Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
2 Somogyi Nétap 1904. május 11., péntek M sgkezttödött az Akadémia 144. közgyűlése Megkezdődött a Magyar Tudemínyos Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) fohmatiíca és a biotechnológia jelentik. Mindezek nö- jekvó es gyorsan változó mértékben határozzák meg az országok helytállóképességét. s továbbfejlődésük lehetőségeit 'is. Ezért objektiv szükségszerűség szellemi potenciálunk és tudományos teljesítményünk fejlesztése, a tudomány mind szélesebb körű bekapcsolása a társadalmi-gazdasági fejlődésünkkel összefüggő kérdések feltárásába, megválaszolásába és megoldásába. Mind inkább el kell érnünk, hogy a kutatás és a műszaki fejlesztés a termékszerkezet megújításának, a piacképes termékek gazdaságos előállításának igazi motorjává, hajtóerejévé váljék. ,— A kutatásoktól nemcsak rövid távú és csak ■a napi szükségletek fedezését célzó eredményeket várunk. A közvetlen gazdasági követelmények erőteljes megfogalmazása nem jelentheti az alapkutatások elhanyagolását vagy visszaszorítását. Az alapkutatásokkal növelnünk kell jövőbeni tudományos és gazdasági pozíciónyerési esélyeinket. Ezért döntött a kormány a közelmúltban úgy, hogy — pályázatok útján — terven felül további 200 millió forintot biztosít alapkutatási célokra. Végül hangsúlyozta: — A mi kicsi, de tehetségekben bővelkedő szocialista hazánk a változó világban folyamatosan keresi kedvezőbb helyzetét, az alkalmazkodás kölcsönösen előnyös formáit. E törekvésünk sikeréhez nincsenek örökérvényű receptjeink: fennmaradásunkért és fejlődési lehetőségeinkért nap mint nap, újból és újból meg kell küzde- nünk. Ebben kell együttműködnünk: elméleti szakembereknek és gyakorlati végrehajtóknak, politikai és gazdasági vezetőknek; ez ma országunk és népünk érdeke — mondta Marjai József, s beszédét zárva további sikereket kívánt az Akadémiának, a magyar tudósok egész közösségének. sének, amelyeknél a vegyszerek alkalmazása csökkenthető vagy akár elhagyható, mert egyes betegségekkel szemben teljesen védettek, illetve nagy a tűrőképességük. Magyarországon már kifejlesztettek például olyan fajtákat, amelyek számottevő terméscsök- kenés nélkül is képesek el-' viselni enyhe lisztharmat-'' fertőzést. A hozzászólók megállapították, hogy ma még a környezetvédelemben lassabb a fejlődés, mint a tudomány alkalmazásának más terüleStraub F. Brúnó előadása Ezt követően Biológia és társadalom címmel Straub F. Brúnó aka/démúíkus tartott előadást. Bevezetőben kiemelte: az ember a környező élővilágot és annak viselkedését megfigyelve jutott, el oda, hogy a növénytermesztéssel és az állatok háziasításával ' képessé:: vált élelmiszert, bőrt, textilt termelni, s ezzel megteremteni az emberi társadalom kialakulásának fontos feltételeit. Később nyilvánvalóvá vált, hogy — a korábban vallott misztikus felfogással ellentétben az élőlény, az emberi test szerkezete és működése természettudományosán megérthető — hangsúlyozta Straub F. Brúnó —. s így a társadalom célul tűzte ki nemcsak a fertőző, hanem az egyéb betegségek megértését és leküzdését is. A biológia ezt a feladatot elsősorban a mikroszkópiái anatómia és a biokémia eszközeivel részben megoldotta. Az anyagcsere folyamatainak megismerése, a hormonok és a vitaminok felfedezése, az egyes sejtek szerepének felismerése, a diagnosztika fejlődése e század közepére lehetővé tette a helyes táplálkozás törvényeinek kidolgozását. számos betegség felismerését, gyógyítását és megelőzését. Ez — egyebek közt — az átlagos emberi életkor gyors emelkedését, a család- tervezés lehetőségeit eredményezte. A továbbiakban az előadó kifejtette: a hibrid vetőmagok, a gyomirtók és növényvédő szerek bevezetése az .élelmiszertermelésben lehetővé 'tette, hogy a fejlett országok a mezőgazdasági termelést gépesítsék, és így a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma lényegesen csökkenjen. Az ipar és a szolgáltatások ily módon újabb és újabb munkaerőhöz jutottak. Az előadás további része a társadalom és a tudomány kapcsolatának minőségi változásaival foglalkozott. Straub F. .Brúnó, kifejtette: a tudomány fejlődésének alacsonyabb szintjén a gyakorlat a mindennapi problémád megoldását várja — és kapja — a tudománytól. Egy ponton azonban a fejlődés elér oda, ahol a tudomány már nem a meglévő gyakorlatot fejleszti, hanem váratlanul lehetővé teszi annak teljes felváltását valami egészen újjal. A fizikától például jobb gőzgépeket és motorokat kért a gyakorlat, ám ehelyett atomenergiát, tranzisztort és számítógépet kapott. Végezetül Straub F. Brúnó kiemelte: a tudomány ad'.a újdonságokat a társadalom annyira tudja a maga számára kihasználni, amilyen mértékben az új tudományt uralja. Straub F. Búnó előadását vita követte. A felszólalók egyebek között elmondották: nagyon fontos, hogy az eddiginél közvetlenebbé váljon a biológia és az . ipar kapcsolata. Jelenleg ugyanis a laboratóriumokban elért eredmények hasznosítása még mindig hosszadalmas, lassú az új ipari, nagyüzemi technológiák kidolgozása. Ezért is jó lenne — mutattak rá —, ha az alkalmazott kutatások hasznosításában több interdiszciplináris különböző tudományágakban jártas szakemberekből álló — csoport működhetne. Külföldön mind gyakoribb ez a módszer, hazánkban viszont még kevéssé alkalmazzák. Ennek okait az oktatás, a képzés jelenlegi, nem elég rugalmas rendszerében jelölték meg a hozzászólók. A biotechnológia hasznosítása hat az ökológiára, a környezetvédelemre is. A vitában ennek kapcsán figyelmeztette arra, hogy a vegyszeres növényvédelem alkalmazásával a mezőgazdaság az egyik legnagyobb környezetszennyező ágazattá vált. Ezért igen nagy a jelentősége olyan fajták, növényi kultúrák kifejlesztetem. Pedig az ökológiai tudományok gyorsabb fejlődése jelentős segítséget nyújthatna hazánkban a környezetszennyezés megállításához és visszaszorításához. A vitában többen felhívták a figyelmet arra, hogy manapság az alapkutatások jelentőségének bizonyos mértékű leértékelődése tapasztalható. Ez azért kedvezőtlen, mert az ilyen jellegű tudományos munka nagymértékben meghatározza a népgazdaság jövőjét. A jelenlegi helyzetben elsősorban az akadémiái kutató intézeteknek kellene többet foglalkozniuk alapkutatásokkal — mondották —, mert erre a vállalatoknál, az iparban dolgozó tudományos szakembereknek kevés a- lehetőségük. A népgazdaság szűkös anyagi lehetőségeit tekintve nem szabad szétforgácsolni az anyagi eszközöket, hanem azokat az eddiginél kevesebb témára, de a legfontosabbakra kell összpontosítani. így válhat eredményesebbé a tudományos munka, s gyorsabbá a gyakorlati hasznosítás — hangoztatták. A vitát összefoglalva Strau F. Brúnó válaszolt a felszóla lásokra. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése pénteken zárt ülésen folytatja munkáját. t MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének munkaprogramja A Minisztertanács az MSZMP Központi Bizottsága 1904. április 17-i, a „Gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól” szóló állásfoglalása alapján a szükséges teendők összehangolása és egységes szemlélete érdekében irányelveket és munkaprogramot fogadott el. Az irányelveknek megfelelő konkrét feladatok kidolgozására az Állami Tervbizottság munkaprogramot dolgozott ki, amely meghatározza a kidolgozásért felelősöket és a határidőket. Az elfogadott irányelvek és munkaprogram olyan intézkedések kidolgozását célozza, amelyok az 1982-ban bevezetett — a terv és a szabályozott piac szerves egymásraépüiésén alapuló — gazdaságirányítási rendszer alapelveire építve megőrzik a bevált módszereket, és . megújítják azokat az irányítási .eszközöket, amelyek működőképessége a kö.v etelmé- nyektol elmaradt. A Minisztertanács irányelvei kiterjednek az irányítási rendszer minden elemére: kijelölik a tervezés, a gazdasági szabályozás, az intézményi és vállalati szervezeti rendszer összehangolt, átfogó és fokozatos tökéletesítésének feladatait. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövetkező években is a mi- . nőségi tényezők kibontakoztatása. a gazdaság jövedelem-termelő képességének és nemzetközi versenyképességének fokozása áll. Ennek érdekében olyan továbbfejlesztésre van szükség, amely gyorsítja a műszaki fejlesz- . test; csökkenti a fajlagos anyag-, energiafelhasználást, ésszerűsíti az eszközöket és a munkaerő hasznosítását. A kidolgozásra kerülő javaslatok erősítik a központi irányítás hatékonyságát, kedvezőbbé teszik a vállalati és tanácsi önállóság, feltételeit. Lehetővé ‘eszik az erőforrások gazdaságos kihasználását, a belső keresleti-kínálati viszonyok javítását és a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok bővítését. A munkaprogram abból indul ki, hogy az önálló, vállalkozó és aktív vállalati gazdálkodás feltételeinek megteremtése önmagában még nem eredményezi a gazdaság gyorsabb növeke- ' dósét, az életszínvonal emelkedését, A vállalatoknak élniük kell az önállóbb gazdálkodás lehetőségével, amelynek kedvező hatása a jövedelmezőségben és a keresetekben attól függően mutatkozik meg, hogy a meglévő — de még kiaknázatlan — tartalékok és munkateljesítmények milyen hatékonyságjavulást eredményeznek. A gazdaság irányításában a jövőben is központi feladat a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; a gazdasági folyamatok zavartalanságának .biztosítása-; valamint a gazdasági szabályozók kialakítása és működtetése. Változatlanul központi döntés szükséges a gazdaság fejlődését alapvetően érintő, nagy horderejű műszaki fejlesztési és beruházási kérdésekben. E téren elsősorban a népgazdasági tervezőmunkát a megszülető döntések tudományos és szakmai megalapozottságát Vefl.l erősíteni, jobban figyelembe véve a társadalmi összefüggéseiket, biztosítva a döntések demokratikusabb előkészítését és közérthetőségét. Fokozottabb ellenőrzés szükséges a monopolhelyzetből származó indokolatlan előnyök visszaszorítására, továbbá a gazdasági élet jogi normáinak betartására, amelynek érdekében változásra van szükség a törvényességi felügyeletben és a gázdákágirá,nyitó szervek- tevékenységében. A gazdálkodók érdekeltségét befolyásoló változások között kiemelt helyet foglal el: — a jövedelemszabályozás összehangolt rendszerének kialakítása, a vállalati adózási módszerek kidolgozása, egységesítése; — a termelői és fogyasztói árrendszer, a fogyasztói forgalmiadó-rendszer korszerűsítése; — -a vállalatok fejlődését jobban Segítő amortizációs rendszer kialakítása; — az új keresetszabályo- zási rendszer — a kísérleti szabályozás tapasztalatait figyelembe vevő — kidolgozása, az. ehhez kapcsolódó vezetői érdekeltségi rendszer módosítása; — az export és import szabályozás módosítása, rugalmasságának növelése; — új vállalatvezetési formák működtetése; A spanyol király Moszkvában Konsztantyin Cserny és I. János Károly megbeszélése Hivatalos látogatásra csütörtökön Moszkvába érkezett l. János Károly, spanyol király, az ország államfője. .Útjára elkísérte felesége, Zsófia királyné is. A vendégeket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hívta meg. A spanyol uralkodót és feleségét a repülőtéren Nyiko- laj Tyihonov, a' Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, Vaxzilij Kuznyecov, a , Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnök - •ege eLnökének első helyettese, vaíamiht Pjnlr Cyemicsev kulturális miniszter fogadták. L János Károly spanyol királyt és feleségét fogadta Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Ezt követően megbeszélésre került sor Konsztantyin Csernyenko és I. János Károly között. A megbeszélésen hasznos és konstruktív véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A megbeszélésen mindkét részről megerősítették: megvannak a lehetőségei a Szovjetunió és Spanyolország közötti kölcsönösen előnyös együttműködés tpvább-bőví- tésénék. A jelenlegi nemzetközi helyzet értékelése sorén szovjet részről rámutattak a szovjet külpolitika változatlan irányvonalára. A Szovjetunió következetesen védelmezi a békét és a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti békés egymás mellet élés gyakorlatát. E politikából kiindulva a Szovjetunió jelentős kezdeményezéseket tett, amelyek, célja a bizalom helyreállítása, a biztonság érzésének erősítése, a háborús veszély csökkentése. A megbeszélésen kölcsönösen kifejezték, hogy érdekükben áll a nemzetközi feszültség enyhítése, a békés feltételek biztosítása a szovjet és a spanyol nép épitő- munkájához. A Minisztertanács Központi Üdülője, Balatonszemes és Hivatali Üdülője, Boglárlelle felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: konyhai dolgozó, szállodai takarító. Kedvező kereseti lehetőséget, napi háromszori étkezést és lakást biztosítunk. Jelentkezés munkanapokon: Minisztertanács Központi Üdülő, 8636 Balatonszemes. Telefon: 45-000 Minisztertanács Hivatali Üdülő, 8630 Boglárlelle, Kodály Z. u, 56. (79088) — az eszközáramlás és a bankrendszer korszerűsítése. A konkrét javaslatok kidolgozása 1984. III. negyedév végéig megtörténik. A szabályozás mértékrendszere az 1935. évi népgazdasági terv követelményeivel összehangoltan kerül meghatározásra, tekintettel arra, hogy a változások jelentős része 1985-től életbe lép. A részletes jogszabályokat a gazdálkodó szervezetek novemberijén megismerik. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése a VII. ötéves terv idején is folytatódik olyan ütemezésben, ahogy az egyes elemek változtatásához szükséges feltételek megteremthetők. A gazdaságirányítás tovább- I fejlesztése ezért folyamatos feladat, amelyhez a Minisztertanács elfogadott irányelveit teremtik meg az egységes szellemű, a gazdaságpolitikai követelményekkel összhangban álló végrehajtás feltételeit. (MTI)
