Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

Somogyi Néplap 1984. június 24., vasárnap Tanácskozás, bemutató — tanulságokkal Gazdag fűhozam és elhanyagolt gyepterületek Istvándi határában — a barcsi Vörös Csillag Tsz földjén — láttuk: a telepí­tett gyep igencsak gazdagon fizet, a sűrűre nőtt és ma­gas fű, a dús rendek mél­tán keltettek elismerést. A látvány igazolta, amit Böhm Józseftől, a szövetkezet el­nökétől és Tölgyesi György növénytermesztési főága- zatvezetőtől hallottunk: eb­ben a közös gazdaságban a gyepre — rétekre, legelőkre — ugyanúgy figyelnek, mint bármely más termesztett növényi kultúrára, s a tech­nológiai fegyelem sem la­zább ezen a területen. A gyepterületek következetes javításának célja, hogy mi­nél több és jobb takarmány­hoz jussanak, és hogy ily módon nagyobb területet nyerjenek a szántóföldből az árunövények termeszté­séhez. Legutóbb Barcson tartotta ülését a Hazafias Népfront Somogy megyei gazdaságpo­litikai munkabizottsága, s a testület egyebek mellett a somogyi rét- és legelőgaz­dálkodás helyzetét, a gyep­gazdálkodás javításának lehetőségeit is megvitatta. Ehhez a témához jó példa volt a helyi termelőszövet­kezet és a vezetőktől kapott tájékoztatóval és a darányi, istvándi bemutatóval. Abba a megyei képbe, amelyet Pfeiffer Elemér, a munkabi­zottság elnöke adott, jól il­leszkedett a barcsi mozaik. De jó is lenne, ha az egész kép ilyen mozaikokból áll­na. .. Az állattenyésztés fejlesz­tésének fontos feltétele, a gyep 67 ezer hektáron ta­lálható a somogyi gazdasá­gokban. Ez a terület egy- egy évben 115 ezer tonna eleséget adhatna a jószág­nak, ha a termőhelyi adott­ság, a művelés, a betakarí­tás mindenütt megfelelne a kívánalmaknak. Ám e terü­letnek csak mintegy a felén terem olyan értékes fű, ami­nek legeltetéssel, kaszálás­sal megéri a hasznosítása. Ennek a 33 ezer hektárnak a gondozásához viszont üze­mi érdekek fűződnek, s en­nek megfelelően itt a tíz évvel ezelőttinek kétszerese volt a hozam, még a tava­lyi aszályos évben is. A megyében a hetvenes évek elejétől folyik inten­zív gyepgazdálkodás, s 1982-ig — akkor szűnt meg a támogatás — 67 millió fo­rint segítséget kaptak az üzemek e területek fejlesz­téséhez. Ez idő alatt vízren­dezést, altalaj lazítást, fe- lülvetést, alagcsövezést vé­geztek, jókora területen vil­lanypásztorokat szereltek föl, stabil karám például öt­ezer hektáron készült. A somogyi termelőszövet­kezeteknek körülbelül egy- harmadában folytatnak ki­fogástalan gyepgazdálko­dást — ezeken a helyeken a gyep szervesen illeszkedik a takarmánygazdálkodás­ba, máshol viszont nem hasznosítják kellően ezt a területet. Jó néhány közös gazdaságban megszüntet­ték a szarvasmarhatartást. máshol meg olyan kevés a szarvasmarha és a juh, hogy az állomány takarmány­igényéhez képest túl nagy a gyepterület. Volt rá példa, hogy a rétet, legelőt feltör­ték és szántóföldi művelés­be vonták — erre azonban nincs mindenütt lehetőség A fölösleges fűhozam gaz­daságos értékesítésére alig vagy egyáltalán nem kínál­kozik mód. Mi a helyzet a barcsiak­nál? Állítják — és bizo­nyítják —, hogy érdemes a gyepre áldozni. A legelte­tésben a villanypásztoros, sávos módszert alkalmazzák, a kaszált fűből pedig sze- názs vagy széna készül. 1981-ben — szénasúlyban számolva — 3800, egy évvel később több mint 4100 ki­lót adott átlag egy-egy hek­tár; tavaly a szárazság mi­att elmaradt a második ka­szálás. Az idén az eddigi hozammal igencsak elége­dettek. Egy mázsa széna mintegy 160 forintjában van a téesznek. Az utóbbi idő­ben 60—100 hektár gyepet újítottak föl, illetve telepí­tettek évente. Ebben és még jó néhány somogyi termelőszövetke­zetben nincsenek ki nem használt vagy hasznosításra érdemtelen gyepterületek. Ahol viszont vannak, ott keresni kell azt a formát, amely biztosítja, hogy eze­ket a határrészeket is be­kapcsolják a gazdaságos ter­melésbe. Hemesz Ferenc-4 Bende Ibolya Kettős hurok Tormás tovább olvasott. — A szülők szerint több minit 'kétezer forimít voit a leányuknál. Brilliánsgyűrű, karkötő, valamint egy arany nyaklánc medállal. A pénztárcában alig pár forintot találtak. Brilliáns­gyűrű, karkötő sincs a jegy­zékben. Nemcsak megölték, hanem ki is rabolták Halas Violát. — Ez a gyilkosság — mondta Víg elgondolkodva —, nem látszott kockázatos­nak. — Mit értesz kockázat alatt? — Szerintem az emberünk alaposan ismerhette a szál­lodát. Tudta, hogy jó terep, zűrös terep. A vendégek ál­landóan változnak, egy ré­szük fél a lebukástól. Még a szomszédok sem ismerik egymást. Aki a szobában van, nagyjából azt csinál, amit akar. — De a szobába be iskel1 jutni. Hogy megy be ha nem ott lakik? < Hogy jut be? Máté majd­nem elnevette magát. Naív kérdés. Kezdő kérdés. Ren­geteg ember jutott be lehe­tetlen helyekre,' kulccsal, kulcs nélkül, szerszámok és fondorlatok segítségével. Az emberüknek valószínűleg könnyebb volt a helyzete. Dulakodásnak semmi nyo­ma, veszekedést, hangos szót, sikoltást senki nem hallott. Az ő emberük úgy jutott be a szobába, hogy kopogott. Kopogott és been­gedték. A másik feltétele­zést, azt. hogy a gyilkos előbb ment be a szobába, mint a lány, hogy elbújt, és úgy várta áldozatát — elve­tették. A lány várta a gyil­kost, úgy ahogy csak egy légy tud várni egy. pókot. Várta, érdeklődött iránta, de azért elment egy másik fér­fival. S mindehhez egy vi­déki, úgynevezett „nem olyan” lányról van szó. — Miért kell feltételez­nem bármit is — korholta magát Máté —, csak azért mert egy lány délután talál­kozik egy férfival, és este egy másikkal van randevú­ja. Sokféle magyarázat le­het. A sokféle magyarázat kö­zül akármelyiket elfogad­ná, ami nem feltételezés. Egyet, amely világosságot nyújt. De nincs ilyen. Közben a nyomozók be­szélgettek, latolgattak. Ez a dolguk. Máté félszavakat ’hallott. — A szobában nem tu­dott elbújni... így a lány­nak meg kellett volna ma* gyaráznia, miért van ott... — És ha nem hagyott időt magyarázatra? — Ne felejtsd el, hogy saját harisnyájával fojtot­ták meg ... — Ez már biztos? Tudomány- és technikatörténet Megemlékezés Bánki Donátról Bánki Donéit 1859-ben szü­letett a Komáromtól mint­egy 40 km-re délnyugati irányban fekvő Bakonyibán- kon. Édesapja, Bániki Ignác a szabadságharc kitörésé­től annaik bukásáig hon­védfőorvosként szolgálta ha­záját. Bánki Donét tovább őrizte az országunkhoz való ragaszkodást. Antiikor már nemzetközileg is ismert gé­pészmérnök volt, a zürichi műegyetem professzori meg­hívását udvariasan elhárí­totta, és a budapesti mű­egyetemen vállalt állást. Budapesten, a műegyetem gépészmérnöki .karán az 1880—81. tanévben fejezte be tanulmányait. Az egye­tem elvégzése után hosz- szalbb ideig a Gainz-gyár mérnökeként dolgozott. 1898- bain műegyetemi tanárrá ne­vezték ki, és a gépszerke­zettani tanszék vezetője lett. A motorok iránti érdeklő­dése miatt lépett munkatár­si kapcsolatba Csonka Já­nossal, a műegyetemi gép­műhely vezetőjével. Együtt­működésük egyik kiemelke­dő eredménye egy akkor újfajta négyütemű benzin­motor volt, amelyet elsősor­ban a kisipar és a mező- gazdaság igényei szerint ter­veztek. A Bánki—Csonka motor elsősoriban az üzem­anyag újszerű porlasztása és meggyújtása miatt vált ko­rának egyik leggazdaságo­sabb üzemű erőgépévé. Saj­nos, az új rendszerű por­lasztó (karburátor) feltaláló­jaként külföldön általában Wilhelm Maylbachot ismerik el. Az újabb technikatörté­neti kutatások szerint azon­ban az első szabadalmi be­jelentéssel, 1893Jban Bánki és Csonka mintegy fél évvel megelőzték Maybadhot. Nevezetes találmánya a Bánki-turbina is, amely a folyóvizek energiáját képes igen jó hatásfokkal, forgó mozgásiban jelentkező me­dian ilkai energiává alakíta­ni. A századforduló után hazánkban is napirendre került a kis és közepes esé­sű vízfolyások energiájának hasznosítása. Bánki Donát észrevette, hogy a malmokat hajtó, rossz hatásfokú, túl­ságosan nagyméretű és el­avult szerkezetű vízikere­keket gazdaságos volna víz­turbinákkal felcserélni. A gyakorlatban ez a gép tény­leg alkalmasnak bizonyult a malmok vízikerekeinek he­lyettesítésére. Magyarorszá­gon viszonylag fejlett és kulcsfontosságú volt a ma­— Biztos. Ott a párja. Ha volt ideje lehúzni a haris­nyáját, akkor tehetett volna mást is. A kettőjük viszo­nya elég bizalmas lehetett. Idegen előtt nem veszi le egy nő a harisnyáját. — S különösen nem Vio­la ... Már a kollégák is — gon­dolta Máté — már a kollé­gák is kialakították saját el­képzelésüket Violáról. Olyan lány képét, aki nem veti le akárki előtt a harisnyáját. — Még mindig nem értem — vitatkozott idegesen Víg —, miért állítod, hogy a gyilkos kis kockázattal dol­gozott? Tormás kapásból válaszolt — Szerintem nem egyet­len éjszaka alatt szerezte a helyismeretét. És pontosan tudta, mit alkar csinálni. Nem alkalmi zsákmányról volt szó, hanem pontosan kitervelt akcióról. A gyil­kosnak igenis tervezni és kalkulálni kellett. Máté közbevetette magát, mint egy bíró a bokszmér­kőzésen. — A személyzetet gyanú­sítod? (Folytatjuk) lamipar, így a találmányt igen jól ltudták hasznosítani. Bánki Donát 1918-ban elf készítette a Vaskapunál lé­tesítendő Duna vízierőmű komplex tervét is. A mun­ka során 52 év átlagos víz­állásaiból és Vásárhelyi Pál adataiból indult ki. Terve­zetét a „Vaskapu-vízierő tervezetének leírása” címen adta ki. Az első világhábo­rú és következményei miatt azonban a Bánká-féle terv nem valósult meg. Bánki műegyetemi tanár­ként létrehozta a műegye­tem kalorikus és hidrauli­kus laboratóriumait. A gé­pészmérnöki kar dékánja­ként sókat tett a magyar mérnökképzés ügyéért. Bánki Donát 1922-ben halt meg Budapesten. A Gépipari Tudományos Egye­sület, amelynek a Műszaki és Természettudomány* Egyesületek Szövetsége So­mogy megyei Szervezetében Kaposvárott is működik egysége, évadként kiosztja a nagy szakmai megbecsü­lést jelentő Bánki Emlékér­met. Dr. Rosta István KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK „Csak egy nap a világ...