Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
1984. június 8., péntek Somogyi Néplap 5 KÖNYVESPOLC Kanyar Józsej, a historikus, egyfelől a megye agrárviszonyainak alakulását kutatja csaknem negyven esztendeje a fiatalabb nemzedékek számára példaként állítható kitartással, másfelől e viszonyoknak az emberi tudatna hol serkentően, hol bénítóan ható vonásait igyekszik felrajzolni, ugyancsak nemes megszállottsággal. Legújabb kötetében, mely a Somogyi almanach- sorozatban jelent meg, jórészt korábban már közrebocsátott művelődéstörténeti tanulmányaiból nyújtott át egy csokrot a megyei levéltár igazgatója, a történet- tudományok doktora. A kötetben szép számmal sorakozó Zrínyi—Kisfaludy —Vikár—Herman Ottó— Móra- — s mindenekelőtt Berzsenyi-dokumentumokat, a lapunkban korábban már méltatott könyv- és levéltár- történeti írásokat, a dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának korszakait Vizsgáló tanulmányt és a Kaposvár újkori művelődési viszonyait ismertető-elemző terjedelmes munkát egyaránt könnyűszerrel fűzhetjük fel egyetlen gondolati fonalra, talán a szerző szándéka szerint is. Kanyar ugyanis szakadatlanul egy megköve”Múzsáknak szentelt kies tartomány” sedett előítéletet igyékszik szertefoszlatni: azt a hiedelmet, mely szerint Somogy akkor is a középkorban vegetált, amikor Magyarország legtöbb területe már az újkorban virult. A fejlődés viszonylagos m elkésettségé t ugyan nem tagadja, ám rengeteg adattal, árnyalt szemléletmóddal, szigorú logikával és lendületes, veretes, szép stílusban bizonyítja, hogy a polgárosodás szele nem egyszerűen meglegyin- tette Somogyot, hanem döntően befolyásolta is annak fejlődését. Felsorolás helyett és bizonyíték gyanánt hadd említsük e helyütt csupán a Kaposvár művelődéstörténeti múltját analizáló nagy tanulmánynak azt a részét, melyben a századfordulóról, illetve az azt követő évtizedekről szól Kanyar József. Az, aki felismerte, miért vált manapság a demokratizálási folyamat — tehát politikánk — részévé a spontán közösségek, ezen belül: a személyes kezdeményezések nyomán szerveződött vagy szervezendő művelődési közösségek ösztönzése, nem méhet el töprengés nélkül például ama ismertetés mellett, melyet az egykori Régészeti és Történelmi Társulat, a Somogy megyei Múzeumi Egyesület, a Kaposvári Szépítészeti Egyesület, a városi dalárda vagy a megfontolatlan döntéssel a negyvenes évek végén feloszlatott Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság működéséről írt az aktualizálásra — de sohasem a tényeket torzító, erőltetett aktualizálásra — hajlamos szerző. Az oktatási reformtörekvéseinket komolyan figyelő szülők és szakemberek nyilván élvezettel olvassák majd azokat a passzusokat is, melyekben a múlt század utolsó harmadának iskolahálózatáról, a pedagógusok társadalmi helyzetéről. Eötvös József és Treffort Ágoston tevékenységének somogyi „lecsapódásairól” írt a tudós történész. E fejezetek olvasása közben nagyszereÜn fel!s- mérhetjük azt is, hogyan talált vissza politikánk a történelmi kontinuitáshoz. Kézi könyviként is használhatják a hélytörténet oktatását mostanában egyre inkább szorgalmazó pedagógusok és a diákok is, hiszen nű és csaknem hiánytalan, kérész tme tszetet ad szűkebb hazánk legutóbbi századainak művelődéstörténetéről. Lengyel András VAKÁCIÓRA VÁRVA... (Fotó: Katona Cs.) Szülők a németórán Milyen öröm a szülőknek, ha a gyerekét szerepelni látja ! Az iskolanapokon ezt szolgálják a nyílt tanítási órák, s a TIT-ben német nyelvet tanító dr. Pappné Kiss Katalin kezdeményezése is. Általános iskolásoknak kezdő tanfolyamot tart, s az idei utolsó órára meghívta tanítványai szüleit is. — Hét éve tanítok itt. s mindig olyan befejezetlennek tűnt az év vége. Arra gondoltam, a zárást ünnepélyesebbé kellene tenni. Amikor a gyerekeknek elmondtam a tervemet, ők is örültek annak, hogy a szülők most láthatják, hallhatják, mit tudnak. Ez hagyományos tanítási óra, ám nem én, hanem a gyerekek beszélnek többet. Tizenkét általános iskolás jár a csoportba, a legfiatalabb kilenc, a legidősebb tizennégy éves. — Nem okoz gondot a korkülönbség, a magyar nyelvtant mindenképpen, át kell ismételnünk az első alkalommal. Ha szorgalmas a alsós, könnyen lépést tarthat a néhány évvel idősebbel, s fordítva: a kicsik sikerei tanulásra ösztönzik a nagyokat. Székely Andrison egy csepp izgalom sem látszik az óra előtt, pedig édesanyja már a teremben ül. A tízéves izgő-mozgó kisfiú később is az óra egyik állandó szereplője, keze mindig a magasban. Egy-egy jó válasz után hátrapislamt az anyura, hogy szeméből olvassa ki a dicséretet. — Idegenvezető akarok lenni — mondja nagy komolyan de azért elárulja, hogy azelőtt még sok pálya tetszett, úgy hetenként változtatta az elképzeléseket. Ez már (talán) végleges. Legalábbis március óta nem változott y Hogy el tudna-e kalauzolni egy hasonló korú német kisfiút itt Kaposváron? Hát erre még nem vállalkozna, vásárolni és étteremben ebédet rendelni azt azonban tudna. A szülők csillogó szemmel ülik végig a 45 percet, minden pillanatban azt lesve, mikor kerül sorra csemetéjük. Ha a nyelvet nem is értik, a tanárnő arcán látják az eredményt. Sikerélmény gyereknek, szülőnek egyaránt, pedig csak egy szokványos németóra, csak egy apró ötlet. I. É. Sűrűsödnek a programok a Balaton partján. Szombaton és vasárnap Fonyódligeten, a Somogy megyei Tanács VB Ifjúsági és Úttörőtáborában rendezik meg a kilencedik országos gyermek és ifjúsági horgászvetélkedő megyei döntőjét. A versenyzők elméleti felkészültségben, barkácsolásban célbadoibá&ban, no és mindenekelőtt halfogásban mérik össze tudásukat. A legjobbak az országos döntőn képviselik megyénket. A boglárlellei kápolnákban Vaszary János festőművész emlékkiállítása látható, a közeli parikban Csíkszentmi- hályi Róbert szobrait nézhetik meg az arra sétálok. Képünkön: a mester egyik kő- plasztilkája. A leMei Tóparti Galéria Csiszár Elek festőművész tárlatának ad otthont.- „Fele sem igaz” vetélkedőre hívja az apróságokat holnap délután négy órakor a nagyatádi lakótelepi gyermekklub. A Gábor Andor Művelődési Központban Sze- menyey Ferenc nagykanizsai festő képei láthatók. A Jókai lakótelepi 7. sz. épületének földszint 6. lakásában a Népművészeti Vállalat skandináv des ing bútoraiból és kiegészítő textíliából nyílt bemutató. Építők napi juniálislt tartanak ma kilenc órától Barcson a Május 1. parkerdőben. Az- ünnepélyes megnyitó és a kitüntetések átadása után a művelődési központ művészeti csoportjai adnak műsort a szabadtéri színpadon. Vasárnap este nyolctól a fiatalok a Spirál együttes zenéjére rophatják a művelődési központban. iMarcaliiban, a Muiikás- mozgakiii és Helytörténeti Múzeumban a hódmezővásárhelyi fazekasok mestermunkáit állították ki. A megyeszékhelyen az ifjúsági házban Gyerméktükör címmel a megye felsőtagozatos diákjainak képeit láthatja a közönség. Szombaton este hétkor diszkó. A Somogyi Képtárban a hódmezővásárhelyi festőművészek tárlata látható. A Mozimúzuimban a Balázs Béla Filmstúdió alkotásait bemutató fotókiállítás nyílt. Igaz, a könyvhét már véget ért, mégis ezzel kapcsolatos a Ságvári Endre klub- könyvtár mai programja. Délután hat órától az ifjú olvasók klubja keretében az erre az alkalomra megjelent kötetekkel ismerkedik a tagság. Az Édosz művelődési házban a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termékeiből nyílt bemutató. A szakemberek a korszerű takarmányozással, az érdeklődőik az egészséges táplálkozásit elősegítő új gabonaipari alapanyagokkal ismerkedhetnek meg. i az utcákon W Állatmesék embereknek Először érettségiznek idegenforgalomból Pécsen. A Leöwey Klára gimnázium tizenkét diákja szabadon választott tárgyként tanulta az idegenforgalmi ismereteket, amelyekből most adnak számot szóban, írásban és gyakorlatban. Az érettségi egy része ennek megfelelően az utcán zajlott le: a történelmi városközpontban kalauzolták az „idegeneket”, jelen esetben a vizsgabizottság tagjait. S nemcsak magyarul ismertették a látnivalókat, hanem a maguk választotta idegen nyelveken is: heten németül, hárman franciául és ketten angolul. A pécsi középiskoláiban 1982 őszén kísérletképpen kezdődött meg az idegenforgalmi ismeretek tanítása. Az általános tananyagot az egyik tanár — maga is régi idegenvezető — oktatta, míg a szakmai-módszertani előadásokat az IBUSZ Baranya megyei Igazgatóságának vezetői vállalták. A sikeres érettségi vizsga birtokában a fiatalok idegenforgalmi hivatalokban, vagy utazási irodákban helyezkedhetnek el, továbbá fő hivatásé idegenvezetők lehetnek. Ha pedig tovább tanulnák, vagy más területen dolgoznak, akkor a szabad idejükben vezethetnék csoportokat, mégpedig itthon és külföldön egyaránt. A kezdeményezés sikere láttán ez év őszén újabb idegenforgalmi osztályt indít a Leöwey Klára gimnázium. Az újszerű tantárgy iránti érdeklődést mutatja, hogy kétszer annyian vannak, mint amennyien most érettségiztek. Kizárólag jó tanulmányi eredményű, és legalább egy idegen nyelvet beszélő diákokat vettek fel a szakra. Pécsett ily módon most már megvalósították mind a közép-, mind pedig a felsőfokú idegenforgalmi képzést. A Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdasági karán ugyanis — fakultációs rendszerben vagy speciális kollégiumként — több éve oktatják az idegen- forgalmi ismereteket. Madárlogika Balatoni kis hétvégi házunk és a főút között, a főúttól mindössze néhány lépésnyire áll három, ember- magasra nőtt fenyőfa. Azok egyikét választotta ki a karcsú fenyőcinke, oda építette takaros kis fészkét. Akkor, május elején még éppen csak megindultak a világoszöid hajtások, alig takarták a gondosan megépített fészket. Valami utómunkálatok lehettek még rajta, mert száraz fűszálakkal csőrében sűrűn fordult a „családi ház” építője. Akkor vettük mi is észre, hogy kéttörzsű kis fenyőfánkat nagy tisztesség érte: dinkééknek nyújthat otthont. Észrevette a szomszédék lompos macskája Is; két ízben kellett eltessékelni a fenyőfa, szomszédságában levő kerítés betonlapjáról. Pedig olyan rutinnal bóbiskolt ott, hogy csak élesszemű feleségemnek tűnt fel, hogy őkandúnsága rosszban sántikál. Talán két hét múlva fedeztük fel, hogy a fészekben öt darab aprócska tojás van. s újabb -két hét múlva már öt csőröcske m-eredezett a fészekből, mikor bekukkantottunk, a hosszúra nőtt, világoszöld új hajtásokat fél- nehúzogiartva. Reggel és alko- nyattájt a közeli gyümölcsfákon portyázött a cinke- mama. hordozván a kövér kukacokat falánk fiókáinak, nappal pedig filozofikus nyugalommal ült széiter- pesztett szárnyakkal a fészken, kicsinyei fölött. Ilyenkor, ha benéztem a világos- zöl-d függönyök közötti részen, gombaszemeivel cso- dálkozóan nézett rám, de félelemnek nyoma sem látszott -rajta. Az utcán, pár lépésnyire autók suhantak, néha egy- egy nagyobb jármű szelet csapva m-egringatta a kéttörzsű fát a házikóval egyetemben, de a madár-mamát láthatólag ez sem zavarta. Tudta azt, amit minden igazi anya tud: az ő munkája- dolga életet adni, felnevelni, s ugyan kinek is juthatna eszébe, hogy vannak, ákik ezekre az életekre törhetnék. A süncsalád Ez még tavaly történt. A kert végében, az évek során összegyűlt lim-iomot, építkezési maradványokat rendezgettem, s eközben egy törött hullámpala alatt száraz fűvél gondosan kifoéteit fészekre bukkantam. Az izgő- mozgó fűpaplanból egy testesebb sündisznó nyújtotta ki finom ívű barna ábrázatát, s miikor meglátta, hogy nagy baj nincs, ez csak egy megszeppent ember, aki csodálkozva néz vele farkasszemet, kimászott. Első ijedtségemben továbbra sem mozdultam, nehogy elszelel- jen a sünanyó (vagy apó, ki tudja?). Észrevehette, hogy valóban nincs olyan nagy baj, s előttem, egy földön fekvő, széles deszkadarabon elkezdett f el-alá sétáni; olyanformán, mint az ember, akinek hirtelen valami gondja kerekedett. Fekete szemeivel néha rámnézett, de nem tudtam belőle sem rosszallást, sem félelmet kiolvasni. Tálán öt percig tartott ez a „gondolkodás”, közben egy kissé süldő sün is kimászott a puha fészekből, és nézte a gondban levő szülét. Egyszer csak elindult az öreg sün, nyomában a kicsivel, otthagyták a fészket, rövidesen teljesen eltűntek a szemem elől. Szépen visszahelyeztem a törött hullámpalát a puha fészek fölé, abban a reményben, hogy visszajönnék az otthagyott kicsinyekhez. Másnap reggel kiürült, kihűlt fészkelt találtam. Az éj leple alatt sünszüle átköltöztette a családot biztonságosabb helyre. Azt tette tulajdoniképpen, ami minden gondos szülőtől joggal elvárható. Kerner Tibor
