Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

Világ proletariat, égyésuljehkl Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁG XL. évfolyam, 109. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május 11., péntek Megkezdődött az Ákadémia 144. közgyűlése Csütörtökön az MTA vári kongresszusi termében megkezdődött a hazai tudományos élet idei egyik legjelentősebb eseménye: a Magyar Tudományos Akadémia kÖTgyülése. Az évente ismétlődő közgyűlések soriban ez a 144. A tanácskozás kétnapos programjának központi témája: a biológia és a társada­lom kapcsolata A közgyűlés csütörtöki, kibővített zártülésé­nek elnökségében helyet foglalt: Aezél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai Jó.-sef miniszterelnök helyettes, Szentágothai János, az MTA el nöke, Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára, Pach Zsigmond Pál, Pci;nszky Károly és So­mos András, az MTA aielnökei. Az Akadémia 144. köz­gyűlését Szentágothai János nyitotta meg. Ezután átad­ták az akadémiai aranyér­mét e.s az akadémiai dija­kat a tudományos életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatóknak. A legmagasabb tudomá­nyos elismerést jelentő aka­MARIAI IÓZSEF: Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány ne­vében köszöntötte az MTA közgyűlését, annak résztve­vőit. A közgyűlés — mond­ta — nemcsak a magyar tu­dományos életnek, hanem egész társadalmi ökrünknek és gazdaságunknak is ran­gos eseménye. — Akadémiánk idei köz­gyűlését olyan feltételek kö­zött tartja, amikor belpoli­tikai helyzetünk változatla­nul szilárd, viszonyaink nyu­godtak és kiegyensúlyozot­tak. nemzeti egységünk pár­tunk következetes politiká­jának eredményeként erősö­dik. Pártunk és kormá­nyunk fő feladatának a ma­gyar nép békés alkotó mun­kájához szükséges fő fel­adatának a magyar nép bé­kés alkotó munkájához szük­séges feltételek biztosítását, népünk számára a külvilág­gal való kapcsolatokban is a viszonyok és körülmények javítását tekinti. Elsősorban ezért örvend hazánk általá­nos nemzetközi megbecsü­lésnek. Röviden áttekintve nép­gazdaságunknak az elmúlt időszakban elért eredménye­it. megállapította: kemény és következetes aprómunkával értük el, hogy külgazdasági egyensúlyi helyzetünk rom­lása megállt, olyan teljesít­ményeket mutattunk fel az export-, valamint az import­démiai aranyérmet 1984-ben Szabó Zoltán akadémikus­nak, az ELTE szervetlen és analitikai kémiai tanszéke nyugalmazott tanszékve­zető egyetemi tanárának ítélte oda. a fizikai kémiá­ban kutatómunkája nemzet­közileg elismert eredményei­ért, tudományos iskolate­gazdáikodásban, amelyekkel nemcsak megőriztük, hanem erősítettük az ország tekin­télyét, hitelét, javítottuk po­zíciónkat a világban. — A magyar tudomány nagy erőfeszítéseiből mind a természet-,, mind a mű­szaki tudományok terén olyan figyelemre méltó ered­mények születtek — hangsú­lyozta a kormány elnökhe­lyettese —, ámenekre ko­moly, ténylegesen értékesít­hető gazdasági teljesítmé­nyek is épülhették. — Gazdasági helyzetünk változatlanul feszült, ám ez sem pesszimizmusra, sem ok­talan derűlátásra, sem fej­vesztett kapkodásra, viszont kényelemre sem ad okot, de lehetőséget sem. A világ országainak több­sége hasonló bajokkal küsz­ködik — nálunk jóval gaz­dagabbak, fejlettebbek is —, és kevesen mondhatják el közülük azt, amit mi, hogy az elmúlt tíz nehéz év so­rán megőrizték nemzetközi fizetőképességüket, élet­színvonalukat, elkerülték a világot megrázó munkanél­küliséget, a rohamos inflá­ciót, megtartatták fejlődőké- pessógüket. Ez nem dicsekvés — tény. Megdolgoztunk ér­te. Segíteni magunkon to­vábbra is csak józan tettre- készséggel és merész, meg­fontolt, felelősségteljes tet­tekkel tudunk. remtő munkájáért, szakmai közéleti és több mint négy évtizedes kiemelkedő oktatói tevéken ységéért. összesen 12 akadémiai dí­jat — egyénileg. illetve megosztva — ítéltek oda. A kitüntetések átadása után Marjai József