Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
1984. június 9., szombat Somogyi Néplap 3 kózást, hanem éppenséggel azt célozza, hogy — a szocialista országok közös eredményeikre támaszkodva — az eddigieknél hattékonyiab- han legyenek képesek bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek érdekében pedig tovább kell tökéletesítenünk, a korábbinál rugalmasabbá tenniük a munka összehangolásának eszközeit, a tervek egyeztetésétől a gazdaságok strukturális korszerűsítésén keresztül a kooperációk bővítéséig, az építőmunka valamennyi területén. Mások persze a módszerek az ipar, s megint mások a mezőgazdaság fejlesztésében. Az ipariban célszerűnek látszik már az elhatározásnál kezdődő fejlesztések összéhangólása — s erre napjaink technikai-tudományos forradalmának korában nem egy példa kínálkozik a távközléstől a számítástechnikáig, sok iparágban. A mezőgazdaságban viszontt aligha alakítható ki az iparban már megszokott szakosodás. A népgazdaság e területén az együttműködés fejlesztésének útja elsősorban a már bevált termesztési módszerek, a közös kutatási eredmények mind szélesebb körben való hasznosítása lehet — természetesen a helyi feltételek és sajátosságok messzemenő figyelembevételével . Politikai kérdés íNyilvánvaló azonban, hogy a szocialista országok gazdaságainak és integrációs szervezetének hozzáigazítása a nyólcvanas évek követelményeihez korántsem csak gazdasági kérdés. Mint annak idején a Komplex Program k idolgiozásakor, az új utak és irányok kijelölése a szocialista országok együttműködésének egyszersmind legfontosabb politikai kérdés is. S ez a körülmény indokolja a mostanihoz hasonló csúcstalálkozók összehívását, az olyan legmagasabb szintű tanácskozásokat, amelyen a politika szintjén beszélik meg a résztvevők a feladatokat, s jelölnek ki új utakat a közös munka számára. Mindebből adódóan a mostani találkozó jelentőségét nem a konkrét egyezmények, megállapodások fémjelzik, hanem az olyan általános érvényű útmutatások, amelyek nyomán a nyolcvanas években tovább fejlődhet a KGST-országok együttműködése, elvezetve később a megváltozott körülményekhez igazodó megállapodásokhoz, egyezményekhez. K. Nyíró József KGST-csúcs A közeli napokban kezdődik a KGST-országok vezetőinek csúcstalálkozója Moszkvában. Hasonló csúcstalálkozóra legutóbb a hatvanas évek végén, a Komplex Program elfogadásakor került sor. Az akkori magasszintű megbeszélések — méltán álLÍJhatjjJ.k — mérföldköveket jelentettek a szocialista országok integrációjának történetében, amit egyebeik között az is bizonyít, hogy a Komplex Program legfontosabb megállapításai ma sem vesztették érvényüket. Az elmúlt évtizedben azonban sók minden megváltozott a világban. A hetvenes évek voltak azok az esztendők, amikor a KGST-ben együttműködő legtöbb szocialista ország gazdaságépítő munkájában fejlődése során a legnagyobb változást élte át: miután az előrelépés ex- tenzív tartalékai kimerültek, a továbblépésnek a korábbihoz képest egy sókkal bonyolultabb, s mi tagadás gyakorta sokkalta fájdalmasabb útjára kellett ráálkii- uk, nevezetesen az intenzív fejlesztés útjára. Történelmi példák bizonyítják, hogy e váltás önmagában sem ró kis feladatokat egy-egy gazdaságra, hiszen a gazdaság átállítása olykor keserves társadalmi változásokkal is jár. A szocialista országok számára az átállást tovább nehezítette, hogy minderre akkor került sor, amikor a korábbihoz képest alaposan megnehezültek a világgazdasági feltéttelek. A tőkés országok — amelyek .közül nem egy fontos kereskedelmi, gazdasági partnere a KGST-álLamoknak is — háború utáni történelmük legmélyebb válságát élték át. Ez akadályozta a korábbi normális kereskedelmi gyakorlat folytatását, ráadásul a válság nem egy helyütt korábban nem tapasztalt protekcionista intézkedéseket szült — nemegyszer nem is gazdasági, hanem kimondottan politikai indokokból. Űj követelmények Mindezeket a körülményeket figyelembe véve értékelhetjük csak igazán azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista országok ezekben a nehéz években elértek. Ha némiképp lassult is fejlődésük üteme, az elmúlt éveik statisztikái azt mutatják, hogy gazdasági növekedésük még mindig meghaladja a tőkés országokét. Mégpedig nem egy helyen úgy, hogy nemcsak sikerült megőrizniük az életszínvonal korábbi években elért eredményeit, hanem ezeket, ha szerény mértékben is, de továbbfejleszteni is sikerült. A nehézségekkel való birkózás, az újszerű, korábban nem ismert feladatok a szocialista országokban külön- külön és a KGST-ben együttesen is új követelményeket támasztottak. Azt pedig, hogy a KGST-országok milyen hamar felismerték az új helyzet teremtette kihívást, egyebek között bizonyítják azok a — kezdetben szakértői szinten — kibontakozó viták, amelyeket később mind magasabb szintű politikai megbeszélések követtek, s amelyeknek célja az volt, hogy a szocialista országok együttműködését a kar követelményeihez igazítsák. E viták, megbeszélések, érdekegyeztetések során néhány fontos kérdésben ki- kr istá 1 y ásod tak a nézetek. Megerősödött az az alapvető felismerés, hogy a nehéz körülményék közepette még inkább szükség van a szocialista országok együttműködésének elmélyítésére. Hiszen csak ez adhat a közösségnek és minden egyes tagországnak is olyan mozgásteret, amelyben saját fejlődési útját a korábbinál eredményesebben járhatja végig. Az is világossá vált, hogy az együttműködés bővítése nem jelenti a bezárr Árualapbővítő kötvények A kereskedelmi vállalatok közül országosan harmadikként, megyénkben elsőként bocsátott ki kötvényeket a Somogy kereskedelmi vállalat összesen 15 millió formt értékben. — Mi indokolta a kötvények kibocsátását és mire használják fel 'az ezekre befizetett összeget? — kérdeztük Sümcgh Nándorné igazgatótól. — Árualapbővítő kötvényeket bocsátunk ki azért, hogy vállalatunk olyan anyagi forrásokhoz jusson, amellyel jelentősen növelhetjük boltjaink jelenlegi készletét, illetve a raktártereket is bekapcsoljuk a közvetlen árusításba. A kötvények révén bőségesebb választékot tudunk biztosítani, amire megítélésünk szerint főként Kaposváron van nagy szükség. Ha ügyesen forgatjuk az így nyert forintot, több éves fejlődést hozhatunk előre. — A kötvények tulajdonosai tulajdonképpen bankbetétet nyitnak. — Valóban azok lesznek, még akkor is, ha nem az OTP-nél nyitottak betétszámlát: a-feltételei és használhatósága más. A 11 százalékos kamat magas, ezért a kötvényvásárlók pénzüket 7 évre fektették be. Az első négy évben csak a kamatokat fizetjük vissza, az ezt követő három évben pedig egyenlő részletekben a kötvény értékét és természetesen az akkor esedékes kamatokat. — A magas kamat miatt kedvező a kötvény, a meghatározott idejű visszafizetés miatt azonban meggondolásra készteti a vásárlókat. Ha a tulajdonosnak időközben a pénzre lenne szüksége, nem tudja kivenni, mint az OTP-ből. — Mi nem a kötvényt vásárló személynek fizetünk, hanem a kötvényre. Közben a kötvényt a tulajdonos másra is átruházhatja, forgathatja. Ha valaki korábban szeretne pénzhez jutni, eladhatja, és mi az új tulajdonosnak fizetünk. — Mi a garancia arra, hogy a kötvények vásárlói visszakapják a pénzüket? — A kötvények tulajdonosait nem érheti kár: az állam más betétszámlákhoz hasonlóan ez esetben is szavatolja a visszafizetést, de nemcsak ez, hanem a vállalat kiegyensúlyozott, stabil gazdálkodási rendszere is biztosíték erre. Mielőtt megkaptuk az engedélyt a kötvények kibocsátására, a Pénzügyminisztérium, illetve a pénzügyminiszter személyesen győződött meg erről. — Mintegy két hét telt el a kötvényjegyzés meghirdetése óta. Milyen az érdeklődés? — A kötvényeknek jelentős része elkelt. Elsősorban Somogy megyéből és Baranyából voltak jelentkezők, de az Alföldről is érkeztek vásárlók. A néhány ezer fo-' rintos jegyzéstől a több mint egymillió forintig széles a skála. Nagy Zsóka Nádgazdálkodás a tó védelmében Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének most megjelent rendelkezése a Balaton vízminőségének védelmét szolgáló nádgazdálkodást szabályozza. Nagyon fontos feladat ugyanis, hogy ne érje károsodás a partmenti sekély vízben álló növényzetet — a nádat, a sást —. amely a partról vízbe kerülő, bemos ódoltt szerves eredetű szennyeződéseiket szűri ki. A növények víz alatti szárán megtelepedő apró élőlényeik hada ezt a szeny- nyeződést tápanyagként használja, vagy lebontja, tehát biológiai tisztítást végez. A rendelkezés egyértelműen tisztázza, hogy a Balaton medrében az érintett vízügyi igazgatóság köteles gondoskodni a vízminőséget szolgáló nádgazdáilkodásról, a tó üdülőkörzetében pedig a nádas művelési ágban nyilvántartott területek tulajdonosai, kezelői és használói felelőseik a nád rendszeres learatásáért. A vízmlnőségvédő nádgaz- dálkodás szabályai egyebek között kimondják: a Balaton medrében általában a befagyott jég felületéről arassák le a nádat, mégpedig olyan gondosan, hogy a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen. Fontos előírás, hogy a nádaratást akadályozó sltégeket, csónak-kikötő cölöpöket és a hasonló, egyéb ideiglenes építményeket a tulajdonosoknak minden év október 31-ig el kell távolí- taniuk a Balaton medréből, s ha élmulasztják, ákkor a vízügyi igazgatóság kártalanítás nélkül elvitetheti. A nádas biológiai aktivitását csökkentik a nádfalat felszabadító stégek és csónak- kijárck. Ezért a nád védelmében újra szabályozzák e létesítmények építését is. Befejezéséhez közeledik a katalitikus krakkóié üzem építése Százhalombattán, ahol évente mintegy egymillió tonna - kőolajat tudnak majd feldolgozni az igények szerint benzinné vagy gázolajjá (MTI-fotó: Kürti Ákos felv. — KS) HAZAI SIKEREKKEL VÉGZŐDÖTT A PÁLYÁZAT Díjkiosztó a tanácson Szép tervek a belváros rekonstrukciójához Tegnap Kaposváron a városi tanács nagytermében kiállították a belváros déli részének rekonstrukciós tervpályázatára beérkezett munkákat, és kiosztották a pályázat dijait. Nehéz feladattal kellett megbirkózniuk azoknak az építészeknek, akik vállalkoztak a nevezésre, mert a Május 1., az Ady Endre és a Vár utcától délre a vas- útig terjedő városrész egy része rendkívül leromlott állapotú, sok évtized átgondolatlan toldozgatása, illetve a gondozás hiánya miatt rendkívül zagyva képet mutató épületegyüttes. Elsősorban a tömbbelsők okozhattak gondot, mert a varosfejlődés során kialakult utcaszerkezet szép, és a hagyományőrzés miatt megtartandó, a fontos épületek, nagyobb intézmények, lakó házak, utcasorok, terek szintén értékesek önmagukban, ám a város arcát meghatározó építmények mögött toldalékokból, kisebb- nagyobb házakból álló óriá sí összevisszaság található. Dr. Kovács Ferenc tanácselnök a díjkiosztó megnyitóján elmondta; azt várták a tervezőktől, hogy a város értékeit és hangulatát megőrizve, a meglevő jelentős épületállományt kímélve alakítsák ki elképzeléseiket, s a legjobb pályamunkák alkotói e követelményt be is tartottak. László László, az Építésügyi és Városfe.i- lésztési Minisztérium osztályvezetője, a bírálóbizottság elnöke szólt arról, hogy a zsűri jónak tartotta azokat a terveket, amelyek megőrizték és továbbiéi lesztették a városszerkezetet, s ezen belül is kiemelten kezeltek néhány fontos részletet. így a bírálatkor jónak minősült, ha a tervezők a kiírásban szereplő áruházat és szállodát egymáshoz közeli helyre, az Irányi Dániel és a Dózsa György utca közti terület déli részére tették, viszont rontotta a terv értékét, ha az új áruház a Somogy Áruház parkolójába, illetve a Tanácsház utcába került. Jelentős eredményként értékelték, hogy a legjobb munkák szerint a meglevő terek — hagyományos formáik megőrzésével együtt — tovább fejlődnének. Ez csupán néhány kiragadott követelmény a sok közül, de így is érzékeltethető, hogy milyen bonyolult feladatot kellett megoldani egy viszonylag szűk, rendkívül erősen behatárolt, föl- szabdalt területen a tervezőknek. A legnagyobb összeggel díjazottak is helybeliek, és több díjazott, illetve megvásárolt munka készítői - is kaposvári építészek. Nagy muka hárul ezekben a napokban a mezőgazdasági repülőkre. Az esős, párás idő nemcsak a növények fejlődését serkenti, hanem a kártevők elszaporodásának is kedvez, így a MÉM repülőgépes szolgálatának valamennyi helikoptere, repülőgépe dolgozik. Jelenleg a gabonabetegsé- gek elleni védekezés s a gabona műtrágyázása adja a legtöbb munkát. Emellett a Balaton vidékén, a Mecsekben Tokaj és Eger környékén a szőlő növényvédelmét látják el a magasból. Naponta átlag 40—50 ezer hektáron végzik el a vegyszeres munkákat. A gépék folyamatos repülését gyakran akadályozza az időjárás. A négy repülőtér: Kaposvár, Nyíregyháza, Négy díjat osztott ki a zsűri, és három munkát vett meg. A két legjobb pályázatot 100—100 ezer forinttal jutalmazták. Az egyiket Molnár Attila, Zoltai István és Kozma Csaba készítette, a másik „csapat”: Kampis Miklós, Egyed Tibor, Gáts András, Szabó Tibor és Lő- rincz Ferenc. Még a legjobbak ellen i-. akadt a bírálóknak kifogásuk — nem ünneprontás ez, épp a feladat bonyolultsága miatt nem is várták a kiírók, hogy egyetlen tökéletes fnű szülessék. Ezzel együtt minden jutalmazott, illetve megvásárolt alkotás sok olyan értéket tartalmaz, amilyen feltétlenül hasznosítandó a rekonstrukció gyakorlatában. így például nehéz volna elképzelni, hogy ezek után á jók által egyöntetűen az állomással szemben levő területre tervezett Centrum Áruház valahol másutt épüljön föl, avagy ha mégis úgy történne, az építészeti baklövésnek volna minősíthető. A pályamunkákat a közeljövőben nyilvános kiállításon is megismerheti a közönség. Budaörs és Kenderes talaja a bőséges csapadék miatt időről időre felázik ilyenkor a merev szárnyú gépek nem tudnak elrugaszkodni a kifutópályáról, s pihenőre kényszerülnek, csakis a helikopterek szállhatnak fel. Vesztegelésre kárhoztatja a repülőket az erős szél is, amikor környezetvédelmi megfontolásból szünetel a vegyszer-szórás. A légi növényvédelem jelentősége mindinkább növekszik. Földi gépekkel a már fejlett növényekre ezekben a napokban már nem lehet rámenni, a kártevők elleni hathatós védekezésnél — különösen a mostani időjárásnál — fontos a biológiai optimális idő megválasztása is. Felázott az újlaki repülőtér
