Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-12 / 136. szám

4 Somogyi Néplap 1984. június 12., kedd SPORT Ismét bajnok a IC. Rákóczi Labdarúgó NB D Elbúcsúzott a Boglárlelle Ismét bajnokot ünnepel­het a somogyit megyeszék­hely. A Kaposvári Rákóczi — akár csak egy évvel ko­rábban — újra a Dráva csoport győztese lett. Az utolsó fordulóban éppen nagy riválisa, a Mohács ott­honában kellett bebiztosíta­nia első helyezését. A gól nélküli mérkőzésen ez sike­rült, s így a zöld-fehér csa­pat célját félig már el is érte: jogot szerzett az NB II-be jutásért folyó osztályo- zón való szerepléshez. Ami­lyen örömet keltett Kapos­váron ez a siker, ugyanak­kora szomorúság érte a Bog- lárleLlét. Együttese nem állta ki az első próbát. Bár már nem volit jelentősége az utolsó (fordulóbeli komlói vereségnek, a csapat min­denképpen elbúcsúzott volna a területi bajnokságtól. Meg­menekült viszont a Tán­csics! Ez a jobb sorsra ér­demes másik kaposvári együttes is csak az utolsó fordulóban, a Boly elleni döntetlenjével 'biztosította igazán be magát. A Nagy­atádot tavaszi szép sorozata után sokan dobogóra várták — ez vasárnap épp a Siklós elleni, idegenbeli mérkőzésen dőlhetett volna el. Mohácsi TE— Kaposvári Rákóczi 0:0 Mohács, 6000 néző. V.: Huták (Márton, Juhász). Mohács: Kun — Tóth, Mumszauer, Pirkhoffer, Markovics, — Hámori, Dár­dai, Lőrrncz — Vinczellér. Martina, Reit. Edző: Ma- thesz Imre. Rákóczi: Hajdú — Kurdi, Zentai, Pethő, Zatykó — Urbán, Gulyás, Gilitsch — Czabula, Bíró, Bántó. Edző: Bőzsöny János. Csere: Hámori helyett Ré­ti a szünetben, Martina he­lyett Nyárs, Czabula helyett hosszú a 62. percben, Bántó helyett Gyünké a 70. perc­ben. Már az első percben hely­zetet dolgozott ki a Rákóczi. Bántó több csellel tisztára játszotta magát, a 16-osról leadott lövése alig ment fö­lé. Ebben az időszakban a mohácsiak kezdeményeztek többet, mégis a kaposváriak támadásai bizonyultak ve­szélyesebbnek. A 11. percben Czabula bal oldalról végzett el szögletrúgást, élesein kö­zépre lőtte a labdát, de az elsuhant a játékosok között. Ezután (Kurdi iramodott meg, Bántóhoz továbbított, s őt csak üggyel-bajjal tud­ták szerelni a hazai védők A 14. percben Czabula szög­letét Bíró néhány centimé­terrel melléfejelte. Ezután feljött a Mohács. A 28. perc­ben Kurdi saját 16-osán rosszul találta el a labdát. Vinczellér rácsapott, de lö­vését Hajdú nagy bravúrral kiütötte. A szünet után újabb len­dülettel rohamoztak a mohá­csiak. A 49. percben Dár­dai 25 méteres lövését Haj­dú Vincellér elé ütötte, majd a védők felszabadítottak. Feszült volt a hangulat, sok hibával játszott mindkét együttes. A 63. perében Bántó fejese adott munkát Kunnak; a másik odalon Lőrincz 25 méteres nagy erejű szabadrúgását öklözte •ki Hajdú. Két perccel ké­sőbb Bíró 30 méteres sza­badrúgásából a labdát Kun csak másodszorra tudta megkaparintani. A (mérkő­zés végén akár a győzel­met is megszerezhette volna a Rákóczi: Hosszú kiugrott a védőik közüli, de kissé .ci- sodródott, így csak a ka­pust tudta eltalálni. Már a mérkőzés előtt nyilvánvaló volt, hogy a mohácsiaknak mindent egy lapra feltéve támadniuk kell, hogy hátrá­nyukat Ledolgozzák. A mér­kőzésen aztán erre töreked­tek, de a próbálkozásaikban nem volt kellő átütő erő, s a rutinosabb játékosokat felvonultató Rákóczi jól szer­vezett védelemmel állta út­jukat. A Rákócziban elöl a támadók is jól tartották a labdát és időnként veszélyes ellenakciókat vezettek. Az elemében levő Bántót töbo- nyine csak szabálytalanul tudták szerelni a hazai vé­dők. A mérkőzés tétje meg­határozta a játék színvona­lát. A többnyire küzdelmes, közepes színvonalú mérkőzé­sen a Rákóczii .tudatosan igyekezett lassítani a játé­kot — sikerrel. Jók: Tóth. Dárdai, Reit, illetve Bántó a mezőny legjobbja, Zatykó, Urbán, Gulyás, Bíró. Mathesz Imre: — Mi a ko­rábban elhuliajtott pontok miatt vesztettük el a baj­nokságot. A rutinos kapos­váriak kihasználták azt az előnyt, amelyet még az egy- gólös vereség is nekik jelen­tett volna. Bőzsöny János: — Ügy érzem, hogy a legjobb csa­pat nyerte a bajnokságot. Berzeviczy Zsolt Siklós—Nagyatád 6:1 (3:0) Siklós, 600 néző. V.: Al­bert. Siklós: Hausznek — Mol­nár J., Ferenczi, Kovács. Luczek — Petrétei, Kanyar, Zrínyi — Varga (Af entai­ler), Molnár Cs. (Bíró), Klompár. Edző: Csordás Ist­ván. Nagyatád: Szabó (ZsobrákJ — Dekanics, Savanyó, Kiss, Utas i — Borsfái (Czink). Szigeti, Dékány — Kádár, Nagy I., Pintér. Edző: Vá­ráén Lajos. 11. perc: egy 20 méteres szabadrúgást Zrínyi a bal felső sarokba lőtt. 1:0. 15. perc: szögletrúigás után Szabó Petrétei elé öklözte a labdát, s ő a kapuiba vágta. 2:0. 36. perc: egy beívelésből Varga 2 méterről fejjel küldte a labdát a bal alsó sarokba. 3:0. 51. perc: Kádár jobb ol­dali beadását Borsfái a bal sarokba lőtte. 3:1. 56. perc: egy előrevágott labdára Szabó kifutott, de nem tudta megszerezni. így Klompár nyugodtan gurítha­tott az üres kapuba. 4:1. 66. perc: szabadrúgáshoz jutott a hazai együttes, s Kanyar 25 méterről a sor­fal mellett szerzett újabb gólt. 5:1. 80. perc: Bíró megugrott a védők mellett, de Zsöbrák a 16-oson belül elikaszálta. A megítélt büntetőt Kovács értékesítette. 6:1. A tartalékosán pályára lépő atádi csapat az első játékrésziben négy biztosnak látszó gólhelyzetet rontott el. A slikllásiiak gyors góljai vi­szont kedvét szegték a so­mogyi csapatnak, s a fiúk ezután hibát hibára halmoz­tak. Játékuk szétesett, és a gyenge kapusteijesítmény is befolyásolta az eredmény alakulását. Dezse Béla Táncsics SE—Boly 0:0 Kaposvár, 200 néző. V.: Dravecz. Táncsics: Pesti — Miklós, Óbert, Vukman, Mim — Nagy (Szajkó), Hanusz, Ju- rin — Pazaurek (Ratting), Meksz, Bohner. Edző: Csor­dás Győző. Boly: Hirth — Papsity, Hancz, Freilics, Fitt — Früh­ling, Virág (Marián) — Schulcz (Nagy), Beteker, Ki­rály (Schneider). Edző: Bán László. A Táncsics ragadta magá­hoz a kezdeményezést a mérkőzés elején és két óriá­si gólhelyzetet kihagyott. Fölénye később állandósult, és a szünet után sem vál­tozott a játék képe, de a szívósan és jól védekező Zentai becsúszva igyekszik megakadályozni egy mohácsi támadást vendégek megakadályozták a gólszerzést. A küzdelmes, jó Iramú, de közepesnél nem magasabb színvonalú találkozón a Táncsicsnak 80 perces döntő fölény is kevés vodit a másik pont megszerzéséhez. Jók: Öibert, Hanusz, illetve Hirth, Pap­sity, Firöhling, Fitt. Jurák József Komlói Bányász— Boglárlelle 4:0 (3:0) Komló, 400 néző. V.: Lász­ló. Komló: Tihanyvári (Baán) — Klonfár, M ács, Incze, Barta — Cservenka, Katona, Fiammer — Halt, Vigh, He­gyi. Edző: Mihalecz Boldi­zsár. Boglárlelle: Both — Holló­st, Gulyás, Barabás (Ander­mann), Pintér — Kolovics, Kenéz, iKiss, Pusztai (Kara- lyos) — Koraknai, Juhász. Edző: Bállá László. 32. perc: a 16-oson belül Hollósi szabálytalanul sze­relte Hannert, s a 11-est Viglh értékesítette. 1:0. 40. perc: a lesre játszó so­mogyi védők közül Mács ki­ugrott, az alapvonalról visz- szagurított, és Hegyi 8 mé­terről a jobb sarokba lőtt. 2:0. 43. perc: Vigh kiugratta a lesgyanús helyzetben álló Cservenkát, s az újabb gólt szerzett. 3:0. Az esetnél Ke­néz reklamált a játékvezető­nél, s az emiatt kiállította. 68. perc: Hammer lövése Bothról kipattant, Hegyi ott termett, s a hálóba lőtte a labdát. 4:0. A mérkőzés elején még egyenlő erők küzdöttek, a büntető azonban kedvét szegte a Balaton-partialknak. Tisztáz a vendégek kapusa a Táncsics—Boly mérkőzé­sen Ezután mindinkább kidom­borodott a hazaiak nagyobb tudása. Jók: Tihanyvári, Halt, Katona, Hegyi, illet­ve Hollósi, Gulyás, Ander­mann, KOlovlics. Hajas Gyula 1. K. Rákóczi 30 22 2 6 62-24 46 2. Mohács 3. Siklós 4 Bonyhád 5 Komló 6. Nagyatád 7. Kisdorog 8. M.-szászv. 9. Szigetvár 10. Sellye 11. Boly 12. PVSK 13. H. Táncsics 30 15 14 14 8 14 7 13 9 11 12 13 8 12 9 11 7 9 9 7 13 8 11 10 6 1 56-20 44 8 47-27 36 9 46-36 35 8 41-27 35 7 40-33 34 9 50-32 34 9 42-28 33 12 35-38 29 12 27-38 27 10 35-41 27 11 37-46 27 14 35-45 25 14. Boglárlel. 30 9 5 16 46-63 23 15. PBTC 30 7 4 19 30-61 18 16. N.-mányok 30 1 4 25 9-79 6 Megjegyzés: Azonos pontszám esetén az egymás elleni ered­mény döntött. Az első vonal fe­letti csapat osztályozót játszhat az NB Ií-be jutásért, a máso­dik vonal alatti csapatok kies­tek a megyebajnokságba. Élvonalba jutott az Eger, a Békéscsaba és a DMVSC A Szabó L. SE is kiesett A 17. fordulóra került sor a labdarúgó NB II-iban. Mint ismeretes, a Siófok már kedden lejátszotta j az erre a fordulóra kisorsolt mérkőzését. Máris eldőlt, hogy a Békéscsaba az Éger és a DMVSC egyaránt fel­jutott az NB I-'be. A Gánz- MÁVAG után a Szabó L. SE is elbúcsúzott. Eredmények: Nagykanizsa —Békéscsaba 2:4, Baja— DMVSC 0:3, Ganz MÁVAG —Szolnok 2:2, Hódmezővá­sárhely—Keszthely 1:1, Veszprém—STC 0:0 Eger— Ózd 1:0, Szabó L. SE— Szekszárd 1:1, Kazincbarci­kai—22. sz. Volán 4:0 D. Kinizsi—Kecskemét 1:1. Az NB II. állása 1. Eger 36 23 7 6 66-34 53 2. Békéscs. 36 21 8 7 88-43 50 D. M\ SC 36 20 9 7 64-37 49 4. Hódg, M. 36 17 8 11 53-35 42 5. Siófok*** 37 17 12 8 61-44 42 6. Bakony V. 36 15 8 13 55-55 3* 7. Szolnok 36 14 9 13 ÖÖ-M 37 s. N.-kanizsa 36 11 14 11 64-C5 36 9. Keszthely 36 11 13 12 50-43 35 10. 22. sz. Vol. 36 12 11 13 46-54 35 11. Debr. Kin. 36 12 10 14 50-55 34 12. Ózdi Koh. 36 12 9 15 50-61 33 13. Salgótarj. 36 10 12 14 48-48 32 14. Baja 36 11 10 15 55-60 22 ú. Kazincb. 36 13 6 17 53-65 32 16. Sopron 36 11 10 15 34-52 52 17. Szekszárd 37 10 11 16 45-60 31 18. Kecskemét 36 10 11 15 50-69 31 19. Szabó L. 36 8 10 18 43-59 26 20. Ganz-M. 36 4 10 22 36-85 18 Sikertelen tabi szereplés az osztályozol! Az NB I-ért folyó osztá­lyozón vett részt a hét {vé­gén a Tabi Videoton férfi- röplabdacsapata Szolnokon. Szereplésüket nem kísérte szerencse, hiszen az első két mérkőzésükön hatalmas küzdelemben hosszú játsz­mák során úgy veszített, hogy minden szettben yolt esélye a (győzelemre. Az utolsó összecsapáson a csa­pat már feladta, s így a Dunaújváros aránylag köny- nyen jutott a ikét ponthoz. A mérkőzéseken a mezőny­ben helyezkedési hibák és sáncolási gondok eredmé­nyezték, hogy a csapat csu­pán tudásának mintegy 40 százalékát nyújtotta. Az együttesben a következők jutottak szóhoz: Nagy Hor­váth G., Schmidt, Batafcfal- vi, Szabó B., Bairczi, Sá- moly, Sternóczíky, Máté. Szabó I., Horváth L.. Laka­tos. Az osztályozó eredményei: Kazincbarcikai Vegyész-— Tabi Videoton 3:1, MAFC— Tab 3:2, Dunaújvárosi Ko­hász—Tab 3:1. — A labdarúgó MNK- döntö videofelvételét tekint­hetik meg ma az érdeklő­dők Siófokon a Siotour üdülőhelyi klubjában. A program 20 órákor kezdődik. 43 telitalálat a totón A Sportfogadási és Lőttó- igazgatóság közlése szerimi!) a 23. héten 43 fogadó értjei telitalálatot a totón. Nyere­ményük egyneként 42 062 forint. A 13-asok 14 586, a 12-esek 401, a 11-esek 43, a 10-esek T6 forintot érnek. A tel italál aitos szelvény: 1 1 121 x 1 x 1 2 2 1 x +1. — A ... megszokták .. Csak an vám van egyébként, és egy férfi ... mármint az anyámmal... Néha innen megyek uszodába, vagy mo­ziba .. Az Urániában most egy csudajó francia filmet adnak ... Máté visszaterelte a fiút a témához. — Azt még nem mesélted el, mi történt az ébresztés­nél. — Akkor az volt, hogy én ültem a széken, és úgy lát­szik, elaludtam. Józsi bácsi rázott, és azt mondta, Ka­resz, indulás a 217-est kel­teni. Én meg felmentem a másodikra, liften persze, jobbra fordultam, a harma­dik szobába, kopogtam, és megint kopogtam. — Meddig szoktál ko­pogni? — Amíg nem mondják azt: igen. Most nem szóltak semmit. Fogtam, és lenyom­tam a kilincset. Nyitva volt az ajtó. Láttam, hogy ég a villany, beszóltam, hogy éb­resztő, öt óra van. De me­gint csak nem válaszolt sen­ki, és akkor bementem a szobába, ezt pedig nem sza­badna, és ott feküdt a hölgy az ágyon. Mondpm, csóko­lom, öt óra, de nem moz­dult, és akkor megláttam az arcát... — Láttad, hogy halott" — Hát olyasfélének lát­tam ... Még életben nem ta­lálkoztam hullával, csák fil­men meg könyvben. De er­ről rögtön látni lehetett.. — Hozzányúltál valami­hez? A fiú olyan rémülten né­zett Mátéra, mintha máris ő volna a gyanúsított. — Nem, dehogy... ! Azon­nal rohantam lefelé ... — Rohantál, de égve hagytad a villanyt... A fiú homlok ráncolva tör­te a fejét. A szobáiban vilá­gos volt, de a lámipafényre nem emlékszik. Fontos ez vajon? Még egyszer megismételte: — Én, kérem szépen, sem­mihez se nyúltam ... Máté bólintott. Kezet fo­gott a fiúval, mint egy ko­moly felnőttel. — Köszönöm. Sanyi . . ennyi egyelőre elég ... A fiúiban megakadt a szó. Egyelőre. Tehát még fag­gatni fogják. Látott filme­ket. Rendőrök, nyomozók. Esetleg verés. Iskolásán leigörbült a szá­ja. — Most engem majd val­latni fognak? Máté elmosolyodott. Meg- símogatta a fiú fejét. Atyá- san, pedig soha nem volt fia. Sokszor sajnálta ezt. A srác ijedt és ártatlan. Meg kellene nyugtatni. — Csinálunk egy jegyző­könyvet, és a dolog részed­ről kész. így rendben vain? Mehetsz moziba, vagy uszo­dába, ahova ákarsz. A fiú egyik lábáról a má­sikra állt. Látszott, hogy még mondani akar valamit Végre kibökte. — Az nem érdekli, mi volt a kapunál? Mert én vi­gyáztam ott, amíg nem jöt­tek. Máté bólintott. — Helyes, hogy szóba hoz­tad. Minden érdekel. A fiú úgy mondta, mint iskolában a történelemlec­két. — A kapunál nem volt saniki... Amiig én voltam senki . . . — Ügy érted, hogy nem akart íkimenni egy lélek sem? A fiú határozottan, komo­lyan rézta a fejét. — Egy lélek sem, erre akár meg Ls esküszöm ... Máté krákogott, hogy el­fojtsa a feltörő nevetést. Pedig nem volt jókedve. Lassan, túlságosan lassan halad minden. Már másütt kellene járnia. — Miit csináltál volna, ha valaki megtámad? A fiú töprengve dörgölte az orrát. Aztán bevallotta: — Nem tudom. Mit csinálhatott volna? Talán kiabál? Vagy azt sem. A kiabálást nem hallja sen­ki. A hátsó kapu túlságosain elzárt helyen van. A gyilkos félrelöki, talán leüti. A fiú elterüli a földön, nekicsú­szik a falnák, s amikor ma­gához tér, szédül, fáj a feje, hányingere van. Szerencsére itt áll épen, egészségesen, és ma este 5 lesz a hős a haverjai kö­zött. Ahányszor elmeséli majd a sztorit, annyiszor színesedik, bővül, s végül felér Maigret felügyelő va­lamelyik történetével. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents