Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

2 Somogyi Néplap 1984. június 23., szombat Nemzetközi sajtókonferencia Húsz csehszlovák túszt en­gedett szabadon pénteken az UNITA — jelenítették nyu­gati hírügynökségek Johan­nesburgból, a Nemzetiközi Vöröskereszt illetékeseire hi­vatkozva. A húsz személyt a törvé­nyes angolai kormány elilen harcoló ellenforradalmi szer­vezet, az UNITA egyik' meg nem nevezett dél-angolai táborában adták át a Nem­zetközi Vöröskereszt képvi­selőinek:, majd a vöröske­reszt különgépévél pénteken a déli órákban megérkeztek Johannesburgba. Itt a dél- afriíkai külügyminisztérium Á csehszlovák túszok tegnap kiszabadultak az UNITA fogságából Befejeződött a szovjet—francia csúcstalálkozó Megalapozták a folytatást illetékese fogadta őket. A Nemzetiközi Vöröskereszt szóvivője szerint a csehszlo­vák állampolgárok először a zairei fővárosba utaznak to­vább, és innen repülnek ha­za Prágába. Minit emlékezetes, a húsz csehszlovák állampolgárt 46 társukkal együtt, tavaly már­ciusban ejtette foglyul az UNITA egy angolai ipari üzem ellen intézett támadás során. Közüliük 45-öt, főként gyerekeket és asszonyokat, a szervezet tavaly nyáron sza­badon engedett, egyikük ko­rábban életét vesztette a fogságban. Tüntetés Londonban a dél-afrikai fajüldöző rezsim ellen. A demonstrációra abból az al­kalomból került sor, hogy filmet vetítenek egy moziban a Dél-afrikai Köztársaságból áttelepült Zoal Bucid atlétanőről (Teléfotó — AP—MTI-teKS) Munkanélküliség, kétszám­jegyű infláció, gazjdasági pangás — Pinochet uralmá­nak súlyos követkézményei egyre elviselhetetlenebb ter­heket jelentenek a chilei társadalom számára. A rend­kívüli állapot újbóli meg­hosszabbítására adott paran­csa pedig azt jelzi, hogy a tábornok nem hajlandó a legcsekélyebb engedményre sem. Az újabb megpróbálta­tások bizonyára még elszán- tabb föllépésre serkentik a diktatúra ellenfeleit, az egész chilei népet. Gy. D. (Folytatás az 1. oldalról) kintése során megerősítették szándékukat a két nép javát szolgáló rendezett, sokoldalú és gyümölcsöző viszony meg­őrzésére és továbbfejleszté­sére. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnölki Taná­csának elnöke a Parlament Munkácsy-termében fogadta • Helmut Kohlt. A két or­szág közötti együttműködés­sel és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglal­koztak a találkozón, amelyen részt vett Esztergályos Fe­renc külügyminiszter-he­lyettes, Kővári Péter, a Ma­gyar Népköztársaság bonni nagykövete, valamint Peter Boenisch államtitkár, a szö­vetségi kormány sajtó és tá­jékoztatási hivatalának ve­zetője, Andreas Meyer-Land- rut külügyminisztérium.! ál­lamtitkár, Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete. A nap folyamán Helmut Kohl koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél Budapesten, a Hősök Terén. A Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancel­lárja a déli órákban Buda­pesten találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó kép­viselőivel a Duna Interconti- nental-szál lóban. A sajtó- konferenciát Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke nyitotta meg. Helmut Kohl kancellár „kitűnőnek, pozitívnak és építő jellegűnek” minősítet­te a magyar vezetőkkel foly­tatott tárgyalásainak légkö­rét. Bevezető nyilatkozatában külön is kiemelte ■’ Kádár Jánossal való kétórás, „igen beható” eszmecseréjét. A kétoldalú kapcsolatokat jellemezve megemlítette, hogy a KGST-országok kö­zül Magyarország a Szovjet­unió után az NSZK máso­dik gazdasági partnere és az árucsere már az idei év első hónapjaiban is 16 százalék­kal emelkedett. Hangoztatta, hogy az NSZK kész meg­hosszabbítani az össizel lejá­ró tízéves kereskedelmi együttműködési megállapo­dást. Utalt arra, hogy a nyugatnémet fél szívesen kötne beruházási egyezményt ■is Magyarországgal. A kelet—nyugati viszony­ra áttérve a kancellár ki­fejtette, hogy a feszültség okainak és jellegépek meg­ítélésében eltér a magyar és a nyugatnémet kormány ál­láspontja, de mindkét fél egyetért ábban, hogy a pár­beszédet folytatni kell. Hang­súlyozta, hogy az NSZK kész •bővíteni kapcsolatait minden ikelet-európái országgal, és politikájában a kiszámítha­Rakétáknak behajtani tilos! A TUTTI O SONO A TRASPi Az olasz Vittoria város tanácsa új közúti jelzőtáblát veze­tett be. Ez megtiltja az atomfegyvereiket szállító járművek áthaladását a városon. Vittoria néhány kilométernyire van a szicíliai comisói NATO-támaszponttól, ahol az amerikai nukleáris rakéták elhelyezése megkezdődött tóság, a realizmus és a meg­kötött szerződésekhez való hűség alapján áll. A nyugatnémet .konmány- ■ fő a stockholmi biztonság-, bizalomerősítő és leszerelési értekezletről szólva kijelen­tette: „Az erőszakról való lemondás, amint azt a Var­sói Szerződés tagállamai ja­vasolták, számunkra is köz­ponti kérdést jelent”. Ugyan­ilyen fontosnak mondotta, hogy ezt az elvet, a részt­vevő országok konkrét in­tézkedésekben is kifejezésre juttassák. Befejezésül el­mondotta, hogy bonni láto­gatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást el­fogadta. A Magyar Televízió kérdé­sére válaszolva Kohl kancel­lár közölte, hogy tárgyalásai sarán nem került sor konk­rét megállapodások létreho- látogatásának nem is a célja. Emlékezte- a hosszú tejára- egyezmény szán­dékára és a kulturális kap­csolatokban meglévő tehető­ségekre. Ügy vélekedett, hogy az NSZK által javasolt be­ruházási egyezmény hozzá­járulhatna a magyar—nyu­gatnémet kereskedelmi for­galomban mutatkozó magyar deficit csökkentéséhez is. A nyugatnémet rádió tu­dósítójának kérdésére vála­szolva Köhl kancellár el­mondotta, hogy magyaror­szági látogatását felhasz­nálja a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­sége képviselőivel való ta­lálkozásra is. Hangoztatta, hogy mindkét kormány híd­nak tekinti a Magyarorszá­gon élő németajkúákat a két nép kapcsolataiban. A nap folyamán Helmut Kohl találkozott a Magyar- országi Németek Demokrati­kus Szövetségének vezető tisztségviselőivel. Később Helmut Kohl ta­lálkozott Lékai László bíbo­ros, prímás, esztergomi ,ér-_, sekkel a budai várban levő rezidenciáján. A program ezt követően Debrecenben folytatódott, ahova Helmut Kohl külön- vonattal érkezett. A szövet­ségi kancellárt — és társa­ságában levő több NSZK- beli vendéget — elkísérte Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Nagy János küilügyminisztériumi államtitkár, Esztergályos Fe­renc és Kővári Péter. A vendégekét a debre­ceni pályaudvaron Sikula György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fo­gadta. Este a megye vezetői vacsorát adtak a vendégek tiszteletére. * * * Bajnok Zsolt és Peter Boenisch pénteken tárgya­lást folytatott egymással a magyar—NSZK sajtó- és tá­jékoztatási kapcsolatokról, a hivatalaik közötti együttmű­ködés fejlesztéséről. Pénteken Moszkvában a Kremlben folytatódták a szovjet—francia tárgyalások. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, kül­ügyiminiszter megbeszé­lést folytatott Francois Mit­terrand francia köztársasági elnökkel. A nyílt és tárgyszerű lég­körű megbeszélésen több fontos nemzetközi kérdést vitattak meg. A találkozón Francois Mitterrand a szov­jet—francia kapcsolatok to­vábbi fejlődése szempontjá­ból nagyra értékelte a Konsztantyin Gsemyenkóval folytatott csütörtöki megbe­szélését. Pénteken délután a moszk­vai Kremlben folytatódtak és befejeződtek a szovjet— francia tárgyalások. A két küldöttség vezetője Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jeten ló Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, illetve Francois Mitterrand köztár­sasági elnök. Mindkét fél véleménye szeráinit hialsiznioisak voltok a Moszkvában pénteken véget ért szovjet—francia tárgya­lások. A megbeszélések bi­zonyították, hogy tehetséges a két ország nézeteinek to­vábbi közelítése, párthuzamos vagy közös nemzetközi lépé­seik kidolgozása — ezt álla­pítja meg az a hivatalos je­lentés, amelyet a Konsztan- tyln Csernyenko és Francois Mitterrand vezette küldött­ségek kétnapos megbeszélé­seinek 'befejezésekor adtak ki a szovjet fővárosban. A tárgyalások második napjának fő témája a kétol­dalú kapcsolatok alakulása volt. Mind szovjet, mind fancia részről megerősítet­ték, hogy valamennyi terüle­ten e kapcsolatok fejleszté­sére és elmélyítésére töre­kednek. A pénteki megbeszélésen szovjet és francia részről is hangsúlyozták, hogy az eddi­gi rendszeres politikai kon­zultációk hasznosnak bizo­nyultak. Megerősítették azt is, hogy ezeket az 1970tóén aláírt szovjet—francia jegy­zőkönyv megállapításai­val összhangban folytatni kí­vánják. Francois Mitterrand fran­ciaországi látogatásra hívta meg Konsztantyin Csemyen- ;kót, aki a meghívást elfo­gadta. Az időpontot később egyeztetik. Pozitívan értékelte a szov­jet vezetőkkel folytatott tár­gyalásait Francois .Mitter­rand köztársasági elnök! pén­tek délután moszkvai sajtó­értekezletén. Komoly, mélyenszánitó megbeszéléseiket folytat­tunk, s megalapoztuk aj ked­vező folytatást. A felélhet "az álláspontok jobb megisme- ^ résére, ä találkozási pontok' keresésére irányuló törekvés vezérelte; kifejezték azt a szándékukat, hogy előre akarnák lépni a két ország kapcsolatainak minden terü­leten — mondotta. Igen kedvezőnek nevezte azt a kölcsönös törekvést, hogy a jövőben gyakoribbak­ká váljanak a politikai • kon­zultációk a két ország kép­viselői között. Mint mondotta, a tárgya­lások központi elemét a le­szerelés problémája és az erőegyensúllyal összefüggő kérdések alkották. A Szov­jetunió és Franciaország kü­lönbözeiképpen értelmezi az erőegyensúlyt — mondotta. Kérdésre válaszolva kifej­tette, hogy Franciaország nem kíván közvetíteni az Sgyésüllt Államok ős a Szovjetunió között a genfi tárgyalásokkal kapcsolatban. (Mitterrand a (kétoldalú, gazdasági-kereskedelmi kap­csolatokról szólva megálla­pította, hogy tavaly és ez év januárjától is kedvező vál­tozások mentek végibe a szovjet—francia kereske­delemiben; meghosszabbí­tották a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást, s jelentős szerződések megkötését ter­vezik. Franciaországot azonban változatlanul nyug­talanítja a kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozat­lansága. Sürgette a Szov­jetuniót, hogy fokozza a vá­sárlásait Franciaországtól.' Pinochet parancsa Meglepetést aligha keltett a hír: Chilében újabb három hónapra meghosszabbították a rendkívüli állapotot. Rövid megszakítással immár csak­nem tizenegy éve tart a de­mokratikus jogok megcsúfo­lása az országban: 1973. szeptember 11-én, az Ailende- rezsim ellen végrehajtott vé­res -katonai puccs napján lé­pett életbe. Azóta sok minden válto­zott Chilében, á diktatúra azonban jottányit sem eny­hült. Pinochet tábornok helyzfete viszont ma jóval bizonytalanabb, mint koráb­ban. Néhány évig a kegyet­len megtorlás, a hazafiak ül­dözése következtében az el­lenzéki erők szétszóródtak. Az utóbbi években azonban szinte naponta előfordulnak megmozdulások, tiltakozó akciók, szabotázsok és tün­tetések. Pinochet most ismét a rendkívüli állapot eszközé­hez folyamodott, holott egyes források szerint a juntában is ellentétek mutatkoznak: egyesek szerint a demokra­tikus jogok további korláto­zása olaj a tűzre, s valószí­nűleg újabb nagyszabású de­monstrációkhoz vezet. A tá­bornok-elnök azonban hajt­hatatlan. Chilében egyre nyíltabb az ellenállás Pinochet elten. Gazdaságpolitikáját már hu­zamosabb ideje kemény bí­rálatok érik. A külföldi tő­két és érdekeltségeket min­den eszközzel bátorító rend­szer súlyos helyzetet terem­tett a nemzeti tőkés osztály számára: ezrével jutnak csődbe kis-, közép- és nagy- vállalkozók.

Next

/
Thumbnails
Contents