“ Háború német megszállás, közeledik a front, bezárják az iskolákat. Az amerikai bombavetők — a „liberáto- rok” — naponta kétszer re­pülnek el Kaposvár fölött. „Csak egy nap a világ .. — a primadonna búgó hangja éppen az akkor di-l vatos slágert énekelte a rá* dióban, amikor a bemondd bejelentette: „Műsorunkat bizonytalan időre megszakít­juk” — és már szóltak is a szirénák a városban. 1944 forró júniusi napja volt, harmincadika, péntek... Már valamennyien megszoktuk a napjában) fél kilenckor kez­dődő „színjátékot”, a légi­riadóra ügyet se vetettünk] „Kaposvárt úgysem bántják az amerikaiak, mert itt nincs katonai célpont.” Az elhárító vadászok és a lég­védelmi ágyúk néhány gépet mindig lelőttek a Balaton vidékén, ezen a napon azon­ban sikerült a gyülekező re­pülőket tökéletesen szétza-j várni. Négy gép — kettő égve — Kaposvárig cipelve rettenetes terhét kioldotta a bombáit..'. • E sorok írója éppen akkor ünnepelte kilencedik szüle­tésnapját. Az óvóhely előtt álltam] és a közelgő gépeket néz­tem. A liberátor egyre lej­jebb szállt, körülötte apró pamacsok jelezték az üldö­ző magyar gépek lövedékei­nek becsapódását. Egyszer- csak fekete pontokat. véltem felfedezni a gépek alatt: a süvöltő hang rögtön meg­győzött arról, hogy légiak­nákról van szó, melyeket lánccal kötöttek egymáshoz. A sikító hang egyre erősö­dött, aztán félelmetes recse- gővé változott... A Sziget­vári utca elején, a Tanko- vics- (jelenleg óvoda) és a vele szemközti Bognár-féle házat mintha egy gonosz óriás teregette volna el két méter rnaigas télgllaibaílrniaEzá. Leventék, katonák, szeren­csétlen emberek kutattak a romok között. És most lapozzuk fel s korabeli újságokat, amely többek között így kommen­tálta az eseményeket: „Ma délelőtt terrortámadás érte Kaposvárt. A szirénák meg­szólalása után hatalmas el­lenséges légikötelékek vo­nultak el a város felett észa­ki irányban. Az ellenséges légikötelékek átvonulása 75 percig tartott. A légvédelmi egységek a Balaton térségé­ben egyes egységeket széj­jelszórtak, néhány gép sé­rült állapotban: Kaposvár felett oldotta ki bombáit.” Negyven éve történt... A rádióban éppen a közked­velt slágert énekelte a pri­madonna: „Csak egy nap a világ-..” Au iá félelmetes nap önökre nyomot hagyott azokban, akik átélték, lát­ták a romokat, a feltépet! vasúti síneket, a véres hús­cafatokat a fákon... Azóta minden újjáépült, és erre q napra máf semmi sem em­lékeztet. De azt hiszem, em­lékeznünk keil... Lévai József Ismét jelentkezünk! Engedményes áron vásárolhat divatáruosztályunkon az alábbi cikkekből: — férfi rövid ujjú ingek, férfi- és kamaszúszók, — férfi, női és lányka szintetikus és pamutpulóverek, pamutpólók, — bakfisruhák és otthonkák, gyermeksortok, , összecsukható női ernyők. Várjuk kedves vásárlóinkat! (79486)

Next

/
Thumbnails
Contents