Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-23 / 146. szám
1984. június 23., szombat Somogyi Néplap 3 Egyensúly és leketőség A pártiskola tanévzáróla Arányeltolódás a mezőgazdaság ágazati bevételeiben Az ismeretek mellé Megyénk termelőszövetkezetei — hasonlóan az ország többi közös gazdaságához — csak úgy képesek .kéllő mértékű műszaki fejlesztésre, a tagok szociális és munkakörülményeinek javítására, a teljesítményekkel arányban álló bérek fizetésére, ha a bevételek növelésére, jövedelmező termelésre törekszenek. Ha v issza tekintünk az elmúlt csaknem másfél évtizedre és összevetjük az ágazati bevételek alakulását tükröző 1970. és az 1980. évi adattokait, az arányok változásáról, a számokból arra is következtethetünk, hogy a jövedelem érdekében mi iránt mutatkozott a korábbinál nagyobb érdeklődés. Növekedés, csökkenés 1970 és 1983 között termelőszövetkezeteinkben a bevétel 2,5 milliárd forintról 8,4 milliárd forintra nőtt. Az állattenyésztés bevétele 998 millióról 2,2 miiliárdma emelkedett. Míg 1970-ben az összes bevételből 40 százalékkal részesedett ez az ágazat a megye téeszeiiben, tavaly már csak 26 százalékot képviselt. (A somogyi állami gazdaságokban az ágazati bevétel aránya tavaly is megközelítette az 50 százalékot.) Ugyanakkor a növénytermesztés az 1970. évi 973 millió helyett a múlt évben 2,8 milliárd forinthoz juttatta a téeszeket, de az összbevételen belül ennél az ágazatnál is 39 százalékról 34 százalékra mérséklődött a részesedés aránya. Nincs szükség magas fokú matematikai képzettségre ahhoz, hogy az adatok összevetéséből kitűnjön: megyénk közös gazdaságaiban az alapvető ágazatok csökkenő bevételi arányai mellett az összbevétel számottevően nőtt. Honn,an az a jelentős többletbevétel, amely végül- is a már említett 8.4 milliárd forinthoz vezetett? Mikié Vilmos, a Somogy megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese ezzel kapcsolatban elmondta: — Az elmúlt csaknem másfél évtizedben figyelemre méltóan nőtt a termelőszövetkezetekben a kiegészítő tevékenységből származó bevételek aránya. Ez nem jelenti azt, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés nem fejlődött kellőképpen: a korábban elhatározott feladatoknak megfelelően a főbb növényféleségekre kialakultak a termelés optimumát biztosító tájkörzetek, állandóan javulAz országban a legnagyobb ■ I rr rr rr Hőerőműfelújítás Pécsen Az ország legnagyobb szabású hőerőmű-rekonstrukciója kezdődött meg Pécsen. Az első ütemben — amely 1986 őszéig tart — 1 milliárd 700 millió forintot fordítanak a hőerőmű két nagy kazánblokkjának, valamint a hozzátartozó generátor- és turbinaegységeknek a felújítására. A napokban elkezdődött az egyik kazán nyomás alatti rendszerének szerelése, és hozzáfogtak az új elektro- filter alapozásához, valamint a régi turbina lebontásához. Képünkön: bontják a turbinát ták a termelés műszaki,- technikai feltételei, az állattenyésztésiben pedig új szaktelepek létesültek, a régieket továbbfejlesztették, jól termelő egyedéket állítottak tenyésztésibe; dinamikusan haladt a koncentráció, az üzemi szakosodás ebben az ágazatban is. — Tapasztalataink szerint éppen ebben az időszakban szűkült a gazdaságokban tenyésztett, hizlalt állatfajok köre; hogyan hatott ki mindez az állomány mennyiségére, minőségére? — A téeszek a közgazdasági ikörürnüényeknek és a termőhelyi adottságoknak megfelelően álakították ki állattenyésztési ágazatuk struktúráját. Volt, ahol megszüntették a sertéstenyésztést és -hizlalást, s arra is akadt példa, hogy a szarvas^ marhával tették ugyanezt; másutt viszont fejlesztették az állományt, korszerűsítették a tartási technológiát. Végsősoron a megye termelőszövetkezeteinek sertésállománya nem csökkent, hanem gyarapodott, a szarvas- marha-állományra pedig a szinten tartás jellemző. Tény, hogy a somogyi gyepterületekre alapozva több húsmarhát lehetne tartani, ha a munka nagyobb hasznot hozna az üzeméknek. A háztáji lehetőségei — Érthető, hogy az alacsony üzemi nyereség nem lelkesít. A tapasztalatok szerint azonban keresik a kiutat, erre utal több somogyi téesz eredményes gazdálkodása. — Korábban jelentős előrelépés történt a rétek, legelők hozamának növelésére, s ezek a törekvések gazdagon fizettek fűben, szénában. Hol tartanak ma ezekkel a munkákkal? — A gyepterület-fejlesztési programok csak akikor'-^ addik éltek, amíg a gazdaságok a saját állományukkal föletethették a valóban gazdag fűtermést, a szenázsit, a szénát. A többleten nehéz túladni, és a haszon is kevés ... Ami a növényter- meszlés és az állattenyésztés bevételi arányának növelését illeti, a növénytermesztésben kevesebb, az állattenyésztésben erre több lehetőség kínálkozik, és ez a növekedés indokolt is. Igaz, a szarvasmarhánál a fejlesztés épületigénnyel jár, s ennek számottevő a költségvonzata, viszont rekonstrukcióval, bővítésekkel, korszerűsítésekkel növelhetik az üzemek a telepek kapacitását, fokozhatják gazdaságos termelésüket. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a háztájiban levő, még ki nem használt lehetőségeket sem. A jövedelmezőség álilománynöve- lés nélkül is emelkedhet, például a tehenészetben a tejszemléletet hozam gyarapításával, a juhászaiban a gyapjútermelés! fokozásával, a sertéstenyésztésben az elhullás és a kényszervágás arányának mérséklésével, a takarmányozás, a tartási körülmények, az állategészségügyi helyzet ja-, vitásával. Kiegészítő tevékenység — Milyen tényezők játszottak közre az arányeltolódásban a már említetteken kívül? — 1977. és 1982. között 384 ezerről 373 ezer hektárra csökkent Somogybán a mezőgazdasági műveléssel hasznosított terület. Emelkedtek ugyan az átlaghozamok, de a kiesett 11 ezer hektár érezteti hatását, s minthogy ebben taíkar- mánytermő terület is volt, a változás kihatott az ál lattenyésztésre. Nőtt az érdeklődés a kiegészítő tevékenység iránt, s ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy ez az üzemág foglalkoztatási lehetőséget és — többnyire — szép jövedelmet kínált, hanem az is, hogy a hetvenes években számos,, a fő ágazatok termelésfejleiszté- sét ösztönző támogatás mérséklődött vagy megszűnt, következésképpen fokozttab- ban támaszkodni kellett ■ a saját erőre, és így az üzemek fejlesztési lehetőségeikkel a jóval jövedelmezőbb növénytermesztés, de főként a kiegészítő tevékenység erősítése felé léptek. friss * A délelőtti vizsgák izgalma után már oldott, derűs hangulatban gyülekeztek a hallgatók a pártiskola tanévzáró ünnepségére tegnap koradélután ag Oktatási. Igazgatóság előadótermében. Két egyéves és egy öthónapos pártiskolai osztály 46 tanulója számára fejeződtek be ezzel a felnőttként ismét tankönyvek és jegyzetek mellett töltött napok. Az Oktatási Igazgatóság nevében Szlabó György tanszékvezető búcsúzott a hallgatóktól a szerzett ismeretek mellé szemléletbeli iránymutatást és útravalót adva. Mint mondta, a résztvevők szorgalma és érdeklődése mellett jól szolgálták a közös munka eredményességét az új intézmény biztosította jó tanulási föltételek. Külön megemlékezett a munkahelyek és a családok áldozatvállalásáról, ennek ugyancsak része volt a politikai tanulmányok sikeres befejezésében. A világpolitikai helyzet bonyolultsága, az ideológiai harc, a belső életünkben is adódó új nyitott kérdések a pártmunkát végzőktől nagyobb felkészültséget kívánnak. Nem egyszerűen csak a marxizmus-leninizmus klasz- szikus tanításainak ismeretét, hanem azok megfelelő alkalmazását is a változó világban. A gyorsuló élet új és új követelményeket állít, s ezt a most végző pártiskolások is érzékelhették, amikor év közben a tankönyvek anyagánál többet, a politika és az ideológia időszerű kérdéseire is teljesebb választ adó ismereteket kellett elsajátítaniuk. Ez érthető, hiszen a marxizmus-leninizmus nem valamiféle folyamatosan fejlődő és megújuló eszmerendszer. Az iskola befejezése után a résztvevők újabb, a felkészültségükhöz igazodó pártfeladatokat kapnak, sokan közülük, mint propagandisták tevékenykednek majd munkahelyükön. A szerzett friss ismeretek jó kiindulópontot jelenthetnek az új utak kereséséhez, a pártszervezetek politikai munkájának fölfrissítéséhez. Szabó György félig tréfásan „házi feladatként” adta a folyamatos önművelést. Mint mondta, az ismeretnyújtás mellett az elmúlt hónapokban elsősorban az e^iel kapcsolatos igény fölébresztését tekintették céljuknak. Az ünnepélyes tánévzáró végén a legeredményesebb hallgatók jutalmakat vettek át. Hasonló az én véleméSárközi Gábor — Tény, hogy számos objektív körülmény befolyásolja a gazdaságok munkájának eredményességét, a siker érdekében azonban ki kell tudniuk védeni a kedvezőtlen hatásokat. Ha az üzem megfelelő programokkal rendel kezilk, nemcsak holnapira, hanem a távolabbi jövőre nézve is. és olyan struktúrát, vállalkozó vezetői szemléletet alakít ki, amely mindenkor képes alkalmazkodni a változó közgazdasági környezethez, akkor kikerülheti a buktatókat. Amilyen hasznos a növénytermesztésben például a gabonatermelés-fejlesztési program, ugyanígy célravezető az állattenyésztésben is a fejlesztést célzó, átgondolt koncepció. Valóra váltása előbbre viszi ezt a fontos ágazatot. Hernesz Ferenc A számítógép az ipái* minden területén, így a textilipar ágazataiban is tért hódít. A győri Gardénia és Csipkefüggönygyárban a tervezők által megálmodott, bonyolult függönymintákat is számítógép dolgozza fel és programozott kazetták segítségével vezérlik aiz egyik Jacquard szövőgépet. Az új technológiával szebb és igényesebb termékeket tudnak kínálni megrendelőiknek és lehetővé váJik a hagyományos vezérlésnél használt importanyag-igényes és sérülékeny lyukkártyák meny- nyiségének csökkentése is. A képen: Egy mozdulat és indul az új mintájú függöny gyártása Üj abban sóikat beszélünk a pénzről. S bármi a téma, • előbb-utóbb a pénznél kötünk ki... Anyagiasak vagyunk? Az erkölcsi elismerés és siker már semmit sem jelent? Bonyolult kérdések, de annyi bizonyos, hogy képmutatás volna az emberek „pénzközpontúságát” erkölcsi teThükre róni. Ennek igazságáról nemrégiben meggyőző érveiket kaptam. A Kaposvári Ruhagyárban beszélgettem néhány dolgozóval. — Azt hiszem, kevés olyan embert talál a gyárban — magyarázza Brunczfik Ferenc szabász —, aki elégedett a fizetésév.eL Bármilyen jól keres is az ember, még többet akar... És ez természetes. — Talán furcsán hangzik — kapcsolódik a beszélgetésbe Bocska Lajosné varrónő —, de a pénznél is fontosabbnak tartom, hogy a munkát szívvel végezzük . .. Harminc évvel ezelőtt kezdtem itt dolgozni, s egyszer sem gondoltam arra, hogy hűtlenül elhagyjam a gyárat, mert esetleg másutt jobban fizetnek. Nem vagyok a szavak embere, csak annyit mondhatok: szeretek varrni, szeretem ezt a gyárat. .. Lehet, hogy akadnak, akik' megpiosolyognak, ám én „ a 30 éves törzsgárdajelvény- nek is örültem, nemcsak az érte kapott hatezer forintnak ... nyem is — mondja Brunczfik Ferenc —; a hűség a gyárhoz nemcsak azt jelenti, hogy az ember nap nap után bejár, mert különben nem élne meg bainiesm azt is, hogy itt tanulta a szakmát, itt szerzett barátokat. Egy közösség tagja, tartozik valahová, és tisztességesen el tudja tartani a családját a munkájából... Én csaik 26 éve dolgozom itt, de le merném tenni a nagyesküt, hogy nyugdíjba is innen megyék ... Vagyunk itt jó páran, akik még a régi „kó- cerájibam” kezdtük. Munkánkat, javaslatainkat mindig megbecsültek; olykor vitáztunk, hol ikeményebben, _hol szelídebben, de talán nem fest szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy nélkülünk, a törzsgárdatagok nélkül nem tartana ott a gyár, ahol most van ... — Mindezék ellenére — jegyzi meg Horvásth János szb-titkár — viszonylag nagy a fluktuáció. Korábban a segéd- és a betanított munkások cserélődtek sűrűbben, most már, sajnos, a szakmunkásaink között is akadnak vándorlók... Pedig mi megbecsüljük a hűségeseket. Az idén 253 dolgozónk kapott törzsgárdajeüivényt, közülük tízen 30, tizennyolcán 25 évi munkaviszonyért. Aranyjeivényt 44, ' ezüstöt 79, bronzot 102 dolgozónk kapott. Nyugodt lelkiisme- rettiel állíthatom: a jelvénynek van 'becsülete ... Megbecsülés, erkölcsi elismerés, hűség Nemcsak a pénz /
