Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

6 Somogyi Néplap 1984. június 2., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE líJSBHflÉáiH jé#* ™ Iharosberényi kismamák Két vallomás Fischli Lászlóné körzeti védőnő: — Ne várjon tőlem szép szavakat... Az én örömöm talán szavakkal ki sem fe­jezhető ... Kilenc évi há­zasság után, amikor már- már beletörődtünk férjem­mel, hogy nekünk nem le­het gyermekünk, az idén március elején megérkezett Lacika ... Több mint 15 esztendeje vagyok védőnő. Nap nap után látva a gyermekekkel játszó boldog családokat sokszor elszorult a szívem Mindig az járt a fejemben: nekem miért nem lehet ré­szem ilyen boldogságban? Képzettségem és a hosszú évek gyakorlata révén szin­te „mindent” tudtam, ami a csecsemőgondozással, ápo­lással, gyermekneveléssel kapcsolatban egyáltalán megtanulható. Sok-sok kis­mamának adtam tanácsokat, segítettem az első hetekben, hónapokban. Szerénytelen­ség nélkül állíthatom, hogy a szakmai hozzáértésemet becsülték, a családok min­denütt szívesen fogadtak Mindezt miért mondom? Mert most már nemcsak vé­dőnő, hanem anya is va­gyok ... és anyaként más­ként látom a szakmámat is. Férjemmel eldöntöttük, hogy a gyest nem szakítom meg, Lacikával leszek há rom évig. A faluban nincs bölcsőde, ám nem ez volt a döntő, hiszen rokoni segít­séggel esetleg megoldható lenne, hogy korábban mun­kába álljak. Megbeszéltük az anyagiakat is, jóval ne­hezebb lesz, ez tény, de mindezek nem lényegesek végül is ... Későn szültem maholnap negyvenéves le­szek. Lacika most- a szá­momra a legfontosabb a vi­lágon ! Simityné, dr. Laklia Má­ria: — Fogorvos vagyok, szük­sége van rám a falunak és környékének. Az első gyer­mekemet, Péterkét 1980.^jú­niusában szültem; akkori­Simityné, dr. Laklia Mária Fischli Lászlóné ban még csak egy éve dol­goztam Iharosberényben. egyszerűen szóba sem jöhe­tett, hogy három évig fog­orvos nélkül maradjon a környék. Az öthónapos szü­lési szabadságot természete­sen kivettem, utána nyom­ban a fogorvosi szék mellé álltam ... Péterkére dajka vigyázott. Azóta eltért né­hány év, Péterkére mái nincs gond, óvodás nagyfiú már. Ferike, a kistestvére háromhónapos, tehát most nem dolgozhatom, pedig nincs olyan nap, hogy ne keresnének a páciensek. Kénytelen vagyok máshová irányítani őket — egyelőre. Nehéz szívvel teszem, mert jól tudom, mit jelent a fá­jós fog... Mi mást tehet­nék? Legkésőbb az ősz ele­ién dolgozni akarok. Férjem édesanyja segít majd a gyermekek ellátásában. A mi családunknál az anyagi kérdések nem ját­szanak olyan nagy szerepet mivel férjem is jól keres: építészmérnök Nagykani­zsán. Kívehetném tehát a három évet, életszínvona­lunk talán nem változna alapvetően. Hanem a lelki­ismeretem nem bírná el. hogy olyan hosszú ideig csakis a gyermekeim neve­lésével foglalkozzam. Szak­mailag pedig, némi túlzás­sal mondva, „öngyilkosság” lenne a három év kiesés. Azt nyilván senki sem vi­tatja, hogy a gyerekek szá­mára nagyon jó lenne, ha az anyuka mindig csak ve­lük lenne, de nemcsak anyák vagyunk ... Lejegyezte: Sárközi Gábor Utcai pillanatok ÁLMODNI ÉBREN IS LEHET Napóra vörösrézből Fajtat Sándor után érdek lődöm a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kapos­vári nehézgépgyárában. Sok ember dolgozik itt, nehé': lenne mindegyiket számon tartani, Sanyit mégis min­denki ismeri. Géplakatos, alig tizen­nyolc éves. Május másodi­kétól a gyár dolgozója, munkakönyvében friss még az első bejegyzés. Az üzemfenntartáson ta­lálok rá, konyákig olajo­sán egy esztergagép lakat­szekrényében matat. . Sa­nyinak érthetően világos, egyszerű szerkezet ez, amely nekem idegen, s nemcsak azért, mert géplakatos a szakmája. Azért választotta ezt a munkát, mert mindig vonzódott a gépekhez. Azt mondja, minél nagyobbak annál érdekesebb velük dol­gozni. önmagában az a tény. hogy valaki géplakatos, és fiatal, még nem olyan érde­kes. Fajtai Sándor más mi­att érdemli meg a bemuta­tást : Második helyezést ért el a szakmunkások orszá­gos versenyén, így előbb kapott szakmunkás-bizo­nyítványt, mint a társai. Azonnal munkába állt, a gyár tizennyolc forintos óra­bérrel alkalmazta. — Az pedig nem rossz pénz egy kezdőnek — moso- lyodik el a fiatalember. Ki­csit zavarban is van, nem nagyon szereti, ha túlzottan érdeklődnek utána, moso­lyában a kamaszok kisfiús- szégyenlőssége. — Mindig gépekkel szerettem volna foglalkozni. A bátyám esz­tergályos, ő is itt dolgozik. A szüleim azt mondták, mindegy, milyen szakmát választok, de azt tanuljam meg rendesen és szeressem. Már másodikban is a Cse­pelbe jártunk gyakorlatra, s tanulmányi szerződést kötöt­tem a gyárral. Sokat tanul­tam a tanáraimtól, Tormai János oktatóm a munka sze- retetére nevelt. Hogyan kel­lene ezt megfogalmazni — néz fel hirtelen — olyan ne­héz az ilyen fogalmakat szavakba önteni. Talán, hogy az ember tudja, amit csinál, az szép, és értelme van ... — Az iskolában sok min­dennel foglalkoztunk, ami ugyan kapcsolódott az okta­táshoz, de mégis más volt. Elsőben például egy buda­pesti palota, a Gresham ka­pujának kicsinyített mását készítettük el az Alkotó if­júság kiállításra. Ma is, ahányszor csak látom, büsz­ke vagyok rá, hiszen az én munkám is benne van. Az­tán már magam próbáltam valamit alkotni. A Föld és ég című újságban láttam egy napórát, azt készítettem el. Megmutassam? — és már indul is, puha rongyba te­kert tárgyat vesz elő, s az asztalra varázsolja a sárga- és vörösrézből készült, gyö­nyörű napórát. Csodálkozva és. tisztelettel nézem, mert alkotás: egy fiatal fiú alkotása. — Két évig készült. Ren­geteget tanultam belőle. El­sősorban türelmet. Bármibe kezd az ember, ha igazán szépet akar csinálni, türel­mesnek kell lennie. — A napórában — dísz­ként — sárgaréz forrasztás bontja meg a vörösréz hen­gert. — Nagyon nehéz így for­rasztani. Föl kell melegíte­ni a vörösrezet, nem is tu­dom, hányszor kezdtem mindig újra. A sárgaréz csillagot pedig, a tetején, gyalulni kellett. Az sem egyszerű. Most már nyugod- tabban tudok hasonló mun: kára vállalkozni, mert már kipróbáltam, hogyan kell. Mondták sokan, hagyjam vagy csinájam egyszerűbb anyagból, vasból például, de én úgy tartom: ha va­lamit elhatározok, azt utá­na akarni kell, hogy megle­gyen. Fajtai Sándor tehát nem elégszik meg azzal, hogy jó géplakatos. Szabadidejében szakmai könyveket olvas, sci-fit és csillagászattal fog^ lalkozó műveket. Vannak, akik csodabogárnak tartják ezért. Most éppen távcsövet épít, amelyet nyáron a ka- posmérői házuk udvarán szeretne felállítani, hogy kutassa az extragalaxisokat. A majd két méter hosszú távcső tükörobjektíve 30 cm átmérőjű lesz, egyik amatőr csillagász ismerőse csiszolja. Sietnie kell ezzel a mun kával is, júliusban az Alko­tó ifjúság-kiállításon szere­pel majd a távcső. Aztán? Még nem tudja, milyen megoldandó feladatot ta­lál magának, de biztosan belekezd újra valami na­gyobb dologba. Klie Ágnes „Sport nélkül elképzelhetetlen az életünk...” Túl az első sikereken Szabó István Iánkat, beszélitek a különfé­le sportágaikról, és én kí­váncsiságból a kaják-kenu szakosztály egyik edzésére mentem esi. Ott is ragadtam, nagyon megszerettem ezt a kemény, igazán férfias spor­tot. Példaképem: Wichimann Tamás ... Nem hiszem, hogy olyan eredményekre képes leszek, minit ő, de őszintén szólva, nem is vágyakozom ilyenekre. Akkor is elége­dett leszek, ha bejuthattok az élvonalbeli versenyzőik közé. Választott hivatásom az ál- laittenyésztés, a jövőmet is ehhez akarom kötni. A sport fontos számomra, de nem a legfont06afbb ... Jövőre lesz az Ifjúsági Európa-ba jnok - ság, ‘talán ott lehetek. Min­dent megteszek érte, de a körülményeim nem a legjob­bak. Ugyanis én az egyesü­letemhez hű maradtam, most is a nagykan/Lzsa bútorgyár sportolója vágyók. Edzőim, Héder István és Farkas Já­nos által kidolgozott edzés­terv alapján egyedül készü­lök a versenyekre. A hét­végeken járok csak haza, Nagykanizsára!, akkor beszél­jük meg a következő hét tennivalóit. Sárközi Gábor Kedvezmény diákoknak * • • Üdülés Szemesen A kaposvári Munkácsy gimnázium elsőse, Pavlo- vics Gábor és a Móricz ZSig- rnond Mezőgazdaságii Szak­középiskola másodikos tanu­lója, Szabó István csak ab­ban hasonlítanak egymásra, ho|gy miiindlkietten azt vallják: számúikra az élét sport nél­kül éliképzellhetetlen. Gábor hallksizaivú fiú, kis­sé miegffitődive beszéli, olykor elpirult Igazi kamasz. Plista talán érettebb: sike­reiről megléhetős higgadtság­gal számol be. Mondhatni: rutinos nyilatkozó, holott először teszi életében ... Gábor tájékozódási futó, Pista kenus. Sportágukban már túl vannak az első si­kereken. Gábor legutoljára a Zalaegerszegen rendezett kö­zépiskolás bajnokságon lett első, Pista az országos szak­középiskolás bajnokságom, Szolnokon harmadik helye­zést ért el. — Nagyon jó érzés dobo- , gón ál!M ... — mondja kis­sé tétováin Gábor. Szeretnék egyszer egy igazán nagy ver­senyen, Európa-,bajnökságon vagy világbajnokságon sze- repeflmli, és persze valahol az elsők között... Az edzőm. Marton Péter ' és az édes­apám, akik megismertettek ezzel a sportággal, bíznak bennem. Remélem nem éri őket csalódás, az biztos, hogy tőlem nem függ... Sajnos, ez a sportág eléggé ismeret­len a közönség előtt. Ha a Sportágak népszerűségi listá­ját összeállítanánk, a tájé­Pavlovics Gábor kozódási futás az utolsók kö­zött szerepélne. Pedig na­gyon érdekes és szép sport! Aliié képesség, jó kondíció kell hozzá, vagyis fizikai ké­pességek, ugyanakkor szelle­miek is, miiivei a térképol­vasást komoly eDméHeti „ed­zésekkel” lehet csak elsajá­títani. Hamarosan ismét al­kalmam lesz a bizonyításra. Május 30-án az NSZK-ban, Mainziban lesz egy ifjúsági torna. Most erre készülök minden „idegszálammal”. — Engem kisebb korom­ban a foci érdekelt — kez­di Pista —•„ a vízi sportok­ról nem sókat tudtom. Ha­todikos váltam, amikor a nagyikiainiiizsai (bútorgyár egyesülete megkereste isko­A napsütés már a nyarat idézi, s mii egyre többet gon­dolunk a szabadságra, no és a pénztárcánkra: vajon mennyiből és hová utazha­tunk. A borsos utazási és szállásköltségek különösen a tanulókat érintik érzéke­nyen, nekik ugyancsak meg kell gondolniuk, hojj töltsék a szünidőt. Az ÁlMaimi Ifjú­sági Bizottság most is, mint minden évben kedvezményes részvételi jegyeket biztosít a diákok üdüléséhez, ezeket az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodában lehelt meg­venni. A középiskolásokat és szakmunkástanulókat a bala- toniszemesi tábor várja, itt egyszerre 1500 fiatal fér el a sátrakban. Eddig már mintegy 1000 jegyet eladtak megyénkben, de még mindig vain lehetőség. Szintén ennek a karosztállynak ajánlják a Velencén lévő tábort, bár ez jóval kisebb a balatoninál. Mindkét helyen elfogadha­tó árak vannak, egy hétre a számlás. és a teljes eWlátás 500 forintba kerül. Ezt még egy középiskolás is ki tudja fizetni. A turnusok egyéb­ként szalkj ellliegűék: lesz sport, kézműves, nyelvi, mozgásművészeti, népmű­vészeti és technikai tábor. A főiskolásaknál és egye­temistáknál a nappali tago­zatos, 34 évet be nem töl­tött fiatalok vehetik igénybe a kedvezményeiket. • Nekik 550 forint egy hétre az üdü­lés, Kiiláánteiepre. Balaton - földvárra és Verőcemarosra mehetnek. A kedvezményhez természetesen vállamemnyi iskolatípusnál föltétel a di­ákigazolvány. Varanák az Expressnek még ezeken kívül is tábo­rai. Bár ezek drágábbak az előzőeknél, de az 1200—1300 forintos átlagár még elfo­gadható. A 2 év alatti gye­rekekért pedig fele összeget kell fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents