Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
1984. május 12., szombat Somogyi Nö^ap 5 DIÁK BÚCSÚZÓ Társául szegődött az időjárás tegnap a ballagó diákoknak: borongás, bús időben szállt a búcsúzó diákok édes-bús nótája. Tegnap és ma búcsúzik c \;:#gye harmincegy középiskolájából háromezer diák. Az éleibe indulók tanáraik, diáktársaik kíséretében a szülők és hozzátartozók sorfalai között hagyták el — egyelőre jelképesen — az iskolát. A diákok búcsúja után virágcsokrok emlékeztetnek az ünnepre, amelyből fotóriporterein> néhány ellesett pillanatot örökítettek m.eg. Mert a ballagás minden május visszatérő nagy eseménye, de minden ballagás más hangulatú. ■ ■ Ünnep, visszatereltem Hogyan érdemes évfordu lót ünnepelni? Nos, semmiképpen sem úgy, hogy a vízcsapból is az Ötszáz éve született vág/ ötven esztendeje elhunyt alkotó művei folyjanak, vagy az iksz éve történt nagy esemény tényeit és következményeit csócsáljuk egymás szájába unos-untalan. A jubileumi megem] ékezésék hasznia mégis vitathatatlan: töprengésre, újraértelmezésre késztetnek. Harminckilenc esztendeje tűzte ki a vörös zászlót a Reichstag csúcsára Jego- rov és Kantarija, A győzelem napja évfordulója ily módon az idén nem volt „kerek”, a rádió szerkesztői mégis érezték: a jubileum nagyszerű alkalmat kínál a békevágy ismételt hangoztatására egy olyan világban, melyben négy és fél milliárd ember retteg a nagy és közepes hatótávolságú ra kátéktól. A kapitulációt az éterben bejelentő Levitan hangjának és naás kor dokumentumoknak a sokadik felidézése helyett a béke- gondoiat veretes megnyilvánulásait hallhattuk hát szerdán Major Anna összeállításában: különböző korok, különböző nemzetek, költőinek verseit „Sem pestis, sem vízözön” címmel. Gondos szerkesztői munkára vall, hogy az összeállítást nem egyszerűen a tematika azonossága fogta össze: a lírai műfajok sokféleségéből is ízelítőt kaptunk. Az ódát szonett váltotta fel, a stro- fikus dalt melankolikus élt- gia vagy prózavers, ezáltal a műsor egyetlen pillanatra sem válhatott unalmas- sá és programízűvé. Amint Asperján Györgynek ugyanazon a napon „Oly korban éltem én .. címmel elhangzott, háborús ellenállók leveleiből összeállított műsora sem. A névtelen francia maquisard és az ukrán partizánmozgalomnak a históriai forrásokban ugyancsak nem jegyzett hőse, a RftOIQSZEMLE neves cseh publicista és a barna tébolynak fiatalon áldozatul esett nagy magyar költő hamis pátosz nélküli, mélységesen emberi vallomásai talán nagyobb erkölcsi-szellemi hasznot hozhattak volna, ha az Ifjúsági Rádió eme szép műsorát nem kora délután, hanem jobb adásidőben sugározták volna. Nem feledkeztek meg a rádió munkatársai Csehszlovákia felszabadulásának évfordulójáról sem. Szerdán Udvarhelyi Szabolcs sok információt tartalmazó^ lendületes — bár sajnálatosan rövid — tátrai 'Sportját hallottuk, volt versösszéAllítás Jan Neruda, Nezval, V/oIker és más cseh, valamint szlovák költők alkotásaiból, élvezhettük északi szomszédunk legkiemelkedőbb operaénekeseinek felvételeit, a Cseh Filharmonikusok játékát. Hiányzott azonban az élményszerűség. A mai, az élő Csehszlovákia eredményeinek, nehézségeinek, -szépségeinek bemutatása a művelődéstörténet értékeinek felvillantása mellett. Néhány esztendeje a rádió még egésznapos, „nonstop” városműsorokat készített cgy-egy baráti nép ünnepén, megszólaltatva a nagy idők tanúit, vezető tudósokat, művészeket, gaidasági szakembereket, ízelítőt adva az ország hangulatából is — ám ez most, sajnos elmaradt. Pedig jó lett volna ismét kóborolni a prágai Smichow városrész zegzugos utcáin, elmerengeni néhány pillanatra a Vysehrad melletti nemzeti temetőben Smetana és Dvorak, Mácha és Nemcová sírja előtt, betérni Svejkhez a Kehely sörözőbe, bekukkantani a Tyh Színház próbájára, elmenni pár száz kilométerrel odébb a világhírű partizánskei cipőgyárba vagy a Tesla-gyárf Lengyel András Cannes-i filmfesztivál A 37. filmfesztivál megnyílt pen teken Cannes-ban A nemzetközi seregszemle — a hetedik művészet nagy ünnepe — megváltoztatta arculatát: vége a rossz ízű sztárkultusznak, vége a nagyszabású kok tél par tiknak és a fényűzésnek — vélekedik derűlátóan az AFP francia hírügynökség tudósítója. Tavaly a fesztivál új helyszínre költözött, a kongre.sz- szusi palotába, amelyet rögtön „bunkernek” neveztek el. Az eredmény kiábrándító volt: rossznak bizonyultak a vetítési feltétele.: veszélyes volt felmenni a mozgólépcsőkön, az aprólékos ellenőrzés teljesen feleslegessé vált; szinte leírhatatlan volt a tolongás .fesztivál ideién. Hogy milyen feltételeket teremtettek a szervezők idén arról nem szól az AFP tudósítása. Egy biztos: Cannes továbbra is a világ legna gyobb film,piaca marad. Nagy érdeklődés előzi meg a 37. fesztivál nyitógáláján bemutatandó új Sergio Leo- ne-filmet, a „Volt agyszet egy Ameriká”-t. Tavaly szép magyar siket született: Erdőss Pál „Adj. király katonát!” című filmic kapta az Aranykamerát. A hivatalos versenybei nagy nevek lesznek, köztük két nyugatnémet rendező, Wilsm Wenders és Werner Herzog. Az etőibbi az Egyesült Államokban forgatott „Paris-Texas” az utóbbi pedig az Ausztráliában készített „Ahol a zöldhangyák álmodnak” című filmjével szerepel. Az olasz Marco Belloc- chio Pirandello IV. Henrikjét vitte filmre, Mészáros Márta pedig „Napló gyermekeimnek” című filmjével jelentkezik hazánkat képviselve. Látható lesz a verseny- programban a Nagy-Britan- n iában élő lengyel Jerzy Skolknowski, illetve a brazil Carlos Diegues egv-egy filmje is. Az AFP szakírója szerint mindannyian joggal pályázhatnak díjra. Francia- országot két film képviseli a versenyben: Bertrand Tavernier „Egy vasárnap vidéken” című alkotása és íacques Doillon „A kalóz” című műve. Ami a bírálóbizottság ösz- szetételét illeti, az idén is ‘ekintélyes zsűrit sikerült összehívniuk a szervezőknek. Az elnök Dirk Bogárd lesz, olyan kollégák oldalán, mint Isabella Huppert, aki korábban Canmes-ban már elnyerte egyszer a legjobb női alakítás díját, két rendező, Michel Deville és Stanley Donén, valamint Ennio Morricone, a Volt egyszer egy vadnyugat zeneszerzője. valamint az író és 'orgatókönyvíró Jorge Semprun. A nemzetközi zsűrinek magyar tagja is lesz, Dósai István személyében. Kilencen fogtak össze... Megyei diákotthoni napok Igáiban Általános iskolai kollégiumok találkozója Szép hagyományokra tekint vissza az általános iskolád kollégiumok évente megrendezett megyei találkozója. Tizenkettedik alkalommal csütörtökön és pénteken a hat általános iskolai diákotthon képviselőd találkoztak Igáiban. Dr. Rajczi János, az igali tanács vb- tiikára megnyitójában megemlékezett a kollégiumok alapításának 25 éves évfordulójáról, az igali kollégium sikereiről, gondjairól, és üdvözölte a kétnapos rendezvény résztvevőit és szervezőit. A program filmvetítéssel kezdődött, majd a szemen kétlő esőben a diákok megkezdték a várva várt sportvetélkedőiket. A szervezők gondoltak a többi tanulóra is: játékos vetélkedőn, kézimunka-kiállításon, majd — a nap legnagyobb eseményeként — valamennyien közös fürdésen, ú&zóverse nyen vehettek részt Este .sem < fogadta kegyeibe a résztvevőket az időjárás, így a tábortűz helyett a kollégium ebédlőjében rendeztek vidám Ismerkedés estet és diszkótánc-bemuts tót. Tegnap .sporldöntőklke! és a kollégiumok nevelőinek tepasztolaiUseréfjévei foíytaódott az eseménysorozat. Bőzsöny Józsefet, az igali általános iskola igazgatója: kértük meg a kétnapos rendezvény értékelésére: — Kilenc igali társadalmi, gazdasági szerv fogott össze a diákotthoni találkozó megrendezésére. Igái már másodszor ad otthont a kollégiumi napoknak, s reméljük, most seta csalódott a százhúsz gyerek. Értékesnek tartom a találkozót, mivel a anév során sajnos kevés alkalom nyílik ismerkedésre, beszélgetésekre, tapaszbatat- caenra.
