Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

1984. június 20., szerda Somogyi Néplap 5 DÖNTÖTT A MEGYEI TANÁCS Oktatás­> fejlesztési program Az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott fontos po­litikai és állami állásfoglalások lendületet adtak a fel­adatok kidolgozására. A Somogy megyei Tanács tegnap tartott ülésén megvitatta, majd elfogadta a hosszútávú programot, amely elsősorban a személyi és tárgyi felté­telek javítását szorgalmazza. Az 1978-as távlati fejlesz­tési célkitűzések — amelyek szép eredményeket hoztak a megye oktatásügyének fej­lesztésében —, jó alapot biztosítottak az újabb prog­ram elkészítéséhez. Tovább­ra is az általános iskolái hálózat fejlesztése áll elő­térben. Az óvodai igények kielégítése mellett az eddi­ginél nagyobb gondot fordí­tanak a gyerek intézmények tartalmi munkájának javí­tására. A középfokú iktatás továbbfejlesztése során elő­segítik a gimnáziumi képzés bővítését. Mintegy hat-nyolc százalékkal többen tanul­hatnak tovább a gimnáziu­mokban a következő évek­ben. Technikusképzéssel gazdagodik a középfokú ok­tatás. A megye gazdasági igényeit figyelembe véve már az 1986—87-es tanévtől megteremtik ennek a felté­teleit. A szakközépiskolai hálózat szélesítését is célul tűzte ki a megye. Vendég- látóipairi, ruhaipari és mű­vészeti szakközépiskolák­ban tanulhatnak tovább a tanulók. A megyeszékhelyen új gimnázium építését ter­vezik, építőipari szakközép- iskolát szerveznek és meg­oldják az egészségügyi szak­képzés gondjait is. A megyei tanács olyan dokumentumnak tekinti a távlati fejlesztési tervet, amely 1995-ig határozza meg az állami oktatás alap­vető fejlesztési feladatait. A program foglalkozik a sze­mélyi feltételek javításával is, szorgalmazza a pedagó­gusok munka- és életkörül­ményeinek jelentős javítá­sát. A helyi tanácsokra sok feladat vár az Oktatás felté­teleinek jobbításában, emel­lett széleskörű társadalmi összefogásra szólít fel a program. Dr. Balassa Tibor elnök- helyettes szóbeli kiegészítő­jében elmondta: az állami oktatás továbbfejlesztését széles körben megvitatták Szemléletet kell változtatni atekintetben is, hogy az ok­tatás feltételeinek igényhez igazodó kielégítése össztár­sadalmi feladattá váljon. Élénk vitában kovácsoló- dott elfogadott programmá az állami oktatás továbbfej­lesztésének ügye. A tanács­ülésen heten szólaltak föl. Jekli Józsefné a barcsi és a városkörnyéki gondokról beszélt. Szép eredményt ér­tek el ugyan a tankötele­zettségi törvény végrehajtá­sában, a cigánytanulók ál­talános iskolai képzésében, ám a pedagógushiány sú­lyos terhet ró az oktatási intézményekre. A szolgálati lakások nagy része korsze­rűtlen, elhanyagolt — hívta föl a figyelmet. Fölvetette a barcsi gimnázium megépíté­sének fontosságát is. Jorda- nics József a kaposvári helyzetről adott számot. A távlati fejlesztési program­nak el kell érnie — mond­ta —, hogy megszűnjön a kétmüszakos oktatás. Pare Irén, a pedagógusszakszer­vezet megyei titkára a program megvalósításának társadalmasítását elemezte. Varga István Csurgó és kör­nyékéről adott képet, s in­terpellált a pogányszentpé téri és inkei óvoda megépí­tése, illetve bővítése ügyé­ben. Megragadóan foglalko­zott az általános iskolai helyzettel Bors István, a Volán Vállalat igazgatója, Háromfa és Tarany tanács­tagja. xAz általános iskolai oktatásban az igényességre hívta föl a figyelmet; szólt arról is. hogy választókör­zetében milyen igények ki­elégítése szükséges ahhoz, hogy a gyerekek óvodai fog­lalkoztatása, a tanulók beis­kolázása gondoktól mente­sebb legyen. Boda János ba- latonszabadi tsz-elnök hoz­zászólásában az oktatás tar­talmi megújhodásával fog­lalkozott. Sürgette: szoro­sabban kapcsolódjon a tár­sadalmi igényekhez az okta­tás. Űj típusú felnőttoktatá­si program kidolgozására tett javaslatot. Fölszólalt a vitában dr. Gazsó Ferenc művelődési "miniszterhelyettes is. Az oktatás továbbfejlesztésé­nek hosszútávú megyei programja az országos cél­kitűzések szellemében fog­lalkozik a feladatokkal — állapította meg. A program ugyan elsősorban a feltéte­lek javítását vette tervbe, de ennek keretében beépít­hetők azok a tartalmi fel­adatok is, amelyek az okta­tás színvonalának emelését segítik elő. Ennek kimunká­lása szintén fontos — hang­súlyozta a miniszter.heiyei- tes. — A hivatali szellemet ki kell űzni az iskolákból. A minisztérium fokozni igyek­szik az oktatási intézmé­nyek önállóságát, korszerű­síti az irányítást — mondta. Dr. Balassa Tibor vitazá­rója után Sugár Imre, a megyei tanács elnöke fog­lalta össze az elhangzotta­kat, majd a tanácsülés egy­hangúlag elfogadta az álla­mi oktatás továbbfejleszté­sének Somogy megyei prog­ramját. Vár­kastély a Mária- völgyben Székesfehérvár egyik idegenforgalmi neve­zetessége a Mária-völgy- ben lévő Bory-vár. A magánvárat Bory Jenő (1879—1959) szobrász és építőművész 49 éven ke­resztül építette dús fan­táziával és különböző stílusok összeépítésével (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd felv. — KS) Csapattáncosok a Sportcsarnokban Háromszoros világbajnok Kaposváron Hét ország színiéiben ver­senyeznek csütörtökön estie a szombathelyi Savai'La Táncverseny résztvevői Ka: posvánon, a Sportcsarnok­ban : csapaittáncofcait! mutat­nak be ae olasz, a csehszlo­vák, az NDK, az NSZK, a dán, az osztrák és a magyar táncosok. Pomezansky Ju­dittól, a Kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ társas­tánc csoportjának a vezető­jétől megkérdeztük: — A laikus nézőnek mit nyújthat egy ilyen verseny? — Két tánckategóriában indulnak a. versenyzőik. A standard táncok közé ’ itnnto- zilk az angol keringő, a bé­csi keringő, a tangó, a quick, a slaw-fox. A totán- amerikai táncokhoz soroljuk a rumbát, a szambát, a csa- csa-csát, a jivet és a patso- doblet-;t. A standard táncok méltóságteljesek, a párok mindvégig együtt táncolnak, a iatirt-amerikaii táncok Ika- cérabbak, s temperameniu- mosábbak. Valamennyi ver­senytánc ailaipetemeiib tanít­ják a tánciskolákban, — Milyen minősítésű tán­cosok vesznek részt a kapos­vári csapatversenyen? — Hét minősíbettt osztály van a versenytáncban, ezek közül a legjobb három ka­tegória képviselői szerepel­nek Kaposváron. — A csapatverseny mit jelent? — A Savat ia Tánc verseny része a kaposvári. A ver­senyzők országonként .három párral mutatkoznak be a csapatversenyen. Az össztel­jesítményüket értékeli a zsű­ri. — Kaposvári résztvevője lesz a versenynek? — A Kilián Gyöngy Ifjú­sági és Üittörő Művelődési Központ 'társastánc csoport­ja két formáció® táncot mu­tat be. Egy csa-csa-csát és egy új tangó-koreográfiát ál'Mtotitiurik össze erre az al­kalomra. A koreográfiát Bo- zóki Lajos készítette. — Sztárok ia kaposvári Sportcsarnokban, ? — Itt lesz ,aiz NSZK-beli bajor itánc verseny .győztes párja és a háromszoros vi­lágbajnok diszkótánlcoSnő Olaszországból. H. B. Inkubátor a süket­szobában Hogyan befolyásolja a kora­szülöttek fejlődését környe­zetük zajhatása? A Medi­cor Művek megbízásából a Magyar Tudományos Aka­démia Akusztikai Kutató Laboratóriumában, az úgy­nevezett süketszobában most azt vizsgálják, mekkora a zajszint egy bekapcsolt in­kubátorban (MIT-ifotó — Balaton Jó­zsef ,felv. — KS) TV-NÉZÖ Szemüveget a bírónak Nem a labdarúgó Európa- bajnokságon fütyörésző fe­kete szerelésű rigóikra aka­rom inni, a bírókra gondo­lok. Bdd'ig remekül isimerték fél a nyusziarccal elköve­tett szabálytalanságokat is. Csak úgy mellesleg: kíván­csi lennék, hány százalékkal nő a válási statisztika a kö­zeljövőben. A napi két fut- ballimérikőzés a tévében a legjámborabb családanyákat is szemibefordítja az alamu­szi férjekből vált házi zsar­nokokkal . .. Szóval egy másik bíróról lesz szó. Neki kellene szem­üveg. Szagaiéi Arutjunján örmény író Drasztamat ne­vű teremtményének íratnék fel pápaiszamet. Hogyan is­merhette félre egész kör­nyezetét több mint fél éle­ten át, ezt nem értem. Ugyanis egy zavaros gazda­sági bűnügyiben valamikép­pen mindenki benne van, akit ez a szerencsétlen frá­ter Időnként meghív magá­hoz. Ez az „időnként” per­sze enyhe kifejezés: úgy mászkálnák az idegenek — barát, rokon, szomszéd — Drasztamat bíróék több száz négyzetméter alapterületű lakásában, mint a sajátjuk­ban. Nem véletlenül hang­súlyozom ki a hatalmas alapterü'letet! Mostanában a televízió rendezői mintha bennünket akarnánaik bosz- szantani ezékkel a méretek­kel ... Ráadásul Nazeni,. a feleség még ki is fejti, hogy Drasztamatnak nincs egy tisztességes öltönye! Egyrészt nem hiszem el, hogy a tör­vény e maigas "rangú szolgája napraforgón él, másrészt, ha valóban így van, akkor a la­kás méreteivel válami nem stimmel. Ez a mű nem a Prémium című Geíman-dráma tiszte­letet parancsoló „kemény vonalának” folytatása; nem tartozik abba a sorba, ame­lyet a valóban veséző, lelep­lező szovjet drámák alkot­nak. Mintha akvarellt feste­ne Arutjunján. Minden el­mosódott, kontúr nélküli; fő­ként magát a bűnügyet ma- szatolta úgy el, hogy igazá­ból nem is érzékeljük olyan jelentősnek, amilyennek szánta. Mécs Károly, Béres Ilona, Páger Antal, Raksányi Geltért és mások törekvé­sét rokcnszsnwel figyeltem, de nem tudták elhitetni, hogy súlyos lelkiismereti válságról, drámáról van szó. Páger nagyapó didaktikus meséje a fehér ruhás tanító­ról pedig olyan szájba rágó összegzése volt az egészen egyszerű műnek, hőgy sike­rült azt együgyűvé tennie. Azt mondja Quentin, Arthur Miller Bűnbeesés után című drámájának férfi főszereplője, amikor belép a színre: „Szervusz! Űristen, de örülök, hogy újra lát­lak!” Ha tegezném Kálmán Györgyöt, ezt írnám le én is. Örülünk, hogy újra lát­juk. önálló estje nagy for­máról tanúskodott. Legjobb szerepeiből adott ízelítőt Peossoa versének kötőanya­gával cementezve össze a monológokat. Hadd vaLljam be, nem rajongtam Kálmá­nért ifjabb koromban. In­tellektuálisan józan modorát stílusnak csak felnőtt fejjel voltam képes elfogadni, meg-, szeretni. Amikor már néha magam is kerültem olyan helyzetibe, hogy meg kellett válaszolnom a feltett kérdé­seket. „Bogaras”, kivetett papként, hogy tud kiegyene­sedni VILHadriánná a szí­nész! Élmény, ahogy Kál­mán György—Hadrián „be­olvas” a klérus bíborszín palástban parádézó főpapjai­nak! S micsoda mély sza­kadékokat rogyaszt Ire- dynszki szövegébe — A vi­lág legnagyobb szerelme —; e mélységek az eredeti mű­ben nincsenek benne, eze­ket a színésznek köszön­hetjük. Leskó László I LACI Ö viselt először lobogó sörényt, s ő cigarettázott közülünk elsőként. Lacinak már a szerelem sem volt megfejthetetlen misztérium. (Két­szer láttuk a patikus \'lányával!) Minket megvetett: „infantilis ban­da”, mondogatta, ide nem sértődtünk meg, mert valójában nem értettük, mit mond, csak a hangsúlyból sej­tettük szavainak értelmét. Szüléink szemében Laci maga volt a Sátán, akitől a tisztességes emberek tisz­tességes gyerekeinek óvakodnia kell. Óvakodott a fene! Mindent elkö­vettünk, hogy vele tehessünk: utá­noztuk a gesztusait, s olyan sza­vakat használtunk, plint ő. Egyszer nagy elhatározás született köztünk: leszólítottuk a patikus lá­nyát. Csodálatosképpen ö is infan­tilis bandának mondott minket. Vé­rig sértődtünk, hiszen Klarissza(La­ci hívta így) alig volt idősebb ná­lunk. Bosszút forraltunk, megegyez­tünk, hogy elválasztjuk Lacitól ezt a „közönséges nőszemélyt”. Disznó szavakat suttogtunk a fülébe, s azt hazudtak, hogy Laci már réges-ré- gen a „hosszú” Kovács Évát szereti. („Hosszúkovács” nevezetes lány volt abban az időben!) Meggyűlöltük (vagy talán csak Lacit irwa^ltük?) a patikus lányát, s kövenvP min­denüvé, mint detektívek a gyanúsí­tott hűnözöt. A hajszának Laci vetett véget. Alaposan megvert bennünket: ra­vasz kis pofonokat osztogatott, ame­lyek még napok múlva is fölrém- lettek. Klarisszát mégsem hagytuk békén. A gyűlölet (vagy hogy is ne­vezzem ...?) belénk ivódott már, s azt Laci fullánkos pofonjai sem tudták kiverni belőlünk. Űj tervet szövögettünk, az utcán Legföljebb egy hangos röfögéssel kisért kezit- csókolommal vettünk róla tudomást. Hanem átkozott kamasz-szívünk sokkal aljasabb módszert sugallt: kiterveltük, hogy pteglessük Kla­risszát vetkőzés közben. Könnye­dén végrehajtható terv volt, a pati­kusék udvarát jól ismertük, tudtuk, Ilogy a garázsuk lapos tetejéről ép­pen belátni Klarissza szobájába. Mégsem láttuk sohasem Klarissza mezítelen testét... Illetve én lát­tam (pontosabban: csak félig), de a szobában nein Klarissza fedetlen melle volt a látványosság. A szo­bában Lacit pillantottam meg! Kla­rissza ágyának végénél gubbasztott, kezében rumos üveg, a szeme köny- nyes. Lemásztam a garázs tetejéről, a fiúknak ennyit mondtam: „semmi, Klarissza már alszik ... állig beta­karózva ..Egyikük hitetlenkedztt (talán a kis Petrik?), de nem mond­hattam mást: „semmi, Klarissza már alszik." Meddig hazudhat egy ember? Tény, hogy a srácok is fölfedezték Lacit Klarissza szobájában. És egy napon a kis Petrik, nem bírva tar­tani a titkot, megzörrentette az ab­lakot. Laci akkor kimászott hoz­zánk, és sötét hangon ennyit mon­dott: „Apám kirúgott otthonról... részeg volt... mindig iszik. Most Klarisszánál lakom. Ne áruljatok el senkinek. A patikus sém tudja.” Szégyenünkben szólni sem bír­tunk. Révülten néztük Lacit, amint visszamászott az ablakon. Már ha­zafelé balagtunk, amikor Gerendás { Zoli megszólalt: „Laci már fel- I nőtt...” Ma sem tudom: kérdezte vagy ki­jelentette? Sárközi Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents