Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

6 Somogyi Néplap 1984. június 9., szombat * f f AZ IFJÚSÁG ELETE Az elmúlt hetek nagyon fontosak voltak az ifjúsági szövetség életében: a KISZ helyi szervei jmindenütt szám­vetést készítettek arról, mit tettek 1981. óta, hogyan teljesítették a KISZ X. kongresszusának határozatait. A végzett munka összegezését és a fő tennivalók meghatározását végzi el ma száznyolcvan küldött Somogy if­júkommunistáinak képviseletében. Mire lehetünk büszkék? Min kell ja­vítanunk? Hogyan tovább? — erről vi­tatkoznak majd a plenáris és a szek­cióülés résztvevői. A megyei küldött- gyűlés közös gondolkodás az ifjúsági mozgalom helyzetéről, a jövő felada­tairól. A választás pedig felelős dön­tés arról, hogy kik lesznek a KISZ me­gyei vezető testületének tagjai. A tanácskozás alkalmából olyan fia­talokat mutatunk be kétoldalas össze­állításunkban, akik az átlagosnál töb­bet tettek a tanulásban, a munkában, a közéletben; akiknek cselekedetét, magatartását követésre ajánljuk. Ajándék az úttörőknek Egy véletlen beszélgetés adta az ötletet ahhoz, hogy a Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát KISZ-bi- zottsága felhívással fordul­jon a nagyközség fiataljai­hoz, különféle szervezetei­hez. Kapuvári Márton, a KISZ-bizottság titkára így emlékszik erre vissza: — Azzal kezdődött az egész, mi lenne, ha az út­törők megismernék a sze­mélyi számítógépet, mint a jövő munkagépét, hiszen ezt használják majd mindenhol. Persze mi kicsik lettünk volna az Egy iskola, egy számítógép-akcióhoz, hi­szen egy kell a bogiári, egy a lellei iskolának. így az­tán kiterjesztettük az akciót az úttörőcsapatokra, a nagy­község alapszervezeteire is.' Mindenki egyetértett az elképzeléssel, s szívesen ajánlotta fel a társadalmi munkáját a legfiatalabbak, az úttörők jövendő korsze­rű fölkészülése érdekében A nagyközségi népfrontbi­Kalász József mutatta be a személyi számítógépet a nyol­cadikosokinak. zottság is felkarolta az ak­ciót. — Kapóra jött a hasznos- anyag-gyűjtés — mondta lelkesen Kapuvári Márton. — összesen 82 ezer forint értékű hulladékot szedtünk össze. S ami a legszebb, hogy mindenki segített egé­szen a nyugdíjasokig. A lel­lei úttörőcsapat az őszi pa­pírgyűjtési akció során ösz- szegyűjlött pénzzel „szállt be”. S aztán jött a többiek pénze. Lényegében a 82 ezer forintból a két személyi szá­mítógép ötvenezerbe került, a többi majd vándortábor- építésre megy. Fodor Zoltán, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára örömmel mondta, hogy a szőlőskislaki kastélyban megtartott pedagógusnapi ünnepségen milyen lelkese­déssel fogadták a bejelen­tést, s nézték meg a gépe­ket a bemutatón. A két is­kolának ünnepélyesen adják majd át az évzárón. A mezőgazdasági kombi­nát KISZ-bizottsága vállal­ta azt. hogy egy éven át üzemeltetik a két gépet, az iskolák pedig gondoskodnak a tanárok fölkészítéséről. Kalász József, a kombinát bércsoportvezetője foglalko­zik számítástechnikával. So­káig ő volt a KlSZ-bizott- ság titkára, most helyettes. Kántás László kollégájával közösen segítenek majd a két iskolának. — Megalakítottuk a logi- klubot. A bogiári gyerekek nagy érdeklődéssel ismer­kednek a számítógéppel. Van egy nyolcadikos gyerek, a Tóth Attila, ő már kész programozó. A bogiári isko­lába jár. s Kaposváron sze­retne továbbtanulni. A lellei iskolában sem ki­sebb a várakozás. Ezt na­gyon jól lemérhettük, ami­kor Kapuvári Márton és Kalász József elvitték a tel­jes berendezést a Vili a egyik órájára, amelyet De­cimé Horváth Júlianna ma­tematika-kémia szakos ta­nár tartott. — Én készülök fel majd a gép kezelésére — kezdte a tanárnő. — Az egyik hete­dikes, Németh György a saját személyi számítógépén már mindent niegtanult, majd átveszem az ő tapasz­talatait ... Mindig elmondja a véleményét Iváncsics Lajos eddig ' is tagja volt a KISZ megyei bizottságának. A Siófoki Kőolajvezeték-építő Válla­lat harmincnégy éves for­gácsoló csoportvezetője köz­ismert arról, hogy mindig elmondja, ha van vélemé­nye. — 1981-ben javasolt a küldöttgyűlés a megyebi­zottságba. Most alapszerve­zeti titkár vagyok, aztán a vállalat KlSZ-bizottságá- nak szervező titkára. Amikor megkérdeztem, ho­gyan képviseli a vállalatot a megyei testületben, mind­járt kiigazított: — Nem a vállalatot kép­viselem, hanem a várost. Különben furcsa lenne, hi­szen nem az a megyebi­zottsági tag feladata. Sokkal fontosabb, hogy eljuttatom az információkat le és föl Igen jól hasznosítom az üzemi KISZ-bizottságban mindazt, amit Kaposváron hallok. Iváncsics Lajos alaposan fölkészül egy-egy ülési*.'. Most, amikor a megyei kül­döttgyűlésre készültek, ak­kor is sokat segített a vég­leges anyag kialakításában. Ö a plenáris ülés egyik el­nöke ma, így ott nem igen kér szót, a munkásszekció­ülésen azonban szívesen el­mondaná néhány gondolatát a munkásifjúság, a- pálya­kezdők helyzetéről, a moz­galmi tevékenység és a gaz-_ dasági munkaközösségek vi­szonyáról. — Alapszervezeti KISZ- titkár vagyok, ezenkívül gmk-ban is dolgozom. A vá­rosi küldöttgyűlésen elmond­tam az ellentmondásait, de nem fogalmaztam jól. Az viszont igaz, hogy mindket­tőre szükség van. A dolog lényege: mennyire vonja el a fiatalokat a KISZ-mun- kától a hétvégén, munkaidő után. Szerintem ez az irá­nyítástól is függ: meg lehet tenni, hogy jusson lehetőség a társadalmi munkára is. — Sikerült ez az üzem­ben? — Nem minden esetben. Vannak olyan sürgős mun­kák, amikor nem lehet min­den tagot mozgósítani... Iváncsics Lajost négy éve fölvették a pártba KISZ­Kétszer győztes gárdisták Fő céljuk a hazafias nevelés Az iskola folyosóján álló vitrinben megnéztük az if­júgárdisták színes fényké­pét, aztán a versenyről el­hozott dijat. A fonyódi 521, számú Szakmunkásképző Intézet fiataljai ritka bra­vúrral dicsekedhetnek: egy­más után kétszer lettek el­sők az Ifjú Gárda rendőr - szakalegységek országos versenyén, két évvel ezelőt­ti szegedi sikerüket az idén Kecskeméten is megismétel­ték. A győzelem egyik ková­csa Sánta János műszaki tanár, aki szívvel-lélekkel foglalkozik az ifjúgárdisták­kal, a szabad idejét is fel­áldozza, amikor versenyre készülnek. Ezt másoktól tu­dom, ő ugyanis nagyon sze­rény ember, elsősorban a tanári kar, a pártszervezet, a KISZ-bizottságok támo­gatásának ösztönző erejére hivatkozott. • Tavalyelőtt és tavaly a KISZ KB-től meg­kapták a Kiváló KlSZ-szet- vezet zászlót. Frankberger Mihály igaz­gató, aki éppen most kapta meg az Ifjúságért Érdem­érmet, örül az ifjúgárdisták sikereinek. — Nálunk ez nagyon jól megy. Megvannak a tárgyi föltételek a fölkészüléshez, a lőtértől a sportlétesítmé­nyekig. Sánta János öt éve fog­lalkozik az ifjúgárdistákkal, ezt a megbízatást pártfel­adatként kapta. Negyven- nyolc szakmunkástanuló van a két ifjúgárda-szakasz- ban. Az egyik vízi rendésze­ti, a másik közlekedés-köz­biztonsági rendőri szakal­egység. ajánlással. Ott is elvárják tőle, hogy helytálljon a fia­talok között. — Sok munkát igényel­nek a tisztségeim ... Mi sem természetesebb, hogy ez a szabadidőm rovására megy! — Szerződést kötöttünk a rendőrőrssel, s mi is ádünk szolgálatot. A vízi rendészet­tel tavaly kötöttük meg az együttműködési szerződést. — Szivesen mennek a fia­talok szolgálatba? — Igen, nagyon élvezik .., elsősorban a közlekedési | is­mereteiket gyarapítják. En­nek köszönhető, hogy azjis- kolában tíz százalékkal csökkent azoknak a tanu­lóknak a száma, akiket föl­jelentettek, mert nem volt jogosítványuk. Ezt tartom a legnagyobb erényünknek. A fonyódi szakmunkásta­nulókat jól ismerik minden versenyen, tudják róluk, hogy kitesznek magukért. — Fő célunk a hazafias nevelés — mondta Sánta János. — A gárdisták na­gyon sok politikai előadást Bár még csak huszonegy éves, mégis hosszú mozgal­mi múlt áll Bors Agnes, a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola hallgatója mögött. Most először jelölik a bie- gyei bizottságba. A pécsi gyakorló általános iskolában csapattitkár volt, majd a Nagy Lajos gimnáziumba kerülve ifjúgárdista lett, a KISZ agitprop-titkára, nb és az úttörösöket sem hagyta el, ifivezetőként működött. — Egyszerre két helyen, az osztályban és az irodal­mi színpad mellett voltam ifis. A színpad egyébként régi szerelmem, az általá­nosban kezdtem szerepelni, most pedig magam is veze­tek csoportot. A Népműve­lési Intézet rendezői tanfo­lyamát végzem. A gimnázium — s egy si­kertelen felvételi — után egy kis faluba, Bicsérdre ment képesítés nélkül taní­tani. — Alig múltam 18 éves és csapatvezető lehettem. Szí­vesen csináltam, örömmel vállaltam az utazgatást, egy év alatt rengeteg tapaszta­latot gyűjtöttem. Abban az évben — még középiskólás- ként — fölvettek a pártba is. A következő kísérlet], a kaposvári tanítóképzőbe] va­ló felvételi már sikeres volt. Most végzi a második évet, s a június épp a [vizs­gák ideje. Egy négyes j szi- korlat után beszélgettünk. — Eredetileg levelezőre jelentkeztem, de a felvételi után rábeszéltek a nappali hallgatnak meg, aztán vitá­kat rendezünk. Természete­sen megtanulják a rendőri dolgokat, a fegyver- és a lő- ismeretet is. Az igazi vizs­ga mindebből az országos verseny egy-egy feladata. Így álltunk . helyt például Kecskeméten a körözési gya­korlaton. Megkaptuk a sze­mélyleírást, a fényképeket, s mind megtaláltuk, akiket „köröztek”. S nemcsak a gyakorlati feladatokat ol­dottuk meg jól, hanem az- elméletieket is. A csapat tagjai — Pucskó Zsolt, Hont Csaba, Papp At­tila, Dallos Imre, Nógli Jó­zsef, Kovács János, Böcögő Tamás, Borbély Attila — az egész iskola előtt kaptak igazgatói dicséretét. Ez az elismerés sarkallja őket az újabb és újabb próbatéte­lekre. tagozatra. Ének szakos va­gyok, nagyon szeretem ezt az intézményt. Már nem bá­nom, hogy nem a pécsi fő­iskolára járok, bár később majd szeretném elvégezni ott kiegészítőként a magyar szakot. A főiskola KlSZ-bizott- ságában ő a tanulmányi fe­lelős, s mostanában végezte el a középfokú KlSZ-veze- tői tanfolyamot. Tervei? — Egy biztos, mindig is pedagógusként akarok dol­gozni, számomra ez a hiva­tás a legszebb. Nagyon jc érzés volt, hogy pedagógus­napon én, a kis főiskolás is kaptam virágot a gyerekek­től. Virág a gyerekektől

Next

/
Thumbnails
Contents