Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
2 Somogyi Néplap 1984. június 21., csütörtök Helmut Kohl ma hazánkba érkezik Lázár Gyöngynek, a Minisztertanács elnökének meghívására június 21-én, csütörtököm hivatalos látogatásra hazánkba érkezik, dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság hatodik kancellárja, 1930. április 3-án született Lud- wigshafenben. Ifjú kom óta részt vett a icereszténpde- makrata mozgalomban. Egyik alapító tagja volt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1947-ben létrehozott ifjúsági szervezetének. Kohl a heidelbergi és a frankfurti egyetemeken tanult, doktori disszertációját 1958-ban írta meg Nyugat- Németország politikai pártjairól. 1969 és 73 között a CDU országos elnökhelyetteseként, majd 1973-tól elnökeként tevékenykedett. f 976 óta tagja a szövetségi varlamentrteik, 1983.-ig a CDU/ CSU parlamenti frakcwjátnak elnöke volt. 1982 óta szövetségi /kancellár. j ........ ........ .............!----i E gy francia I Moszkvában De Gaulle egykor büszkén vallotta: ő volt az első nyugat-európai államférfi, aki ellátogatott Moszkvába. Annakidején annak a csúcs- találkozónak rendkívül széles körű — és tegyük hozzá: kedvező — visszhangja támadt. Gyökeresen más ikörülmények között kerül sor most Mitterrand elnök szovjetunióbeli látogatására. Négy éve nem tartottak szovjet— francia csúcsszintű eszmecserét, s ez önmagában is megsokszorozza a terítékre kerülő témákat. Ráadásul a nemzetközi helyzetben súlyos rosszabbodás következett be. Alapvető kérdésekben különbözik a szovjet és a francia álláspont a jelenlegi feszültség okainak elemzésében. iEz azonban nem jelenti azt, hogy Moszkva és Párizs ne találjon közös nevezőt az enyhülés érdekében teendő lépések tekintetében. Ha tehát nyilvánvaló is, hogy a csúcstalálkozón jóné- hány kérdésben eltérnek majd a vélemények, a béke és biztonság fenntartásáért, a jelenlegi feszültség csökkentéséért sok közös teendőre világíthatnak rá a politikusok. Mindent egybevetve, a francia államfő moszkvai eszmecseréi iránt méltán nagy az érdeklődés világszerte. i A csúcstalálkozó egyszersmind azt is példázza, hogy — ellentétben bizonyos amerikai körök véleményével — Moszkva változatlanul hajlandó a tárgyalások folytatására, az érdemi dialógusra, ha az az enyhülés elősegítésének kilátásával kecsegtet. Tanácskozott a parlament nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is ákad. Fontosnak tartjuk — mondotta Hetényti István —, hogy a vállalatok mindenekelőtt saját magúik, saját erejükből rendezzék pénzügyi hiányaikat. Néhány vállalatnál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a kormány résziben már tett és a jövőben is tenni .kíván intézkedéseket. A nehéz helyzetibe került vállalatok között szerencsére a többség saját erejiöből tesz lépéseket az alápíhiiány megelőzésére vagy megszüntetésére. A mezőgazdasági dolgozóik helytállása, az időben hozott szervezési, pénzügyi intézkedések egyaránt hozzájárultak ahhou, hogy az aszálykár kedvezőtlen hatásait az üzemek többségében sikerült erőteljesen mérsékelni. Az alaphiányos mezőgazdasági üzemek száma az előző évhez képest még így is több mint százzal nőtt, az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály okozott gondot, hanem a mezőgazdasági termékek exportárai is: 1983-ban 8 százalékkal csökkentek, és a csökkenés várhatóan az idén sem •lesz kevesebb. A miniszter szólt a vállalati szabályozásról, amely- lyal egyidejűleg bővítettük és folyamatosan bővítjük az erőforrások mozgósítását, a ,tartalékok feltárását segítő lehetőségeket. Mint mondotvertibilis elszámolású ex- portbevetel eddig nem érte el az időarányosan tervezettet, és ebben nem csak a tavalyinál: gyengébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet, hanem egy-két iparág nem kielégítő ex- portteljesitmenye is. A kormány az első negyedévi tapasztalatok alapján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok befolyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között maradjanak. A vállalati beruházások alakulását az eddiginél szelektívebb hitel- politikával kívánjuk Befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energiamegtakarítási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg a terv biztosított. Az ifjúság lakáshoz jutási lehetőségeinek javításara 300 millió forint többletjuttatásról született döntés. Hetényi István emlékeztetett rá. hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahétre való átállás. Szólt a műszakpótlék és a melegüzemi pótlék emeléséről is. — Ezen túlmenően tervezzük — a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve — az also- es középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, amelyek együtt közel negyedmillió dolgozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjából egyaránt nagyfontosságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szocialista gazdasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredményességéhez. Ezért a KGST-tag- államok közelmúltban lezajlott felsőszintű gazdasági értekezletén hozott határozatok hosszú időre meghatározzák a szocialista gazdaságii közösség, így hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagállamok közötti integráció, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés elmélyítésében. Nagy örömmel üdvözöltük tehát e találkozó létrehozásának gondolatát, aktívan részt vettünk az előkészítő munkában, egyetértünk az állásfoglalásokkal, és azon leszünk, hogy azok minél teljesebb mértékben megvalósuljanak. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfej lasiztéséröl. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzák, bevezetésüket időben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. ta: 1983-ban kísérleteket kezdtünk mintegy 100 mezőgazdasági nagyüzemben, és 117 ezer főt foglalkoztató 21 építőipari és 9 ipari vállalatnál olyan jövedelem- és k-eresotszabá 1 y ozásra, amely a mainál rugalmasabb és megfelelő adórendszer révén közvetlenebb kapcsolatot teremt a jövedelmek és a bérek között. A kísérletbe bevont szerveretek nagyobb része megfelelt a várakozásnak, az átlagosnál jobb eredményeket produkált, és fejlődött bateő irányítási, érdekeltségi rendszerük is. Újszerű intézkedéseink közül a legnagyobb érdeklődést a kisvállalkozások keltették. Az elmúlt két évben bevezetett új formában a résztvevők száma 1983 végén a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. A résztvevők többsége főállása mellett, és nem önálló vállalkozóként dolgozik. Az új vállalkozási formák elsősorban a nagyvállalatok háttériparaként terjedtek el. jól kiegészítik a hagyományos szervezeti formákat. A vártnál kisebb az érdeklődés a lakossági szolgáltatások iránt. A kormány szerint a kisvállalkozási formákkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok általában kedvezőek, de gazdasági és társadalmi szerepük erősödése megköveteli, hogy mielőbb következetesen megszüntessük a törvénysértő jelenségeket, az üzemek felszámolják az itt-ott megnyilvánuló összeférhetetlenséget. A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a tavalyi év fontos és alapvető eredményei lehetővé, külső körülményeink pedig szükségessé tették, hogy nagyobb, de reálisan teljesíthető követelményeket állítsunk 1931- ben az ország, a gazdaság elé. így a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szembAi idén másfél-kétszázalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint 4 százalékkal emelte termelését, és ezt, csökkenő létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de vannak komoly figyelmeztető jelek. A konÁz országgyűlési javaslat bizottsági véleménye A miniszteri expozét követő vitában elsőként felszólaló Klabuzai Miklós Somogy megyei képviselő, a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese, a törvényjavaslat bizottsági előadója az egyes országgyűlési bizottságok véleményét tolmácsolta. Elsőként az ipari bizottságét, amely szerint az eddiginél alaposabban kell foglalkozni az ipar export- érdekeltségével. Jobb adózási rendszerre és a vállalatoknál maradt nyereség szabadabb felhasználására lenne szükség. Fontos, hogy a vállalati gazdálkodás az eredményességen alapuljon. A mezőgazdasági bizottság úgy vélekedett: az idén a mezőgazdaság talán még a múlt évinél is nehezebb helyzetben van, ezt a körül- , ményt a szabályozók érvényesítésénél, továbbfejlesztésénél — amennyire lehetséges — figyelembe kellene venni. A kereskedelmi bizottság javasolta: a veszteségesen exportáló cégeknél vizsgálatot kellene indítani, s ennek eredményéről tájékoztatni a közvéleményt. A terv és költségvetési bizottság megállapította: az állami költségvetés 1983- ban a maga eszközeivel kellő hatást gyakorolt a gazdálkodásra a fő célok elérése érdekeben. Kangyalka Antal (Csong- rád megye), a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági és szolgáltató vallalat igazgatója szűkebb pátriája, Makó fejlődéséről szólt. Szabó Kálmán (Budapest) emlékeztetett arra, hogy az eltelt évtizedek során komoly fejlődésen ment át a 'költségvetés rendszere. Jávorkai István (Komárom megye) beszámolt arról, hagy a megyében gondol akoz 3 települések ivóviz- eMétésa. Kadlecsik Miklós (Fejér megye).. Felhívta a figyel- met: még a hatékonyan gazdálkodó, magas nyereséget elére üzemek sem képesek atlóeszköz-áitérirányukat fejleszteni, illetve pótolni, pedig a gépek és a járművek igen elhasználtak, s ez a termelésre is kedvezőtlen hatással lehet. A törvényjavaslathoz többen nem kívántak hozzászólni. Az elhangzottakra Hetényi István, pénzügyminiszter válaszolt. Köszönetét mondott azoknak a képviselőknek, akik elismerőleg nyilatkoztak a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseiről. Az egyik felszólaláshoz kapcsolódva kifejtett-e, hogy a vagy önérdekeit ség szorg a 1 mazása összefüggésben van a pénzügyi szervek erőfeszítéseivel1. A Pénzügyminisztérium javasolni fogja: vezessék be a saját vagyon fogalmát és kategóriáját a mindennapi gyakorlatiba, amely nemcsak adózási szempontból lenne fontos lépés, de egyúttal bizonyos érdekeltséget is teremtene a salját vagyon gyarapításának ösztönzésére. Ami pedig a vállalatok- ny ereságfelhasználásával! kapcsolatos felszólalásokat illeti, kifejtette: tervezik, hogy a vállalatok a levonások után náluk maradó összeggel — alapokra bontási kötelezettségek nélkül — — saját hatáskörben rendelkezhessenek. A vitában tág teret kaptak a lakásgondokkal foglalkozó észrevételek. Énnek kapcsán Hetényi István bejelentette, hogy a kormány még ebben az évben áttekinti az e témáról szóló, közelmúltban hozott határozatának végrehajtási tapasztalatait, s levonja a szükséges következtetéseket. Bár a beszámoló még nem készült el. mégis valószínű, hogy ebben az évben felépített otthonok 70 százaléka a. fiataloké lesz. Felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatók és a tanácsok a lakásügyekben a lakáskérelmeknél az eddigieknél jobban élhetnének — központi intézkedés nélkül is -+- az egyéni elbírálás jogával. A miniszter több képviselő észrevételére válaszolva bejelentette: ha a parlamenti bizottságok ; erre igényt tartanak, az egyes tárdáknak meg kell teremteniük a lehetőséget arra. hogy a testületek akár már őszi “ tanácskozásaikon véleményt mondhassanak a jövő évi tervekről. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1983. évii költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Veress Péter expozéja Ezután Veress Pen-r külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy ez ev októberében tíz éve§. lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztül. A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan be következett robbanásszerű árváltozások következtében valamennyi energia-importőr ország érzékeny cserearány-veszteségeket szenvedett. Nemzetközi fizetőképességünk megőrzése már évek óta megköveteli, hogy konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdaságunk — nagy -erőfeszítések árán — immár harmadik éve teljesíti. Ez önmagában jeteatős és biztató eredmény, de a megvalósítás útja eflenibmondásos: indokolt és erőltetett 'takarékosság — miközben sok helyen folytatódik a pazarlás —; feszesebb iimportgazdál- kodás a belföldi vásárlóerő visszafogása, a fejlesztéshez szükséges források egy részének elvonásával; egyre erőteljesebb gazdaságszervező munka, minél tölbfo export-árualap biztosítása végett; a piacok megtartásé céltudatosabb gazdasági diplomácia és erőteljesebb vállalati exporttevékenység révén. S eközben — bár a korábbinál nagyobb nehézségek árán — szállítási kötelezettségeinknek eleget teszünk a szocialista országok iránt. A magyar kereskedelempolitika feladata, hogy nem szó Dialista országokban is biztosítsa azokat az aiapiel- tétéleket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munkamegosztás előnyeiből részesülni. Teendőinket a következőkben fogalmazhatjuk meg— Erőteljes tervező, gazdaságtervező és exportérte- kesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt )l984- ben, csak ezáltal alapozhatjuk meg az 1985. évi Os a VII. ötéves tervet. — Már 1984-ben, de jl985- re mindenképpen olyan szabályozást kell érvényesítenünk, amely gazdaságiinkat az előző pontban megfogalmazott teljesítményre ösztönzi a termelés, a felhasználás minden területén. — Ehhez céltudatos, egységes cselekvésre van szükség. — Az új helyzetnek paeg- felelő kereskedelempolitikai és kereskedelemszervé- ző programot kelj kidolgozni valamennyi pénzpiac viszonylatában. — A külkereskedelmi szervezetet úgy kell továbbfejleszteni, hogy ezeket a célokat a legjobban szolgálja. A miniszteri beszámolót vita követte. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye). s Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának képviseletében elmondta: a testület kollektív véleménye, hogy a törvény az elmúlt egy évtized alatt megfelelően szolgálta a magyar népgazdaság érdekeit. A bizottság szerint a jelenlegi helyzetben különösen fontossá vált a külkereskedőig mi kapcsolatok szervezése, fejlesztése az állami munka egész területén. Marton János (Győr-Sop- ron megye) rámutatott: a külkereskedelmi törvény megalkotására szükség volt. az kiállta az idők próbáját, külkereskedelmi politikánk jelentős változásainak szakaszát. módosítására jelenleg nincs szükség. Radnóti László Somogy megyei képviselő, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet nyugalmazott elnöke egyebek között felhívta a figyelmet az úgynevezett kisvoiu- menű export felkarolásának és ösztönzésének fontosságára. Javasolta azt is, hogy a külkereskedelmi vállalatok bonyolítási jutalékát és árrés-előírásait vizsgálják felül, ezek a jutalékok és árrések ugyanis távolról sem elegendőek ahhoz, hogy fedezzék a vállalatok munkájával összefüggő legszükségesebb költségeket. Szólt a határmenti árucsereforga- lommal kapcsolatos kérdésekről is. Ennek fontosságát ma már mindenki elismeri — mondotta -—, ám mégis több bürokratikus jellegű előírás nehezíti a fejlődést. A vitát Veress Péter foglalta össze. Rámutatott, hogy a hozzúJ1 szólások a külkereskedelem valamennyi érdemi kérdéséi érintették. Egy sor gyakorlati javaslattal, észrevétellel, kritikával külön is foglalkoznak majd az illetékéé sek. Veress Péter kitért a határmenti árucserékre is, amelyekről a hozzászólások^ ban sok szó esett, ugyatí--' úgy, mint a null-szaldós* megoldásokról. Mindkét* forma egyre több áru kivitelét, több importot tesz lé-0 hetővé, és erősíti a magvaK’ illetve a külföldi vállalatot!! együttműködését. Ugyani akkor mindkét külkereskedelmi formának árfelhajtó hatása is van. Ez azonban minden olyan ügyletnél tapasztalható. ahol szoros áru- kapcsolás van az export, illetve a behozott termék között. Sajnos, időnként még sok ai bürokratikus ©lem a határmenti árucserében, előfordul olyan eset is, hogy a kivitt magyar áru ellentétje nem érkezik be. Ez veszteség a vállalatnak és a népgazdaságnak is egyaránt. A külkereskedelmi igazgatás ezért biztonságos megöl dásokra törekszik, s olykor ezért tűnik úgy, hogy túlszabályozottak ezek az eljárások. Határozathozatal ikövet- •kezett. Az országgyűlés a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferericné felváltva «sdinökólt — befejezte munkáját.
