Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

Somogyi Néplap 1984. június 30., szombat GYERMEKEKNEK LÁTOGASSÁTOK A KÖNYVTÁRAKAT! A könyv a legjobb barát. Örömben, bánatban mindig segít. Ne keseredjetek el, ha nincs saját könyvtáratok, vagy már elolvastátok a kapott könyveket. Ott a közkönyvtár! BEIRATKOZÁS Keressétek fel lakóhelye­tek könyvtárát! Ott a könyvtárosok kis olvasókár­tyát adnak nektek, amely arra jogosít, hogy könyve­ket kölcsönözzetek. KÖLCSÖNZÉS A könyvtár könyvállomá­nyát a betűrendes katalógus rendszerezi. Itt nézhetitek meg, hogy hol találjátok a keresett könyvet. A kataló­gus kezeléséhez érdemes el­ső alkalomkor a könyvtáro­sok segítségét kérni. Ha rnár ismeritek a könyv íróját és címét, valamint azt, hogy tudományos, szépirodalmi vagy egyéb témájú, akkor a könyvespolcokon is köny- nyen megtaláljátok. Nagyobb könyvtárakban a kölcsönzéshez egy kes­keny kartont is adnak, ezt kell a polcról leemelt könyv helyébe tenni addig, míf. megnézitek. Kisebb könyvtárakban a könyvtáros adja ki a köny­veket. Legyetek udvariasak, türelmesek, mert ezzel is könnyítitek munkáját! A könyvekre ügyeljetek, mert még sokan szeretnék olvasni! S határidőre még akkor is vigyétek vissza, ha nem olvastátok el, ekkor kérjétek a kölcsönzési idő meghosszabbítását. HELYBEN OLVASÁS Vannak könyvek, amelye­ket csak helyben, az olva­sóteremben olvashattok. Az olvasóteremben ne zavarja­tok másokat, ne hangoskod­jatok. K » A IM a A O IM Betűdominó A dominóköveket rakjátok megfelelő sorrendibe egymás mellé, és egy 125 óve szüle­tett magyar gépészmérnök, feltaláló nevét kapjátok eredményül. Ki a mérnök? (A helyes válasz a 11. ol­dalon.) EGYÉB SZÓRAKOZÁS A könyvtárak irodalmi, tudományos, zenei progra­mokkal segítenek művelőd­ni. Ismerőseitek, barátaitok, családotok körében is szer­vezhettek partnereket ezek­re az összejövetelekre! SAJÁT KÖNYVTÁR Törekedjetek arra, hogj legyen saját könyvtáratok Célszerű érdeklődési körö­töknek megfelelően elkezde­ni a gyűjtést, s betűrendes könyvmutatóba feljegyezni a könyveket. Ha kölcsönadjá­tok, ebbe a füzetbe írhat­játok be azt is, hogy ki és mikor vitte el a könyvete­ket. Érdemes a gyűjtéshez megvásárolni az új köny­vekről tájékoztató, havonta megjelenő folyóiratot. 8 Mintás körök Melyik két körben azonosak a jelek? (A Helyes vállasz a 11. oldalon.) Á kisebbek is szeretnek játszani A nagyobbak hamar ta­lálnak valami játékot, szó­rakozást. S ha a kisebbek is be szeretnének állni, ha­mar megkapják az elutasító választ: nem, ti még kicsik vagytok. Egyszer — de még jobb ha többször — nekik is rendezzetek egy villám­bajnokságot. Meglátjátok, a kicsik mennyire fognak örülni. Ki a legjobb megfigyelő? A fákra, bokrokra — vagy ami éppen a közelben van — kis papírokat erősítsetek. Ezek lehetnek újságkivágá­sok, rajzok vagy fotók. Síp­szóra mindenki körbe ro­han. Fontos, hogy jól meg­figyeljen mindent, mert kb. 5—6 perc múlva, az újabb sípszóig vissza kell futni, és ugyanannyi idő 'alatt le kell írni azt, hogy mit látott, mit figyelt meg. Ha ezt a játékot — persze más tárgyakkal — egy hét múlva megismétlitek, kide­rül, hogy milyen jól lehet fejleszteni a megfigyelőké­pességet. Tolvaj lépés Az egyik pajtás háttal áll a játékosoknak. A többiek tőle kb. húsz méternyire he­lyezkednek el! A játék kez­detén valamennyien egy vo­nalban állnak. Az elöl álló lesz a kiáltó. Amint elrik­kantja magát: „Tolvajlépés, egy-kettő-három!” — - meg kezdődhet a futás előre, a kiáltó irányába. Ahogy vé­get ér a kikiáltás szövege, a kiáltó visszafordul. Aki még ekkor is mozog, annak vissza kell lépnie 1-2-3 lé­pést a kikiáltó ítélete alap­ján. A győztes az lesz, aki először érinti meg a kikiál­tót. Kördobálós A játékosok két kört al­kotnak. A külső kör tagjai sorban egymásnak adogat­ják a labdát, majd hirtelen valakit megcéloznak a bel­ső körből. Ha a dobás talált, akkor a belső körből kiesik a játékos, ha a dobó hibá­zott, ő áll ki. Ha a labda nem talált, de bent maradt a belső körben, akkor a belső kör tagjai következ­nek a dobással, és így rit­kítják egymást a külső kör tagjai. Az a csapat a győz­tes, amely „kiejti” a mási­kat. Denevérek Kevés embernek van al­kalma arra, hogy a bőrszár­nyú emlősöket közelebbről is megfigyelje. Többnyire csak az alkonyati égen fel­tűnő gyorsan . szárnyaló alakjukat látjuk néhány pillanatig, máskor a padlá­sok gerendáin vagy a bar­langok sziklafalán csüngő példányok okoznak teljesen indokolatlan rémületet. A denevérek senkit sem bár- tanak, sőt még az a szélié­ben elterjedt nézet sem igaz. hogy repülés közben az em­ber hajába kapaszkodnak. A denevérek az egyetlen olyan emlőscsoport, amely­nek tagjai valódi repülésre képesek. A nesztelenül repülő ál­latok gyors kanyarodásokkal követik a levegőben cikázó rovarokat, a sötétben is ügyesen kitérnek minden akadály elől, és pontosan tá­jékozódnak a legkacskarin- gósabb alagutak útvesztői­ben is. Ezt a képességüket különleges radarberende­zésüknek köszönhetik. A hazai denevérek egytől egyig rovarokkal élnek, és körülbelül ugyanazt a szere­pet töltik be éjszaka, mint a levegőben cikázó fecskék napközben. Legtöbbjük csak a szürkület beállta után merészkedik elő rej- tekéből, a korai denevérek azonban szép őszi napokon akár délben is vígan vadász- gatnak a magasban. Sajnos, sokan még ma is félnek a denevérektől, kü­lönösen, ha nyári éjszaká­kon a nyitott ablakon át egy-egy a szobába téved. Pedig legtöbbször néhány „tiszteletkor” után újból ki­repül a szabadba, de ha ne­tán a függönybe kapaszkod­na, segítenünk kell. Fogjuk meg a két ujjunkkal a tar­kója mögött, hogy az állal ne haraphasson, úgy enged­jük a szabadba az eltévedt szúnyogvadászt. Miért hoz örömet a méh és bánatot a pók? Még mielőtt méhek és pókok lettek volna a vilá­gon, élt egyszer egy sze­gény özvegyasszony a fiá­val és a lányával. Az öz­vegy kora hajnaltól késő éj­szakáig gürcölt, robotolt, a gyerekeinek mégsem tudott elég ennivalót venni. Mégis felnevelte őket. Mikor meg­nőttek, látták, hogy eljött az idő, hogy valamilyen mun­kát vállaljanak, és édesany­jukról levegyék a terheket. Elindultak hát, hogy mun­kát keressenek. A lány egy nagy építkezésen a kőműve­sekhez állt be, téglát, mal­tert hordott egész nap, egész éjszaka. A fiú egy takácshoz került, és éjjel-nappal a szövést tanulta. Múlott az idő, és egyszer az özvegyasszony súlyosan megbetegedett, és ágynak dőlt. Mikor látta szegény, hogy utolsó órája közeleg, üzent a gyermekeiért. Ahogy meghallotta a lány, hogy édesanyja beteg, kiej­tette a kötényéből a téglái, amit éppen vitt, és sírni kezdett. — Nem hagyhatom a baj­ban magára az édesanyámat — mondta, és késiekedé:, nélkül hazasietett. Ahogy a fiú meghallotta, hogy anyja ágy.ban fekvő beteg, maradt ülve a szövő­szék mögött, amin dolgozott, és azt mondta: — Ha beteg, hát beteg, nem segíthetek. Itt van a munkám, itt maradok, ahol vagyok. ■ így hát maradt a szövő­szék mellett és tovább szőtt. Mikor az anya megpillan­totta lányát, aki mindem otthagyott, hogy hozzásies­sen, megcsókolta a homlo­kát, megáldotta öt, és azt mondta: — Kedves gyermekem, ja voltál hozzám, örömet hoz­tál utolsó órámban. Ezért hát egész életedben örömei hozz minden embernek. Mikor pedig meghallotta a szegény özvegy, hogy mit üzent a fia, és látta, hogy nem jön el hozzá, sírt a hálátlanságán, megátkozta őt, és azt mondta: — És te, kedves fiam, sző­ni akartál, hát szőjél egész életedben, de örömet ne ta­lálj a munkádban soha. Amit szősz, mások széttép­jék, és mindenkitől meggyű­lölve ülj majd egy sarok­ban. Ezekkel a szavakkal kile­helte a lelkét a szegény öz­vegy. Es ahogy kívánta, úgy is történt minden: leánya szorgalmas méhecskévé vál­tozott, aki mindenkinek örö­met hoz: mézet ad az embe- 'rek édes kalácsához. Bátyja ezzel szemben pókká válto­zott, egyedül ül mindig a sarokban, és szünet nélkül szövi a hálóját, anélkül, hogy valaha is elkészülne vele. Ha csak meglátja va­laki a hálót, lesöpri a falról. Ettől kezdve él a földön a méh és a pók. Jószívű vagy? Jellemvonásaidról most meggyőződhetsz, ha őszintén váillaszölsz a kérdésekre. Já­tékszabály: a kérdések meg­válaszolása után nézd meg. miért hány pontot adhatsz magadnak! Ha a végére érsz, add össze a számokat, és nézd meg az értékelést, és meglátod, miiilyen vagy. Mikor segítettél utoljára valakinek? a) A mai napon, h) Ezen a héten, c) Ebben a hónap­ban, d) Már olyan régen, hogy nem emlékszem rá. Ha |a jószívűségeddel visz- szaétíek, megfogadod-e, hogy többet Inem /segítesz? a) Fogadalmat nem teszel, b) Megfogadod, de ezt ha­mar elfelejted, c) Igen, és tatod a haragot egy hónapig, d) Örökre megtartod. A ibarátod kölcsönkérte a magnódat. , Felírod-e, hogy mikor hozza vissza? a) Hllyian eszedbe se jut. b) Csák gondolsz erre, de nem teszed. c) Ezt csak neki mon­dod, de nem teased, d) Tény­leg felírnod. Szívesen készítesz ajándé­kot a kisebb testvérednek. Ha erre f.már /nincs időd, megválsz-e valamelyik ked­venc tárgyadtól, hogy azzal okozz őrömet? a) Megválók, gondolkodás nélküli b) Inkább készítek vadaimát gyorsain, c) Majd adóik néki valamit. d) Minek neki ajándék, ő sem ad so­ha? Csomagot kaptái a tábor­ban, tele van édességgel. Mit csinálsz? a) Szétosztom a többiek között, b) Megkínálom a tár­saimat, de a finomabb dol­gokat előre kiveszem;. ;:) Adok nekik valamit belőle, de hátha nem szeretik, d) Mindet egyedül eszem meg. Régen vágysz egy kerék­párra, de csak a barátod kap. Mit szólsz hozzá? a) örülsz, mert legalább az ő vágya teljesült. b) Csu­da szerencséje van, hát ilyen az élet. c) Legalább lesz ki­től kölcsönkérni, nerd az enyém, hádd kopjon, di) Dü­höngsz, és nem is Szólsz hozzá. Nagymamádnak virágot veszel a nevenapjára. a) A zsebpénzedből ve­szed.. b) Szüléidtől kérsz rá pénzt, c) Ahogy átadod, meg­mondod az árát. d) Panasz­kodsz, hogy mosst itt állsz pénz nélkül. Kinőtted a görkorcsolyá­dat! a) Odaadod egy kisebb lá­búnak, hisz ő még hordhat­ja. b) Felajánlod, hogy ol­csón tílladó. c) Elcseréled va­lamiért, de hangazitialtod, hogy jószívűségből tetted, d) Inkább eldobod, legalább nem kell gondoskodni, ki­nek add. Kedvenc süteményedet készítette el édesanyád. Vá­ratlanul megérkeznek a ba­rátaid. ~ a) Rögtön megkínálod őket. - b) Megkínálod őköt, de va­lami mással, c) Csak a játé­kaidat mutatod meg. d) Dü­hösen rájuk kiabálsz, más­kor szóljanak, ha jönnek. Egy idős /néni, sok cso­maggal tmegy /az utcán. a) Qdiastietsz és sagítsz ne­ki hazáig, b) Segítés közben arra gondolsz, hátha ad va­lamit. c) Mikor a házhoz értbek, megkéred, írja ezt meg az iskolába, d) Elfordí­tod a fejed, hogy ne is lásd a néntilt. Értékelés: Az a) jefiű 5, A b) jelű 3, A c) jelű 1, A d) jelű válasz 0 pontot ér. Ezék után add össze a szá­mokat és nézd meg a táb­lázatot! 50—40 pont között: jószívű vagy; jó véled barátkozni, jó közösségi ember vagy. 40—30 pont között: ren­des gyerek vagy, de lehetsz figyelmesebb is. 30—20 pont között: csak titkólod a jósizáv ősegedet vagy tényleg nem figyelsz aura, hogy kik szorulnak se­gítségre. 20—10 pont között: gon­dolj ama, hogy rajtad kí­vül mások is élnek a föl­dön. 10—0 pont között: köszö­nöm, hogy őszinte voilftán, de sürgősen változtass a ma­gatartásodon. KULCS­TARTÓ A kulcstkamkára (D) egy­szerű kettős csomózással ké­szíts butikokat (A, B). Majd ezekét 'kapcsold egymáshoz is (C). Több ilyen köteget láss el díszítő keresztcso­ntokkal (3—4), végül' a tet- szésszerintii hosszúság lezá­rásaként egy egyszerű hur­kot köss (E)!

Next

/
Thumbnails
Contents