Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

1984. június 10., vasárnap Somogyi Néplap 3 MEGTARTOTTÁK A MEGYEI KISZ-KÜLDÖTTÉRTEKEZLETET Amíg élet van, ház is kell (Folytatás az 1. oldalról) zött, s ne csak a jelentések re hagyatkozzanak. Mezőit Gyula tahi küldött a törté­nelemtanítás hiányosságai­ra vezette vissza az ifjúság töajténieilOTítudatának fo­gyatékosságait. Véleménye szerint ez az oka például annak, hogy az internacio­nalizmus elvi helyeslése a fiatalok egy részénél nem párosul gyakorlati -kiállás­sal. összefügg ezzel egyes napi politikai kérdések hi­bás megítélése is. Sokkal több személyes beszélgetős re, élő napi vitára van szük­ség. Gergely József barcsi kül­dött szerint a fiatalok sze­mére vetett anyagiasság voltaképpen össztársadalmi gond. -Arról is szólt, hogy a sokat emlegetett „megnöve­kedett szabadidő” hasznos eltöltése ma sokaknak nem gond. Munkahelyén ugyanis például a KISZ-fiatalok fe le gmk-ban hétvégéken is dolgozik. A boglárlellei Jávorszki Krisztina arról beszélt, hogy f i színvonalasabb kultúra - s és sportélethez pénz is kell, aminek viszont szűké­ben vannak az iskolák, s méginkább a diákok. Ók panaszkodás helyett részes­művelésre vettek ki egy da­rab földet a bogiári kombi­náttól, s a közös munka jö­vedelméből gazdagítják a KISZ-klubot, s szerveznek színvonalas programokat. Meggyest Zsuzsanna, Mar­cali küldötte a főiskolai KISZ-szervezetek kisugár­zó hatásának fontosságai hangsúlyozta. Szavaiból az is kicsendült, hogy a beszá­molóban leírt eredmények egy része nem szerves ré­sze a KISZ munkájának. „Aki egy amatőr művészeti csoportban tevékenykedik, az elsősorban az együttes­sel, s nem a KISZ-szel vál­lal közösséget.” A témával kapcsolatban túlságosan ál­talánosnak ítélte az írásos anyag közművelődési fe',- adatmeghatározásait. A vitában felszólalt Kle- novics Imre a megyei párt- bizottság első titkára is. Minit mondta, erőit lehejte/tt meríteni a küldöttek fiata­los lendületéből, jobbító szándékú tenniakarásából Szólt az okokról, melyek mi­att olyan megkülönböztetett figyelem övezi a fiatalsá­got. „Munkánkban ma több a bizonytalansági tényező, márpedig a fiatal korosztály jövőbeni munkájától függ, hogy miképp találjuk meg a választ a mai nyitott kér­désekre.” Elismerően szólt a KISZ eredményeiről és ar­ról a munkáról, amelyet a megye kereső lakosságának harmadát kitevő 30 éven aluliak végeztek Somogy fejlődése, gazdasági előre­haladása érdekében. Érté­kelte a három év előtti kül­döttértekezleten megfogal­mazott feladatok teljesíté­sét. Mint mondta, az egyes feladatok végrehajtásának sikerében tálán azért is na­gyok a különbségek, mert a KISZ helyenként erejét meghaladó célokat tűzött ki. Elismerően beszélt vi­szont az ifjúsági mozgalom­nak arról a törekvéséről, hogy igyekszik kerülni a sablonokat, s hogy munká­jában csökkent a formaliz­mus. Mint mondta, az idő­sebb nemzedéknek a jövő ben több gondot kell fordí­tania a személyes példamu­tatásra, s feltétlenül kerü­lendő a fiatalokkal kapcso­latos egyediből ítélő torz ál­talánosítás. A plenáris ülést követően a küldöttértekezlet négy szekcióban folytatta munkáját. A középfokú oktatási in­tézmények KlSZ-fiataljai- nak szekciójában 15-ig számlálhattuk a hozzászóló­kat, azt követően olyan pa­rázs vita kerekedett, amely a pontos számolást lehetet­lenné tette. Lakóhelyén, vagy iskolájában legyen va­laki KISZ-tag? A kérdésre legtöbben így feleltek: az alapszervezetek vonzereje döntse el. Elhangzott olyan vélemény is, hogy aki szí­vesen teszi, az mind a két helyen eredményesen dol­gozhat. Élesen ütköztek a vélemények a „Jó pont-e KISZ-tagnak lenni?” kér­dés kapcsán. Itt hangzott el, hogy a KISZ-be való felvé­telnél nincs megfelelő sze­lekció, ezért vannak, akik csupán vélt előnyök remé­nyében lepnek be. Egy szakközépiskolai KISZ-tit- kár elmondta, első osztályos korában azért nem akart belépni a KISZ-be, mert az iskolában ezt „kötelezővé' tették. Az ilyen hibás helyi módszerek sokat ártanak a KISZ tekintélyének. ,A kaposvári Munkácsy gimnázium egyik tanulója — jó példát adva — a KISZ taggyűlések náluk kialakí­tott kötetlen formáiról be­szélt. Az 503-as szakmunkáskép­ző diákja azt javasolja, hogy a gyakorlati vizsgán ne csak tanárok vizsgáztassanak, ha­nem tapasztalt szakmunká­sok is. Elgondolkodtató volt, amit egy siófoki szakközépiskolás mondott el a gyakorlati vizs­gateszt lapok korántsem gya­korlatias .kérdéseiről. „A tesztláp alapján a szakmai verseny .legjobbja is csak közepes eredményt ért el. Ha csak a könyv szószerinti válaszát fogadják el, miért bíztatnak bennünket, hogy ne biflázzunk, inkább hasz­náljuk a fejünket? A köny­vétől eltérő jó megoldás miért nem ér pontot?” A felsőfokú oktatási intéz­mények küldötteinek szek­ciójában 14-en kenték szót. Tőidben is úgy ítélték, hogy a terüfejá szervek látóköré­ből kikerültek az elmúlt években az értelmiségi KISZ-szervezetek. A külön­féle szakterületek KISZ alapszervezetei pedig keresik sajátos munkamódszereiket, ugyanakkor keveset tudnak egymás tevékenységéről. El­sősorban pedagógusküldötteik szólták a közművelőcFés kér­déseiről, a helyenként ezzel kapcsolatban tapasztalható igénytelenség okairól. Bíráló vélemény is el­hangzott az értelmiségi fia­taloknak a pártba való be­lépésének „adminisztrációs” nehézségeivel kapcsolatban. Az iskolai és munkahelyi KlSZ-illetve pártszervezetek együttműködése ezen a téren kívánnivalót hagy. Az iparban, a szállításban, a hírközlésben és a szolgál­tatásban dolgozó fiátalok szekciójában többen is meg­említették a mozgalmi akti­visták anyagi, erkölcsi meg­becsülését, a kitüntetések adományozásának módját. Szeretnénk, ha nagyabb be­csülete lenne a mozgalmi munkának. A felmerülő té­mák jól jelzik, hogy mi fog­lalkoztatja leginkább az if­júságot: fő helyen szerepel a lakáshoz jutás, a pálya­kezdés nehézségei, a gazda­sági építőmunka helye, sze­repe. A résztvevők szemé­lyes tapasztalataikról szá­moltak be, hallhattunk jo példát a frissen végzett pá­lyakezdők fogadásáról, a kettős ‘képesítés megszerzésé­nek rendszeréről, a többi alapszervezettel való együtt­működésről, s az Alkotó If­júság pályázatról. A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a kereske­delemben és a vízgazdálko­Végigtekintve június első hetének eseményeit, nagy ál­talánosságban méltán minő­síthetünk úgy, hogy a ké­szülődés hete van mögöt­tünk. Megyénk Iákéinak or­szággyűlési képviselői a nyári ülésszakra való előké­szület jegyében tanácskoztak a Balatonlboglári Mezőgazda­sági Kombinátban, Helyze­tünket, életünket, holnapun­kat jelentősen befolyásoló ágazatot, külkereskedelmünk fejlődését elemezték, a továb­bi fejlődés lehetőségei nagy felelősséggel kutatva. A külpiacokkal való népgaz- daságilag kiemelten jelentős kapcsolatokkal is összefügg az az egész gazdasági éle­tünket átfogó Központi Bi­zottsági határozat, melynek végrehajtására készülünk. A televízióban a héten országos vezetők folytattak párbeszé­det erről a lakossággal, me­gyénkbe pedig dr. Juhász Ádám, ipari minisztériumi államtitkár látogatott el. Gazdasági, póilütálkai vezetőik­kel folytatott eszmecserét gazdaságirányításunk to­vábbfejlesztésének tartalmi lényegéről, elvi céljairól, az áprilisi határozatban megfo­galmazott változtatások szük­ségességéről. A közvetlen vál­dásiban dolgozók szekciójá­ban sok szó esett a kistele- . pülésen élőikről, a társköz­ségek helyzetéről, és általa- ? ban a KISZ lehetőségeiről egy faiulban. Szóba kerültek az alapszervez etek között le­vő eltérő sajátosságok: más­más módszerekkel, feltéte­lekkel tud dolgozni például a lalkóterülieti és az üzemi KlSZ-szervezet. Egyre gyak­rabban beszélnek a mozga­lomban az értelmiség bevo­násáról, ami a mostani kül­döttgyűlésen sem maradt el. Különösen fontos egy köz­ségben a mezőgazdasági ér­telmiség szerepe, ők a köz­élet irányítói lehetnek. Va­lamennyi kérdést nehéz len­ne felsorolni, de még fon­tossági sorrendet felállítani is. Hallhattunk gondokról, örömökről, a fiatalok nem félték a kritikától. A szekciók után folytató­dott a plenáris ülés, ahol a szekcióvezetők számoltak be a végzett munkáról. A kül­döttgyűlés ezt követően meg­választotta a megyei KISZ- bizottságot és a tiszségvise- lőket. A megyei KISZ-bI- zottság első titkára ismét Sárdi Árpád lett, titkárai Mihalics Veronika, Nagy György és Bogó József. lalati, gazdasági gyakorlat oldaláról elemezték az aktí­vaülés résztvevői az 1968-as reform továbbfejlesztésének tartalmát, várt, illetve vár­ható hajtásait, eredményét. Nagy jelentőségűek ezek az országos, megyei és a még szűkeblb körben, a gazdálko­dó egységeken belüli ta­nácskozások, mivel egy nagy fontosságú, új vonásokat hordozó határozat végrehaj­tásához elsődlegesen az szük­séges, hogy a célt, a teen­dő intézkedéséket ki-ki összefüggéseiben is tisztán lássa. A mezőgazdaság fokozódó ütemben készül a nagy nyá­ri munkájára, az aratásra. Hazánk gabona termelési programja, a tizenöt millió tonnás termelés kiemelt kötelezettségeket ró nagyüzemeinkre. Lassan szckülni kezdenek az árpák, a hónap vége a hagyomá­nyos aratás-kezdés ideje. A gépműhelyekben a befejezés felé közeledik a kalászosok betakarításához szükséges eszközök kijavítása, rendbe­tétele, és ezzel együtt meg­kezdődtek és folyamatosan végzik a gépek szemléit. A Hirtelen jött zápor verte végig az utcát. Siófok régi villanegyedében hömpölyög­ve áradt a víz. Haragos- szennyes zölden a Balaton . nem ígért már semmi jót aznapra. A partmenti vil­lasor — szakszervezeti üdü lök — frissen festett falai és zöldre pácolt faburkola­tai hoztak csak némi vi dámságot az esős nyári dél- előttbe. — Vigyél magaddal eser­nyőt! — harsant a kiáltás a vékony legény után, aki fürgén lódult neki az eső­áztatta betonnak. Később derült csak ki, hogy bár nyurga, de már régen nem legény Szappanos Géza, a Tanép festőbrigádjának ve­zetője. Hajában a fehér szín azonban nemcsak a termé­szet „bűne” — akadt ott némi olajfesték is. — Korán őszülök — mondta nevetve. — Manap­ság a Tanépnél igazán nem könnyű összetartani egy brigádot. Még ha olyan ré­gi múltra tekint is az visz- sza, mint a miénk. A többi­ek helyeslőn bólogatnak. — Itt most éppen rosszab­bul megy, de nemiigen érez­zük ezt. Munka van, pénz is, és időnk sincs sok locsi- fecsire — mondja Szabó Já­nos brigádvezető-helyettes. Nyolctagú a társaság. Kö­zülük négyen ipari tanúié ként is a vállalatnál kezd­ték. S mindannyian jól ér­zik magukat az építőipar­ban. — Rangja? — tűnődik a brigádvezető. — Volt és lesz mindig. Élni kell, és amíg élet van. addig házat is épí­tenek és tataroznak is. A „tedd ki, majd elviszi vala­ki” szemlélettel sem itt, sem másutt nem lehet meg­élni. Eljön majd az az idő, amikor nem húsz hiányzó ember után futkos a sze­mélyzetis, hanem tíz nem odavalót tanácsol el a vál­lalattól. Ki kell várni. — Idő, az van — mondja bölcsen Maximilián Ferenc —, kivárjuk. m Kisgéza — ahogyan a bri­gádvezető tizenkilenc éves fiát hívják — még csak két éve brigádtag. Senki nem mondaná rá: akár az apja. Magas, fekete és a nagy Géza szerint bőven van tanulnivalója neki meg a másik ifjúnak, Fekete Zoltánnak is. — Mindkettő állandóan sorra kerülő munka zavarta­lan. veszteségtől és károktól mentes elvégzésének döntő feltétele a minden tekintet­ben biztonságos technikai felkészülés. Az a fajtabe­mutató-sorozat viszont, ami az elmúlt héten kezdődött, biológiai oldalról már a jö­vő év termelését szolgálja. A Növénytermesztési és Mi­nősítő Intézet több érdekelt szerv bevonásával a múlt hét keddjétől a hónap vé­géig, 28-ig az ország külön­böző gazdaságaiban rendezi meg az őszi búza. az őszi és tavaszi árpa, a zab. a bor­só, a repce fajtabemutatóját azzal a céllal, hogy a gya­korlatban tájékozódhassanak a szakemberek a legújabb fajták tulajdon­ságairól, a várható ellátás­ról. Megyénkben a kalászos gabonák és a borsó fajtabe­mutatójára a hónap második felében, június 20-án kerül sor. Egy éve ilyenkor már rég a hőségtől szenvedtünk, és egyre sűrűbb zokszóval hiá­nyoltuk az ényhet' adó, ne­velő. éltető esőt — most úgy tűnik, éppen fordított a helyzet, mert a hűvös, ziva­taros napok során egy kis tapétázna. Persze, az a kedvenc munkafolyamai Ebben igazán nagynak Ma­xi számit, ő az, aki vágja szabja, és van is türelme hozzá. Aki izgága, annak nem való ez a munka. Sokat változott a festő szakma az elmúlt években. Űj és korszerű anyagok, víztaszító homlokzatfesté­kek, elbűvölő színű pácok váltották fej a meszet, szo­rították ki a mindént elfe­dő olajfestéket. — De megfelelő előkészí­tés nélkül ezek az anyagok sem sokat érnek — jelenti ki Szabó János. — A spak- li és a glettelés ma is a szakma alfája. Szappanos-brigád. Elég kimondani — amolyan már­kanév. Garancia. Nyolc em­ber negyedszázadnyi idő alatt egymáshoz csiszolódott munkája. S az elismerés. A fiatalok kivételével min­den tagja kétszer, de leg­kevesebb egyszer kiváló dolgozó kitüntetést kapott, a brigád pedig- az építők napja alkalmából nyeri el az idén nyolcadik kitünte­tését, mint a vállait kiváló brigádja. A brigádvezető egyéb elismerések mellett kétszer kapta meg a Mun­ka Érdemrendet. A bronz, illetve az ezüst fokozatot. — Nem én. Csak nekem adták át. Egyedül sohasem kaptam volna. Ezekben az elismerésekben mindannyi­an ott vagyunk. Az én kfc- zem remegett és az én szí­vem szorult össze, amikor átvettem — de mellettem ott álltak mindig a társak. Töretlen ívű brigádpálya? Évek összeszokottsága? Az öltöztetőbrigád — ahogyan a szakmában a festőket ne­vezik —, akik színt és va­rázslatot adnak sokféle cók- mókjukkal fának, téglána.: Egy brigád, ahol az embe­rek, ha a feladatot haliján, nem azt kérdezik, hogyan, hanem azt: mikorra. Örökké festékesek és bőrük póru­saiban kimoshatatlanul ott a szakma dicsérete. Idejük soha sincs. Balaton-partigk — Lelle, Szemes, Boglár qz otthonuk. Sok a barát, s hol egyikük, hol másikuk épít házat. Elkél a segítség. Miről álmodnak? A kérdés­re csend a válasz. Aztán mégis elhangzik hangosan: az ágazat kiváló brigádja lenni. Itt, a Tanépnél. Ahpl kezdtük ... KHe Ágnes napfény, a meleg után .só­hajtozunk. Ám akármilyen szeszélyes módon is, a nyár a küszöbön van, és legjelen­tősebb idegenforgalmi tájun­kon. a Balaton parton az utolsó szakaszánál tart a nagy szezonra való felkészülés. Holnaptól öt na­pig tart a tó déli partján a vendégfogadást mindig meg­előző nagytakarítás. Sorra nyílnák az üdülőket, a nya­ralókat ellátó kereskedelmi és vendéglátó egységek, sza­porodnak a kempingekben a színes sátrak. Ezen a. héten érkeztek először vendégek a siófoki Ezüstpart új üdülő­jébe; ennék a modern, kü­lönlegesen szép létesítmény­nek is része van abban, hogy az idén hazánkban összesen egymillió négy- százezer dolgozó juthat ked­vezményes üdültetéshez. A hétre jellemző külön­böző készülődések sorából nem hagyhatjuk ki a gyere­keket sem. Az iskolák tan­termeiben a táblákon már ott állnak a nagyon várt. sokat ígérő szó első betűi. Már csak öt nap — gyere­keinknél tetőzik a vakáció­ra való készülődés. Vörös Márta Bíró Ferenc—Izményi Éva A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents