Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

2 Somogyi Néplap 1934. június 39., sxombat Fegyver­nyugvás golyózáporban Szovjet felszólalás a stockholmi konferencián Politikai és katonai lépések szükségesek az előrehaladáshoz A stockholmi konferenci­án az előrelépéshez, arra van szükség, hogy a politi­kai és szerződésjogi lépése­ket összekapcsolják a kato­nai téren teendő intézkedé­sekkel — jelentette ki Vik­tor Tatarnyikov, a szovjet küldöttség tagja a bizalom- és biztonságerősítő intézke­désekkel, valamint a lesze­reléssel foglalkozó stockhol­mi konferencia pénteki ple­náris ülésén. Hangsúlyozta, hogy kor­látozni kell a szárazföldi erők hadgyakorlatainak mé­reteit, majd rámutatott: kü­lönösen időszerű ez most, amikor a NATO-országok nagy hadgyakorlatokat tar­tanak. Tatarnyikov megállapí­totta: fontos lenne, ha si­kerülne megállapodni abban, hogy a felek előzetesen ér­tesítik egymást az Európá­ban, valamint az Európával határos tengeri térségben és légtérben folyó nagyméretű szárazföldi, légi és haditen­gerészeti gyakorlatokról, továbbá a szárazföldi alaku­latok és a légierő egységei­nek nagyméretű mozgásairól és átcsoportosításáról. A szovjet küldött bírálta az Egyesült Államoknak és A nemzetközi hajózási jo­gokat semmibe vevő kalóz­akciót hajtott végre pénte­ken az izraeli hadiflotta Libanon területi vizein — jelentette az arab Libanon Hangja nevű, bejrúti nasz- szerista rádió. Az izraeli na­szádok feltartóztatták, majd több mint hatvan utasával a fedélzetén a haifai kikötő­be kényszerítették az Alisur néhány NATO-országnak az egyoldalú katonai fölény megszerzésére irányuló azon kísérleteit, hogy felderítő adatokhoz jussanak a Var­sói Szerződés országai fegy­veres erőinek struktúrájáról, mozgósítási képességéről és átcsoportosításáról. Blanco nevű panamai utas- szállító hajót, amely a cip­rusi Larnacából a nyugat­bejrúti ideiglenes kikötőbe tartott. A kalózakció felté­telezett célja az utasok el­lenőrzése, egyes utasok el­rablása volt. A szóban for­gó hajó menetrendszerűen közlekedik Larnaca és Nyu­gat-Bej rút között. A Jackson- misszió Közép-amerikai kőrútjá­nak utolsó mozzanataként Jesse Jackson amerikai po­litikus csütörtök este — Ma- naguából jövet — ismét Ha­vannába érkezett, majd to­vábbutazott, és éjjel megér­kezett Washingtonba. A Boeing—707-et, amelyen Jackson távozott, a kubai légitársaság gépe követte, fedélzetén 22 különféle bűn- cselekményekért elítélt amerikai állampolgárral — és 26 kubai ellenforradal­márral. A polgárjogi politi­kust, aki pályázott az elnök­jelöltségre, Fidel Castro, a Kubai Államtanács elnöke búcsúztatta más vezetők és ünneplő havannaiak jelenlé­tében. Castro kijelentette, hogy a kubai ellenforradal­márok elengedése kivételes intézkedés. Kifejezte remé­nyét, ez a gesztus hozzájá­rul Kuba és az Egyesült Ál­lamok viszonyának javítá­sához. A helyi sajtó megállapí­tása szerint Jackson látoga­tása is mutatta, hogy ku­darcra van ítélve a Kuba elszigetelésére irányuló im­máron huszonöt éves ameri­kai politika. A Bejrút {központjában le­vő nemzeti múzeumot nem csupán az útikönyvek, város­kalauzok iemelik ki. Sűrűn emlegetik a politikai kom­mentátorok is, mivel közelé­ben található az átjáró a li­banoni főváros keleti és nyu­gati körzetét 'elválasztó úgy­nevezett zöld vonalnál, amelynek nnyitva, illetve zár­va tartása {mindig a leg­szemléletesebben mutatja a harcok fellángolását vagy csillapodását az immár évti­zedes polgárháború éppen aktuális állását. Az elmúlt napokban min­den fegyvemyugvási felhívás ellenére \sokszor verte ■ fel golyózápor Bejrút lakóit, je­lezve, hogy a legutóbbi, so- kadszori tűzszüneti ígéretek tartóssága sem haladja meg az előzőekét. Ami pedig a fegyvemyugvás sorozatos megsértésének hátterében rejlik: még mindig kérdéses az utolsó, általános rendezé­si kísérlet sikere. -Nem tud­ható, |hogy a Karami-kor- mány meddig képes manőve­rezni az egymásnak szembe­szegülő politikai és katonai csoportok között. Igaz, a közel-keleti, s kü­lönösen la libanoni válság is­meretében illúziókat felesle­ges lett volna táplálni. Vilá­gos volt kezdettől fogva, hogy a nemzeti egységkor­mány megalakulása önmagá­ban nem hozott megoldást. Ha visszaemlékezünk létre­jöttének körülményeire, a sok hetes huzavonára a résztvevők számáról, vallási hovatartozásáról és feladat­köréről, hozzátehetjük: nem is hozhatott. A libanoni — pontosabban szólva, bejrúti — körülményeket jellemezve felidézhetjük, hogy sokszor még a kabinet összehívásá­nak színhelye is bizonytalan volt, s a drúz szocialista, vagy a siita miniszterek nem egyszer még az elnöki palota megközelítését sem tartották biztonságosnak. Azóta pedig egyre egyér­telműbb: a falangista jobb­oldal változatlanul nem nyugszik bele, hogy az or­szág megújulásához, a pol­gárháború teljes lezárásához a politikai felépítmény kor­szerűsítése, a lakosság össze­tételében bekövetkezett vál­tozások és az erőviszonyok módosulásának elismerése is hozzátartozik. Alig csökkent tehát a rob­banásveszély a cédrusok or­szágában. Sz. G. Olasz—francia kormányfői tárgyalások Péntek délután befejeződ­tek Bettino Craxi oltasz mi­niszterelnök és Pierre Mau- roy francia konmányfő ró­mai tárgyalásai. Közös sajtó­értekezletükön közöltók, hogy a legfontosabb kérdésekben teljes nézetazonosság alakult ki közöttük, s megállapodtak a két ország együttműködé­sének fejlesztéséiben. Cnaxd kijelentette, hogy az olasz kormány támogatja a nyugat-európai unió erősí­tését célzó francia tervet. Megelégedéssel nyilatkozott a fonhaiimielbleaMi értekezlet­ről, amelynek — tette hozzá — új fejezetet kell nyitnia a közös Piac történetében. Mauroy az olasz—francia katonai együttműködésről szólva bejelentette, hogy megállapodtak egy teherszál­lító helikopter kifejlesztésé­ben. A francia mániszterélnök jelezte: Párizs továbbira :s járt az újabb várnőrsztráj- koktól, továbbá szigorúbb ellenőrzést javasol az illegá­lis határátlépések megaka­dályozására. A francia miniszterelnököt csütörtökön fogadjta Sandro Pertini köztársasági élmök. Plianre Mauiroy (a képen balra) megbeszélést folytatott az OKP új vezetőjével, Alessandro Nottávaű is. Izraeli kalózakció Sokarcú elöntés Hollandiában A rakétatelepítés ellen tüntetnek Hágában a parlament épülete előtt Ezután született meg a kompromisszumos javaslat, amelyet a parlament 79:71 arányban fogadott el. Nyolc szavazat mentette meg te­hát Lubbers kabinetjét, pa­radox módon a mentőöv nem a kereszténydemokra­táktól repült hozzá, hanem még a kormánytól is jobbra álló kis pártoktól. Felmerül a kérdés, hogy a rakéták ügye ingatta volna meg ennyire Lubbert hely­zetét? Nos, a válasz megle­hetősen összetett. A minisz­terelnök laivíxozgaltáisaá a te- pítés körül kétség telienül nem használtak népszerűsé­gének. De a teljes válaszhoz hozzátartozik az is, hogy Hollandia gazdasági helyzete az utóbbi években megrom­lott. A világ egyik leggaz­dagabb és legmagasabb élet- színvonallal büszkélkedő or­szága is válsággal birkózik. A tőkés világgazdaság krízi­se legyengítette. Ma a 14 millió holland közül több mint 800 ezren vannak munka nélkül, vállalatok so­ra ment csődbe, évről évre nőtt a költségvetési deficit. A kormány gazdasági tevé­kenységével szembeni elége­detlenséget fokozta, hogy Lubbers nehezen szánta rá magát a lépésre a rakéta- ügyben. A hollandok zöme valóban ellenzi a rakétatelepítést. El­lene van mindaddig, amíg meg nem győződik róla, hogy a maga részéről min­dent megtett e fegyverrend­szerek telepítésének megaka­dályozásáért. Nemcsak a ter­mészetes önvédelmi reflex, hanem -a második világhábo­rú szomorú történelmi ta­pasztalata is erre készteti. A kormány indítványa im­már parlamenti határozattá emelkedett. Elfogadásával Hollandia a döntést a tele­pítésről és a rakéták befoga­dásának időpontjáról ké­sőbbre halasztotta. A határo­zat szerint a kormány 1985. november 1-én dönt arról, hogy telepítenek-e rakétá­ikat Hollandiába, s ha igen, akkor is 1986 helyett 1988-ig kerülnek a helyükre. A do­kumentumból kiderül továb­bá, hogy amennyiben idő­közben folytatódnának a szovjet—amerikai tángyaüá- sok és megállapodás szület­ne, akkor a kormány annak szellemében csökkenti a tele­pítendő nukleáris fegyverek számát. Végül az sem kizárt — így a határozat —, hogy ha a Szovjetunió befagyaszt­ja közép-hatótávolságú raké­tái számát, Hollandiába egyáltalán nem telepítenek e veszélyes fegyverekből. Lévén kompromisszumos határozatról szó, a döntés sokféleképpen értelmezhető. Lubbers a közvélemény le­csillapítására és a NÄTO- szövetségesek megnyugtatá­sára egyaránt felhasználhat­ja, hiszen végülis nem mondtak sem igent, sem ne­met. A holland békéharco- sok közül sokan máris felis­merték ezt, azért is hangoz­tatják: csupán időt, nem csatát nyertek! A NATO berkeiben sem leihet teljes a nyugalom, hiszen elhárult ugyan a kormányválság, amely esetleg még jobban megkérdőjelezte volna a te­lepítést Hollandiában, de nem szűnt meg a hollandok harci' kedve a rakéták el­len. K. M, Londonban nagyszabású szolidaritási demonstráció volt, amelynek résztvevői támogatásukról biztosították a sztráj­koló brit bányászokat (Telefotó — TASZSZ—MTI—iKS) Otto Lambsdorff „hosszú búcsúja,, Csaknem hétévi minisz­terség után mondott le a bonni kormányban viselt tisztségéről Otto Lambsdorff, miután tudomására jutott, hogy az államügyészség ál­tal felhozott vád — adócsa­lás elősegítése — alapján a bonni bíróság hamarosan megindítja ellene az eljá­rást. A gazdasági miniszter lemondásával ha nem is pont, de legalábbis pontos- vessző került annak az ügy­nek az (ideiglenes) végére, amely több mint két éve foglalkoztatja a nyugatné­met közvéleményt. Otto Lambsdorff 1977 ok­tóberében vette át a gazda­sági tárca irányítását. A ne­mesi családból származó új miniszter a piacgazdálkodás feltétlen híveként szerzett szövetségeseket és ellenfele­ket magának a szociál-libe- rális koalícióban és a szak- szervezetek körében. Hoz­záértését, munkabírását és érvelő képességét még ellen­felei is elismerték. Ugyanak­kor hétéves hivatali tevé­kenysége során fokozott a szembenállása a szakszerve­zetekkel és a munkaválla­lókkal. Jellemző adalék eh­hez az a nyilatkozata, ame­lyet 1980-ban Japánban tett látogatása után adott. Az ott látottak alapján azt taná­csolta az NSZK munkásai­nak, hogy dolgozzanak töb- hgt és vegyenek ki kevesebb betegszabaságot... Voltaképpen a romló gaz­dasági helyzet vezetett vé­gül 1982 őszén az SPD/FDP koalíció felbomlásához is. Ebben döntő szerepe volt Lambsdorffnak, aki olyan hosszú távú koncepciót dol­gozott ki, amely a szociális juttatások és szolgáltatások drasztikus megnyirbálásá­val kívánt új lendületet ad­ni a gazdaságnak. Ebbe a nagyobbik koalíciós part­ner, a szociáldemokrata párt nem mehetett bele. A patt­helyzet nyomán került sor a bizalmi szavazásra a Bun­destagban, ahol Schmidt kormánya kisebbségben ma­radt, mivel az FDP képvi­selők nagyrésze az ellen­zékkel együtt szavazott.* *A Schmidt-kormány megbu­kott, s új, keresztény-libe­rális koalíció alakult Bonn­ban. A diadal érzésébe már akkor némi mellékíz ve­gyülhetett Lambsdorff szá­mára, hiszen javában (hét hónapja) folyt ellene az ál­lamügyészség vizsgálata. Ennek lényege: bizonyos dokumentumok arra utal­tak, hogy a gazdasági mi­niszter nagymértékű, mint­egy 850 millió márka ösz- szegű adókedvezményhez segítette a Flick-konszernt. miután a cégóriás 135 ezer márkával járult hozzá a li­berális párt kasszájának fel­töltéséhez. Lambsdorff kezdettől fog­va hangoztatja ártatlansá­gát. A tények azonban ma­kacs dolgok. Ezután a bonni államügyészség vádat emelt a gazdasági miniszter ellen. Most pedig küszöbön áll a bírósági eljárás megindítá­sa, ami alighanem Lamb­sdorff politikai pályafutásá­nak végét fogja jelenteni. D. L. A SZUV KAPOSVÁRI SZÁMÍTÓKÖZPONTJA fölvesz adatrögzítőket kétmüszakos munka­körbe. Jelentkezés: Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. alatt. (79372: ÉRJ UTOL... KOVÁCS KATI LEMEZÉNEK ÉLŐ BEMUTATÓJA Bal atonf öld váron VII. 1-én a szabadtéri színpadon este fél 9 órakor. Közreműködik: Zorán Sztevanovity, Koncz Tibor és az Universal együttes. Jegyek a postával szemben levő elővételi pénztárban kaphatók délelőtt 8 óráitól 10 óráig, délután 17 órától 19 óráig. rím MAGYAR MÉDIA Műsoriroda

Next

/
Thumbnails
Contents