyében húzódik végig, amelyet hengerfelületként vesz körül a másik. A rájuk kapcsolt több ezer voltnyi feszültség ionizálja és felforrósdtja a kamrát kitöltő gázt. Ha a feszültséget változtatják, a gáz hőmérséklete és vele együtt a nyomása ds megváltozik. A kamra falai a nyomáisváltoz- tatást követve ultrahanghul- lámofcat keltenek. Az iomofan a kísérletek tanúsága szerint alkalmas televíziós kép- és hangjelek továbbítására. Ilyenkor az elektródok feszültségét a televíziós hang- illetve képjelek ütemében változtatják. Az első ultrahangos televíziós közvetítés alkalmával még csak 400 méterre sikerült továbbítani a képet. További tökéletesítése után (a kamrát héliummal töltötték, a nyomást megnövelték stb.) az 1200 méterre fekvő víz alatti kamrából kielégítő minőségű kép érkezett a képernyőre. Javában készül a Világ együk legnagyobb városának, a Szovjetunió politikai, kulturális, gazdasági, központjának új, hosszú távú fejlesztési terve, mely az 1990— 2010 közötti évek várható gondjaival foglalkozik. A főváros lélekszáma ma 8,3 millió. Korábban úgy vélték, hogy a moszkvaiak száma csak 1990-ne éri el a nyolcmillióit. Az a tény, hogy már jó néhány évvel előbb meghaladták ezt a határt, a legnagyobb gondot okozza a jövőbelátóknak. Ugyanis az ezredfordulót követő első évekre plusz egymillió emberrel kell számolni a szovjet fővárosiban. S ha valami igazán fontos, akkor a lakosság mesterséges növekedésének a korlátozása az. iMég Műben gondoskodni kell például a közlekedés- szállítás megfelelő fejlesztéséről, nehogy a már most Az ember magassága Az ember testmagasságának az elmúlt száz esztendő során megfigyelt állandó növekedése az USA-ban — ügy látszik — befejeződött. Az Amerikai Egészségügyi Statisztikai Központ vizsgá - latai szerint ugyanis az elmúlt tíz évben született gyermekek már nem magasabbak, mint akik 1965-ben születtek. Ez talán arra mutat, hogy az ember átlagosan 1,75 méterrel elérte a magasságának tetőpontját. Száz évvel ezelőtt az. amerikaiak átlag 1,63 méter magasak voltak. érzékelhető veszélyek valósággá váljanak. A távlati tervezők manapság egyértelműen vallják; ahhoz, hogy a főváros elkerülje a közlekedési túlzsúfoltságot, nélkülözhetetlen a nem moszkvai rendeltetésű tnanrzitfarga- lom elterelése. Mégpedig nem egyszerűen tilalmi úton, hanem oly módon is, hogy a Moszkva környékén kiépítendő úthálózat erre önmagától ds ösztönözze a gépkocsivezetőket. Ügy gondolják, hogy a még csak elképzelt sugárútiakkal, a régi forgalomra tervezett utak felújításával, kiszélesítésével elejét vehetik a Moszkva méretű városok esetében igazán nem ritka közlekedési gondoknak. Mert nem szabad elfelejteni, hogy az ezredfordulón csupán személygépkocsiból egymillió- nyi lesz a szovjet fővárosban. Pedig — képünk tanúsága szerint — Moszkvában már mla sincs hiány többsávos, egymást nem keresztező, átgondolt vonalvezetésű, jól megvilágított, korszerű utakban. De miint látható, a kamionok ma még nem kerülik el a lakott területeket. Rezervátum -hangyáknak Opole mellett (Lengyelország), egy kísérleti erdőgazdaság területén rendezték be a világ első hangyanezervá- tumiát. Ez egy élő laboratórium, a rendkívül hasznos rovarok tenyésztési bázisa. A hangyák szelőztetik az erdő talaját, segítik a biológiai szempontból legértékesebb humuszréteg létrejöttét, sok erdei kártevőt pusztítanak el, és bizonyos növények magjait is terjesztik. A hangyákkal foglalkozó tudósok számításai szerint minden hektár erdőben legkevesebb négy íhangyaboiy- nak kellene lennie. Ebiben az esetben a legtöbb kártevővel szemben ellenállóképes lenne az erdő. A hangyából yofcat a fák növényvédőszeres beporzásakor gyakran elpusztít ják, és a kirándulók is sok kárt tesznek bennük. Ez teszi szükségessé, hogy védelmükről intézményesen gondoskodjanak. AZ ÉRTÉKES NYÚLHÚS Ki hinné, hogy Magyarországnak másfél-kétmilliárd forintnak megfelelő tőkés devizát hoz évente a nyúl- hús-export. A magyar házi- nyúl-fciivitel 11982-iben volt a legnagyobb: akkor 15 millió tapsifülest vágtak le az országiban, és exportáltak szinte teljes egészében tőkés országokba, elsősorban Olaszországiba. E kivitel kis híján 1,8 milliárd forintnyi tőkés devizát hozott az országnak. Magyarországon leginkább a kistermelők tenyésztenek nyuiat, számukat mintegy 50 ezerre lehet tenni. Tőlük kétféle, téli és nyári felvásárlási áron veszlik át az