Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-30 / 125. szám
1984. május 30., szerda Somogyi Néplap A felzárkózás programja A mezőgazdaságban az elért eredmények nemcsak egykori önmagukhoz képest, hanem nemzetközi összehasonlításiban is igen figyelemreméltóak. Más a helyzet a gazdaság meghatározó ágában, aiz ipariban. litt a nemzetközi leg versenyképes teljesítmény jobbára kivételnek számít. Az ipari nagyüzemek többsége — egy-két cégtől eLtékimitve — nehéz pénzügyi, gazdaságii helyzetben van, vagy annak határán található. Kitörési lehetőség Az okok sokfélék és összetettek: a vállalatok irányítására. szervezésére, belső mechanizmusára az emberi tényezőkre, szemléletre, a demokratizmus fejlettségére egyaránt visszavezethetők. Az MSZMP Központi Bizottsága 1984. április 17-i ülléisének állásfoglalása a gazdaságirányítási rendszer továblbfejiiesztésének feladatairól. Az új i intézkedések — a szándékok, az elképzelések szerint — mindenekelőtt az állami nagyüzemekre gyakorolnák majd átütő erejű hatást. A hatékony munka, a kezdeményező, váJHálkozó magatartás megteremtése a cél. Eléréséhez néűikülöZhe- tetlien a nagyfokú önállóság, a hatásos érdekeltség és fe- lleflősségérzat következetes érvényesítése. Magadnak építed A tennivalók sokrétűek. A pénz, bármilyen nagy úr — a gyakorlatból tudjuk —, nem mindenható. A kooká- zaltválLalLáshoz, a szorgalomhoz, a fegyelmezett, a jó minőséghez szükség van gazdasági kényszerpályákra, versenyre és önérzetes, felelős magatartásra. Rendkívül sokrétű, összetett feladatokról van szó. Deviza-, áru- és forrásh'ány nehezíti példáiul a kiváltságos momopol- hélyzetdk felszámólását, mégsem mondhatunk le róla. Az 1968-as reform nem érinthette a szervezeti és intézményrendszert, melynek átalakítása csak 1980-ban kezdődött, most tovább folyik, s várhatóan a 80-as évek végén fejeződik be. Az MSZMP KB állásfoglalása nemcsak a gazdasági, szervezeti és jogi keretek továbbfejlesztését javasolja, hanem a társadalmi viszonyok, az emberi kapcsolatok: jobbítását is kezdeményezi, kedvező feltételeket teremtve a szocialista rendszerben rejllő lehetőségiek hasznosításához, az alkotó képességek kibontakoztatásához. Az új vezetési formák — a vállalati tanács, a választott, vezetőség — növelik majd a dolgozók beleszólási jogét a vállalati döntésekbe, a vezetők kiválasztásába, minősítésébe. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztése, a tulajdonosi felelősségérzet felkeltése tömeges csetlékvő- képessége, anyagi hatóerővé válhat. A szocialista váliliáliafok gazdálkodásának önállósága, hatásfoka függ a központi irányítás tartalmától, módszereitől, színvonalától. Az irányító hatóság (minisztérium, tanács stb.f~ átenged bizonyos tulajdonosi jogokat a vállaltatoknak, például a tulajdonnal való rendelkezést, vagy a vezetők feletti munkáltatói jogot. Javul viszont a népgazdásági tervezés, az elemző, a prognosztizáló miunka színvonala, korszerűsödik a központi gazdaságfejlesztő programok rendszere, erősödik a kormányzat törvényességi és piacfeliügyélete. Az irányítás, a szabályozás, a pénzügyi rend változásai új és kedvez» lehetőséget teremtenek a vállalati munkához, kedveznek a kezdeményező, öntevékeny magatartásnak. Képesek lesz- mek-e az új helyzetnek, az új követelményeknek megfelelni a vállalatok. A hőskor és a velejárói Elvileg és általáíban senki sincs a gazdasági kibontakozás, a pezsgő, kezdeményező, alkotó légkör kialakítása ellen. De azzal számolni kell, hogy egy-egy konkrét intézkedésinek, arneljy vélt vagy tényleges érdekeket sért, lesznek ellenzői, olykor a vezetők és a társadalmi tisztségviselők között is. Az igazgatók egy része valószínűleg nehezen barátkozik meg például azzal, hogy pályázat alapján, meghatározott időre a dolgozók, vagy azok képviselői választják meg őkelt. A társadalmi tisztségviselők egy részét pedig bizonyosan zavarja majd* hogy az új szervezeti formák, a vállalati formák, a vállalati tanács, illejtve a választott vezetőség a pofllitilkali, az érdekvédőim' munka módszeréit némi pályamódosításra. továbbfejlesztésre készteti. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy minden új lépés, intézkedés nemcsak előnyökkel, hanem hátrányokká! Is jár. S rövid távon — különösen, ha előíttélettel figyelik a változásokat — a hátrányok szembetűnőbbek, nyiílvánválúbbak, míg az előnyök hosszabb távon érvényesülnek. Debet, sőt valószínű, hogy mozgékonyabb kis- és közepes vállalatok előbb magúkra találnak majd az új feltételek között. Ebből még egyáltalán nem követkéz' k az új követelmények ten- dendiózus, nagyüzem-ellen es jellege. A megértés, a türelem, a kitartó, 'kemény munka a Siker félltéteile. Tőlünk függ — higy.'ünk benne és dolgozzunk azon —, hogy a -nagyipar ‘is kitörjön, felzárkózzék, és 1 aint a hőskor természetes velejárója emüékezzün 8—10 év múlva a mai gondokra. Kovács József Műszaki fejlesztés a kis* és középüzemekben A kis- és középüzemek a gyártásban és a műszaki fejlesztésben gyorsabban képesek alkalmazkodni — például technológiai váltással — az új követelményeikhez, mint a nagyvállalatok. Ez a rugalmaság a gyártástól az import-kiváltáson át az értékesítésig sok mindenre érvényes, s nem véletlen, hogy államunk ösztönzően támogatja a kis- és középüzemek, köztük az ipari szövetkezetek műszaki fejlesztési törekvéseit. Mindenről azon az előadáson hallhattak a résztvevők, melyet Öry Tamás, az -QKISZ Műszaki Fejlesztési, Szervezési és Számítástechnikai Vállalatának igazgatója, a Magyar Kereskedelmi Kamara kisvállalkozási tagozatának elnöke tartott tegnap Kaposváron, a Technika iHázában, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Somogy megyei szervezetének rendezvényén. Az előadó a kis- és középüzemekben adódó műszaki fejlesztés időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta a műszaki fejlesztést elősegítő rendelkezések, a különféle kedvezményeket tartalmazó szabályozások jelentőségét. Ez idő szerint több mint hatvan műszaki fejlesztéssel foglalkozó szervezet működik az országban, ezenkívül kutatóintézetek, vállalatok által önállóan vagy közösen működtetett leányvállalatok, kisszövetkezetek és szövetkezeti közös vállalatok, gazdasági munkaközösségek tűzték célul a műszaki fejlesztést. E tevékenység jelentős beruházási eszközök nélkül segíti a műszaki megújulást, hasznot hozva a fejlesztésben résztvevőknek és a népgazdaságnak. Kamionok 320 lóerős motorral Elkészült a 280 és 320 lóerős motorúkkal felszerelt Rába- kamionok első szériája. A 20 új, hatalmas szállító járműből 17 a Volán és a Hungarocamion váliaffiaté lett, -hárommal pedig a Rába gyár bonyolítja majd saját szállliütásáilt. Az új, a korábbinál nagyobb ,teljesítményű moto- fordkait az osztrák List intézettel közösen fejlesztette Iki a gyár. Forma és korszerűség a BNV-n Az írószerszámokat és az autóbuszokat egy kalap alá venni merész dolog volna. Van viszont egy szempont, amelyet fölhasználva egyáltalában nem erőszakolt a rokonítás: mégpedig ha a plajbász és a társasgépkocsi küllemét vizsgáljuk aszerint, hogy megjelenése és használhatósága egybevág-é. A képeinken is kiragadott példák, az Ikarus új autóbuszai, valamint a nürnbergi Staedtler Mars cég rajzeszközei minden nézelődő szerint örömöt okoznak külsejükkel, a minőségük, a használati értékük pedig — a szakemberek a megmondhatói — nem maradt el attól, amit a szemnek kínálnak. Miért is fontos mindez? A nemzetközi vásáron bemutatott termelőeszközök és társaik az élenjáró technikát képviselik, természetes, hogy a bemutatóra minden vállalat legjobb termékeit viszi. S szembetűnő, hogy milyen nagy gondot fordítanak a legjobbak gyártmányaik -küllemére; legyen az gigantikus bányászmonstrum, avagy mikroelektronikai törpe. Ilyen gépek, eszközök között dolgozunk, ilyeneket veszünk kezünkbe munka közben, ilyenekkel találkozunk az utcán... Ami körülvesz bennünket, nem elég, ha csupán használható, de szépnek is kell lennie. Többnyire akkor kerül ez szóba, ha fogyasztási cikkekről beszélünk. Pedig a formatervezés, a dizájn nem kevésbé fontos a termelőeszközök szférájában. Többek között azért is, mert* az áru versenyképesebb, ha látszik rajta a formatervezői gondoskodás. De azért is, mert jó és szép eszközökkel körülvéve az ember nagyobb kedvvel, jobban dolgozik, ízlése nevelődik. Szorosain összefüggő dol- -gok ezek, rézletesebb elemzések idézgetésére itt helyünk nnicsen, csupán a végkövetkeztetést írom le: a mi jól használható, az egyben szép is, és megfordítva, s ha ilyen „holmik” alkotják az emberi környezetet, akkor közérzetünk javul. Sok ma még a vita a formatervezés körül és e tudományon belül, ám a fenti egyszerű megállapításokat általában senki sem vitatja. És örvendetes® hogy a hazai gyakorlati» jó ideig száműzött diájpi — olyannyira száJlfeiött, hogy igazán jó jhcfagyar szónk sincs rá — h§,;ném is gyorsan, de ei»éri(' itthon is fontosságáhat ínéi tó helyét. Erről is bttjpi^tpdik a BNV. Enyhén-dWftiya a múltbéli helyzetelrfr-íffiiijézésből meg lehetei^Rótáláni, ha a cég nevét^jPfoidrták, hogy Magyarosáig« készült-e a termék, vafer nem, mégpedig úgy: ha firmátlan, akkor mi csináltiúk/ Nos ez a túlzás régebberf jogos volt, ma már jogtalan./ Persze. még az út elején vágjunk. De ráléptünk. Luthár Péter Pártcsoportvezetők felkészítése (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Cémagyár pártvezet őségé minden évNött a családi pótiák Milliárdok a borítékon TÖBB A NYUGDÍJAS kívül Rliltkán számítjuk a családi bevételiek rovatba1 azokat a tartiDbókalt, aimefljyefcst a társadalombiztosítás szolgáltatásai révén kapunk, legyen az családi pótlék, gyermek- gondozási segély, táppénz, nyugdíj vagy egyéb. Pedig ez nagyban meghatározza mindennapjainkat. Az adaték azt bizonyítják, hogy a társadalomi) iztosításli ellátás évről évre fejlődik. Tíz év alatt csaknem háromszorosára emelkedett az egy dolgozóra jutó tórsada- lombiztosítási kiadás. 1973- ban még 6805 forintot tett ki ez az összeg, tavaly pedig már 20 205-öt. A forintösszegben a családtagok szolgáltatása is benne van, az egészségügyi és a gyógyszerkiadást azonban nem tartalmazza. Somogybán tavaly 8,4 százalékkal növekedtek a társadalombiztosítási kiadások a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság most megjelent tájékoztatójának összegzése szeri int. Ez annak is köszönhetői, hogy a tavalyelőtti jog kiterjesztések 1983-ban tovább bővültek. A társadalombiztosítás ré- ván, valamint az államoígá- ri jogon járó ellátásokra ösz- szesen több mint 3 milliárd 244 millió forintot fordítottak a megyében. A legnagyobb tétel a költségvetésben a nyugdíj: 2 milliárd 387 millió forintot kézbesítettek tavaly. Somogybán 79 400 a nyugdíjas, s ez meghaladja az országos 20,7 százalékos arányit, a lakosság 22,2 százaléka. Tavaly például ezernégyszázzal nőtt a létszámuk. A tájékoztató megállapítja, hogy a somogyi nyugdíjasok, járadékosak hötvenhárom százaléka kétezeröt- száz forintnyi vagy annál alacsonyabb összegű ellátásban részesül. A kiadásokban a családi pótlék áll a második helyen, tavaly több mint 424 millió forint volt. Július elsejétől emelték a családi pótlékot, s ez érintette a kétgeyrmékes, az egyedülálló egygyermekes családot, s azokat, akik korábban két gyermekre kaptak családi pótlékot, de a másik gyermek után a jogosultság megszűnt. Ennek eredményeként 7,8 százalékkal növekedett a családi pótlék tavaly kifizetett összege. A tájékoztatás felhívja a figeylimat arra, hogy tavaly 2 949 családdal több kapott pótlékot, mint 1982-ben. Somogybán egyébként 36 733 csalód jogosult pótlékra. A statisztikai adatok szerint több mint tizennyolcezer házaspár, egyedülálló nő. férfi kap pénzt két gyermek után, fobb mint nyolcezer- négyszáz egy gyermekért. Háromgyermekes család még 2993 van, négygyermefces azonban már csak 565. Kilenc gyermek után hat, tíz után pedig mindössze egy család kap pótlékot. A születések számának csökkenése miatt évről évre csökken azdknafc az édesanyáknak a száma, akik igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt. Tavaly 6334 nő volt gyesen, s közülük mindössze nyolc három gyermekkel. A társadalombiiztosítási kiadásokban a itáppémzkliifiizetés áll a harmadik helyen. Tavaly 236 és fél milliót fizetitek ki ilyen célból, ugyanis a táppénzes arányszám kissé emelkedett. Naponta átlagosan hétezer somogyi volt táppénzen. Elgondolkoztató, hogy tavaly több mint egyimMió-nyolvszáizezer volt a táppénzes napok száma. Ha a naptárt is a kezünkbe vesszük, az is kiderül: sorrendben márciusban, áprilisban, februárban legtöbb a táppénzesek száma, s a legkevesebb júniusban. Persze ez a szám se kicsi, íbiszen meghaladta a hatezerkétszázat! L. G. ben egynapos továbbképzést szervez a pártcsoportvezetők részére. A legutóbbira május 28-án került sor, amelyen az öt alapszervezetben tevékenykedő 19 pártcsoportvezető és az alapszervezetek titkárai vettek részt. Torják Vincéné, az üzemi pártvezeftőség titkára hangoztatta: a továbbképzés célja, hogy hasznos, praktikus, de .elméleti alapozást: adjon a csoportvezetőknek mindennapi politikai mun- ifcáj'úkhoz. Darcsi Sándor, a város» pártbizottság titkára az ideológiai munlka időszerű feladatairól, az 1984/85-ös párt- Oktatási és főbb célkitűzéseiről és felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésével’ íkapcsollatos alapszó evezeti, Illetve pártcsoportvezetői itennivalökrőt szólt. Mónos József, a pártveze- tőség gazdaságpolitikái reszortfelelőse, a cémázó lüzem vezetője „A pártcsoportok feladatai a gazdaságpolitikai togrehaj tásban ’ ’ címmel tartott előadást. Lovkó Imre, a városi pártbizottság tágja, az üzem főmérnöke a tömegkapcsolatok erősítéséről, mint a politikai gazdasági, társadalmi célkitűzések végrehajtásának alapvető feltételeiről szólt. A továbbképzés fórummal fejeződött be,
