Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
1984. július 14., szombat Somogyi Néplap 3 Nagyobb teljesítmények és ezzel arányos jövedelem Az országban százharminc, a megyében hét gazdálkodó szervezetnél — hat termelőszövetkezetben és a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál - alkalmazzák a kísérleti keresetszabályozást. A megyei pártvégrehajtó bizottság legutóbbi ülésén a kísérlet első éves tapasztalatait értékelte. A testület megállapította, hogy a keresetnövekedés nagyobb teljesítményekhez, nagyobb eredményekhez kapcsolódott; az üzemek többségében nőtt a vezetők felelőssége, erősödött a vállalkozó készség. Állásfoglalásában szólt arról, hogy a kísérletben résztvevők fejlesszék tovább tevékenységüket, azok pedig akik nem vesznek részt ebben - sajátosságainak megfelelően, a személyi, tárgyi feltételeket megteremtve igyekezzenek felkészülni az új módszerek fogadására. A testületi ülést megelőzően a megye tizenkét termelőszövetkezete Barcson rendezett tanácskozást, ahol részletesen megvitatták az országos és megyei tapasztalatokat, az utat mutató tanulságokat is summázva. Kérdés nélkül elmondott vélemények, töredékmanda - tok a barcsi tanácskozás után. „Nagyon jó volt... Az ilyen jellegű megbeszélés segíti igazán a döntéshozatalit... Kendőzetlenül látja az ember az előnyöket is, a buktatókat is ... ” Ezen az eszmecserén jó fél nap alatt a kísérleti keresetszabályozás első évi tapasztalatairól átfogó képet kaptak a résztvevők — azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek a gazdasági és pénzügyi vezetői is, akik alkalmazzák a kísérlet valamelyik módszerét, s azok is, akiknek még nincs erre módjuk. Napjaink egyik legizgalmasabb kérdése iránt igen nagy az érdeklődés — állapította meg dr. Earner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A tanulságokon kívül elsősorban a holnap lehetőségei foglalkoztatják az irányítókat. Érdemes erre figyelni akkor is, ha egy hároméves kísérlet első évének tapasztalataiból nem lehet végleges következtetéseket levonni. Dr. Kostyál Rezső, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta; olyan tanulságokkal azonban miár szolgált az első év, amely a kísérletezőknek is, a kívülállóknak ils gyakorlati tanácsokat ad a további munkához. Bizalom és önállóság A mezőgiazdaságban két kísérlettípus Indult; az egyik a fejlesztés-fogyasztás arányának tartásához kötött keresetszabályozás, a másik a nagyüzemi keresetadóztatás. Pályázat útján Somogy hat termelőszövetkezete kapcsolódott a kísérletbe: a so- mogyjádi és a hetesi az előbbi, a barcsi, a nagyberki, az igalii és a kéthelyi tsz az utóbbi módszert alkalmazta. A fő cél mindkét esetben azonos: a sok kötöttséget és ellentmondást rejtő átlagbérszínvonal gazdálkodás helyett legyen módja a nagyüzemeknek az ösztönző belső érdekeltség, a teljesítményekhez jobban igazodó bérezés kialakításához ezúton is elősegítve az eredményesebb gazdálkodást. A kísérletbe vont gazdaságokhoz tartozik a megye termőterületének csaknem tizenegy százaléka, náluk van a szövetkezetek eszközértékének 15 százaléka, ők állítják elő a termelőszövetkezeti termelési érték 16, a nyereség huszonhárom százalékát. Az adatok tükrözik; hogy az átlagosnál magasabb színvonalú, hatékonyabb gazdálkodást folytatnak. Mivel azonban az eszközellá- tottságban is, a' szervezettségben is, a korábbi érdekeltségi rendszerben is igen nagy eltérések vannak a szövetkezetek között, a kísérlet kínálta lehetőségeket is eltérő mértékben tudták kihasználni. A bizonyításhoz elkerülhetetlenek a számszerű adatok. A megye szövetkezeteiben a termelési érték tavaly 3,2 százalékai