Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

4 Somogyi Néplap 1984. június 2., szombat Szigorúbb közgazdasági környezetben A változékony időjárásban minden arra alkalmas napot kihasználva dolgoznak a cecei határban. A cecei Béke Termelőszövetkezetben húsz hektá ron palántázzák a dohányt. az igazság szolgálatában Fékcsfikorgás, hosszú,, két­ségbeesett dudálás, egy megcsúszott autó, aztán iszo­nyatos csat tanás után „dob- hártytaszaggató” csönd. Hely­színelés: az ultra krétajelek kerülnék, egy rendőr fény­képékét készít, egy másik mindent' gondosan lemér, helyszínrajzot készítene ,c. azután a sérült autókat el­szállítják ... A gépkocsival közlekedők számára is .ismerős a kép. Az azonban már az autósok jó­része élőtt is ismeretlen, hogy ezék a gépkocsik sók eset­ben nem a javítóműhelybe, hanem mérnökök keze alá kerülnek. No, nem ők kala­pálják ki, de megvizsgálják: okozhatta-e műszaki hiba a balesetet, Mit tehet egy át­lag állampolgár, ha jogvitá­ja során technikai problé­mákkal kerül szembe ? Vagy a bíróság, vagy közjegyző útján kéri a műszáki szak­értő kirendelését. Ök pártat­lan véleményt mondanak, a rendőrség, ügyészség vagy a bíróság felkérésére. Nem is lelhetnék elfogultak, hiszen eskü 'kötelezi őket, az, ame­lyet az .igazságügyi műszaki szakértők tesznek. Budapesten a Damjanich ultoa egyik házaiban találha­tó az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet. Húsz esz­tendeje született a jogsza­bály, amely életre hívta. Ve­zetője dr. Mueller Othrnár — őt kértük meg, mutassa be az intézetet. — A műszáki szakértői te­vékenység régebb^ múltra te­kint vissza, miint maga az .intézmény. Addig a bírósá­gok névjegyzék alapján kér­ték fel személy szerint a szakértőket. Ez részben most is élő lehetőség nekünk, de hiába van nálunk negyven - ikét olyan ember, akinék leg­kevesebb két-lhárom diplo­mája van. mindehhez mi sem érthetünk. Azonkívül vannak területek, amelyek­ből évente csak egy-lkét eset fordul elő, s nem lenne ér­telme, hogy egy komoly szákémibert e miatt az író­asztalhoz kössünk, unalomra kárhoztassunk. De van tár­gyi Oka is: jelenlegi ottho­nunk szűkös, s egy szakértői hely létesítése nagy anyagi ráfordítást igényéi. Az igaz­ságügyi tárca mégis úgy döntött, hogy az Intézet melilaett létrehozza a vidéki irodákat. A győri .nyitotta meg a sort, majd a veszpré­mi, a pécsi, a szegedi és a mislkolloi követte. Előkészü­letek folynak,, hogy a jövő­ben létrehozzák a debrece­ni és a kecskeméti vagy a szólnoki irodát .is, — Az intézet Illetékessége alapvetően a fővárosra ter­jed ki — folytatja dr. Mu­eller Othmár —, de gépé­szeti és röbbanitástechnika, ügyekben az egész országra A vidéki irodák építészeti és közlekedési területekről ad­hatnák véleményt. Az átlag állampolgár nevünk hallatá­ra azonnali bűnügyre, bal­esetre gondol, pedig talán je­lentősebb a polgári ügyek­ben végzett tevékenységünk A magánerős és az állami lakásépítés fellendülésével ugrásszereűn' megszaporod­tak a vitás esetek. Legtöbb­ször a polgári bíróságon végződnek ezek, s ilyenkor kikérik a mi véleményünket is. Gyakori, hogy a válópe­reiket követő vagyonjogi vi­tában keil megmondanunk: milyen minőségű anyagot építettek be egy házba, s en­nek alapján határozzák meg azután anniaik értékét. Volt válóperhez .kért szaikvélemé- nyünik, amelyet .közlekedési osztályunk adott: pontos vol.t-e az osztozkodásban szereplő személygépkocsi ál­lapotának és értékének becs­lése. A közlekedés során azonban elsősorban a balese­tekkel kapcsolatban kéll se­gítenünk az igazságügyi szervek munkáját, A gépé­szeti osztályunk végez még rendkívül sokrétű munkát, ebbe például béletairtozilk a környezetvédelem, vagy a számítástechnika is. Ez utób­bi még fiatal ág. így elég kevés esetben kerül sor jog­vitára. Fentiek malilett fog­lalkozunk robbantástech­nikai szakvéleményezéssej is. A budapesti Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet felügyeletét az' Igazságügyi Minisztérium látja öl, de ter­mészetesen általános törvé­nyességi felügyeletet gyako­rol az ügyészség is. A szak­értőket — kivétel nélkül többdiplomás, nagy gyakor­latú mérnökök — az igaz­ságügyi miniszter nevezi ki Marikájukat nemcsak ideha­za, hanem nemzetközileg is elismerik. Választott nemzet­közi bíróságok több esetiben kérik a magyar szakértők véleményét. A szociállista or­szágok mellett végeztek már Ilyen tevékenységet sok eu­rópai tőkés országban, és a Közöl-(keleten is. — A hazai igazságügyi szervek is elismeréssel adóz­nak tevékenység ünlknök — mondja az Intézet vezetője, aki maga is három diplo­mával rendelkezik, s a rob­bantás a szakterülete —, bár visszajelzést elég kevés eset­ben kapunk. Az eljárások során a .nyomozástól az ítél­kezésig — figyelembe veszik az általuk feltett kérdésekre adott válaszainkat. A köz­véleményben téves nézet, hogy a szakértő véleménye perdöntő. Lehet ilyen, de in­kább segítség., a bíróságnak, s nem önmagában ítélet. Rákos József A PM Ellenőirzési Főigaz­gatóságának megyei igazga­tósága megvizsgálta 12 so­mogyi gazdálkodónál a sza­bályozórendszer változásá­nak hatását a vállalati ma­gatartásra. A vizsgált gazdálkodó egy­ségek nyereségét az idén alapvetően az árbevételiek és költségek növekedési üteme határozza meg. Azok képesek növelni .nyereségüket, ame­lyek az árbevétel növekedés mellett mérsékelni tudják költségeiket. A költségeket csökkentő intétzkedéseket nagymértékben, befolyásolja a szabályozórendszer idei évre érvényes változása: a tánsadaliamlbi'Ztosításá járu­lék felemelése, valamint a munkalbéiMeg'észítós bérekbe történő beépítése. Ez ugyan­is minden esetben növelte a gazdálkodók költségeit. Meg­figyelhető viszont az, hogy a vállallatelk költség-érzé­kenysége fokozódott. Bizo­nyítja ezt az, hogy egyes vállalatok ösztönzési rend­szerüket — a költségekkel való jofofo gazdálkodás érde­kében — úgy alakították át, hogy a dolgozók jövedelme az eddigieknél nagyobb mér­tékben függjön, a vállalat nyereségétől. Máshol a költségnöveke­dés ellensúlyozására újabb erőfeszítéseket, tesznek az import alapanyagok hazaival történő helyettesítésére bel­földi és export bevételeik növélése érdekében. [Néhány Áfész a korábbi években — a területfejlesz­tési elképzeléseknek megfe­lelőn — olyan beruházáso­kat valósított meg, amelyek a szabályozórendszer szigorí­tása után veszteségesek. Ez nagymértékben csökkenti a gazdálkodók eredményja­vításra— költségcsökkentés­re — való törekvését. A mezőgazdaságii ágazat­ban tovább tart az eneígia- raoionalizálási folyamat, amellyel több esetben ellen­súlyozni tudják a bérköltsé­gek növekedését. A munika- bérjáruilék emelkedése a tsz-eket a munkaigényes ágazatok megszüntetésére késztette. Ezek 1984. évi eredményeit befolyásolja, hogy a felvásárlási áraik eme­lése csak részben ellensú­lyozza a TBK- járulék eme­lését, a műtrágya áremelést és az aszálykárnak az idei évre áthúzódó hatását. Ta­pasztaltaik azt is, hogy míg az alaptevékenységen kívüli tevékenység a korábbi évek­ben kedvezően befolyásolta a szövetkezeti eredményt, az idén számos esetben csök­ken az ébbő.i. a tevékeny­ségiből származó árbevétel. A vizsgált mezőgazdasági szö­vetkezeitek többségénél a gazdálkodás csak a kedve­zőtlen termőhelyű besorolás­sal járó támogatással gazda­ságos. Azokat a tevékenysé­geket helyezik előtérbe a szövetkezeteik, amelyekre na­gyobb állami támogatást le­het igényelni. Néhány ipari vállalatnál a konvertibilis és a rubel el­számolású export árbevétel várhatóan csökken. Ezt az okozza, hogy a világpiacon — esetenként a hazai ailap- anyag gyenge minősége mi­att — a vállalatok nem versenyképesek, az import alapanyagokat beszerezni padiig nehéz. A közvetlen exportárbavéitél csökke­nését okozza az is, hogy több megyei vállalat — a bi­zonytalan értékesítési lehe­tőségek miatt — termékei értékesítését a külkereske­delmi vállalatoknak adja át s ezzel az export árbevétel­nek az elszámolási lehetősé­ge a vállalatnál megszűnik. A bérfejlesztések óvatos vállalati döntésekre uitálnak: a itaivalyinái kisebb mértékű az emelés, kivéve a kísér­leti jövedelemszabá'lyozás rendszerére áttért .egysége­ket, Az űj szabályozási for­ma elősegíti a felesleges lét­szám megszüntetését, és ez lehetőségiét ad az átlagkere­setek növelésére. A bérfej­lesztéseket nagymértékben visszafogja a szabályozó­rendszer változásából adódó bérkölitségnövekedés azoknál a vállalatoknál, ahol a bér- fejlesztést nem a központi­lag biztosított mérték, ha­nem a jövedelmezőségi mu­tató határozza meg. Az Áfész dknek a szerző­déses rendszeriben üzemelte­tett egységek számának nö­vekedéséből származó lét- számimegtakarítás biztosít magasabb bérfejlesztési lehe­tőséget az idén. Tovább csökkennek az idén a vállalati-szövetkezeti beruházások. Kivételek azok a beruházások, amelyek nem saját fejlesztési forrásból valósuLnalk meg, és terület- fejlesztési célokat szOlgál- nalkk Ezek azonban hosszú ideig kötik le a fejlesztési alapokat a visszafizetendő kölcsön, miatt. A fejlesztésre fordítható pénzt a vállalatok, szövet­kezetek elsősorban gépekre költik. A szabályozórendszer az idén lehetőséget ad a vállalatoknak a késleltetett vagy gyorsított értékcsökke­nési leírásra. Az önálló fejlesztési dön­téseket segítő központi in­tézkedés kedvező Lehetőségét kevés vállalat ismerte fel, mert nem egységesen értel­mezik az amortizáció elszá­molásáról szóló rendelétiet. Az idén megszűnt a köte­lező tartáléka.lapiképzés. Ezentúl a gazdálkod óknál nyereségtaritiáliékoik kép­ződhetnék. Ennék félhaszná­lásában óvatosak a válíala-“ toik._ A gazdálkodóik egy ré­sze "ugyanis azt mondja: a szabályozók módosítása dön­téseik kimenetelét bizonyta­lanná teszi. Deutschné Kromják Margit PM Ellenőrzési Főigazgatóság Somogy megyei Igazgatóságának közgazdásza Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi (Vásáron tizenegy vál­lalat terméke nyerte el kimagasló minőségű termékeivel a vásári nagydíjat. A nagydíjasok egyike ja ,BHG Híradástech­nikai Vállalat Lotrimos tárolt programvezérlésű, elektroni­kus üzemfelügyeleti és karbantartó rendszere. Lőrinci L. László Jég hátán Lassan evét! anél­kül, hogy rám né­zete volna. Ek­kor megértettem, hogy 5 is régóta várja ezt a be­szélgetést, talán még ré­gebben, mint én. — Klára — mondtam. — Tudod, hogy mindent és mindenkor megbeszéltem véled ... Hogy szeretlek. Szeretem a gyerekünket is ... De mi közünk nekünk Kanadához, mi közünk ne­künk B raziíliiához ? Letette a kanalait, és most emelte csak fel az arcát. — Nekünk semmíi — mondta lassan, aztán a ha­sára tette a kezét. — De neki igen. Én azt aka­rom ... — Tudom, tudom — vágtam közbe türelmetle­nül —, hogy szabad or­szág szabad állampolgára legyen. De hát, kérdem én. hol van igazi szabadság? Ez éppen olyan Illúzió, mintha... Rideg volt az arca és el­utasító. — Lehetséges. Lehetsé­ges, hogy filozófiai érte­lemben igazad van. Bár nem tanultaim filozófiát, annyi ragadt rám tőled, hogy ne higyjek az abszo­lút szabadságban. Csak­hogy ez mind elmélet. Én pedig azt akarom, hogy a gyerekem elégedett kis em­ber légyen, akinek ne kell­jen éheznie ... És ami ta­lán a legfontosabb: ,ne .kell­jen rettegnie attól, hogy mikor viszik el az apját. Nem kenyér és nem va­gyon miatt akarok elmen­ni. Ezért akarok elmenni, egyszeneűn ezért. . Leborult a tányérja mel­lé és sírva fakadt. Először fordult velem elő. hogy nem ültem mellé, és nem próbáltam meg sírva-simo- gatva megvigasztalni, * * * Az ébren töltött éjszaka után, ahogy a hajnal első csíkja belopódzott a szobá­ba, lehúztam Kláráról a takarót. — Ébredj, Klára — ráz­tam meg a vállát. — Mi az? Mi van? — riadt fel és rémültem pil­logott rám. — Öltözz ... visszame­gyünk! Villámgyorsan felült az ágyon és valami, eleddig ismeretien keménység köl­tözött a szemébe. — Mi történt veled. Zol­tán? — Semmi. Egyszerűen csak visszamegyünk. Én nem tudok máshol élni, csak odahaza. És most majd megváltozik min­den . . És nékem is segí­tenem kell abban, hogv megváltozzék. Felállt, felvette fürdőkö­penyét, aztán elém állt. — Én nem megyék visz- sza oda soha többé, Zol­tán ... Én nem szülöm meg a gyerekemet abban az országiban. Te azt csi­nálsz, amit akarsz, de mi itt maradunk! Végire egy­szer, életemben először, fé­lelem nélkül szeretnék él- ni... — Gyere vissza, Klára! — kértem. — Gyere vissza velem... Nem ígérhetek semmit. De nekem vissza kell mennem! Nem válaszolt egyetlen szót sem, csak hasára szo­rította a kezét, visszamá­szott az ágyba, és hátat fordított nekem. Ékkor láttam életemben utoljára * # * Este tizenegykor már új­ra Kőszegen voltam, haj­nalban pedig egy vöröske­resztes kocsi vezetőfülké­jében Pest határához ér­tem. Ekkor már alig tud- turik haladni az országutat ellepő páncélosoktól. Pest félő! ágyúdörgés hallatszott, s a rádió segélyt kérő fel­hívásokat sugárzott. Három napig egy újpes­ti bognánmester műhelyé­ben húztam meg magam, s amikor csillapult a harci zaj, gyalog indultam a Mú­zeum körúti épület felé. Egyszerűen nem nézhet­tem tétlenül, hogy újra a blaskovicsoké és a gyo- mayaké legyen ez az or­szág ... VÉGE Borsókombájn Üj'típusú, önjáró zöldborsó betakarító kombájnok első húsz darabból álló sorozata készült el a Hódmezővásár- héLyli Mezőgazdasági Gép­gyártó Vállalatnál. A gyártó suikat a múlt évben hazánk­ban és a Szovjetunióban ki­próbált mintapéldányok si­kere, Illetve módosítása alap­ján magyar—szovjet koope­rációiban kezdték és folytat­ják. A csaknem tíz méter hosszú, három és fél méter magas kombájn meghajtó motorja, csuipaüveg vezető­fülkéje, járószerkezete és kormányművé, szovjet gyártmányú cséplő- és váz- szerkezete, automatikus ve­zérlőberendezése és minden más alkatrésze és részegysé­ge hazai tervezés — a Hód- gép szakemberein ek munka ja. Az első húszból hármat már elszállítottak a Szov­jetunióba, kettőt Csehszlová­kiába, egy pedig útra ké­szen áll az NDK-ba. 101.

Next

/
Thumbnails
Contents