üdvözöl­te az MTA közgyűlését. Szólt arról is Marjai Jó­zsef, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága meghatároz­ta gazdaságirányítási rend­szerünk továbbfejlesztésének feladatait. Kormányzati ál­lásfoglalás született a VII. ötéves terv kidolgozásának irányelveiről. — Amit tennünk kell, az nagy nemzeti feladatot je­lent mutatott rá Marjai József. — Megvalósítása csak nemzeti összefogással lehet­séges, amelyben a gyakorlati életben munkálkodóknak ugyanolyan felelősségük van, mint azoknak, akik tehetsé­güket tudományos alkotó­műhelyekben gyümöicsöz- tetik. Mind a hosszú távú nép- gazdasági terv kidolgozásá­ban, mind a gazdasági stra­tégia megvalósításának ku­tatási és fejlesztési szaka­szaiban számítunk a tudósok tehetségére az alapkutatás és az alkalmazott kutatások te­rén is, s támaszkodunk vé­leményükre a politika rö­vid és hosszabb távon meg­teendő lépéseinek meghatá­rozásakor. A kutatás feladata, hogy e döntésekhez tudományos értékű információkkal, vá- laszuitak kidolgozásával, s az egyes lépések hatásának és ellenhatásának bemutatá-' savai, azaz sokoldalúan elemzett tények alapján fel­ismert és bizonyított össze­függések feltárásával járul­jon hozzá. — A kormányzat és a tu­domány közötti együttműkö­désben biztosított a kuta­tásnak az az . önállósága, amelyre annak előrevivő szerepéhez feltétlenül szük­sége van. Ez az önállóság az új, előre mutató gondo­latok. szabad keresését és felkarolását, kényszer-kötött­ségektől való függetlenségét jelenti. Az ország vezetésé­nek érdeke, hogy ezt bizto­sítja a tudomány számá­ra. Ezután arról beszélt a Mi­nisztertanács elnökhe­lyettese, hogy ma és a kö­vetkező években különösen fontos, hogy olyan tudomá­nyos eredmények - szülesse­nek, amelyek túllépnek a la­boratóriumi kereteken, s a kutatás-fejlesztés-termelés és értékesítés egész folyamatá­ban megvalósíthatók. Olyan emberek kellenek ehhez, akik harcolnak ezért, és ké­pesek is keresztülvinni az értékes megoldásokat. — Túlságosan hosszú az átfutási idő a tudomány eredményétől a gyakorlati megvalósításig — folytatta Marjai József, s rámutatott: — korszerű szervezéssel egy­bekötött műszaki fejlesztés­re van szükség, ami egy­aránt. átfogja a kutatási, fej­lesztési, beruházási, terme­lési és a kereskedelmi folya­matokat. — A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy e területek között az összhang javuljon, a kap­csolódások olajoaottabbak le­gyenek. — Soha ennyire nem volt szüksége a nemzetnek arra — hangsúlyozta Marjai Jó­zsef —, hogy a magyar ku­tatók hozzájáruljanak gazda­sági és társadalmi fejlődé­sünk meggyorsításához. A világgazdasági feltételrend­szer radikális változásai erő­sen hatottak a műszaki fej­lődés irányára ás ütemére is, új, többlépcsős technikai for­radalmat eredményeztek. En­nek súlypontjait az energ ia- és anyagtafcarékos. környe­zetvédő technológiák, az in­(Folytatás a 2. oldalon) Számítunk a tudósok munkájára ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS fl gazdaságirányítási rendszer továbiifepesztísének állami feladatai i i A kormány Tájékoztatási ' Hivatala közli: A Minisztertanács, alapul véVe a Magyar Szocialista Munkáspárt 1934. április 17-i állasfoglalását, csütörtö­ki ülcv.-n jóváhagyta a gaz­daságirányítást rendszer to­vábbfejlesztésének állami feladatait és munkaprogra­mot fogadott el a végrehaj­tás előkészítésére. A munká­latok irányításával és ösz- szehangolásával az Állami Tervbizottság elnökét bízta meg, egyben kötelezte, hogy az 193 >-ben bevezetésre ke­rti1 ő u tézkedeseket olyan időpontban terjessze a Mi­nisztertanács elé, hogy azok a harmadik negyedév végé­ig közzétehetők legyenek. A kormány felkérte a társa­dalmi és az érdekképvisele­ti szerveket, hogy közremű­ködésükkel seg'l.s'ik tlő az állami feladatok eredmé­nyes végrehajtását A Minisztertanács érté­kelte a számítástechnikai központi fejlesztési program végre hajtású oak tapaszta­latait. Az elmúlt időszakban jelentős eredmények szü­lettek a számítástechnika al­kalmazásában és elterjeszté­se feltételeinek megterem­tésében. A Miniszter-tanáé# olyan intézkedések kidolgo­zását tartja szükségesnek, amelyek a szellemi és anya­gi erőforrások jobb összpon­tosításával lehetővé teszik a program kiszélesítését es végrehajtásának meggyor­sítását. A kormány figyelembe véve az országgyűlésen el­hangzott észrevételeket e* javaslatokat, véglegesítette a közoktatás és a felsőokta­tás fejlesztési programjai, valamint a végrehajtás fel­adatait tartalmazó intéz­kedési terveket. Felkérte a társadalmi és az érdekkép­viseleti szerveket, valamint a tudományos intézménye­ket, hogy vállaljanak részt a program megvalósításá­ban. A kormány áttekintette an országgyűlés tavaszi üléssza­kán elhangzott képviselői .ja­vaslatokat. Kötelezte a mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az in­dítványok megvalósításá­nak lehetőségeit, s az ered­ményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, vala­mint a javaslatot tevő kép­viselőket. (MTI) Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára f#*- törtökön fogadta Szlanko Todorovot, a Bolgár Kommunist* Párt PB tagját, a Bolgár Nemzetgyűlés elnökéi. (Teiefoto — MTI — Manek Attila fel vétele — KS4 Olajtranszformátorok gyártását kezdte meg a VBKM Ka­posvári Villamossági Gyára. A kooperációban gyártott 30 . K\ V teljesítményű, 20 kv feszültségű olajíranszformáto- j fokból az első félév végéig ezer darabot szállítanak az irá- | rí megrendelőnek 1 Levél a Békefanácsnak Marcaliban ny meg a békehónapot A Mechanikai Müvek marcali gyárában a megyei szervek, városi üzemek, in­tézmények képviselőinek részvételével munkásgyű­lést tartottak tegnap dél­ben a béke melletti kiállás jegyében. Az üzem munka- csarnokában tartott rendez­vény szónoka Fodor István, az Országos Béketanács tit­kára volt. Megjelent a mun­kásgyűlésen Tóth János, a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Kassai János, a me­gyei tanács vb-titkára, Var­ga Karoly, a Hazafias Nép front megyei bizottságának titkára, dr. Szerényt János, az SZMT vezető titkára, Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának titká­ra, és Bogó László, a Teszöv titkára. A Himnusz elhangzása után Ujj Imre. a gyár párt- bizottságának titkára nyitot­ta meg a bekenagygyűlést. Gájer Tamás Gyóni Géza Csak egy éjszakara című versét mondta el, majd Fo­dor István, a nagygyűlés szónoka beszédében azt hangsúlyozta, hogy a feszült világpolitikai helyzet külön­leges időszerűséget "és jelen­tőséget ad a hagyományos tavaszi békehonap rendez­vényeinek. Emlékeztetett rá: mi, a békében élők nem lehetünk közömbös szemlé­lői más népek, emberek szomorú sorsának, nem néz­hetjük tétlenül a NATO ál­tal provokált fegyverkezési hajsza fokozódását. Föl kell emelnünk a szavunkat a bé­ke érdekében, s ezt tettek­kel is bizonyítanunk kell. A szocialista világrend­szer országai, élükön a Szovjetunióval, mindent megtesznek a háborús ve- szély csökkentéséért. Beszéde után Fodor Ist- i an átnyújtotta az üzesn közösségének az Országos Béketanács kitüntető emlék­plakettjét. Dr. Nagy Pál. a megyei békebizottság alelnö- ke Bodó Ferencnéíiek, a marcali városi népfrontel­nökség tagjának az Or­szágos Béketanács emlék­lapját adta át. A gyáregység dolgozói ne­vében Bertalan Istvánná, az elektrolit kondenzátor üzemrész munkásnője tett javaslatot a munkásgyúlés résztvevőinek, hogy levélben forduljanak az Országos Bé­ketanácshoz, fejezzék ki a város lakosságának állás­foglalását a béke mellett, a békéért küzdőikkel való szo­lidaritását, a fegyverkezési hajszá élleni tiltakozásét, a leszerelési tárgyalások foly­tatását követelő akaratunkat. A békenagygyűlés i észtve­vői az indítványt egyhangú­lag elfogadták. A Mikszáth Kálmán ut­cai iskola úttörőinek , műso­ra után a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért veget.

Next

/
Thumbnails
Contents