Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

1984. július 3., kedd Somogyi Népiap 3 y Úthálózatunk jövője öt éve az MSZMP gazda­ságpolitikai bizottsága ha­tározta el a közúthálózat hosszú távú fejlesztési ke­rettervének kidolgozását. E döntés magyarázata kézen­fekvő: a társadalmi-gazda­sági fejlődés egyik feltétele a megfelelő közúthálózat. A mai helyzetet, az útháló­zat jelenlegi szerkezetét tör­ténelmi örökségként tartjuk számon. Jellemző a sugaras szerkezet, azaz az egyszám­jegyű főutak — egy kivéte­lével a fővárosból indulnak ki, s ugyancsak sugaras szerkezetet alkotnak a me­gyeszékhelyeket az útháló­zatba kivétel nélkül bekap­csoló kétszámjegyű főutak. Az úiabbkori beruházások is mindenekelőtt ebben az irányban fejlesztették a ha­zai úthálózatot. Elvégre az autópályák — az Ml-es, az M3-as, az M7-es és a most épülő Mö-ös igazodnak a korábbi közlekedési irá­nyokhoz, s tulajdonképpen kapacitásbővítő létesítmé­nyek. Hasonló célt szolgált az a program is, amelynek keretében teherbíróbbá tet­ték és kiszélesítették a leg­fontosabb közutakat. A ka­pacitás bővítését természe­tesen indokolta a motorizá­ció ugrásszerű fejlődése. S ha ennek növekedése le is lassult, hiszen a korábbi esztendőkben ' százezer fö­lötti számban értékesített a Merkur személygépkocsit, ám újabban, ez a szám jó­val kisebb, még a jelen gaz­dasági körülmények közt sem szabad megfeledkezni a fejlesztésekről. A motorizáció alapja az út. A pálya, amely lassít­hatja vagy éppenséggel — például az autópályákat fi­gyelembe véve — gyorsít­hatja a forgalmat. Áruk tonnáinak százmillióit fuva­rozzák teherkocsik, kamio­nok, speciális járművek az utakon, a személyforgalom többségét is motorkerékpá­rok, autóbuszok, személy- gépkocsik bonyolítják le. Az illetékeseknek több mint harmincezer kilométeres országos úthálózatról kell gondoskodniuk, és egyre sürgetőbb igény a korszerű­sítés, új utak, hidak építése. Illik arról szólni, hogy számos okos gyakorlatnak már eddig is tanúi lehet­tünk. Például annak, hogy rendre épültek és épülnek a városkerülő utak Veszp­rémben. Székesfehérvárott, Nyíregyházán, Egerben, Szentendrén, Pécsett, Sze­geden, Kecskeméten, Tata­bányán, Békéscsabán. Ezek az utak tehermentesítik a belvárosokat a tranzitforga­lomtól, és nem lebecsülendő környezetvédelmi és a köz­lekedésbiztonság javítását szolgáló hatásuk sem. E be­ruházások mindenütt ré­szét képezték egy szélesebb körű rekonstrukciónak ; amelyek nyomán új város- központok születtek, a ko­rábbinál magasabb fokú inf- • rastruktúrával. Magyarán az élet minősége javult azo­kon a településeken, ahol korszerűsítették az országos főutak városi átkelő szaka­szát. A fejlesztések ellenére va­lamiben mindmáig nem tör- ■ tént előrelépés. Hazánk gaz­dasági fejlettsége és szerke zete egyre jobban igényli a sugaras szerkezető közúthá­lózat helyett a sugaras-gyű­rűs szerkezetet. Ehhez azon­ban nemcsak új utakra, ha­nem új hidakra is szükség van. Bármely hihetetlen, ha­zánkban a felszabadulás után nem épült előd nélkül- li új műtárgy a folyók fe­llett. Méltán követelmény , ugyancsak, hogy a jövőben az úthálózatot érintő fej­lesztések segítsék a kis te­lepülések népességmegtartó szerepének erősödését. E - fontos szempontokat szem előtt tartva bocsátotta má­jus végén társadalmi vitára a Hazafias Népfront a köz­lekedési tárca általi elkészí­tett hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési ter­vezetet. Elsőként Pécsett, majd Győrben, aztán Deb­recenben, Miskolcon és Sze­geden — végezetül a Pest megyei elképzelésekre is ki­térve — Budapsten ültek össze egy-egy országrész szakemberei, hogy vélemé­nyükkel, javaslataikkal hoz­zájáruljanak a leendő mun­kák előkészítéséhez. Hazánk távlati közútháló­zat-fejlesztési tervét — Mi- hályfy Árpád irányításával — tavaly kezdték el kiala­kítani az Uvatervnél, még­hozzá három változatban. A prognózisok szerint az ez­redfordulóra minden ötödik > lakosra jut majd egy sze­mélygépkocsi. — Tudva, hogy úthálóza­tunk — elsősorban a for­galmi aránytalanságok mi­att — már napjainkban is nehezen birkózik meg a közlekedés lebonyolításá­val, nem látszik korainak a Hazafias Népfront és a köz­lekedési szakemberek közös akciója. Ne feledjük, hogy sokféle érdeket kell figye­lembe venni, sokféle szem­pontot mérlegelni. A kör­nyezet védelme és a gazda­sági szempontok, a kénye­lem, a biztonságos közleke­dés és a termőföldek védel­mé nem lehetnek egymást kizáró szempontok. F. Gy. Hegyyen éve kezdődött a deportálás Emlékmű a fasizmus somogyi áldozatainak AVATÓÜNNEPSÉG KAPOSVÁRON Emlékművet állított fél a kaposvári izraelita hitközség a fasizmus somogyi áldoza­tainak emlékére, elhurcolá­suk 40. évfordulója alkalmá­ból az egykori kaposvári templom udvarán. A vasárnap délelőtt tar­tott avatáson ott volt Csapó Sándor, a városi pártbizott­ság titkára, dr. Kovács Fe­renc városi tanácselnök. Ros­tás Károly megyéi népfront- elnök, Harangozó Gyula vá­rosi népfronttitkár, Horváth István megyei egyházügyi titkár, Héber Imre, a Ma­gyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke. El­jöttek a többi egyházak képviselői, sokan érkeztek a főváradból, az ország más ré­széből. Dr. Török' László, a ka­posvári hitközség elnöke nyitotta meg az avatóünnep­séget, majd Landesmann György főrabbi avatta föl az emlékművet, amelyet Szi­getvári György és Dabóczi József tervezett. A három részre tagozódó emlékmű bail Oldalán az egykori ka­posvári zsinagóga (1864— 1980) emlékét örökíti meg, középen látható a . régi temp­lom törött biiblliai kettős kő- táblája. Jobbra emléktábla figyelmeztet arra;, hogy 1944. június 29—30-án 5200 ártatlan somogyi zsidót hur­colták mártírhalálba az itte­ni gettóból. megyei könyvtárigazgató mondott emlékbeszédet: — Közös gyászban, a lé­lek vigasztalan fájdalmával idézzük e percekben 1944 tikkasztó júniusának kietlen fonróságát és keserű köny- nyekkel siratjuk elvesztett kedveseinket, akiikert az új­kori történelem leggyálóza- tosábbb rendszere perzselt időelőtti halálba. A marok­nyi somogyi megimaradott most figyelmeztető emléket állított az utókornak. 5200 ártatlan somogyi ember már- tírumát örökíti meg, a Soha többé! sikoíltó figyelmezte­téssel. A szónok föl elevenítette, hagy 1944. május 19-éin 580 kaposvári családot, 2637 sze­mélyt a környékbeli házak­ban létesített gettóba kóny- szerítettek a fasizták, majd a csendőrség június 29—30- án a tüzériaiktanyába hajtat­ta őket. Onnan július 3-án az egész Samogyból bébur- coltakkal együtt 5200 két­ségbeesett. ártatlan embert indítottak útnak, nyolcvana­sával, mairhavagonokba zsú­folva, víz és élelem nélkül az auschwitzi haláitáborba. Július 7-én és 8-án a meg­semmisítő táborba érkezet­teknek több mint a felét azonnal a gázkamrákba irá­nyították. Az 5200 Kaposvár­ról ölhurcolt személyből 1945-ben, a hazaszivárgott munkiaszolgállatosokkal együtt, ailiig 150—200 rokkant tért vissza. Mindenfelől sírás hallat­szott, amikor Kellner Ber­nât, aibi a IV/l-es különle­ges munkásszázad fegyence voit, megrendítően emléke­zett a IV/1-esi, a lV/2-es munkásszázad mártírjaira, majd elpusztított szüleire, testvéreire, tanítványaira. Az ünnepség végén a résztvevők koszorúkkal, vi­rágokkal hárították el az emlékművet, amely most már méltóképpen őrai a már­tírok emlékét. Kellner Bernât nyugdíjas L. G. Munkaerő-átcsoportosítás a Borsodi Szénbányáknál y Erdészeti tsz-társulások Három termelőszövetke­zeti erdőgazdálkodási tár­sulás alakult Szolnok me­gyében a mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonát ké­pező, több mint tízezer hek­tár erdőterület gondozására és fejlesztésére: az együtte­sen 4700 hektárnyi jászsági erdőket a jászfényszarui Bé­ke Tsz irányításával létre­jött Arbor-Lignum társulás műveli, gondozza majd; az abádszalóki Lenin TSZ vál­lalkozása 2600 hektár Tisza- menti erdőre terjed ki; a tiszai öntözőgazdaságok együttműködése pedig 3100 hektár zöldövezet szakszerű fejlesztését tervezi. A társulatok programjá­ban a vadgazdálkodás szá­mára szükséges erdősávok, fásított területek létrehozá­sa, gondozása is szerepel. A nagyüzemi táblák kialakítá­sával párhuzamosan ugyan­is az erdősávok száma, te­rülete alaposan megcsap­pant, s így sok helyen ma már nincs a mezei apró­vadnak megfelelő búvóhe­lye. A társulások tervet ké­szítenek a kitermelt haszon­fa feldolgozására és hasz­nosítására is. Beszüntették a termelést a Borsodi Szénbányák bükk- aljai bányaüzeméhez tarto­zó Terv-táró föld alatti munkahelyein. A már gaz­daságtalanul termelő bánya több mint ötszáz dolgozója a környékbeli bányákban és üzemekben kapott munkát. A termelés felhagyása szo­rosan összefügg azzal a programmal, amelynek vég­rehajtásával a Borsodi Szén­bányák arra alkalmas üze­meiben nagytermelékeny­ségű munkahelyeket " alakí­tanak ki. A most megszün­teti bánya dolgozóinak egy része is egy ilyen munkahe lyen, a bükkaljai bánya­üzemhez tartozó Szeles ak- ha mintegy másfél méteres széntelepében kialakított 90 méter hosszú, komplexen gépesített fronton állt mun­kába. E frontfejtésen a gé­pek átszerelés nélkül, fo­lyamatosan négy hónapig tudnak majd termelni. Az innen felszínre szállított szén pótolja a Terv-tárói termelést. Számítóközpont a tabi Videotonban A Videoton tahi gyáregy­ségének alig egy hónapja üzembe helyezett számító­központjában klimaitizáít he­lyiségek, hő- és hangszigetelt faiak, rend és tisztaság fo­gad. A több mint tízmillió forintért létrehozott munka­helyen (a gépek és az épü­let nem -tartozik bele) ideá­lis körülmények között dol­goznak az operátorok, a programozók és a karban­tartóik. — Nagyon kellett már az új számítóközpont — ma­gyarázza Stemóczky Dezső csoportvezető —: a korábbi helyen nem volt klímabe­rendezés, niaigy volt a zsú­foltság. .. Most 150 négyzet­méter alaipterületet kaptunk. Itt néhány évig jó feltételek között végezhetjük munkán­kat. A szépen berendezett iro­dából jutottunk az adatrög­zítő gépterembe. (Itt a do­hányzás már tilos!) A VT 60-as számítógépen és lyuk­kártyás adatrögzítőn dolgoz­nak. — Ez a feldolgozó gépter­münk. Itt van az R 12-es számítógép a hozzá csatolt perifériákkal (display, sor- nyomtató, mágxuesszaiagos egységek, kártyaolvasó, disz­kek), majd az adathordozó •raktár következik. Számító­központunkhoz tartozik még a gépek üzemeltetéséhez szükséges — szünetmentes áramforrást biztosító — ak­kumulátoros és inverteres szoba. A -gépek megbízható működése érdekében az ál­landó hőmérsékletet a gép­teremben- elhelyezett klíma- berendezések biztosítják. A tűzvédelem és a vagyonibiz­tonság érdekében tűzjelző és füst-érzékelő rendszert is ki­építettünk; ez a portán el­helyezett készüléken jelzi az esetleges problémát. A rendszer ilyen esetben au­tomatikusan lekapcsolja az áramforrást és a klímabe­rendezéseket. — Mi a számítóközpnot- ban dolgozók feladata? — Elsősorban a műszaki berendezések üzemeltetése. Tagjai vagyunk a Videoton által -kiépített belső szármtó- géphálózatnak, s így a buda­pesti és a székesfehérvári számítóközpontban elhelye­zett gépekkel állandó kap­csolatot tartunk. Ez azt je­lenti, hogy felhasználóüze­meink az ott tárolt adatok­hoz azonnal- hozzáférhetnek. Feladatunk még a raktár: készlet nyilvántartása, a dolgozók bérének számfej­tése, a műszaki osztály ré­szére adatgyűjtés, nyilván­tartás, különféle anyagok rendezése, illetve a készáru kibocsátásához szükséges bi­zonylatok kinyomtatása. A kétműszakos munka­rendben üzemelő számító­központ fontos része a min­dennapi termelésnek. Krutek József Új tevékenység a kéményseprő vállalatnál .A több minit egy éve tar­tó tárgyailásoík eredménye­ként július- 1-től bő-vl tette tevékenységét a Somogy me­gyéi Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Szolgáltató Vállalat; a pb-gázszolgál-ta- tásísal kapcsolatos _ vala­mennyi feladatkört átvett a Közép-dunántúli Gázszol- gáltató Vállalattól. Az új szolgáltatásról Keresztúri János műszaki igazgatót kér­deztük. — Miivel vállalatunk alap- tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a pb-gázszölgál- tatás is, ezért -nem Okoz kü­lönösebb nehézséget az új feladat. E. változást, megelő­zően a Kögáz szakemberei­vel .tárgyalásokat folytat­tunk, s egyetértettünk, hogy mind az egyéni, mlind pedig a közületi fogyasztóknak, il­letve vállalatunknlak is elő­nyösebb, ha a tüzeléstechni­kával összefüggő szolgáltatá- sokat egy, 'jelen esetben a mi. vállalatunk végzi. — Az új szolgáltatással kapcsolatban hol és milyen bejelentésekkel fordulhat­nak önökhöz? — A két kaposvári, vala­mint a balatonszárszói, a marcali és a barcsi _ kiren­deltségükön kérhetik a se- gítiségünllcet. Többek között új készülékek bekapcsolását, garanciális, illetve ezen túli javításokat, karbantart ásíi mimikákat látjuk el, de pél­dául az átalakításokhoz szükséges terveket is elvé­gezzük. — Hány fogyasztójuk van a megyében? — összesen- 91 296, s a háztartásokban működő ké­szülékek száma 89 777. A kö­zületi pb-gázfogyasztók jó része a Balaton partján ta­lálható, ezért főként a nyá­ri hónapokban ott kiemel­ten foglalkozunk ellenőrzé­sükkel és a javítással is. N. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents