Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

4 Somogyi Néplap 1984. június 20., szerda Baromfifeldolgozó Alsóbogáton Hintaüzem működik — néhány hét óta két és fél év alatt megtérül EGY UTÓVIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Több áru a háztájiból Az öreglak! Állami Gaz­daság alsóbogát! kerületé­nek központjában nemrég átadtak egy ikis vágóhidat, ahol- a gazdaságban nevelt csibék egy részét dolgozzák föl. A tatabányai Delta szö­vetkezetben gyártott beren­dezésekkel szerelték föl a régi uradalmi ,gazdasági épületből átalakított házban létesített üzemet. Ez a mini. vágóhíd a mintás s ha be­Balogh arra gondolt, fél­reállították, mint egy fö­lösleges sakkfigurát. Talán most rájött, hogy egy ilyen játszmában senki sem fe­lesleges, sőt... Kicsit sápadt volt Balogh és hősiesen titkolta a reme­gését. — Higgye el százados elv- társ ... ha nincs zárva az a kapu ... — Mi történik? Kiszalad? — Dehogyis... Ami aztán a tört monda­tokból kiderült, Balogh va­lóban csendes sziesztára szá­mított. Ügy Okoskodott, hogy őrködése egyike azoknak a fölösleges intézkedéseknek, amelyek ilyenkor születnek. Most talán rájött, hogy semmi sem fölösleges. Ezt mindenki a maga kárán ta­nulja meg. Ott ácsorgott a hátsó ki­járatnál, hallgatta a szállo­da zajait, edénycsörgést, por­szívózást, telefoncsörgést; nézte a régimódi szárnyas­ajtót, a kopott, rozsdás ki­linccsel. Az ajtót üvegkoc- káí közül néhány repedt volt. A résen átnézhetett az udvarra. Öcska folyosót lá­váink, egyben a tataibányai cég referenciaüzeme is lesz — ennek alapján; kívánnak több hasonlót létrehozni az országham Rimmer József, az öreg­laki gazdaság igazgatóhe­lyettese elmondta: — Két és fél millió fo­rintba került az üzem, 14 dolgozó naponta 800—1000 csirkét vág le és dolgoz föl itt. Reményeink szeröv, kót­tott, konyhák, szobák abla­kait. Már-már ásítozni kezdett, amikor léptéket hallott. Re­ménykedett, hogy a váltás. De a folyosóról egy ismeret­let fiatalember .lépett elé. Egyformán meglepődték egy­mástól. — Mit keres itt? — ér­deklődött még szelíden Ba­logh. A fiatalember nyeglén vá­laszolt: — Ugyenezt kérdez­hetném én is magától. Balogh civilben . voilt. A fiatalember igazolványt kért, s nem kapott. Ettől meghök­kent, de aztán — látszójpg nyugodtan — közölte, hogy segédportás a szállodában és a házfelügyelőhöz igyekszik. Át kell vennie a Patyolat­tól érkező fehérneműt. — Most nem — mondta határozottan Balogh, már csak azért is, mert bosszan­totta a fiatalember modora. Hogy enyhítsen valamit a szigorán hozzátette: — Nincs nálam a kapu­kulcs ... A fiatalember belenyúlt a a befektetett toké. Főképpen .a ßalaton-parton kívánjuk eladni az előhűtött bontott csirkét, elsősorban üdülők­nek, közmitézményekmek, va­lamint saját büféinkben süt­ve áruljuk majd. A gazdaság évente körül­belül egymillió-kétszázezer csirkét nevel. Az utóbbi években a baromfi nem ita­ttál! megfelelő piacra, vesz­teségessé lett ez a tevékeny­ség. Azóta némiképp javult a piaci helyzet, de nyereség­ről még szó sincs, sok gaz­daság és magángazdálkodó föl is hagyott a csibetartás­sal. Az öreglakiak nem te­hették, "mert oly nagy súlyú e tevékenység náluk. Még egy érdekes jelenségre fölfi­gyeltek: amíg tavaly csirké­ből országos túlkínálat volt, -.addig a Raiaton-parton nem tudta kielégíteni az igénye­ket a kereskedelem, tgy az alsóbogát! üzem az idegen- forgalmi idény ellátásjavító­ja is lehet, valamint azzal, hogy itt az összes csirke 15 százalékát a gazdaság maga dolgozza föl, ..némi nyereség­re is szert tehet, tehát csök­kennek az ágazat terhei. 'Nemcsak a technológiát adó Delta szövetkezetnek je­lent így próbát a kis vágó­híd, hanem magának a gaz­daságnak is. Ha számításaik beválnak, esetileg nagyobb tervek is szóba kerülhetnek. zsebébe, tenyerét odatolta Balogh elé. Két kulcs volt a mátkában. — Próbáljuk ki — hu­nyorított cinkosan, s hogy Balogh még mindig tétová­zott. rákent egyet a nyomo­zó állára. Nem volt túl erős ütés, Balogh automatikusan visszaütött — bizonytalanul, határozatlanul. ­■Aztán meglátta a kést. Fölkapta a szemetestar­tály tetejét — ösztönös moz­dulat volt —, a fiú felé dob­ta. Filmen nagyon izgalmas­nak hat .egy ilyen jelenet, de ez most több volt annál. Balogh hátrált a kapu fe­lé. Tudta, hogy meg kell állnia. Hogy egy bizonyosé pont után nincs tovább. lehet, hogy ez a férfi a gyilkos. Legalábbis köze van az ügyhöz. Miért me­nekülne másképp ilyen mó­don? Nem ijesztgetésnek tartja kezében a bicskát. Használni fogja, ha muszáj. De lehet, hogy akkor is, ha nem nagyon muszáj. Ekkor lépett közbe a sze­rencse. Vialalki a folyosón meghallotta a kőre koppanó ' A nagyatá­di Népi El­lenőrzési Bi­zottság 1980- ban vizsgálta meg a terület tsz-eiben, hogy miként segítik a ház­táji és kisegítő gazdaságok árutermelési tevékenysé­gét. Az alapvizsgálat során több javaslatot tettek a szö­vetkezet vezetőségeinek, s most az eltelt időszak * vál­tozásait tekintették át a csurgói Zrínyi, az iharosbe- rényi November 7., a gyé- kényesi Csokonai, a seges- di Üj Élist, a kutíasi Béke és a görgetegi Búzakalász szö­vetkezetben, valamint az áfész-oknál. A népi ellenőrök megálla­pították. hogy a tsz-ek vál­tozatlanul számottevő segít­séget adnak a háztáji és ki­segítő gazdaságok eredmé­nyes tevékenységéhez. Ve­zetőségi üléseiken a háztá­ji bizottság rendszeresen beszámol a gondokról és ja­vaslatot tesz megoldásúkra. Ennek állapján a tsz-ek ve­zetőségei több határozatot is hoztak a kisgazdaságok fej­lesztésére. Az eltelt hátrom évben rendszeressé váltak a szakmai előadások, a tapasz­talatcserék, a kistermeléssel foglalkozók részére szerve­ŰJ DUNA-ÁG GYŐRNÉL Üj mederbe terelték ked­den Győrnél a mosond Du­nát. Az esemény egy éve tartó, 125 millió forintos vízügyi beruházás befejező áldomása. A folyó Győr fő- ■ löttS szakaszán hajtották végre a nagyarányú beavat­kozást, amelynek során/ itölbb tízezer köbméter földet moz­gattak meg. Az új folyóág hossza 2 kilométer. A me­der szélessége 90 méter, a vízmélység 3 méter. Az új folyóágihoz megfelelő ártér és erős gátak tartoznak. K.i- • építésével kiiktattak egy kanyargós, 5 kilométer hosz- szú régi folyószakaszt, ame­lyet a későbbiek során üdü­lőterületnek, horgász víznek, szabad strandnak alakítanak ki. A nagyszabású vízügyi munkával megteremtették Győr északi területeinek ár­as belvízvédelmi biztonsá­tartály hangját. Tormás ért oda a hátsó kapuhoz. Az imént az átjáró folyosónál már hallotta a hangokat. — Na, mi lesz? —mond­ta egy ismeretlen férfikarig —, Nem hiszed el, hogy ki­rn agyak? — Dobja el a kését vagy kénytelen leszek fegyvert használni —" mondta kissé iskolásán Balogh. A férfi röhögni kezdett. — Na ne izélj, fiú ... Tormás, amikor az idegen mögé ért, még elkapta Ba­logh kétségbeesett tekinte­tét. Félelem volt éhben a pillantásban és tehetetlen­ség. Tormás meg veregette a fiatalember hátát. Keskeny váll volt, de izmos — ezt egy másodperc alatt felmér­te. A villámgyors félfordu­lat semmit sem segített. Mi­re a fiatalember magához tért, már egy kisfiúsán mo­solygó, gömbölyű arc nézett le rá. — Nem keilett^Völna hü­lyéskedned, apus — Tormás gyengéden beszélt a fiúhoz, aki nyögött. A fiatalembernek fájt a válla, a háta, a deréka, az orra. S legfőképpen az fájt, hogy itt ül egy szemetestar­tálynak támaszkodva, és közeledik egy bilincs. (Folytatjuk.) zett bemutatók. A szövet­kezetek tenyészamyag-ki- helyezéssel. szaporítóanya­gokkal, takarmány és táp forgalmazásával, műtrágya és növényvédő szerek bizto­sításával. a háztáji részére átengedett legelőterülettel segítik a kisgazdaságokat. Kedvezményesen — önkölt­ségi áron — biztosítják a fuvarokat, hitelt nyújtapak fejőgépeik vásárlásához, göngyöleget adnak, megszer­vezik a tejbegyűjtést, a fel­vásárlást, a raktározást. és az áruértékesítést. A vizsgálat kimutatta azt is, hogy a háztáji marhahiz- lallás 1980 óta csökkent. A sertéshizlalás is hasonlóan alakult, illetve néhány he­lyen mérsékelten emelke­dett. Az előtző vizsgálat óta Görgetegen sertés- és mar­hahizlalásra, dohány és bur­gonya termesztésére, Kuta­son takarmány, uborka, pa­radicsom és facsemete érté­kesítésére, valamint hízó- marha bérhizlalására kötöt­tek értékesítési szerződést- A tsz-ek szem előtt tartják a tájkörzet hagyományait, és azök fajllesztésére ösztönzik a kistermelőket. Görgetegen például a dohány és burgo­nya termesiztését, Iiharosbe- rényben. és Gyékényesen a Tizenkét vádlottat és tíöbb mint harminc tanút Vjall- gatnak meg ezekben a na­pokban, hetekben Siófokon a városi bíróságon, ahol dr. Böröcz Margit tanácsa tár­gyalja a siófoki Grész End­re és tizenegy társa ügyét. A történet egyedi, de a jelenség már közel sem az A bűnszövetkezet úgy ala­kult, hogy megszületését soha nem hirdették ki. Mé­gis tizenkét tagja került a bíróság elé — olyan embe­rek, akik többnyire felelős, gyakran vezető beosztásban dolgoztak s mindeddig meg nem kerültek összeütközés­be a törvénnyel. A köztu­lajdon semmibe veVése vagy csak egyszerűen az egymás iránti föltétien i bi­zalom következménye, Ijiogy most ennyi embernek kell fellelnie tettéért... A vádirat szerint Grész Endre, a Siófoki Kőolajve­zeték-építő Vállalat alkal­mazásában állott 1966 óta. Kezdetben referensként, majd előkészítési csoportve­zetőként, később marketing­osztály-vezetőként dolgo­zott. Ez utóbbi beosztásából 1980. október 20-án fölnfien- tették, mert „munkaviszo­nyával kapcsolatos kötele­zettségét vétkesen megszeg­te”. Szigorú megrovás í fe­gyelmi büntetést kapott, és átkerült reklám-propagan- davezetőnek. önálló intéz­kedésre jogosító munkakö­rét használta fel a társadal­mi tulajdont károsító tet­teinek elkövetésére. A visszaélésekre viszont lehe­tőséget adott neki a válla­lat ügyrendi szervezetlensé­ge, hiszen többek között még munkaköri leírása sem volt. 1932 májusában Grész elhatározta, hogy a válla­lat egyes termelési folyama­tainak reklámozása céljából műszaki fotók készítését rendeli meg. Mindezt nem beszélte meg sem a vállalat igazgatójával, sem annak helyettesével (akinek egyéb­ként joga lett volna ezt jó­váhagyni). A megrendelést és a számlákat, közvetlen fölöttesével, illetve külön­böző vezetőkkel íratta alá — ők feltétel nélkül, bíztak benne. A vádlott ezzel azt akarta elérni, hogy az lösz- szeget termelési költség cí­mén számolja el a vállalat, ne pedig reklámkiadásként. -Így kevésbé 'kellett taintamia gesztenye termelését, felvá­sárlását szorgalmazzák. A tapaszt ál átok szerint a háztáji és kisegítő gazdasá­gok jól kiegészítik a nagy­üzemek termelőtevékenysé­gét és jól hasznosítják a nagyüzemi gazdálkodásra kevésbé alkalmas területeket — ezzel jelentős népgazda­sági értéket állítanak elő. A háztáji árutermelésből szár­mazó bevétel jelentős jöve­delemforrás a tsz-ek tagjai és alkalmazottai számára. A nagyatádi és a csurgói Úfész újabb partnerekkel kö­tött szerződést a termelési és értékesítési biztonság ér­dekéiben. Az árutermelő szakcsopor­tok száma csökkent; ez el-, sősoriban a nyúltenyésztő cso­portokra jellemző, miivel a nyúllhús termelése nem kifi­zetődő. Ugyanakkor jelentő­sen nőtt az értékesített zöld­ség- és gyümölcs mennyisé­ge. A NEB az utóvizsgálat ta­pasztalatai alapján javasol­ta a - szövetkezetek vezetősé­gének, hogy sajátos eszköze­ikkel segítsék elő a kisgaz­daságokban a korszerű ter­melési és tenyésztési mód­szerék alkalmazását. Fordít­sanak kellő figyelmet a me­a számlák tételes, tartalmi vizsgálatától, tehát a lebu­kás veszélye is kisebbikek látszott. Grész fölkereste régi is­merősét, Schenker Pált, a Magyar Galambtenyésztők Szövetségének gazdaságpo­litikai propagandavezetőjét, s közölte vele, hogy szeret­ne náluk megrendelni 250 darab színes fölvételt. Schenker vállalta a dolgot, bár nekik nem volt a fény­képek elkészítéséhez meg­felelő apparátusuk; sikerült szereznie fotósokat is. Láng András, a Békés megyei Termelő- és Szolgáltató Szö­vetkezet budapesti fotórész­legének vezetője vállalta a munkát. Megcsinálták a költségvetést, s ebbe már „bekalkulálták” azt a 10-15 százalékot is, amelyet Grész saját magának kikötött. Hogy a dolog még bonyolul­tabb legyen, különféle ügyeskedésekkel, hamis számlákkal, el nem végzett munkák felszámolásával, fiktív nevekre történő ki­utalásokkal végülis igen nagy összegben állapodtak meg. A képek egyenkénti árát is szabalytalanul hatá­rozták meg; kihagyták az ilyenkor előírt zsűrizést, s a maximális 600 forint he­lyett 925—1600 forintokat jelöltek meg a képek elké­szítéséért. Grész a remélt haszon fejében belement a játékba. Négy vezető beosz­tású muníkaitáirsával íratott * alá összesen öt számlát. Aláírták neki, mert csak formaságnak gondolták az aláírást A szakértői véle­mény szerint így a vállalat 260 700 forintot érő munká­ra 1 162 932 forintot fizetett ki. Az ügyből Láng és Schenker is igyekezett hasz­not húzni, sőt még néhány „mellékszereplőnek” is csurrant-cseppent valami. A vádirat a fentebb vá­zolt eset kapcsán összesen hat pontban foglalja össze a bűncselekményeket, ame- . lyeket fűként a három vád­lott követett el. Az iratok szerint a vádlottak a KVV- nek 902 232, a igáLambte- nyésztő szövetségnek 42 000, a Remix rádiótechnikai gyárnak pedig 34 673 forint kárt okoztak. Az ügyben az első fokú ítélet várhatóan július első felében születik meg. Gy. L. zőgazdasági kistermelés ér­tékesítési biztonságára. rt Csalás, vesztegetés, hanyag kezelés

Next

/
Thumbnails
Contents