nőtt, a kísérletező gazdaságokban 5,9 százalékkal. Ezen belül azonban rendkívül nagy a szóródás: egy szövetkezetben csökkent a termelési érték, a másik ötben 3,2-től 15,2 százalékig nőtt. A mérleg szerinti eredmény a megye termelőszövetkezeteiben tavaly több mint 16 százalékkal mérséklődött, a kísérletet végző gazdaságoknál csak 9,3 százalékkal : ugyanakkor Barcson, Hetesen és Somogyiadon tíztől negyvenkilenc százalékig nőtt az eredmény. A kísérlet munkaerő-gazdálkodásra gyakorolt kedvező hatását igazolja, hogy amíg megye^ átlagban 2,3, a hat szövetkezetnél öt és fél százalékos volt a létszámcsökkenés. Lényeges eredménynek tekinthető, hogy a személyes jövedelemben megnőtt az évvégi részesedés aránya Kéthely, Nagyberki és Igái kivételével. Megyei átlagban a növekedés fél, a kísérletet alkalmazóknál több mint öt százalékos volt. A számszerűsíthető, ösz- szességében kedvező tapasztalatokon túl feltétlenül értékelhető körülmény, hogy valamennyi termelőszövetkezetben javult a munkafegyelem, az érdekeltséggel együtt nőtt az igényesség a szervezettség fokozása iránt, szükségszerűen pontosabbá vált az információáramlás, mélyült a demokratizmus. Nem kétséges, hogy a kísérlet a legkedvezőbb eredményt a barcsi szövetkezetben hozta, ahol az őr. elszámoló egységek nyereségtermeléséhez kapcsolódott a személyes jövedelmek emelése. Ehhez azonban elengedhetetlen feltétel a demokratikus elveken nyugvó nagyfokú önállóság és bizalom. Kulcsember a középvezető Egy év után a somogyi tapasztalatok kedvezőek, a hat szövetkezetét egyenként vizsgálva azonban már eltérő a kép. Ha kitekintünk — ahogy dr. Kostyál Rezső is vázolta ezt — az országos tapasztalatok hasonlóak. A kísérlet nagy energiákat szabadított fel, sok helyen egyre nehezebben elviselhető béklyókat oldott, s ahol élni tudtak ezzel a lehetőséggel, ott mindez mérhető az eredményeken. Így volt ez a kísérletbe vont üzemeik nyolcvan százalékánál — természetesen a végleges következtetéshez nem nélkülözhető a második, illetve a harmadik év tapasztalata. Az országos értékelések is a barcsi módszer előnyeit támasztják alá, nevezetesen azt, hogy az eredményességben meghatározóak az önelszámoló egységek, a decentralizált irányítás és vezetés, a nagyfokú önállóság, ahol kulcsember a középvezető. Néki kell gazdálkodni eszközzel, munkaerővel, munkabérrel: s a hozzá tartozó valamennyi dolgozójával azonos érdek fűzi a célhoz: minél eredményesebben végezze el feladatát az egysége. A mindennapok gyakorlatában nem olyan egyszerű ez, mint szóban megfogalmazva. Hiszen az alapelv gyakorlása, a „több és a jobb munkát fejezze ki a magasabb jövedelem” szükségszerűen keresetben differenciálódáshoz vezet és ez emberi érzékenységet, feszültségeket válthat ki az egymás mellett dolgozók között. Az első év ilyen tapasztalatokat is hozott. Ez pedig arra uital, hogy van tennivaló bőven a szemléletben, a fegyelmezettségben és — mondjuk ki — a kötelességtudatban is. Lépésről lépésre előre Barcson és az ország még jónéhány szövetkezetében egyértelműen jó eredményeket hozott a kísérlet, van, ahol külső (időjárási) és belső okok miatt egy év után nincsenek érzékellhető eredmények, és akad néhány gazdaság, ahol a lehetőséggel nem a kívánt úton indultak el. Somogybán is, hasonlóan az ország többi üzeméhez, valamennyi kísérletbe vont üzem önvizsgálatot tartott, s adottságaiknak megfelelően igyékezíek továbbfejleszteni érdekeltségi rendszerüket. Somogyjádon, Nagyberkiben, Kéthelyen és természetesen ebben a munkában élenjáró Barcson tovább növelték az önelszámoló egységek számát, tovább decentralizálták a döntési hatásköröket. Barcson például — ahogy tájékoztatta erről az érdeklődőket Böhm József elnök — meghatározónak tartják, hogy minél kevesebb lépcső legyen az irányítás rendszerében, már ettől az évitől az önelszámoló egységek nyereségvá Hálásához kapcsolták a jövedelmek növelését, és most dolgozzák ki a szövetkezeten belüli szolgáltató szervezetek nyereségérdekeltségét. Az országos tapasztalatok is arra engednék következtetni, hogy a nagyüzemi keresetadózta- tás módszere látszik alkalmasabbnak arra, hogy általánosságban élterjedjen. De ahogy a barcsi példa is mutatja, előfeltételei vannak ennek, a módszer bevezetésére fel kell készülni. A barcsi tanácskozás ezt a célt szolgálta. Fontos tanulságokat adott azoknak is, akik már részesei a kísérletnek, s azoknak is, akik most tapasztalatokat gyűjtenek, hogy a gazdálkodás eredményessége érdekében a legcélravezetőbben ösztönözhessék dolgozóikat. Vörös Márta Helytálltak a katonák Zászló a kétszeres élenjáróknak Kitüntetési ünnepségre sorakoztak fel Panics Gyula mérnökezredes egységének katonái tegnap délelőtt Kaposváron. Fél tizenkettő előtt öt perccel a parancsnokok, a vendégek elfoglalták helyüket a tribünön. Ott volt Rózsa Lajos vezérőrnagy. Megjelent Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, dr. Kovács Ferenc Kaposvár tanácselnöke, a megyeszékhely KlSZ-bizott- ságának első titkára és Marosi János városi munkás- őrparancsnok. A csapat- zászlót adományozó ruhagyárat dr. Várni János igazgató képviselte. A Rákóczi-induló hangjaira behozták a csapatzászlót az alakulótérre, a zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd dr. Mórocz Lajos altábornagy, sereglestparancs- nok köszöntötte a tűző napon feszes vigyázzban álló katonákat. Panics Gyula mérnökezredes felolvasta a parancsot arról, hogy az egység elnyerte a kétszeres élenjáró címet és zászlót a szocialista versenyben elért eredményekért. Ezután dr. Mórocz Lajos altábornagy átadta az Keresett szakmák Pályakezdők munkahelye A pályakezdők iránti kereslet az elmúlt évekhez képest valamelyest mérséklődött, de változatlanul élénk. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint az idén végzett mintegy 113 ezer fiatalt összességében csaknem 146 ezer munkahely várja. A legtöbb pályakezdő fiatalnak — a végzősök kétharmadának — az ipari, az építőipari, a közlekedési és a hírközlési vállalatok ajánlanak munkát. A munkahely-kínálat területi megoszlása az idén némileg eltér a tavalyitól: a vidéki városokban valamelyest nőit, Budapesten pedig kissé csökkent a munkavállalás lehetősége. A legtöbb álláslehetőség — valamennyi betöltésre váró munkakörnek csaknem 40 százaléka — még így is a fővárosban kínálkozik. Mérséklődött a munkaerőkereslet a kisebb településeken, a felkínált állásoknak alig több mint 20 százaléka található a községekben. Változatlanul nehéz a fiatalok elhelyezkedési lehetősége Szabolcs és Hajdú megyében. Szabolcs-Szatmár- ban ugyan mérséklődtek a foglalkoztatási gondok, így is várhatóan 1500 fiatalnak más megyékben kell állást keresnie. Hajdú-Bihar megyében is kevesebb a meghirdetett munkakör, mint az állást kereső fiatal. Országszerte többnyire azonnal el tudnak helyezkedni azok, akik betanított vagy segédmunkásnak jelentkeznek. Az általános iskola befejezése után tovább nem tanuló mintegy 21 ezer fiatalt 32 ezer állás várja. Az ország egyes vidékein azonban — különösen Békés, Borsod, Fejér és Heves megye egyes településein — kevés a számukra kínálkozó munkaalkalom. A korábbiaknál nehezebben találnak irodai munkát a gimnáziumot végzettek; közülük csak minden második fiatal tud elhelyezkedni elképzeléseinek megfelelő munkakörbe. Közülük egyedül a fővárosban tudnak nagyobb létszámot foglalkoztatni számviteli, pénzügyi, ügyviteli, ügyintézői munkakörökben. Ha kisebb mértékben is, de viszonylag jók az elhelyezkedési lehetőségeik Komárom és Fejér megyékben is. A szakközépiskolát végzettek állásának lehetősége igen eltérő. Nagy az érettségizett szakmunkások iránti kereslet az iparban és számottevő a közlekedésben, a hírközlésben, valamint a mezőgazdaságban is. Kevés viszont általában vidéken a közgazdasági és az autóforgalmi iskolát végzettek álláslehetősége, több megyében pedig az óvónők, a kereskedelmi és vendéglátó- ipari végzettségű fiatalok találnak nehezen munkát. A szakmunkásképzőkből kikerült pályakezdők közül a legkeresettebbek a lakatosok, esztergályosok, vájárok, öntők, hegesztők, villany- szerelők, fonók és szövők, illetve a kőművesek, ácsok, bádogosok és állattenyésztők. Változatlanul kevés az üres munkahely az autószerelő, a háztartási gépszerelő, a rádió-tévé műszerész, a fodrász, a kozmetikus, az órás, a kirakatrendező szakmákban. A felsőfokú végzettségű műszaki, gazdasági és agrár szakembereket, illetve a tudományegyetemek nem tanári szakain végzetteket összességében háromszoros álláskínálat várja. Különösen keresettek az üzemmérnökök, a gépészmérnökök, a vegyipari gépészek és a villamosmérnökök, illetve a közgazdászok és üzemgazdászok. A tavalyinál valamivel kevesebb a meghirdetett munkaalkalom az agrár- szakemberek számára, elhelyezkedési gondjaik azonban várhatóan csak a kertészmérnököknek lesznek. A kölcsésztudományi karok friss diplomásainak csak harmadannyi megüresedett állás kínálkozik, mint ahá- nyan végeztek. A természet- tudományi karok utolsó éves hallgatói viszont kétszeres álláskínálattal számolhatnak. Különösen megnőtt az igény a matematikusok iránt, de a geofizikusoknak és a geológusoknak nem ajánlanak elegendő munkahelyet, s nem igen válogathatnak a biológusok és a fizikusok sem. oklevelet és a zászlót. Többen elismerésben és jutalomban részesültek. Dr. Mórocz Lajos altábornagy gratulált azoknak, akik az átlagon fölötti, lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak az eredményhez. Hangsúlyozta, hogy ebben a mostaniak előtt szolgált katonafiatalok teljesjtménye, erőfeszítése is benne van. Megköszönte Kapgsvár párt-, állami, KlSZ-vezetői- nek a segítségét. Nem kis eredmény, hogy ez az egység lett elsőként kétszeres élenjáró. Nagyszerű erőpróba lehetne a kiváló egység cím elnyerése a jövőben. Török Sándor alezredes, politikai helyettes megköszönve az elismerést megfogadta, hogy igyekeznek mindent megtenni a kiváló egység cím elnyeréséért. Az ünnepség az egység díszelgésével fejeződött be. Húszmillió dollár értékű importmegtakarítás Az idén már több minit 20 millió dollár értékű importtól mentesíti a népgazdaságot a Magyar Ásványolaj és Föld- gázkísérleti Intézetben kidolgozott eljárások alkalmazásával a hazai ipar. Ebben az esztendőben az ország vegyipari üzemei már 20, korábbam importált terméket állítanak elő a veszprémi intézet tudományos eredményeire alapozva. A folyamatban lévő kísérletek várható eredményeinek gyors átvételével, hasznosításával a M A F KI -mods zerekke 1 megtakarított import együttes értéke elérheti a 80 millió dollárt is. Eddig főként a tramszfor- mátorolajök, a különféle kenőzsírok, a speciális paraffin viaszok és ipari olajok, továbbá a különböző típusú és funkciójú szigetelő anyagok hazai gyártásának megoldása kamatozott bőségesen a népgazdaságnak és a vállalatoknak is. Hamarosan közéjük tartoznak majd a vilSamosipar- ban használatos aromás gyanták, a szervesipar vízkezelő segédanyagok.
