Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 143. sióm Ára: 1,40 Ft 1984. június 20., szerda Ameddig a takaró ér Ma tárgyal az országgyű­lés a népgazdaság 1983. évi költségvetésének végrehaj­tásáról. Csak véletlen egybe­esés, hogy ugyanezt a lé­niát somogyi nézőpontból tegnap vitatta meg a megyei tanács ülése. Az ország és a megye tavalyi gazdálkodásá­nak és a költségvetés vég­rehajtásának számadatait hónapok óta közismertek, így első pillantásra úgy tetszhet, megkésett e fontos téma elemzése. Valójában a gazdasági folyamatok nem köthetők szorosan dátumok hoz. Az országos és megyei költségvetések végrehajtá­sának mostani megtárgyalá­sa korántsem csupán az is­mert számok újbóli összeg­zését jelenti, gokkal inkább az eredmények alapján tör ténő iránymeghatározást. Most, félévhez közeledve, már körvonalazódnak az idei gazdálkodás lehetőségei, esélyei, s érzékelhető az is, hogy hol kell a gázra vagy épp a fékre lépni ahhoz, hogy például a fejlesztések tempója megfeleljen gazda­sági realitásainknak. A családi költségvetések ben -is^^ndszerint csak 15-e tájt dűljél: sikerül-e félre­tenni a tervezett tapétázásra vagy megkaphatja-e a gye­rek a beígért biciklit. Ha például a gázszámla maga­sabb volt, vagy más várat­lan kiadás adódott, el kell hagyni a vásárlást, vagy épp OTP-kölcsönt kell kérni. Utóbbi esetben azonban a törlesztés miatt már a kö­vetkező hónapban módosíta­ni kell a költségvetést. El­képzelhető, hogy akkor majd még a konyhapénzből is le kell csípni néhány százast. Így talán helyreáll az egyensúly. Nagyobb baj ak­kor van, ha a család hóna­pokon át megpróbál többet költeni, mint amennyi a jö­vedelme. Ilyenkor elkerül­hetetlenül újabb kölcsönökre van szükség, s talán még a bizományiba is be kell vinni ezt-azt, hogy jusson fede­zet az újabb igényekre, eset­leg a sok törlesztés közepet­te — egyszerűen a megélhe­tésre. Ilyen esetben tartós megoldást csak többletmun­ka-vállalás vagy valamilyen kiegészítő jövedelem meg­szerzése hozhat. Sokkal bonyolultabb szin­ten hasonlóan meghatározó a költségvetés szerepe az ország fizetőképességének, a lakosság életszínvonalának megőrzésében. Mint ismere­tes, tavaly a nehezebb kö­rülmények közepette is si­került megtartanunk a nép­gazdaság egyensúlyát. Látni kell azonban, hogy ez nem kizárólag több és jobb munkánk eredménye. Kény­szerű évközi intézkedésekre, egyes ágazatokban a fej­lesztés és felhasználás visz- szafogására, máshol az ex­portnak mindenáron való növelésére is szükség volt. Márpedig nyilvánvaló, hogy szerényebb fejlesztéssel ex­portot növelni legföljebb át­menetileg lehet Általáno­sabban szólva — s ez a me­gyei képviselőcsoport leg­utóbbi ülésén is megfogal­mazódott — az úgynevezett költségvetési szemlélet csak rövid távon szolgálhatja az egyensúly megőrzését Tar­tós és megalapozott fejlődést csak több és jobb minőségi munkától, s az ehhez szük­séges föltételek megteremté­sétől várhatunk. Mindez alighanem kulcsgondolata lesz a mai parlamenti vitá­nak. Bíró Ferenc ■■ Ülést tartott a megyei tanács Beszámoló a költségvetésről és a fejlesztési alapról Tegnap ülést tartott a megyei tanács. A testület — amelynek ülésén részt vett és felszólalt dr. Gazsó Fe­renc művelődésügyi minisz­terhelyettes és dr. Dobos István, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettese is — személyi Kér­désekben döntött, majd megvitatta és elfogadta az állami oktatás továbbfej­lesztésének megyei "prog­ramját. (Erről lapunk 5. ol­dalán részletesen beszámo­lunk.) A tanács jelentést hallgatott meg a múlt évi költségvetési és fejlesztési alappal való gazdálkodásról. Megállapította, hogy a gaz­dálkodás nehezebb körülmé­nyei ellenére a tanácsok és intézmények biztosítani tudták a társadalompoliti- kailag kiemelt feladatok tel­jesítését. Az idei feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében kívánatosnak tartja a testület, hogy a he­lyi tanácsok szervező és irá­nyító munkával biztosítsák a tervben elhatározott fel­adatok végrehajtását, és csak akkor kezdjenek újab­bak megoldásához, ha a mű­ködéshez is biztosítani tud­ják a fedezetet. Vonják be fokozottan a tanácsi felada­tok megoldásába a lakossá­got, az üzemeket és társa­dalmi; szervezeteket. A me­gyei tanács arra is felhívta a helyi tanácsok figyelmét, hogy a megmaradt pénzt el­sősorban az alapellátást je­lentő intézményekben az el­ért színvonal megtartására fordítsák. Szükségesnek tar­totta a megyei tanács azt is, hogy megújítsák a társadal­mi munkát irányító és szer­vező tevékenységet, olyan célokat jelöljenek meg a helyi tanácsok, amelyek a lakosságot jobban mozgósít­ják. Beszámolt a testület munkájáról az ipari, a ke­reskedelmi, a szolgáltatási és az idegenforgalmi bizott­ság. A tanácsülés végén in­terpellációik hamigjaotitalk eil A megyei tanács tegnapi ülésén — eddig végzett munkáját elismerve — fel­mentette tisztségéből Stir Sándor személyzeti és okta­tási osztályvezetőt, mivel az apparátus pártbizottsága megválasztotta titkárának. A tanács dr. Iharos Csabát kinevezte a megyei tanács szervezési és jogi osztályve­zetőjévé, dr. Jáger Györ­gyöt, a Somogy megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság él- nőkét — érdemeinek elis­merése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette tisztségéből. A Somogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnöké­nek dr. Nagy Ivánt válasz­totta meg a testület, aki a választást követően tetette a hivatali esküt. Az adó-jogszabályok módosításának tapasztalatai A lakosságot érintő adó- jogszabályok év eleji módo­sításával egységessé váltak a korábban tevékenységen­ként alkalmazott különbö­ző adókulcsok. Emellett ösz- szességében átlagosan mint­egy 5 százalékkal csökkent a befizetendő adóik mérté­ke. Az intézkedés végrehaj­tásával kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának el­mondották: mindez része az adórendszer hosszabb távú továbbfejlesztésének, amely­nek célja, hogy az adók az eddiginél jelentősebb szere­pet töltsenek be a lakossági jövedelem szabályozásában. A lakosság jövedelmének 2.5 százalékát fizeti ki adóként. Ennek aránya azonban réte­genként különböző, így a kisiparosoknál és a magán- kereskedőknél jóval maga­sabb, átlagosan mintegy 15- 20 százalék. Ennek megfele­lően jövedelmük alakulását számottevően szabályozza befolyásolja az adórendszer Az adókulcsokat terme­lői érdekeltség javítására csökkentették; az árak emelkedését ugyanis nem vette kellőképpen figye­lembe az adórendszer. így esetenként lényegesen gyor­sabban növekedtek az elvo­nások, mint a jövedelmek. Ez egyes területeken azt eredményezte, hogy a ter­melőknek bizonyos határon túl nem volt érdemes — a nagymértékű elvonások mi­att — tevékenységüket to­vább bőviteniük. Ez az el­lentétes érdekeltség károsan érintette egyebek között a lakossági ellátás javítását, a szolgáltatások színvonalá­nak emelését. Az 1984. évi adójogsza­bály-módosítások egyken már részét képezik az adó­rendszer hosszú távú fej­lesztésének is. Az elképze­lés az, hogy az adóztatás — a lakosság életszínvonalának változatlanul hagyása mel­lett — a korábbiaknál na­gyobb szerepet töltsön be a j öviedelem-szaibályozásbatn. Helyzetkép Sávolyról Ég felé tör az olajjal kevert gáz... ... Az izzadságcseppek világos sávot húznak a feketén csillogó arcokon. Fekete a sisak, fekete a védőruha, feketén, az ojal- tól csillog minden. De nyu­godt a tekintet, nincs fe­lesleges mozdulat, s nincs felesleges szó. Szólni nem is lelhet, meri dobhártyát fájdítón üvölt ft föld mélyéből lei törő gáz éft olaj. A mentőcsapat, az olaj­bányászok harminchat órá­ja birkóznak a félelmetes erejű természettel. A sávo- lyi olaj- és gázmezőn 1984. június 18-án hajnali négy órakor elszabadult a pokol. A vezéílőáillásböL látni, amint töir az ég felé az olaj­já'. kevert gáz. A szél Zala- komár felé hordja a fekete penmetet, e csúf esőt. A Kő­olaj- és Földgázbányászati Vállalat sávolyi kutatási te­rületén, a kiképzés alatt lé­vő 18. számú kút köriMúró- ,járiak beépítése köziben ele­mi erőkel kitört a gáz. A helyszínre érkezett fúrási és Korszerű új növényvédő szerek Nagyhatású növényvédő szerek forgalomba hozását hagyta jóvá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az új kémiai anyagok segí­tik a mezőigazdasági terme­lőket abban, hogy megaka­dályozzák .a növényi kór­okozók és kártevők elterje­dését. kártételét. Összesen 23 korszerű vegyi anyag gaz­dagítja a kémiai védekezés lehetőségeit. A mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők össze­sen mintegy 450 vegyszerből válogathatnak. Nem kerül folyamatosan forgalomba valamennyi engedélyezett anyag, hozzávetőleg 250 van a termelői körben. Ezek szá­mítanak a leggyakrabban használt termékék közé. Azért ilyen viszonylag széles a választék, mert időről-idő­re hatástalanná válilk egy- egy készítmény, lévén, hogy a kártevők alkalmazkodnak hozzájuk. Ilyenkor újabb ke- ‘'.milkáliára van szükség. Egy­re .gyakrabban változik a ha­tóanyagok összetétele is, szá­mos készítmény egyszerre több olyan vegyszert tartal­maz, amely több kártevő és betegség felszámolására, il­letve „gyógyítására” attikai- más. Növeksziik a folyékony állapotban forgalmazott vegyszerek aránya, ezek könnyebben kezelhetőek, és felhasználásúik rövid*!' előké­születi időt vesz igényibe. Az új készítményék közül 17-et egyelőre háromezer hektárnál nagyobb területen nem lehet használni. Ezeket az új vegyszereket egy ide­ig korlátozott mennyiségben, árusítják, mivé! többnyire külföldi anyagokról van szó, amelyek átvételéhez kellő szakmai tapasztalatra van szükség. További hat nö­vényvédő szer ideigllanes fel- használására kapott enge­délyt, ezek már átestek a próbákon, ám még egy köz­bülső kísérleti szakaszra van szükség ahhoz, hogy a teljes értékű kémiai anyagok listá­jára kerülhessenek. A vegy­szerek között hazai és kül­földi gyártmányú gombaölő- szerék, rovarölők és egyéb rendeltetésű készítmények találhatók. kttBrésivédelimi szakemberek azonnal munkához láttak: eltávolították a forgató asz­talt, leszerelték a kifolyócsö­vet, hogy új kitörésgátlót he­lyezhessenek a kútfejre. ­Június 19-én délután öt óra harminc perckor. — Itt Sávoly—18! Kele­men Miklós fúrása és kút- javítási vezető. Jelentem: si­került egyszerre átfűzni az asztalon a négy vezetőköte­let, amely korábban elsza­kadt, a daru beállt, kész a kitörésgátló beemelésére — elmaszatolja a fekete csillo­gást homlokán, aztán nagyot sóhajt, de már nem a tele­fonba mondja. — Ez volt eddig a legnehezebb. Ha minden zavartalanul megy, még ma bezárjuk az új ki- törésgátlóval. Odakint egymást váltják az emberek — harmincán harminchat órája. S még nincs vége. Az emelés meg- ikezdődlik, a figyelem, az összpontosítás — ha még egyáltalán emelhető — fo­kozódik. A tűzoltók vízágyú­kat irányítanak a kút szá­jára, köztük a marcaliak és a nagyatádiak. — Alacsony a bedobba- nás veszélye, ám az ördög nem alszik — szól nyugod­tan a napszítta, mozdulatlan arcú Németh László, kútja­vító részlegvezető. Aztán egy közeli vendéglőbe telefonál: harminc főre rendel vacso­rát. Este hét órakor még üvölt a kút, amikor a lapzárta mi­att elindulunk. Kőszegi Lajos Fotó: Király Béla

Next

/
Thumbnails
Contents