Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
Somogyi Néplap 1984. június 24., vasárnap Tanácskozás, bemutató — tanulságokkal Gazdag fűhozam és elhanyagolt gyepterületek Istvándi határában — a barcsi Vörös Csillag Tsz földjén — láttuk: a telepített gyep igencsak gazdagon fizet, a sűrűre nőtt és magas fű, a dús rendek méltán keltettek elismerést. A látvány igazolta, amit Böhm Józseftől, a szövetkezet elnökétől és Tölgyesi György növénytermesztési főága- zatvezetőtől hallottunk: ebben a közös gazdaságban a gyepre — rétekre, legelőkre — ugyanúgy figyelnek, mint bármely más termesztett növényi kultúrára, s a technológiai fegyelem sem lazább ezen a területen. A gyepterületek következetes javításának célja, hogy minél több és jobb takarmányhoz jussanak, és hogy ily módon nagyobb területet nyerjenek a szántóföldből az árunövények termesztéséhez. Legutóbb Barcson tartotta ülését a Hazafias Népfront Somogy megyei gazdaságpolitikai munkabizottsága, s a testület egyebek mellett a somogyi rét- és legelőgazdálkodás helyzetét, a gyepgazdálkodás javításának lehetőségeit is megvitatta. Ehhez a témához jó példa volt a helyi termelőszövetkezet és a vezetőktől kapott tájékoztatóval és a darányi, istvándi bemutatóval. Abba a megyei képbe, amelyet Pfeiffer Elemér, a munkabizottság elnöke adott, jól illeszkedett a barcsi mozaik. De jó is lenne, ha az egész kép ilyen mozaikokból állna. .. Az állattenyésztés fejlesztésének fontos feltétele, a gyep 67 ezer hektáron található a somogyi gazdaságokban. Ez a terület egy- egy évben 115 ezer tonna eleséget adhatna a jószágnak, ha a termőhelyi adottság, a művelés, a betakarítás mindenütt megfelelne a kívánalmaknak. Ám e területnek csak mintegy a felén terem olyan értékes fű, aminek legeltetéssel, kaszálással megéri a hasznosítása. Ennek a 33 ezer hektárnak a gondozásához viszont üzemi érdekek fűződnek, s ennek megfelelően itt a tíz évvel ezelőttinek kétszerese volt a hozam, még a tavalyi aszályos évben is. A megyében a hetvenes évek elejétől folyik intenzív gyepgazdálkodás, s 1982-ig — akkor szűnt meg a támogatás — 67 millió forint segítséget kaptak az üzemek e területek fejlesztéséhez. Ez idő alatt vízrendezést, altalaj lazítást, fe- lülvetést, alagcsövezést végeztek, jókora területen villanypásztorokat szereltek föl, stabil karám például ötezer hektáron készült. A somogyi termelőszövetkezeteknek körülbelül egy- harmadában folytatnak kifogástalan gyepgazdálkodást — ezeken a helyeken a gyep szervesen illeszkedik a takarmánygazdálkodásba, máshol viszont nem hasznosítják kellően ezt a területet. Jó néhány közös gazdaságban megszüntették a szarvasmarhatartást. máshol meg olyan kevés a szarvasmarha és a juh, hogy az állomány takarmányigényéhez képest túl nagy a gyepterület. Volt rá példa, hogy a rétet, legelőt feltörték és szántóföldi művelésbe vonták — erre azonban nincs mindenütt lehetőség A fölösleges fűhozam gazdaságos értékesítésére alig vagy egyáltalán nem kínálkozik mód. Mi a helyzet a barcsiaknál? Állítják — és bizonyítják —, hogy érdemes a gyepre áldozni. A legeltetésben a villanypásztoros, sávos módszert alkalmazzák, a kaszált fűből pedig sze- názs vagy széna készül. 1981-ben — szénasúlyban számolva — 3800, egy évvel később több mint 4100 kilót adott átlag egy-egy hektár; tavaly a szárazság miatt elmaradt a második kaszálás. Az idén az eddigi hozammal igencsak elégedettek. Egy mázsa széna mintegy 160 forintjában van a téesznek. Az utóbbi időben 60—100 hektár gyepet újítottak föl, illetve telepítettek évente. Ebben és még jó néhány somogyi termelőszövetkezetben nincsenek ki nem használt vagy hasznosításra érdemtelen gyepterületek. Ahol viszont vannak, ott keresni kell azt a formát, amely biztosítja, hogy ezeket a határrészeket is bekapcsolják a gazdaságos termelésbe. Hemesz Ferenc-4 Bende Ibolya Kettős hurok Tormás tovább olvasott. — A szülők szerint több minit 'kétezer forimít voit a leányuknál. Brilliánsgyűrű, karkötő, valamint egy arany nyaklánc medállal. A pénztárcában alig pár forintot találtak. Brilliánsgyűrű, karkötő sincs a jegyzékben. Nemcsak megölték, hanem ki is rabolták Halas Violát. — Ez a gyilkosság — mondta Víg elgondolkodva —, nem látszott kockázatosnak. — Mit értesz kockázat alatt? — Szerintem az emberünk alaposan ismerhette a szállodát. Tudta, hogy jó terep, zűrös terep. A vendégek állandóan változnak, egy részük fél a lebukástól. Még a szomszédok sem ismerik egymást. Aki a szobában van, nagyjából azt csinál, amit akar. — De a szobába be iskel1 jutni. Hogy megy be ha nem ott lakik? < Hogy jut be? Máté majdnem elnevette magát. Naív kérdés. Kezdő kérdés. Rengeteg ember jutott be lehetetlen helyekre,' kulccsal, kulcs nélkül, szerszámok és fondorlatok segítségével. Az emberüknek valószínűleg könnyebb volt a helyzete. Dulakodásnak semmi nyoma, veszekedést, hangos szót, sikoltást senki nem hallott. Az ő emberük úgy jutott be a szobába, hogy kopogott. Kopogott és beengedték. A másik feltételezést, azt. hogy a gyilkos előbb ment be a szobába, mint a lány, hogy elbújt, és úgy várta áldozatát — elvetették. A lány várta a gyilkost, úgy ahogy csak egy légy tud várni egy. pókot. Várta, érdeklődött iránta, de azért elment egy másik férfival. S mindehhez egy vidéki, úgynevezett „nem olyan” lányról van szó. — Miért kell feltételeznem bármit is — korholta magát Máté —, csak azért mert egy lány délután találkozik egy férfival, és este egy másikkal van randevúja. Sokféle magyarázat lehet. A sokféle magyarázat közül akármelyiket elfogadná, ami nem feltételezés. Egyet, amely világosságot nyújt. De nincs ilyen. Közben a nyomozók beszélgettek, latolgattak. Ez a dolguk. Máté félszavakat ’hallott. — A szobában nem tudott elbújni... így a lánynak meg kellett volna ma* gyaráznia, miért van ott... — És ha nem hagyott időt magyarázatra? — Ne felejtsd el, hogy saját harisnyájával fojtották meg ... — Ez már biztos? Tudomány- és technikatörténet Megemlékezés Bánki Donátról Bánki Donéit 1859-ben született a Komáromtól mintegy 40 km-re délnyugati irányban fekvő Bakonyibán- kon. Édesapja, Bániki Ignác a szabadságharc kitörésétől annaik bukásáig honvédfőorvosként szolgálta hazáját. Bánki Donét tovább őrizte az országunkhoz való ragaszkodást. Antiikor már nemzetközileg is ismert gépészmérnök volt, a zürichi műegyetem professzori meghívását udvariasan elhárította, és a budapesti műegyetemen vállalt állást. Budapesten, a műegyetem gépészmérnöki .karán az 1880—81. tanévben fejezte be tanulmányait. Az egyetem elvégzése után hosz- szalbb ideig a Gainz-gyár mérnökeként dolgozott. 1898- bain műegyetemi tanárrá nevezték ki, és a gépszerkezettani tanszék vezetője lett. A motorok iránti érdeklődése miatt lépett munkatársi kapcsolatba Csonka Jánossal, a műegyetemi gépműhely vezetőjével. Együttműködésük egyik kiemelkedő eredménye egy akkor újfajta négyütemű benzinmotor volt, amelyet elsősorban a kisipar és a mező- gazdaság igényei szerint terveztek. A Bánki—Csonka motor elsősoriban az üzemanyag újszerű porlasztása és meggyújtása miatt vált korának egyik leggazdaságosabb üzemű erőgépévé. Sajnos, az új rendszerű porlasztó (karburátor) feltalálójaként külföldön általában Wilhelm Maylbachot ismerik el. Az újabb technikatörténeti kutatások szerint azonban az első szabadalmi bejelentéssel, 1893Jban Bánki és Csonka mintegy fél évvel megelőzték Maybadhot. Nevezetes találmánya a Bánki-turbina is, amely a folyóvizek energiáját képes igen jó hatásfokkal, forgó mozgásiban jelentkező median ilkai energiává alakítani. A századforduló után hazánkban is napirendre került a kis és közepes esésű vízfolyások energiájának hasznosítása. Bánki Donát észrevette, hogy a malmokat hajtó, rossz hatásfokú, túlságosan nagyméretű és elavult szerkezetű vízikerekeket gazdaságos volna vízturbinákkal felcserélni. A gyakorlatban ez a gép tényleg alkalmasnak bizonyult a malmok vízikerekeinek helyettesítésére. Magyarországon viszonylag fejlett és kulcsfontosságú volt a ma— Biztos. Ott a párja. Ha volt ideje lehúzni a harisnyáját, akkor tehetett volna mást is. A kettőjük viszonya elég bizalmas lehetett. Idegen előtt nem veszi le egy nő a harisnyáját. — S különösen nem Viola ... Már a kollégák is — gondolta Máté — már a kollégák is kialakították saját elképzelésüket Violáról. Olyan lány képét, aki nem veti le akárki előtt a harisnyáját. — Még mindig nem értem — vitatkozott idegesen Víg —, miért állítod, hogy a gyilkos kis kockázattal dolgozott? Tormás kapásból válaszolt — Szerintem nem egyetlen éjszaka alatt szerezte a helyismeretét. És pontosan tudta, mit alkar csinálni. Nem alkalmi zsákmányról volt szó, hanem pontosan kitervelt akcióról. A gyilkosnak igenis tervezni és kalkulálni kellett. Máté közbevetette magát, mint egy bíró a bokszmérkőzésen. — A személyzetet gyanúsítod? (Folytatjuk) lamipar, így a találmányt igen jól ltudták hasznosítani. Bánki Donát 1918-ban elf készítette a Vaskapunál létesítendő Duna vízierőmű komplex tervét is. A munka során 52 év átlagos vízállásaiból és Vásárhelyi Pál adataiból indult ki. Tervezetét a „Vaskapu-vízierő tervezetének leírása” címen adta ki. Az első világháború és következményei miatt azonban a Bánká-féle terv nem valósult meg. Bánki műegyetemi tanárként létrehozta a műegyetem kalorikus és hidraulikus laboratóriumait. A gépészmérnöki kar dékánjaként sókat tett a magyar mérnökképzés ügyéért. Bánki Donát 1922-ben halt meg Budapesten. A Gépipari Tudományos Egyesület, amelynek a Műszaki és Természettudomány* Egyesületek Szövetsége Somogy megyei Szervezetében Kaposvárott is működik egysége, évadként kiosztja a nagy szakmai megbecsülést jelentő Bánki Emlékérmet. Dr. Rosta István KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK „Csak egy nap a világ...“ Háború német megszállás, közeledik a front, bezárják az iskolákat. Az amerikai bombavetők — a „liberáto- rok” — naponta kétszer repülnek el Kaposvár fölött. „Csak egy nap a világ .. — a primadonna búgó hangja éppen az akkor di-l vatos slágert énekelte a rá* dióban, amikor a bemondd bejelentette: „Műsorunkat bizonytalan időre megszakítjuk” — és már szóltak is a szirénák a városban. 1944 forró júniusi napja volt, harmincadika, péntek... Már valamennyien megszoktuk a napjában) fél kilenckor kezdődő „színjátékot”, a légiriadóra ügyet se vetettünk] „Kaposvárt úgysem bántják az amerikaiak, mert itt nincs katonai célpont.” Az elhárító vadászok és a légvédelmi ágyúk néhány gépet mindig lelőttek a Balaton vidékén, ezen a napon azonban sikerült a gyülekező repülőket tökéletesen szétza-j várni. Négy gép — kettő égve — Kaposvárig cipelve rettenetes terhét kioldotta a bombáit..'. • E sorok írója éppen akkor ünnepelte kilencedik születésnapját. Az óvóhely előtt álltam] és a közelgő gépeket néztem. A liberátor egyre lejjebb szállt, körülötte apró pamacsok jelezték az üldöző magyar gépek lövedékeinek becsapódását. Egyszer- csak fekete pontokat. véltem felfedezni a gépek alatt: a süvöltő hang rögtön meggyőzött arról, hogy légiaknákról van szó, melyeket lánccal kötöttek egymáshoz. A sikító hang egyre erősödött, aztán félelmetes recse- gővé változott... A Szigetvári utca elején, a Tanko- vics- (jelenleg óvoda) és a vele szemközti Bognár-féle házat mintha egy gonosz óriás teregette volna el két méter rnaigas télgllaibaílrniaEzá. Leventék, katonák, szerencsétlen emberek kutattak a romok között. És most lapozzuk fel s korabeli újságokat, amely többek között így kommentálta az eseményeket: „Ma délelőtt terrortámadás érte Kaposvárt. A szirénák megszólalása után hatalmas ellenséges légikötelékek vonultak el a város felett északi irányban. Az ellenséges légikötelékek átvonulása 75 percig tartott. A légvédelmi egységek a Balaton térségében egyes egységeket széjjelszórtak, néhány gép sérült állapotban: Kaposvár felett oldotta ki bombáit.” Negyven éve történt... A rádióban éppen a közkedvelt slágert énekelte a primadonna: „Csak egy nap a világ-..” Au iá félelmetes nap önökre nyomot hagyott azokban, akik átélték, látták a romokat, a feltépet! vasúti síneket, a véres húscafatokat a fákon... Azóta minden újjáépült, és erre q napra máf semmi sem emlékeztet. De azt hiszem, emlékeznünk keil... Lévai József Ismét jelentkezünk! Engedményes áron vásárolhat divatáruosztályunkon az alábbi cikkekből: — férfi rövid ujjú ingek, férfi- és kamaszúszók, — férfi, női és lányka szintetikus és pamutpulóverek, pamutpólók, — bakfisruhák és otthonkák, gyermeksortok, , összecsukható női ernyők. Várjuk kedves vásárlóinkat! (79486)
