Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-09 / 107. szám
1984, május 9,, szerda Somogyi NfriAP Nagyüzem és kistermelés Jövedelmezően, hozzáértőn Ha nem esik, öntözni kell A tározók segíthetnek — és a Dráva Magyarországon jó ideje nincs élelmiszerhiány. Ez egyrészt a kistermelés és a nagygazdaságok együttes jelenlétének köszönhető. Jelenleg másfélmillió kisgazdaság megközelítőleg egymillió hektáron gazdálkodik; a kertek kilencven, a szőlők negyvenöt, a gyümölcsösök huszonkilenc százaléka háztáji gazdaságban található. A baksai példa A mezőgazdasági kistermeléstől sokan feltettek a szocializmust. Pedig az MSZMP Központi Bizottsága 1960- ban kimondta: „Az árutermelés fejlesztésében a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás mellett jelentős szerepe van a tagok háztáji gazdaságainak is. Ezért párt- és állami szerveink tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a közös gazdaság minden erővel történő művelése és erősítése mellett a háztáji gazdaságokból is minél több árut (főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, tojást) értékesítsenek felvásarűószervekik. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek is segítsék hozzá tagjaikat, hogy a — közösben végzett jó munka elsődlegessége mellett — a háztáji gazdaságok lehetőségeit is minél nagyobb mértékben kihasználják, saját és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése érdekében”. Ennek ellenére is feltűnést keltett a baksai termelőszövetkezet 1963-ban, mert baromfiágazatát a háztáji bevonásával fejlesztette; elsők között integrálta kásás a nagygazdaságot. Akkor Baksai Antal elnök tette szentségtörésnek látszó cselekedet volt. Két évtizeddel később a zöldség- és gyümölcsféléknek több mint a felét, a marhahús egynegyedét, a sertéshúsnak több mini a felét, a baromfihús egyharmadát, a tojásnak csaknem háromnegyedét a hazai kisgazdaságok termelik meg. Elégedettségre azonban nincs ok. Ha tárgyilagosan nézzük adottságainkat, kiderül : ellentmondásokkal van telítve a háztáji és a kisegítő gazdaságok körüli helyzet. Az ország egyik szögletében disznókkal etetik föl a jó minőségű zöldséget — felvásárló hiányában —, a másik szögletben viszont áruhiány miatt a csillagokig szaladnak az árak. A kihasználatlan lehetőségekről ír közelmúltban megjelent könyvében Baksai Antal. Izgalmas olvasmány olyanok számára is, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a mezőgazdasági termeléssel. Külön érdeme a könyvnek, hogy sorra veszi, hol mi hiányzik, mi akadályozza a teljes láncolat létrejöttét. Konkrét példákkal jelzi az eredményeket és tanulságul a kisebb-nagyobb sikertelenségeket sem hallgatja el. r Uj jellegű integráció A ma már nyugdíjas elnök végigpásztázta az országot, tapasztalatait összegezve tulajdonképpen köny- nyen megvalósítható programot ad. Részlet a könyvből: „A prémesálíat-termelési integrációkban a tevékenységek a következőképpen oszthatók meg: a kisüzem rókát, nutriát, csincsillát, nyércet tart és prémez; a társult kisüzemek hulladék- húst állítanak elő, húst, bőrös szőrmét dolgoznak fel és konfekcionálnak; a nagyüzem tenyészt, takarmányt gyárt, szaktanácsot ad, feldolgoz és kereskedik. A prémes állatok ma az átlagosnál nagyobb hasznot hoznak. a piac sem telített’. Vagy például: „A jövőben csak olyan galambfaiták és tartási módok lehetnek gazdaságosak, amelyekkel az egyébként veszendőbe menő takarmányt is hasznosíthatjuk. .. Kölcsönösen előnyös lenne, ha a nagyüzem bizonyos feltételekhez kötve a kistermelők rendelkezésére bocsátaná a learatott gabonatáblákat mint időszakos galamblegelőket”. Talán e két példával is érzékeltethető: másodgazd aság van, létezik, de kiaknázatlan aranybánya. Jövedelmezően, hozzáértőn, korszerű technológiával, nagyüzemi szánvona- lom, okos gépekkel, hosz- szútárvon is. biztonságos feltételrendszerek közepette, közvetlenül piacra termelni, avagy»: nagyüzemek által irányított kistermelés — ez á jövő útja, sugallja a könyv. Igen erőteljes, akár multilaterális, akár ágazati integráció keretében az ellátástól az értékesítésig tervezhető e folyamat, kézben tartható és irányítható lenne. S ez akár biztosítékot is szolgáltatna számos, eddig nem alkalmazott módszer, pénzügyi megoldás bevezetéséhez. „Az integrációk új jelleget kapnak, az együttműködések új területekre terjednek ki és mindkét irányban felerősödnek. Tulajdonképpen nem lesz többé elkülönített kis- és nagyüzem, hanem kicsik és nagyok agglomerációja a nagyobb hatékonyság érdekében” — olvasható Baksai Antal könyvében. Nyilvánvaló, némi szabálymódosításra szükség volna, ám ne feledjük, a párt többszörösen megerősítette: szükség van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére. A nagyüzemek fejlődésével összhangban kell szabad utat kapnia a kistermelésnek. Természetesen az emberi fejekben is. Mert tudniillik amíg némelyek az idegenkedés, az előítélet, a tévhit szemüvegén át nézik, meg nem érdemelt jövedelem forrásának tekintik a háztáji és' kisegítő gazdaságokat, addig a jó gazdaságpolitikai elképzelés bicebóca marad. Sokoldalú egybefonódás Alapvetőnek a nagy- és a kisüzemek sokoldalú egybe- fonódását tartja Baksai Antal. Hangsúlyozza: a mező- gazdasági termelőszövetkezeteknek, gazdaságoknak kellene fölvállalniuk a kölcsönös érdekeltségi rendszeren alapuló háztáji gazdálkodás irányítását, és n?m utolsósorban a kistermelés integrálását. Mind jellemzőbb, hogy csökken a háztáji gazdaságok száma, ugyanakkor egyre több kisgazdaság kapcsolódik be az önellátásba, a mezőgazdasági kistermelésbe. Egyre több ipari munkás, diák, szolgáltatásban dolgozó, pedagógus fog kapát, kaszát, vesz a hátára permetezőgépet és hasznosítja magát a másodgazdaságban is. A jő idő beálltával hétvégeken, délutánonként országszerte élednek a kiskertek. A kisgazdaságok az élelmiszerellátáson túl a települések infrastruktúrájának megteremtésében, fejlesztésében és a fiatalok munkára nevelésében is szerepet játszhatnak. Horváth Teréz A múlt évi aszály nemcsak ráijesztett a mezőgazdasági nagyüzemekre és (kiskerttu- j ajdonosokra, hanem tetemes károkat is okozott. Az idén központi intézkedésekkel is igyekeznek elejét venni a veszteségeknek. Ha nem sík, öntözni kell, hogy pótolják a talajból hiányzó nedvességet. Központi rendelkezés szerint az üzemek vízjogilag engedélyezett területükön az idén mentesülnek az öntözővíz-adapdíjf:- zetési kötelezettség alól, ha öntözőberendezéseiket az ökológiai igényeknek mcgI felelően kihasználják. Intézkedések jelenlek meg, illetve várhatók pénzeszközök igénybevételére, a pótlást vagy fejlesztést szolgáló gépek és berendezések kedvezményes vásárlására. Ha a támogatás üzemi készséggel találkozik és megfelelő a víznyerési lehetőség, minden bizonnyal eléri célját. Hogy állunk Somogybán e két utóbbi tényezővel? A kérdésre Szabados Károlytól, a megyei tanács főmunkatársától kértünk választ.. . — Somogy talajainak vízgazdálkodási képessége meglehetősen szélsőséges: egyes gazdaságokban időnként vízhiányra panaszkodnak, másutt a vízzel való telítettség okoz gondot. Hogyan élnek a tározók kínálta lehetőséggel? — Az országos öntöző kapacitásnak csak elenyésző része — mindössze 1,8 százaléka — áJl rendelkezésre megyénkben. A csapadék mennyisége — még ha időbeni elosztása olykor szeszélyes is — általában kedvező. Ebből következik, hogy öntözés nélkül is szépek az üzemek növénytermesztési eredményei. Ott, ahol vodt rá lehetőség, természetesen éltek vele, így 1975 végéig huszonegy víztározó épült, összesen 234 hektárnyi vízfelülettel. Az előző ötéves tervidőszakban számos régi berendezést újra cseréltek az üzemek, nőtt az öntözés műszaki színvonala; az öntözhető terület 1979-ig folyamatosan emelkedett, azutan egyre csökkent... Miért? Egyebek között azért, mert ebben az időszakban drágultak az öntözőgépeik, az -ártámogatás viszont mérséklődött. Az energia és más anyagok többe kerültek, mint korában; s az új vízidíjrendelet nyomán jó néhány üzem nem tartott igényt vízjogi engedélyre vagy csökkentette korábban engedélyezett területét. Egy év alatt 1878 hektárral kevesebb lgtt az öntözött terület. Sok berendezést kiselejteztek, s nem vettek újakat. Eközben senki sem vitatta, hogy távlatokban meg kell teremteni az öntözés fejlesztésének lehetőségét, mert a természetes csapadék kellő mennyiségére, s főként egyenletes területi és időbeni elosztására biztonságosan nem számíthatunk. — A területi vízmérleg adataiból kitűnik, hogy a jelentős öntözésfejlesztés vízigényét Somogyiban csal: tarozással együtt tudjuk, kielégíteni, ugyanis vízfolyásaink közül kizárólag a Drávában van nagy mennyiségű szabad vízkészlet. Ellőtérbe kerül az öntözőfürtok építése. Megyénkben többnyire hordozható berendezésekkel öntöztek, ezek többsége már 13—20 éves. Megyénkben hat állami gazdaságban és egy termelőszövetkezetben található az öntözésre műszakilag kellően berendezett terület. A Siófoki Állami Gazdaságban a gyümölcsös egy részét is öntözik — erről készült felvételünk. Viszonylag nagy területet öntöz a boglári kombinát, a balatormagyb-ereki, a böhömvei és a kutasa állami gazdaság, illetve a kaposvári tangazdaság, a balatonszentgyörgyi tsz-ben pedig. — felszín alatt .nyomócsövekkel----három éve hígt rágya kijuttatására alkalmas telep épült. — Megyénk huszonkilenc termelőszövetkezetében, ahol öntözést folytatnak, a balatonszentgyörgyiek .kivételéved kizárólag különböző típusú hordozható .berendezések találhatók,, s az öntözött területek igencsak szétapnó- zottak: 30 hektártól 350 hektárig terjed a nagyságuk, Ez a körülmény, továbbá a berendezések sokfélesége es elavultsága, a víznyerési lehetőségek szűkössége indokolja, hogy — a 'kapacitás fenntartása mellett —■. korszerűsítsék, fejlesszek . öntözésüket a somogyi mezőgazdasági nagyüzemek. Előrelépést jelenthet, ha élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a közelmúltban megjelent központi intézkedések kínálnak. Her nesz Ferenc A budapesti nemzetközi vásárközpontban kilencedik alkalommal rendezték meg az Építettük kiállítást. Az idén ötvennégy vállalat százhanninchét létesítményét mutatja be: lakóházakat, közösségi, jóléti és szociális épületeket, ipari és mezőgazdasági beruházásokat. A képen: a l akó- ess Kommunális Épületeket Tervező Vállalat nivodijat kapott az Újpesti lakótelep építéséért Élményt adjon az úttörőélet „Kiegyensúlyozott, boldog gyermekévek alapozzák meg a gyerekek további életútját.” Ez volt a mottója annak az aktívaértekezletnek. amelyet tegnap tartott Kaposváron a megyei úttörőelnökség. A mintegy kétszáz résztvevő között ott volt Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Sárdi Árpád, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Először Varga László, az úttörőszövetség főtitkára szólt a meghívottakhoz, akik az úttörőmunkát kívülről segítik. Még friss élménye a moz galomnak a tavalyi országos úttörővezetői konferencia, amely fontos kérdésekben hozott határozatokat, megalapozta a további munkát. Hallhattunk arról, hogy milyen kérdések kerülték szóba akkor, s ezeken érdemes elgondolkodni. Képes-e az útíörcszövetség valamennyi gyereknek feladatot adni; a jó képességűékkel vagy a szélesebb tömegekkel foglalkozzanak; mitői erdekes, egy raj eiete; mennyit iehet elvárni a pedagógustól? A határozat már a feladatokat szabta meg, vázlatosan erről is beszélt a főtitkár. A konferencián kimondták, hogy új tartalommal kell föltöltődnie az úttörőcsapatok tevékenységének, a mostani úttörővezetői gárda mellé új erőket — ifivezetőket, szülőket, társadalmi szervek képviselőit — kell bevonni. A programokat a gyermekek valamennyi . rétegének szervezve (itt a somogyiakról dicséretet is hallottunk) —, s nagyobb szerepe lesz majd az ünnepségek élményszerű- sógének. Az a cél, hogy nagyobb teret kapjon a csapatok alkotómunkája, öntevékenysége, sajátosságai. Kertészné Nezdei Valéria megyei úttörőelnök arról szólt, mit tartottak fontosnak, . amikor Somogy úttörő- mozgalmának középtávú terveit összeállították, mire akarják felhívni az iskolák, a szülők és a segítő társadalmi szerveik figyelmét. A legfontosaftfo, amire a szór vétség épít, a család. A gyermeknek meghatározó az otthoni környezet. Jó lenne, ha a pedagógus néha hétvégi programot tudna ajánlani a szülőknek; a családdal közösen töltött hétvége ugyanis sok-sok élményt ad a gyereknek. A szülőket érdemes bevonni az úttörőcsapatok munkájába is, hiszen szinte valamennyiüknek van mozgalmi tapasztalata. Véleményükkel, ötleteikkel sokat segíthetnek. Néhol már gyakorlattá válik a családiknál tartott őrsi összejövetel, ez is egyik alapja lehet az iskola és az otthon kapcsolatának. Szó esett a helyes munkamegosztásról az iskola és az úttörőcsapat, a pedagógus és a mozgalmi vezető között A tervek megvalósításához természetesen nem elég a pedagógusok akarata. Az értekezlet célja is az volt, hogy felhívja a párt- és a társadalmi szervek, illetve az a llanügazgatáábaai dolgozók figyelmét az úttórőmunkára es kerje támogatásúkat
