Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

1984, június 9., szombat 5 Szólt a. katonazene... Nyári :ilm­Dem utalók A nyári filmbemutatók; so­rában a közeljövőben lát­hatja a közönség bordán Zafranovic jugoszláv rende­ző alkotását, az „Itália bu­kása” című filmet A II. vi­lágháború idején a dalmát partok mentén játszódó tör­ténet egy .partizánvezér tra­gikus életét mutatja be. A film 1981-ben—a jugoszláviai Pulai Filmfesztiválon há­rom nagydíjat is nyent. „Holdtölte Texasban” cím­mel francia dokumentumfilr met láthatnak a nézők jú­nius második felében. Fran­cois Reichembach rendezte és fényképezte. A film cse­lekménye 1979 augusztusá­ban játszódik, a texasi rendőrség munkáját mutatja be: egy megtörtént rendőr- gyilkosság nyomozását követi lépésről lépésre, vizsgálva a bűntény elkövetésének mo­tívumait. „Utószimkron” a címe Ilja Averbah szovjet rendező színes filmjének. A filmdrá­ma egy színésznőről szól, aki súlyos betegség miatt kórházba kerül. Az éppen vele forgatott produkció utószinkronja ezért nem ké­szülhet el, ám, a művésznő megszökik a kórházból... Színes, szinkronizált víg­játékot kínál Róbert Ste­venson, amerikai rendező filmje, „A kicsi kocsi újra száguld” című produkció. A film főszereplője a Herbine nevű Volkswagen autó, amely különös módon hall­gat az emberi szóra. Nem egyszer segíti öreg gazdáját egy pimasz építési vállalko­zóval folytatott küzdelmé­ben. Simoda Maszahiro rendez­te ,,A tó szelleme” című ja­pán filmet: a Szenda-tőhoz fűződő különös mondáról, a sárikányisteniröl, s a termé­szeti erők világot alakító hatalmáról szól a film. „Sztárok bűvöletében” a címe Janusz Kondratiuk lengyel rendező filmjének, amely a felszabadulás előtti napokban játszódik, s egy határmenti kisvároska la­kóinak hősiességét ábrázolja. A produkció főhőse két fia­tal mozigépész akiknek rá kéll döbbenniük, a valóság egészen más, mint a csillo- gó-villogó mozivilág. Avarkori leletek Gazdag kora-avarkori le­letekre bukkantak a kecske méti régészek a kunszent- péteri határban. Az egykor előkelő hölgy sírjából nagy­gombos arany fülbevalópár, arany és ezüstlemezzel bo­rított tőr, ezüst karkötőpár. bronztükör és ezüstgyűrűk kerültek napvilágra. A szomszédos sír kevesebb tárggyal, de több fejtörés­sel szolgált. Egy férfisír fö­lött zsugorított helyzetű csontvázat találtak épség­ben, magát a sírt azonban kirabolták, a csontváz ko­ponyája erőszakos halálra enged következtetni, kardvá­gások és ütések nyomai lát­szanak rajta. Az avarkori drámáról csak a teljes fel­tárás és az antropológiai vizsgálatok után lehet bő­vebbet megtudni. A térség először 1971-ben hívta fel magára a figyel­met: a közeli Kunbábony határában egy avar kagáni sírra bukkantak, amely igen gazdag volt aranytárgyak­ban. 1982-ben, a kavicsbá­nyához vezető út szélesíté­sénél fedezték fel a kora- és közép-avarkori temetőt, s kezdtek hozzá a feltárá­sához. A kecskeméti régé­szek két év alatt több mint tízezer négyzetméternyi te­rületet vizsgáltak át. Valljuk be őszintén: a ka- tonazene művészi megítélé­seikor valamennyien elbi- zonytalanodunlk; legfeljebb látványosságnak fogjuk fel. a zenészek teljesítményét pe­dig még gondolatiban sem szoktuk a „civil” szimfoni­kus együttesekben játszó muzsikusokéhoz hasonlíta­ni... Hölott azök a műso­rok, amelyeket a katonaze- nekarok aidnak elő, változa­tosak, repertoárjukon olyan művek is szerepelnek, mint Beethoven szimfóniái, Liszt. Debussy vagy Bartók művei! A közönség a „katonaze- ne” szó hallatán peckesen lépkedő katonabácsikra gon­dol, csillogó trombitákra, alig figyel magára a muzsi­kára. Természetesen más feladatot jelent egy kivonu­lást kísérni, fogadáson ját­szani, esetleg temetésen, mint hangversenyen. Ez utóbbiról, a klasszikus zenét népszerűsítő, mondhatni ne­velő küldetésükről gyakran megfeledkeznek. Egyesék szerint a katona­A filmgyártás legfőbb költ­ségeit noianapság a nyers­anyag és a díszletek jelen­tik. Egy-egy tévéfilm ma már 10—20, sőt 40 millió forintba kerül. A televíziózás új eszközei­vel, a videó-technikával az előzetes számítások szerint — minimálisra lehetne csök­kenteni a kiadásokat. Az elektronikus műsorkészí­tési technológia ugyanis fe­leslegessé teszi a filmnyers­anyagot, megszünteti a pa­zarló túlforgatást, a laborá- lást, a vágást, az utószink­ront és egyéb szokásos utó­munkálatokat. Jelenet az Angyal szállt le Babilonban című filmből. (Sínké László, Tordai Teri, Sinkovits Imre.) zene magyar „találmány”. Akár Igaz, akár nem, tény, hogy az első magyar kato­nazenekar Mária Terézia uralkodása idején, 1738-ban alakult. A csütörtöki kaposvári gá­lám űsorlban szerepelt zene­karok — a zalaegerszegi, nagykanizsai, tatai és .kapos­vári — minden tekintetben megfeleltek a szép hagyomá­nyoknak. Az együttesek kö­zül a tatai helyőrség zene­kara aratta a legnagyobb si­kert. Ránki közismert mű­véből, a Romádé király új ruhája című szvitjéből adtak elő két tételt. — Sajnos, sokan előítélet­tel közelítenek muzsikánkhoz — mondja Padányi Szabolcs százados, a tatai helyőrség zenekarának (karmestere. — A mai gálaműsor remélhető­leg enyhített valamelyest a helyzeten. — Valamennyi együttes átiratokat játszott a mai hangversenyen. Nem ez az oka annak, hogy a „vájtfü­.Eléktroni'kus képkom­binációkkal üres stúdióban fantasztikus városok, sosem volt látványok varázsolhatok elő szinte a semmiből. A színész az üres stúdióból tá­voli országok egzotikus szín­helyeire „transzformálható”. Az Angyal szállt le Babilon­ba című magyar elektroni­kus tv-dráma egyes jelene­teihez a sok tagú technikus- és színész-stáb helyett csu­pán hárman utaztak a dél­jemeni helyszínre, s rögzí­tették a környezetet, a cso­dálatos ősi palotákat, mesés pálmaligeteket. Az elektronikus tér-képzés már az első .pillanattól fog­va olyan tulajdonságokkal rendelkezett, amivel a film sosem. Néhány példa: a kép bármely eleme kiemel­lűek” kissé lebecsülik mu­zsikájukat ? — Nyilvánvaló, hogy az átirat szükségképpen más, mint az eredeti, a döntő azonban az, hogy milyen a hangszerelés, és milyen szín­vonalon, szólal meg. Egy- egy átírás olykor valóságos bűvészmutatvány, és már- már az átdolgozás határát érinti, precíz megszólaltatása azonibam képes közvetíteni az eredetileg más zenekari formációra írott művek szel­lemét. — Akár átiratokról, ákár eredeti művekről van szó. megszólaltatásuk minden­képpen képzett muzsikuso­kat igényel. — A katonazenészek leg­többje néphadseregünk köz­ponti zenéi szakközépisko­lájában végezte tanulmá­nyait. Az itt szerzett bizo­nyítvány egyenrangú a Bar­tók Béla Zenei Szakközépis­kola érettségi bizonyítványá­val. Sárközi Gábor hető, áttehető egy másik képbe. A kiemelt képekkel bármit megtehetünk Az új eszközök művészi célú használata nemcsak a hagyományostól eltérő dra­maturgiát követel, hanem új­szerű kulturális közgondol­kodást is. Magyarországon azonban a nehezedő gazda­sági körülmények ellenére nem mindenki vette tudomá­sul ezt a szükségszerűséget. Különösen vonatkozik ez a kritikára, amely értetlenül, sokszor becsmérlően fogadja ezeket a kísérletéket. A te­levízió legtöbb stúdiója pe­dig még az egyszerűbb elekt­ronikus képkombinációkkal is alig barátkozott meg. Egyedül az MTV kísérleti elektronikus csoportja — Rajnai András vezetésével \ A televíziózás új útjai RÁDIÓSZEMLE Társadalomtudományi viták Az auditív tájékoztatás munkásai számára nem okozhat gondot a „nyomdai átfutás” közmondásos las­súsága, határtalan tehát a rádió lehetősége árra, hogy frissen, gyorsan közvetítse százezrekhez a tudományos kutatás legújabb eredménye­it, egyebek között azokat a filozófiai közgazdasági, szo­ciológiai, történelmi ismere­teket, melyek nélkülözhetet­lenné váltak .manapság, a gazdasági szerkezet és a tár­sadalmi intézményrend­szer demokratizálódásá­nak időszakában. S a rádió­sok nem is mulasztják el ezeket a lehetőségeket. Ha­marjában hadd említsünk csak három olyan sorozatot, mely különösen nagy mér­tékben segítette elő az új társadalomtudományi érté­kek „felszívódását”: A Du­nánál című, a közeli múlt­ban ismeretlen ok miatt be­fejeződött kelet-európai .tör­ténelmi adásszériát, a ma­gyar szocialista demokrácia történetét elemző műsorokat és az Eszmék faggatása cí­mű remek vitasorozatot. De elkezdődött a napokban két új sorozat is. A társadalomtudományi vitaműsorok tudós szerkesz­tője Zeley László hámom neves szakembert, Poszler György esztétát, Lendvai L. Ferenc filozófust és Földest Tamás szociológust kérte kedden délután a mikrofon elé, hogy az egyén és a tár­sadalmi közösségek viszo­nyáról, kölcsönhatásáról faggassa őket a Bevezetés a filozófiába című Iskolarádió­adásban. Nemcsak arról kap­tunk kitűnő kereszt metsze­tet a három kutatótól* ho­gyan változott ez a viszony az elmúlt évezredek külön­böző gazdaság i-társadalmi formációiban, de ókos és szenvedélyes cáfolatát is hallottuk annak a szocializ­mus hőskorában még kano­nizál^' hébe-hóba ma is fel­bukkanó „teóriának”, mely szerint a társadalmi szük- ségszerűség és a személyi­ség szabadsága többnyire el­lentmond egymásnak. Ki­váltképpen izgalmasan ha­tott ez az okfejtés azokra, akik ismerik a középiskolai világnézetünk alapjai­tainkömyvnek erre a témára vonatkozó, meglehetősen Di- zonytalan és ködös állításait. Reméljük, az RTV—Minerva könyvkiadó e sorozat adásai­nak szövegeire is éppoly ha­mar „lecsap” majd, mint Zeley- László korábbi társa­dalomtudományi interjúi­ra. Szerencsétlen szerkesztői ötlet következtében került sor ugyancsak a Kossuth- adón néhány órával később a hét másik jelentős szociál- históriai vitaműsorára, mely A szocialista gazdaságelmé­let és a szocialista gazdasá­gi irányítás című sorozat­ba illeszkedett. Ferber Ka­talin műsorvezető ezúttal Szamuely László közgaz­dásszal és Menyhárt Lajos történésszel beszélgetett ar­ról, hogyan igyekezték az oroszországi viszonyokhoz igazítani a marxizmust a bolsevikok ~ az eszerek, a mensevikék és más, a feb­ruári, valamint az októberi forradalomban nagy szerepet játszó pártok. Ismét fölfe­dezhettük azt az annak ide­jén Lenin által sem taga­dott szempontot — s ismét egyes tankönyvközhelyek ro­vására fedezhettük fel —. hogy az orosz századfordu­lót árnyaltabban kellene megítélnünk, hiszen a biro­dalom hatalmas méretű ipa­rosítása már jóval a nagy társadalomszerkezeti vál­tozás előtt megkezdődött, s ismét föl kellett ismernünk azt az igazságot, mely sze­rint mások a szocializmus létrehozásának és kialakítá­sának módszerei egy olyan országban, melyben az úgy­nevezett obscsina tehát a pa­raszti földközösség volt az alap, s mások az olyan ál- lamoiktoan, melyeket a ter­melési mód úgynevezett ger­mán formációja jellemzett.. Egyszóval: a vitában részt- vett szakemberek magasra állították a mércét a hosz- szúnak ígérkező sorozat töb­bi résztvevője számára. Lengyel András Jelenet a Nagy Romulus című filmből. (Avar István, Tóth Enikő) — folytat kutatásokat 1975 óta az elektronikus képkom- binációkkal. A televízió ve­zetősége a produkciók nem­zetközi sikere, kedvező vissz­hangja nyomán a csoportot 1982 végén kibővítve meg­alakította az úgynevezett vi- deo-innovációs szerkesztősé­get. A kilenctagú szerkesztő­ségben elsősorban a művé­szeti kutatásokkal próbálják megoldani az elektronikus képkomíbinációk során fel­merülő esztétikai problémá­kat. A szerkesztőség az elektronikus műsorkészítés háttériparát is szeretné meg­teremteni. Kapcsolatot ke­resnek azokkal a gondolko­dókkal, alkotókkal, szakem­berekkel, intézményekkel, akik vagy amelyek hozzá­járulhatnak a fejlesztéshez, s a legkülönbözőbb terüle­tekről tudnak újat hozni Külön munkatárs foglalko­zik a speciál effektek fej­lesztésével. Folyamatosan figyelemmel kíséri a világ­ban közzétett ilyen tárgyú híradásokat, információkat. Sámathy Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents