Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
1984. június 2., szombat Somogyi Néplap 3 Teliesílménvérdek A határ magányosai Hefter Gyula Az egyíilk szakfolyóiratban Bihari István, a Gtiinom vezérigazgatója így nyliiliaitilco- zott erről: „A vállalat nemcsak bonyolult szervezet..., hanem racionálisan gondolkodó és cselekvő szervezet is, amdiy a legkisebb ellenállás irányában halad. Nem lehet csodálkozni azon, ha az imitált piac körülményei között a vállalatok Sm'itált teljesítményekkel igyekeznek boldogulni. Annál is inkább, mert a vaJlósáigos teljesítményt sokszor kevésbé honorálja a környezet — a szabályozás —, mint a manipuláltat.” Hiba lenne a teljasíimény- visszaitartás okait kizárólag a bérrendszer anamáüiáifoan keresni. Közbeszól itt az árrendszer, amely — münden jószándékú törekvés ellenére is — egyszerűen képtelen a magyar vállalatok számára a valóságos piaci viszonyokat közvetíteni. Következésképpen nem ösztönöz valóságos teljesítménynövelésre. (Mert miféle árrendszer az, amely például egy eredeti Chinoiin-gyógyszer termelői árát dobozonként 20 forintban határozza meg, de ugyanez a gyógyszer a nyugati országokban, magyar hajtóanyagból készítve, 30 dollárért kerül. forgalomba? ...) Közbeszól a vállalati vezetők érdekeltségi rendszere, s a hazai vállalatok teljesítményének elbírálási gyakorlata. A vállalati jövedelemszabályozás alapjául szolgáló úgynevezett báziszem'.é- let — vagyis, hogy a vállalatnak minden évben és minden körülmények között többet kellett teljesítenie — lázadóiban van ugyan, de a biztonságra törekvő vállalat- vezető még mindig teljesítménytartalékokat halmoz föl, ha úgy látja, hogy különböző bkok miatt átmenetileg képtelen tartani a korábbi teljeSítményszíin'tet. A szabályozórendszer — és a vezetők érdekeltségi rendszere — ugyianlis gyakorlatilag ma sem tűri el a teljesítménystagnálást vagy éppen -v.isz- szaesést, még a remélhetően bekövetkező föllendülés reményében sem. A Magyar Posta folyamatosan javítja a jelentős idegenforgalmi körzetek és az üdülőterületek távközlési szolgáltatásait. A két évvel ezelőtt kezdett fejlesztési programnak már érződik a hatása a Balaton partján; amíg 1981-ben még egyáltalán nem volt a parton nemzetközi távhívásra alkalmas nyilvános távbeszélő készülék, s 1982-ben is csak három, addig ma már 68 ilyen telefon áll a hazai és a külföldi vendégek .rendelkezésére. Sok olyan településről is lehet külföldre telefonálni, amely még nincs bekapcsolva a nemzetközi távhívásba, ugyanis az itteni nyilvános készülékeket — megfelelő helyi központ híján —, nem ki anyagi áldozattal, külön áramkörökkel a győri központhoz csatolták. Az idén további 12 távhívó készüléket szerelnek föl. Ezek mellett 68 . belföldi távhívásra alkalmas nyilvános telefon és 36, úgynevezett segélykérő állomás is segít az összeköttetések megteremtését. Ám a Balatonnál mindez nem elégíti ki a nyári távbeszélő-igényeket, hiszen a főszezonban az állandó lakosok és a vendégek együttes száma eléri a 600 ezret. A fejlesztés következő lép- csőjekén.t a telefonközpontokat automatizálják, bővítik, s új, korszerű crossbarközpontokat létesítenek. Jelen S persze közbeszól a sokat vitatott bérrendszer is. A szigorúan központilag szabályozott és a kifizethető „bérforintokat” még a kifizetés előtt keményen megadóztató bérrendszer a lehető legkevesebb diffe- renoiáSlási lehetőségeket engedi. S mart a „bérforiintok- ból” mindenkinek csak ke- vésike jut, az egész rendszer ösztönző hatása elhalványul, jelenték telenmé válik, s bekövetkezik a fura helyzet: nem a bérek, hanem a béren kívüli keresetek differenciálják a személyi jövedelmeket — a valóságos munkahelyi teljesítményektől függetlenül. A bérszabályozás megalkotóit — és áülamdó megújított — persze csakis a jószándék vezérli: a ibérszínivonal-fék állandó műlköditetéséjvel a súlyosabb ikövetkezmónyek- kei együtt járó nagyarányú inflációt kívánják megelőzni, Nyilván őik is tudják, hogy e törekvésük közben egyúttal teljesítménylnfiládiót is okoznak, mert fékezik a teljesítménynövelést ösztönző erőt. Nyiiliván azt is tudják, hogy a béréknek csakis a teljesítménnyel (kellene arányba állniuk, a nettó jövedelmeknek viszont a népgazdaság teherbíróképességé- vel is. E fölismerés gyakorlatú érvényesíttétéséhez azonban új adózási rendszerre voilna szükség. Erről is gondolkodnak, és kísérleti megújításának is In őst már második éve vagyunk tanúi. Kérdéses, hogy miféle eredményekre vezetnek a kísértétek. Ám az eredmények áltál igazolt kísérteti megoldások általánossá tételéhez az árrendszer, a pénz- rendszer, az adórendszer gyökeres megújítására is szükség van. Mert enélkül nem remélhető, hogy a teljesítménykényszer teljesít- ményérdekeltséggé változzék, s hogy a teljesítmények növelésével valóban versenyképes partnerekként jelenjünk meg a világpiacon Merít ez a népgazdaság számára valóban kényszer — a létezés kényszere. Vértes Csaba leg a déli parton Balaton- földvárig, az északi parton pedig Badacsonyig épült ki az automata helyi központok hálózata, ám ezek egy része már elavult, nem biztosítja a .gyors, megbízható összeköttetést, s távhívásra sem alkalmas. Hamarosan számottevően javul a helyzet. Még az idén befejezik a siófoki telefonközpont bővítését; 2000-ről 4000-re nő a bekapcsolható előfizetők száma. Ugyancsak ebben az évben lesz kész a tabi új automata központ, itt ezer állomás bekapcsolására lesz mód. Zánkán 600 állomásos automata központot adnak át. A révfülöpi és a bada- csonytördemici régi, elavult helyett szintén új, korszerű központot adnak át az idén. Jó néhány központ automatizálása jövőre fejeződik be, s ezután egyebek között Boglárlellén, Fonyódon, Bala tomfüreden és Balatonalmádiban javulnak majd észrevehetően a telefonálás feltételei. Ezekkel a fejlesztésekkel, automatizálásokkal a jelenlegi 9000-ről mintegy 20 ezerre növelhető a helybeli előfizetők száma, s megszűnik a bosszantó várakozás a vonalra. S ami talán a legfontosabb : a Balaton-parti települések közvetlenül is bekapcsolódhatnak a belföldi és a nemzetközi távhívóhálózatba. A csatornáiban szelíden csobog a víz, a májusi esők fűd-zsunogelt neveitek a partján. Itt tempósan suhan a kasza, ott a föld alatti csőkígyó torkolatában felgyülemlett iszapot meríti a lapát. Többnyire magányos embereik kezében. Hol itt, hol ott bukkannak föl a szemet gyönyörködtető, diirnlbes-dambos szarosad i határban. — Nem unalmas így, mindig egyedül? Németh Ferenc bogárfekete szemű, napbarnított ember. — Ha lelhet valami kifogás ez ellen a munkakör ellen, csak ezt lehetne említeni. Viszont meg lehet szokni ! Másrészt meg vannak olyan munkák: favágás, tus- kózáls, amiskor együtt ke, i dolgozni, mert egyedül nam győzzük. Németh Ferenc társa Hef- fér Gyula is nagy szakértelemmel magyarázza, hogy a természettől visszahódított, melliorálit (területeken még évek múlva ks fordít ki az eke tusikódaraboíkat vagy téglát, betontörmeléket, például a szántóvá alakult Ju- tompuszjta helyén. Ezeket össze kell szedni, hogy ne zavarja a gépek munkáját. A Koppányvölgye Termelőszövetkezetiben a termőföld javítására végzett nagyszabású munka őrei ők ketten. Rajtuk kívül ugyanezt a feladatot látja el Borbély József, s a betegség miatt most eltávozó Dörnyei József helyétt Csekk István. Titulusuk: meliorációs őrök. Korábban nem ismert, új foglalkozás ez. — A termőföld nagy kincs — mondja Mát esz Pál elnök —; mi is nagy összegeket költöttünk rá, az állam is, hogy a meredek, erodált dombokról a .völgyekbe hozzuk le a szántót, megteremtsük a biztonságos termelés feltételeit. — Az a nem kevés nálunk csaknem húszmillió fortét volt — jegyzi meg Mészáros József ágazatvezető. — És olyan munka ez, amit nem elég egyszer elvégezni; legalább ekkora erőt kel) fordítani a karbantartásra, az egész rendszer zavartalan működésére. Ha ezt elmulasztja valaki, néhány év Dr. Grübl Lászlóval, a marcali városi pártbizottság első titkárával arról beszélgettünk, hogyan gondoskodik a testület a határozatok végrehajtásának megszervezéséről és ellenőrzéséről. — A XII. kongresszus hangsúlyozta a határozatok célirányosabb és következetesebb végrehajtásának jelentőségét a párt vezető szerepének érvényre juttatásában. Ügy tapasztaljuk, hogy a párton belüli vita elősegítette a valósággal való tudatosabb szembenézést, a cselekvést. A párttagok és a pártonkivüliek tapasztalataira támaszkodva kidolgozzuk és a helyi viszonyokra alkalmazzuk a párthatározatokban foglaltakat. Jó ideje a politikai élet előterébe a gazdasági feladatok kerültek. A szigorodó föltételek bennünket is arra kény- szerítettek, hogy kritikusan vizsgáljuk saját munkánkat Ma már nem elég általánosságban megfogalmazni, hogy javítani kell a hatékonyságot, a minőséget, az érdekeltséget, a tőkésexportot, hanem cselekedni kell az adott terület kommunista közösségének egyetértésével, az ott dolgozó vezetők támogatásával. — Sokszor elhangzik, múlva lehetne mindent élőiről kezdeni. Reggelente szétszedik a kaszát, felkötik a biciklire és mennek dűlőutakon, gya- logösvényeken. — Nagy a mi határunk — mondja Németh Ferenc —, így mindenkinek megvan a saját területe, ha nem is pontosan, de hozzávetőlegesen azonos nagyságú feladattal. — Ad ez lmunkéit egész évben? — Hajaj, de mennyire! Ha az ember lelkiismeretesen akarja csinálni, mindennap megvan a dolga. Márpedig az őrök mellé nem lehet őröket állítani: az ember becsületétől függ, hogy ne hagyjon maga után kifogásain iválót. — Ügy van ez, azt hiszem, hogy nem is tudnánk szemet hunyni valami hiba fölötti. — teszi hozzá a társa. — Itt éltük le az életünket, mindegyikünk jól tudja, hogy milyen vizes, zsornbékos, elhanyagolt, használhatatlan területek voltak itt, és milyen gyönyörű szántók lettek azok helyén! Persz, hogy megteszünk mindent, hogy így is maradjon. hogy nem kell mindennel aprólékosan foglalkozni, a fontos gazdasági kérdésekben azonban gyorsan és határozottan állást kell foglalni. — Nálunk az ipar nagyon erős szálakkal kötődik a nagyvállalatokhoz; ez gátolja az önállóság, a felelősség, a kockázatvállalás fejlődését, a nagyobb feladatokkal való megbirkózást. Példaként megemlítem, hogy a Mechanikai Művek marcali gyáregysége az energiaválság következtében nehéz helyzetbe került. Ez Marcali és az egész környék fejlődésére hátrányos következményekkel járt, nem sikerült a megfelelő termék- szerkezet kialakítása, feszültségék támadtak, nagy volt a munkásvándorlás. A pártszervezet elvesztette korábbi kezdeményezőkészségét, befolyását. Indokolt volt a városi pártbizottság határozott föllépése. Kezdeményezésünkre új vezető került a gyáregység élére, mi pedig megerősítettük az üzemi pártvezetést Végrehajtó bizottságunk az év elején napirendre tűzte a gyáregység gazdasági, politikai munkáját. Megállapítottuk, hogy a párt- és a gazdasági vezetők között ki— Van-e csúcsidő ebben a munkakörben ? — Az az időjárástól ;s függ. Tavaly mikor mindenki panaszkodott az aszályra nekünk jó volt; kevesebb volt a víz, az iszapoilódás. Bezzeg most alig győzzük.. — Miért végzik szívesen ezt a munkát? összanéznek, elmosolyodnak. — Nagy a szabadság! Az ember tudja a dolgát, s úgy oszltja be az idejét, ahogy akarja. Így jut idő egy kis háztájira is. Mindegyikük istállójában tehén áll, meg növendék- marhák; az ólban anyakoca, hízók. Németh Ferenc valamikor traktoros volt, Heffer Gyula huszonegy éviig tej- csanmokos. — SziMinfarktusom volt — mondja Gyulia bácsi —, aztán miikor felépültem, aizt mondta az orvos, valami olyan munkakör kellene, ahol sokat vagyok a levegőn, mozgok, de nem megerőltető módon. Ez a munka talán az életét jelenti... Lehet, hogy nekem találtak ki — teszi hozzá derűsen. — Ilyen szempontból is jó, hogy megtörtént nálunk a alakult az összhang, keresik a megfelelő termékszerkezetet, megteremtették a hatékonyabb foglalkoztatás föltételeit. A gyáregység önállóságát növelni lehet és szükséges is, ezért a vb az év végén tájékoztatást kér a magasabb szakmai kultúra, a gazdaságos, exportképes termékszerkezet megvalósításáról. A Palota Bőrdíszmű gyáregységét, az Unitechnikai Szövetkezetei is említhetem ugyanilyen szempontból. — Van-e olyan, ami a tervek ellenére sem valósult meg? — A megyei párt-vb határozata kötelezett bennünket egy ipari középüzem telepítésére. Több kísérlet és megyei segítség ellenére sem tudtuk végrehajtani. Nem vagyunk például elégedettek a gazdasági együttműködés készségével. Szerintünk csak az erők, az eszközök ésszerű egyesítésével lehet előbbrejutni. Ennek szellemében — a községi, üzemi pártszervekkeL előzetesen konzultálva — hoztuk létre a gazdasági vezetők kötetlen formájú megbeszélését, ezzel is elősegítve a szabad kapacitások egymás közötti jobb hasznosítását. Németh Ferenc természetátalakítás — zárja le a gondolatsort. Németh Ferenc. Kerékpárra ülnek, s indulnak tovább. Nagyon nő a fű, tisatítani kell a csatornák meredelk partját. Vörös Márta Ennek egyik eredménye lesz például az agrokémiai központ megépítése. — A megyei pártértekezlet állásfoglalása úgy szólt, hogy a városi pártbizottságok adjanak nagyobb támogatást a pártszerveknek és -szervezeteknek a határozatok végrehajtásához. Mit tesznek ennek érdekében?' — Arra törekszünk, hogy a végrehajtás szervezésében fokozódjon a pártalapszer- vezetek részvétele. A városi pártbizottság kialakult módszere, hogy a fölöttes párf- szervek előkészítette témákkal amelyek nagyobb területet ölelnek fel — mint például az oktatáspolitikával, a szocialista közgondolkodással foglalkozó határozat — körültekintően meghatározzuk a végrehajtás rendszerét. Amikor megszületik egy-egy megyei, városi határozat, akkor arra is figyelmet fordítunk, mi a kiemelt feladat Somogysám- sonban vagy Boronkán. A pártépítésről szóló megyei párt-vb határozat feldolgozásakor — tekintetbe véve, hogy a tsz-ekben gondunk van az utánpótlással — szt is meghatároztuk, mit kell tenni Kéthelyen Tapsony- ban, Mesztegnyőn. Egy határozatot csak úgy lehet végrehajtani, ha megértik, elfogadják, utána pedig meghatározzák a konkrét tennivalókat. Természetesen a párttagok a gyakorlatban jobbára nem a párthatározatok szerint „skatulyázzák” tennivalóikat. E dokumentumok szelleme beivódik gondolkodásukba, s így vezérli tettrekészségüket. L. G. Korszerűsítik a telefonhálózatot Pontos feladat meghatározás Általánosságban nem elég fogalmazni A határozatok szellemében
