Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

2 Somogyi Néplap 1984. június 20., szerda Történelmi előretörés Június 26-án választják meg Berlinguer utódját Szovjet—francia csúcs előtt Az Olasz Kommunista Párt előretörése a vasárnap megtartott európai parla­menti választásokon .törté­nelmi esemény, amely ki­hat az ország politikai hely­zetére. A szavazás anraalk a politikának az elismerése, amelyet a pátit Enrico Ber- li&guer irányításával .foly­tatódott; megerősíti a de­Jelzések Megvoltak az „európai” választások. A fogalomról mindenekelőtt azt kell tud­nunk, hogy idézőjel néXkül aligha állja meg a helyét: a most lezajlott fura-zajos vok­solás ugyanvis (nemcsak (ossz) európainak, de jószerével még nyugat-európai válasz­tásnak sem tekinthető. Olyan hosszabb távú kí­sérletsorozat részéről van szó, amelynek lényege, hogy a Közös Piacba tömörült tíz ország (tehát távoliról sem az egész Nyugat-Európa) a gazdasági integráció fejlesz­tése mellett megpróbálja a politikai integráció illúzióját kelteni. Nem sok sikerrel. Ahhoz, hogy megértsük, mi­ért fogadják még a közvet­len érdekeltek is szkeptiku­san e választásokat, elsősor­ban a testület jellegével és hatáskörével kell tisztában lennünk. Ez a testület az úgynevezett „Európa-parla- ment”. amely az alapvetően gazdasági jellegű Közös Piac politikai intézménye, stras- bourgi székhellyel — és bi­zony, meglehetősen korláto­zott hatáskörrel. Akkor miért kísérte egyál­talán figyelem ezt az aktust? Elsősorban azért, mert a voksolás országonként és pártonként történik, ebből pedig a tagországok bizo­nyos összeredményét tekint­jük, a tendencia mindenütt (illetve majdnem mindenütt, mert Görögország kivétel) az volt, hogy előretört az ellen­zék. Nem bal-, vagy jobbol­dali előretörésről t>an szó, az összképet illetően a kor­mányzópártok pozíciói gyen­gültek. A jelenség valószí­nűbb oka, hogy késik a be­harangozott igazi gazdasági felfutás, a világhelyzet pe­dig romlik. Franciaország­ban háromévi kormányzás után a baloldal vesztett po­zíciókat és nemcsak a jobb-, de még a szélöjobboldal is előretört. Angliában és Olaszországban a helyzet for­dított. Az olasz kommunis­ta párt megelőzte a keresz­ténydemokrata pártot, a szo­ciális feszültségekkel küzdő Albionban pedig a munkás­párt öt esztendő óta a leg­jobb eredményt érte el. Va­lamelyest „kilóg a képből" az NSZK, ahol mind a kor­mányzó CDU—CSU, mind az ellenzéki SPD (tehát a két igazán nnagy párt) visszaesett, komolyan előretörtek a zöl­dek, a szabaddemokraták vi­szont nem érték el- az öt százalékos küszöböt, tehát kibuktak. Ez valóban érde­kes jelzés, de persze nem Európának. A végső mérleg tehát: ez a szavazás legfeljebb bizony­talan szeizmográfnak és né­mi propagandára volt jó. Harmat Endre mokraitikus alternatíva cél­ját; új szakaszt nyitva el­éréséhez — állapit ja meg. a pántvezetőség kedden nyilvá­nosságra hozott állásfoglalá­sában!. (Az OKP több sza­vazatot' kapott — 33,5 száza­lékot —>, mini a keresztény­demokrata párt, amelyre 33 százalék jutott — A Szerik.) A pártvezetőség hétfő este tartott ülésén elemezte a választásokaft. Az OKP vezetősége jelem tősnek tartja azt a tényt, hogy a kommunistákkal va­ló egyetértés nemcsak az iparilag és gazdaságilag fej­lett országrészben erősödött, hanem számottevően válto­zott délen és a szigeteken! is. Az olasz konmányszövet- ség vereséget szenvedett, Zavargások robbantak ki a hétvégén a zimbabwei Gweru városban. A kor­mányzó Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) több ezer híve vonult az őrizet­ben lévő Abel Muzorewa és Ndabningi Sithole ellenzéki politikusok pártjainak iro­dáihoz. A nagyrészt fiata­lokból és nőkből álló tömeg kifosztotta az épületet, be­zúzta az ablakokat és fel­gyújtották az irodákat. A Joshua Nkomo vezette Zim­babwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) irodahelyiségeit ugyancsak felforgatták és felgyújtották. Az ellenzéki pártok elleni tüntetések a múlt héten kez­dődtek. A hétvégén a meg­mozdulások zavargásokba, romboló-gyújtogató akciók­ba torkollottak. Joshua Nkomo, a ZAPU vezetője hétfőn azt mondta a kormányzó, Robert Muga­be miniszterelnök irányítót­Waterloo A hét elején múlt 169 éve, hegy a Wellington és Blü­cher által vezényelt angol- hoilland-porosz haderők megsemmisítő csapást mér­tek Napóleon seregére a bel­ga Waterloo térségében. Ügy tűnik, Waterloo másodszor is csatározások színterévé vált — igaz, emberéletben ezúttal remélhetőleg nem esik kár. Az 1815-ös, világtörténel­mi jelentőségű ütközet vég­leg megpecsételte a napóle­oni francia birodalom sor­sát: maga a hadvezér-csi­szár angol fogságba esett, majd Szent Ilona szigetére száműzték. Most éppen az évforduló szolgáltat ürügyet a Vallon Tömöirüílés nevű fnancianyelívű belga pártocs- káruak: elhatározták ugyan­is, hogy támadást Indítanak a haromezö „angolosítása" ellen. Nemzeti-nyelvi önér­zetüket sértik a Wellington dicsőségét .hirdető angol nyelvű emléktáblák, s a her­ceg leszármazottainalk fize­tett járadékok. kát, helyeket veszített, A kereszténydemokrata párt hányatnám folytatódik. Elő­ször fordult elő, hogy az OKP féllülmiúlita. A szocia­lista párt kudarca annak a politikának a veresége, amely elutasított minden új javaslatot, és inkább a bal- dldalílal váló szembenállást választotta. — A szocialista elvtársiak­nak éli IkeMi gondolkodniuk annak áss iráyvonalnak a követikeizményein. amely — miközben károkat Okozott a bailoldalmák —, nem vitte előbbre az Olasz. Szocialista. Pártot sem — állapítja meg az OKP vezetősége. Az OKP vezetősége úgy dőnitőtt; hogy Enrico Ber- linguier utódát június 26-án választják meg. ta Zimbabwe Afrikai Nem­zeti Unió Pántról, hogy bátorítja az utcai tüntetése­ket — így akarván lehetet­lenné tenni, hogy pártja tá­mogatókat szerezzen az augusztusi helyhatósági és a jövő évben esedékes or­szágos választások előtt. A kormány bejelentette, hogy a ZAPU nem tarthat gyűléseket az ország közép­ső részén sem mindaddig, amíg ott szélsőséges fegyve­resek tevékenykednek. Emerson Munangagwa biz­tonsági ügyekkel megbízott államminiszter azzal vádol­ta Nkomóékat, hogy közvet­len támogatást nyújtanak a pártból kiszakadt fegyvere­seknek, akik az elmúlt hat hónapban a kormányzó ZANU nyolc tisztségviselő­jét gyilkolták meg. A mi­niszterelnök egykori harcos­társa, Nkomo tagadta azt, hogy a ZAPU támogatná a szélsőséges fegyvereseket. A belga fővárostól mind­össze 15 kilométerre fekvő Waterlooiban egyébként tobbezer brit is ól, többsé­gük a Közös Piac tisztség- viselője. Állítólag roppant sikkes dolog, ha egy angol­nak Waterlooi cím szerepel a névjegylkártyáján. A kakas­kodás 'minden esetre akkor vette .kezdetét, amikor a je­lenlegi Wellington herceg helyre akarta állítani nagy­nevű elődjének presztízsét Belgiumiban, mert úgy vél­te, hogy az egykori legyőzött nagyobb megbecsülésnek örvend, mint a győztes. Tő­le származik a „második csa­ta'’ elnevezés is. miután meg­sokallta az emléktárgy-áru­sok pálcáin a Napóleon-szob­rocskákat. Igaz ami igaz: Waterloot általában Napóle­on nagy vereségének, és nem Wellington .győzőimé­nek színhelyeként emlegetik világszerte A járadék egyébként 100 ezer 'belga frank, s emellett a herceg bérleti dí jat is szed, 4 millió frank összegben, lé­Francois Mitterrand elnök csütörtöktől Moszkvában tárgyal. Ez. lesz a 14. szov­jet—francia csúcstalálkozó I960 óta. E nagy sorozatból is ki­emelkedik De Gaulle tábor­nok látógatása a Szovjet­unióban 1966 júniusában. Akkor fektették le a fran­cia—szovjet gazdasági, tu­dományos és technikai együttműködés alapjait kö­zös nyilatkozatban. Fontos állomás volt ez az enyhülé­si folyamat elindításában. Pompidou elnök 1970 októ­beri moszkvai látogatásán már olyan jegyzőkönyvet ír­tak alá, amely előirányozza, hogy nemzetközi feszültség esetén a két kormány azon­nal tanácskozást folytat egy­mással. Ezt követően Leo- nyid Brczsnyev 1971. októ­berében tett párizsi látoga­tásakor külön nyilatkozat­ban szögezték le a szovjet— francia együttműködés alapelveit. 1979 áprilisában, a Giscard d'Estaing moszk­vai látogatásáról kiadott közlemény hangsúlyozta: mindkét fél úgy véli, hogy az enyhülés minden, fél biz­tonságát szem előtt tartó leszerelési intézkedésekkel kell megszilárdítani. E láto­gatáskor ötéves gazdasági együttműködési szerződést kötöttek. Az 1930-ban lezajlott var­sói Giscard—Brezsnycv megbeszélés óta azonban csak most kerül sor első íz­ben újabb csúcstalálkozóra, bár a kapcsolatok Párizs és Moszkva között eddig sem szüneteltek. A csúcstalálkozók átmene­ti elmaradását a francia kommentátorok általában két okkal magyarázták. Az egyik szerintük az volt, hogy miután Washington rendkívüli gyanakvással fogadta a kommunista mi­niszterek részvételét a fran­cia kormányban, Mitterrand elnök el akarta kerülni, hogy — a feszültség növe­kedése idején — még job­ban növelje Washington bi­zalmatlanságát egy moszk­vai látogatással. A másik okot pedig Párizsban abban látják, hogy miután Fran­ciaország határozottan el­kötelezte magát az ameri­kai rakéta-telepítési prog­ram támogatására, s nem volt hajlandó a francia nuk­leáris erők számbavételének elfogadásával előmozdítani egy kompromisszumos meg­állapodást, Mitterrand el­nök úgy vélte: esetleges moszkvai látogatásának ne­gatív kimenetele csak meg­terhelné a francia—szovjet viszonyt. Több francia kommentá­tor azonban már korábban vén ő a haszonélvezője egy több mint ezer hektáros földterületnek Waterloonál. Tavaly decemberben a Val­lon Tömörülés követelte a belga parlamenttől, hogy szüntesse meg ezeket. a já- radékókat. A kérdést jelen­leg a pénzügy- és a külügy­minisztérium tanulmányozza. A párt szeriint a belgáknak nincs miért hálásnak lenni­ük Wellington utódainak, hi­szen a francia seregben csaknem tízezer vallon is derekasan küzdött. S egyéb­ként is — mondják a vallo­nok — a járadék ennyi idő után jogi abszurdum. Re­ménykednek. hogy a parla­ment 1990-ág dönt az ügy­ben. • A kisvárost évente ötven­ezer turista keresi fel, nagy­részt angolok. Azért képzel­hetjük, milyen érzést vált ki a britekből, amikor a Wel­lington Múzeum emlékköny­vét fellapozva egyre másra találnak francia és más kül­földi látogatóik által beírt tömör bejegyzéseket: „Éljen a császár!” rámutatott arra, hogy a csúcstalálkozók szünetelte­tése végeredményben Fran­ciaországnak árt. mert ^zzel Párizs saját diplomáciai mozgásterét szűkítette; le. Emiatt csökken nemzetközi súlya, s a francia gazdaság­nak is szüksége lenne a Szovjetunióval való kapcso­latok erőteljesebb fejlesz­tésére. Ez év eleje óta mind több jel mutatott arra, hogy Mit­terrand elnök is felismerte ezeket a tényeket és eleget kíván tenni a korábbi Szov­jet meghívásnak. Májusi norvégiai látogatásakor tar­tott sajtóértekezletén „fel­tétlenül szükségesnek” ne­vezte a párbeszéd folytatá­sát a Szovjetunióval. Párizsban a nagy nemzet­közi problémák megvitatá­sa mellett fontosnak tartják a kétoldalú, elsősorban a' gazdasági kapcsolatok sür­gős továbbfejlesztését. Az árucsereiorgalom mérlege ugyanis jelentős francig de­ficitet mutat. Ez a deficit 1982-ben 8,5 milliárd ijrank volt, majd 1983-ban 4,4lmil- liárdra csökkent. Szovjet részről ugyanis megértést tanúsitotlak, s növelték franciaországi megrende­léseiket: több francia élel­miszeripari, gépipari és me­zőgazdasági terméket Vásá­roltak. Ez év elején azonban megindult a szovjet földgáz- szállítás Franciaországba, ami ismét megnöveli a fran­cia deficitet. Ivan Arhipov, a szovjet minisztertanács első el­Margaret Thatcher brit miniszterelnök szerint elő­ző nap garázda verekjedők robbantották ki a sztrájkoló bányászok és a rendőrség véres összecsapásait az org- reave-i kokszolónál. Kije­lentése a parlamentben hangzott el. Hasonlóképpen nyilatkozott Brittan belügy­miniszter és a rendőr Egye­sület elnöke is. A kormányfő szerintj sú­lyos következményekkel járt volna, ha a rendőrök utat engednek a „csőcseléknek”. A bányászok ellenben a rendőri brutalitást ép a sztrájkotokkal! szemben megnyilViániulió famiaitikus gyűlöletet Ikárhoztateált a bekövetkezett eseménye­nökhelyettese ez év elején Párizsban már jegyzőköny­vet írt alá, amely 1990-ig meghosszabbítja a két or­szág közötti gazdasági együttműködési szerződést. A párizsi tárgyalásokon tervbe vették, hogy a Szov­jetunió a következő évek­ben ismét több acélipari és vegyipari terméket, ipari járműveket és vasúti felsze­relést vásárol Franciaor­szágtól. Francia vállalatok szénhidrogénipari berende­zéseket szállítanak és részt vesznek szovjet üzemek kor­szerűsítésében. De Arhipov Párizsban azt is hangsúlyoz­ta: a szovjet—francia kap­csolatok stabilizáló elemet jelentenek a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti együttműködés meg­szilárdításában, s abban is szerepet játszhatnak, hogy az európai és a nemzetközi ügyekben kedvező fordulat következhessél^ be. Arthur Scargili, a Brit Bá­nyászszakszervezet elnöke sajtóértekezletet tart azután, hogy kijött a rotherhami kórházból, ö is hétfőn sé­rült meg kért. Több tucait sze­mély súlyos sérülésieket szenvedett, és mintegy száz letartóztatás történt. Rövi- debb kórházi ápolásra szo­rult Arthur Scargill, a bá­nyászszakszervezet elnöke is. A brit acéltröszt kedden beszüntette a koksz elszál­lítását Orgreave-ból. Ez ko­moly eredmény a bányá­szoknak, akik arra töreked­nek, hogy sztrájkjuk az acéliparban is éreztesse ha­tását. Pályázati felhívás! Az Észak-somogyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Lengyeltóti, Rákóczi u. 55., pályázatot hirdet ryrr 1 1 ff • ' W ' főkönyvelői alias betöltésére. Feltételek: számviteli főiskolai, vagy mérlegképes könyvelői oklevél. Vezetői gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. (264074) mind az öt parit szaivazato­Zavargások Zimbabwéban — másodszor is? Dobsa János A sztrájk első eredménye

Next

/
Thumbnails
Contents