értékes húsú nyuilakat. (A kétféle ár abból adódik, hogy télen külföldön mintegy 20 százalékkal több nyuiat lehet eladni.) Az egyik jövőbeni cél az, hogy a tenyésztők miinél több 3 .kilogramm alatti súlyú nyuiat adjanak le, külföldön ugyanis az ennél nagyobb súlyú nyíllak húsa csák nehezen értékesíthető. A hazai felvásárlók a minőségjavítás jegyében átáll- nlak a nyúllak fehér és színes kategóriák szerinti átvételére. A fehér nyúlfajták vágási eredményei ugyanis jobbak, mint a színeseké, szőrük, gereznájuk pedig értékesebb. (Egyelőre a felvásárolt nyulafcnak csak 30—35 százaléka fehér.) A külföldi bevételek növelése érdekében kívánatos lenne, ha ia Magyarországon eddig elhanyagolt nyúlszőr-féldoi- gozás újra előtérbe kerülne. Már szó ds van arról, hogy az egyik mezőgazdasági kom- bimát szervezésében évi hatmillió nyúl szőrének feldolgozására alkalmas üzem létesüljön a közeljövőben. A Szovjetunióiban — tőlünk eltérően — nem kistermelők, hanem nagyüzemi tenyészetek állítják elő a nagy biológiai értékű nyúűhúst. Képünkön az egyik korszerű ukrajnai „nyúlgyáraf” láthatjuk. SZMOG-VESZÉLY A világ egyes túliparoso- dott, s emellett 'kedvezőtlen fekvésű — rosszul „szellőző” — vidékein a légszennyeződés időnként olyan mértékű, hogy hatósági közbelépésre, ún. szmog-riadók elrendelésére van szükség. Az ottani települések lakossága' már megszokta, hogy együtt éljen az ipari üzemóriésok sárga és fekete füstfelhőivel. (Csak az utóbbi években szélesedett a felismerés, hogy vallójában milyen károkat okolhat a levegő szennyezettsége) A levegőben feldúsult káros anyagok jelenlétét azonban nem lehet megszokni. Szerencsére ilyen feldúsu- lások — rendkívüli szmogok — csak ritkábban fordulnak elő, olyankor, ha 300—400 méter magasságban a föld felszíne fölöttinél magasabb hőmérsékletű levegőréteg helyezkedik el. Ez a melegpárna ráfekszlik a talaj feletti rétegekre, és megakadályozza a káros anyagok felszállását és szétosztását. Ilyenkor nit- rogénoxid, szérumomoxid, különböző összetételű por, mindenekelőtt pedig a mérések alapjául szolgáló kénmonoxid szennyezi a levegőt. A rendkívüli szmogokat csak a feltámadó erőteljesebb légmozgás tudja megszüntetni. Elsőfokú szmog-riadót akkor 'indokolt elrendelni, ha a levegő íkéndlioxid - Uralma 3-4 .órán át túllépi a köbméterenként 0,8 milligramm értéket. A második fokozatot akkor léptetik életbe, ha a kénmonoxid-tartalom eléri az 1,6 milligrammot. A 2,4 mliüligriaimmos szennyeződésnél1 harmadfokú szmog- riadót rendelnék el. Ekkor már .teljesen leállítják a települések gépjárműforgalmát, s az üzemeket pedig kötelezik a tüzelőberendezések azonnali elfojtására. Képiünk egy; nyugatnémet segélyhelyen készült, a Ruhr- vidékeni, ahová bárki, bármikor betérhet egy kis oxigénnel valló felfrissítésre. hanem az lis, hogy az egész angol sziget .megbillent”. Míg Skócia emelkedik, Dél- Arnglia 100 évenként 30 cm-t süllyed. Az Északi-tenger dagálya is magasabb lett: szintje a 100 évvel ezelőtti állapothoz képest 60 cm-t emelkedett Londonnál. Kedvezőtlen időjárás esetén pedig a tenger felől közelgő viihardagályak is behatolnak a Temze torkolatába. Egyúttal megemelték a .partvédő gátajk magasságát is, s így London Ivédve lesz az átlagos tengerszinitnél 7 méterrel magasabb dagállyal szemben ís* A gátrendszer tíz darab, egyenként csaknem ötemelet- nyi pillére látványnak is lenyűgöző, de iigazi különlegessége a szakemberek szerint műszaki megoldásában rejlik. Tíz, hidraulikusan mozgatható, 90 fokkal elforgatható aoélfcapu szabályozza a víz áramlását. A négy nagyobbik kapu egyenként 61 méter hosszú, 1500 tonnás szerkezet. A kisefob-nagyobb kapuikkal biztosítják az évi negyvenezer hajó zavartalan áthaladását. Ha valamennyi kaput függőleges helyzetbe hozzák, teljesen elláthatják a behatolni készülő víztömeg útját. Képiünkön a négy óriás kapu egyikének makettjét láthatjuk. Az acéllemez felülete alig kisebb, mint egy fél futballpályáé! „Csodagát” a Temzén v. A világ nyolcadik csodájaként emlegetik tisztelői azt a gátrendszert az angliai Temze folyón, amelyet a közelmúltban adtak át rendeltetésének. A Temzét —London központjától tób. 15 kimre — teljes szélességében átszelő gát megépítésére azért volt szükség, hogy megvédje az angol fővárost az egyre fenyegetőbb árvíztől. London ugyanis lassan süllyed, aminek nemcsak az alapzatát képező agyagos kőzet az oka.
