Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

1984. június 30., szombat Somogyi Néplap 3 A Balaton somogyi vízgyűjtőjén Környezetkímélés a mezőgazdaságban A Balaton az öröm és az aggodalom tava — olvastam a találó megállapítást nem­rég egyik szakmai folyóira­tunkban. A „magyar tenger” sok örömet kínál, ugyanak­kor vízminőségének romlása éveken át aggodalomra adott okot. A vízminőség és a mezőgazdaságban ismert meliorációs tevékenység szo­rosan összefügg: a tó víz­védelmét szolgálja, ha víz­gyűjtőjében olyan mezőgaz­dasági termelés folyik, mely nem veszélyezteti a Bala­tont! A vízrendezés, a ké­miai és fizikai talajjavítás, a táblák és a művelési szín­vonal, a növényi kultúrák, az állattenyésztésben a tar­tástechnológiák megfelelő kialakítása — és folytathat­nám a sort — a meliorációs tevékenység szerves része­ként nemcsak termelésnö­velő tényezőként, hanem fontos környezetvédelmi szempontként jön számítás­ba ebben a térségben. Ezért a szakemberek térségi me­liorációként említik ezt az átfogó munkát, melyben So­mogy — természetesen — igencsak érdekelt. Az egész balatoni vízgyűj­tőnek — tehát a somogyi, a veszprémi és a zalai terü­leteket együttvéve — csak­nem kétharmadát mezőgaz­dasági üzemek hasznosítják. Ami ebből megyénket ille­ti, nálunk az arány még nagyobb, hiszen a tó somo­gyi vízgyűjtőjén levő több mint 186 400 hektárból a mezőgazdasági művelésű te­rület meghaladja a 132 200 hektárt. Harmincegy terme­lőszövetkezet, hat állami gazdaság, továbbá a Sefag gazdasági érdekeltségle ter­jed ki erre a térségre, s még csaknem tíz mezőgaz­dasági nagyüzem kisebb-na- gyobb területtel benyúlik a balatoni vízgyűjtőbe. — A megye összterületé­nek 31, a mezőgazdasági te­rületnek pedig 35 százaléka, de egyes növényi kultúrák­nak ennél is nagyobb há­nyada itt található: ezen a részen van például a nagy­üzemi szőlők 90, a gyümöl­csösök 57 százaléka — tá­jékoztatott Szabados Károly, a megyei tanács vb mező- gazdasági érdekeltsége ter- osztályának főmunkatársa. — A vízgyűjtőn a növény- termesztésben meghatáro­zó szerepe van a búzának, a kukoricának és a napra­forgónak — ezek foglalják el a vetésterület 60—70 szá­zalékát —, az . állattenyész­tésben pedig itt van a me­gye szarvasmarha-állomá­nyának kétötöde, a sertések negyede, a juhok egyhar- mada. Mindez azt jelzi: a Balaton somogyi vízgyűjtő­je igencsak értékes mező- gazdasági területet foglal magába, melynek fejleszté­séhez, a termőhelyi adottsá­gok kihasználásához jelen­tős népgazdasági és helyi érdekek fűződnek. Ebből adódik a feladat: ebben a térségben a mezőgazdasági tevékenységet úgy kell folytatni, hogy az — a ter­melés korlátozása nélkül — fokozottan szolgálja a kör­nyezetvédelmi célokat is ... A változatos terepviszo­nyok között a termelésfej­lesztési célokat úgy kell el­érni, hogy eközben az üze­mek ne ártsanak a tónak. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, illet­ve a Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központ vizsgála­tai szerint a Balaton somo­gyi vízgyűjtőjén működő gazdaságokkal eddig sem volt különösebb baj — a mezőgazdaságilag művelt területnek csak 3,5 százalé­káról származik környezetet szennyező hordalék —, s a művelési ágak helyes ará­nyával és elrendezésével, talajvédő műveléssel, meg­felelő fedettséget biztosító vetésszerkezettel azonban ennek is elejét vehetnék az üzemek. Megérett a „gurulós" A szegény falvak közé so­rolták még tíz évvel ezelőtt is Segesdert. Ám a málna megjelenése síikért hozott. Szőke József, a nagyatádi takarékszövetkezet elnöke jól ismeri Segesd pénztárcáját. Tőle tudom, hogy mit jelent nekik a málna. Azit is, hogy ma már egyre töbib lakás­ban van fürdőszoba, s alig akad olyan porta, amely előtt ne állna személygép­kocsii. Munkájuk révén gya­rapodnak az itteniek. Az idén rekordtermés várható málnából. A „gurulóst” és a lének valót három felvásárló veszli majd át: az atádi áfész, a kozári tsz és a he­lyi termelőszövetkezet. Az utóbbi a legjelentősebb ve­vő és termeltető. Tóth Tibor, a segesdii Üj Élet Termelő­szövetkezet háztáji ágazatá­nak vezetőhelyettese méltán büszke erre. A gazdaságnak sem mindegy, hogy milyen forgalmat bonyoílíithatnák le. — Az idén negyvennégy vagon málna, négy vagon feketeribizli és hat vagon tüskétlen szeder termelteté­sére kötöttünk szerződést a gazdákkal. A feketeribizli vi­rágzásának sajnos, nem ked­vezett a hideg, szeles idő, de a többi termény rekordot hoz.. A termelőszövetkezet az idén százezer tő szaporító­anyagot adott az érdeklő­dőknek meglehetősen jutá­nyos áron, sőt a szedertö­veket saiját költségen hozta' el Fertődről. < — Négy hektárnyi ubor­kát is ültették, s ehthez mi adtuk a magokat. Kilenc hektár paradicsom termését fogjuk fél vásárolni. A szán­tón mi végeztünk el minden­féle talajimunlkát, növényvé­delmet, természetesen jutta­tás. tejében. Egyetlen feltéte­lűink az, hogy a velünk kap­csolatban állók legyenek a gyümöks-zöld'ség-termelő szakcsoportunk tagjai. Így határozzuk meg az árain­kat is. Aki téesztag, annak ól csobban dolgozunk, aki a szakcsoport tagja, de nem a téesz alkalmazottja, annak valamivel drágábban, s aki­vel semmiféle kapcsolatunk sincs, annak teljes díjat szá- molunk föl. A gazdáiknak nem lehet olyan kérésük, amit ne teljesítenénk. Bakos László arról híres, hogy gesztenyét, málnát egy­aránt nagy tételben ad el, és nagy szőlője is van. Rög­vest a birtokra' invitál. — ötvenkilenc végén let­tem itsz-ítag. Tizenkilenc évig traktoroztam, aztán betegség miatt az állattenyésztésbe kerültem ibrigádivezetőnék. Most készülök rokkantsági nyugdíjba. Van ötezer négy­szögöl biijtakom. A zöme málnás és szőlő. Jobbára egyedül dolgoztam benne. Ezért is jön jól a gazdaság segítségé- Tavaly a málnáért hétvenötezer forintot kap­tam, a gesztenye azonban rosszul fizetett: a szokásos tízezer helyett mindössze öt­ezret hozott. — Mire futotta ennyi pénz­ből? — Tavaly vettem a lá­nyomnak egy lakást Kapos­váron,. Az idén a házunkat kell tatarozni... — És a többi gazda mit kezd a pénzzel? — Lakás a gyerekeknek, autó ugyancsak nékik. Néz­ze; nékiünk, idősebbeknek mór niiíncsének nagy igé­nyeink ... Rodek Józsefnek tizenkét éve van málnása. Az elsők között telepített. Mondja, hogy tavaly szárazság volt, de úgy is 80—85 ezer forint volt a bevétele, — Mikor járt utoljára külföldön? — Sose voltam. — Nyaralni? — Kubikos vagyok a Dél- viiépnéi. Ha a cég ad be­utalót, hát elmegyünk, de a munka az első. — Mondják, az idén jó termés lesz. Mit kezd majd a bevétenél? — A lányomnak szeretnék venni egy kocsit. Horváth József öt éve ment nyugdíjba a vasúttól, ö a kisebb „birofcosök” kö­zé tartozik. Mindössze ezer- négyszáz négyszögöles a tel­ke. — Nekem van időm a háztájira, meg az embernek mündig kell is csinálnia va­lamit. Aztán az sem meg­vetendő, hogy ez a nyugdí­jat kiegészíti. Járunk a segesdi hegyben. Üj hétvélgiházak :magasod­nak, új tulajdonosok jönnek. Főképp Nagyatádiról. A segesdliek gazdaságát sokan inligyülik. Bakos László figyelmeztet: minden fil­lérért meg kell dolgozni, s ha érik a málna, akkor egy perc nyugta Sincs az ember­nek ... A hét végén már ci­pelhetik a „gurulóst”. Jön­nek majd a fiúk, a lányok, az unokák — dolgozná kell. Nagy Jenő — A vízgyűjtőben a me­liorációs tevékenységre ko­rábban egyedi és komplex megoldásként került sor, fő­ként azért, hogy ilymódon megalapozzák a termelést, javítsák a termőhelyi felté­teleket. Ahhoz, hogy a víz­védelem igényei is előtérbe kerüljenek, nem volt elég pénze a gazdaságoknak, s nem ösztönzött erre támoga­tás sem. Indokolt volt tehát az eddig végzett meliorációs beruházások felülvizsgála­ta és kiegészítése. A minisz­tertanácsi határozat szerint a Balaton vízvédelmét szol­gáló meliorációs feladatokat 2010-ig kell megoldani, s a teljesítés megalapozásához még ebben az ötéves terv­időszakban el kell készíte­ni a vízgyűjtő térségében a sajátos meliorációs tanul­mánytervet. A Balaton vízgyűjtőjének környezetvédelmi szem­pontjait is figyelembe vevő térségi tanulmányterv rész­leteiben taglalja az egyes vízgyűjtőket — az Agrober Somogy megyei kirendeltsé­ge a generálkivitelező —, a becslésen alapuló előtervek három változatban már el­készültek, s ezek megvita­tása után dönt a MÉM — az érintett tárcákkal való egyeztetéssel — arról, me­lyik szolgáljon a készülő ta­nulmányterv alapjául. — A tanulmányterv elké­szítéséhez a fedezetet a MÉM, aiz OKTH és — zöm­mel — a megye meliorációs munkáihoz biztosított állami •támogatási > keret adja. A program lebonyolításának becsült költsége Somogybán 6—6,3 milliárd forint, ebből a szűkén vett meliorációs tevékenység 3,7—4 milliár- dot igényel, a többi a. tér­ségben ezzel a munkával együtt megvalósuló víz- és környezetvédelmi felada­tok teljesítésénél merülne fel. A területen jelenleg is folyó ilyen jellegű munká­latok felülvizsgálására, a feladatok kiegészítésére a tanulmányterv jóváhagyá­sa után kerül sor. Ugyan­csak ettől a döntéstől függ az is, milyen támogatást, kedvezményt élveznek a gazdaságok, s mikor kez­dődnek, milyen ütemezés­ben folytatódnak majd a térségi meliorációs munkák a Balaton somogyi vízgyűj­tőjén — mondta Szabados Károly. Hernesz Ferenc Játék napfényben Szikrázik a nap, dobog a föld, harsogó zöld dicséri a nyarat. A szántóföld-széli csa- litból madárdal, a legelő zöld gyepén felszabadult játék. Kicsit legelnek, majd - ki tudja honnan jött belső szó in­díttatására - kecses méltóság­gal egyszerre tovaindulnak. Aztán varázsütésre megáll a csapat. Ki kedvenc legelnivaló- ját fedezi fel, ki pedig játékos ugrásba kezd. Talán egy kép­zeletbeli akadályt vél leküzde­ni, az ősöktől örökölt vér rit­musa szerint... A lombok között szellő nyar­gal végig, szavára ismét üge­tésbe kezdenek. Csikók. Fiatalok, játékosak, szépek. Holnaptól W ■ «I KRESZ Július elsejétől, vasárnap­tól új rend szerint közleke­dünk. az utakon: életibe lép a módosított KRESZ. Az új szabályok nem érintik az 1975-ben megal­kotott KRESZ lényegét; a változtatásokat alapvetően a közlekedés fejlődése indo­kolja, valamint; az, hogy időről időre igazodnunk kell a nemzetközi egyezményes közlekedési szabályok válto­zásaihoz, hiszen/ Magyaror­szág is része a világ, s ezen beliül Európa/ közlekedési rendszerének. Számos új ki­egészítő elemet építettek be a KRESZ-ben főként nem­zetközi ajánlások és hazai bevált kísérletek alapján, s emellett — felülvizsgálva a régi szabályokat — egyértel­műbbé, pontosabbá tették azokat a megfogalmazáso­kat, amelyek eddig félreér­tésre adhattok okot. A vál­toztatások egyik: fontos célja, hogy nagyobb biztonságot élvezhessenek a gyalogosok, a kerékpárosok, a segédmo­torosok és a mozgássérültek. A fokozott biztonságot szol­gálják a vasúti átjárókkal kapcsolatos új jelek, szabá­lyok is. Jelentősen bővül a tájé­koztál» táblák köre: ezek jobb eligazodást1 biztosíta­nak, és többfajta informá­ciót nyújtanak a közleke­dőknek. Több új útburkolati jel is segíti az autósokat. Ilyen /például a gyalogos át­kelőhely közeledését jelző cikk-caikk-vonal, vagy a vas­úti átjáró táblaképének fel­festése az úttestre. (Ezeknek a [tábláknak és jeleknek a jó része már hosszabb i<íéje megtalálható az utakon.) Az új szabályok egyértel­műbbé teszik a kapaszkodó­sáv használatát: ezentúl ezt a sávot csak [azoknak a jár­műveknek ikelili igény be ven­niük, amelyek az adót. út­szakaszra előírt sebességnél lassabban haladnak; ezt egyébként táblával is jelzik majd. Határozottabb a sza­bály a buszsáv használata kérdésében is: ez a sáv egy­értelműen éjjel-nappal a bu­szoké, más jármű csak jobb­ra kanyarodásra veheti igénybe. Vitára adhakak ed­dig okot az útkerejztezódea- ben elkanyarodó főútvonal­lal [kapcsolatos szabályok: július 1-itől annak a jármű­nek kell iirányjelzést adnia), amelyik letér a főútiról — függetlenül attól, hogy a valóságban egyenesen halad tovább —, a főúton maradó járműnek -nem kell irány- változást jeleznie. Teljesen új szabály, hogy ezentúl a motorkerékpárokat — tom­pított fénnyel — nappal is ki kell világítani. Nemzetközi ajánlásra kü­lön táblával jelölik meg ezentúl a lakó- és pihenő- övezeteket, s jelentősen kor­látozzák ott a forgalmat Üj táblákkal hívják fel a jár­művezetők figyelmét a vár­ható nagyobb gyalogos-, il­letve kerékpárforgalomra. A kerékpárosok védelmére az úttesten — ahol vau rá hely — sárga vonallal ke- rékpársávot különítenek el. Az új KRESZ a mozgássé­rültek közlekedései is meg­könnyíti : ők — megfelelő egészségügyi igazolás bnto- ikában — behajthatnak olyan területekre, ahol azt egyéb­ként 'tábla- tiltja. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az új közlekedési szabályok előtti időszakban csökkent a bal­esetek száma, vagyis az uta­kon közlekedők jobban oda­figyeltek a szabályokra, új­ból felelevenítettek régi.' is­mereteiket. A mej am ta­pasztalatok kedvezőtleneb­bek, annak ellenére, hogy megjelent az új KRESZ- könyv, jó néhány ismertető­füzetet bocsátottak ki, s számtalan tájékoztató elő­adást szerveztek a várható módosulásokról. Ügy tűnik, a járművezetők nem veszik eléggé komolyan, hogy vál­tozik a KRESZ, pétiig július 1-től — türelmi ide nélkül — már az új szabályoknak megfelelően keli közlekedni.

Next

/
Thumbnails
Contents