Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

4 Somogyi Néplap 1984. május 27., vasárnap SZÁMOLJUNK UTÁNA! Szalámi kék fénybon A gyakran szélesebb tár­sadalmi tanulságokat is kí­náló Kék fény-adás leg­utóbbi műsorának egy ri­portja ezúttal messze túl­mutatott a saját keretein. Legalábbis, ami az ebből levonható mélyebb konzek­venciákat illeti. Szállítás csúszópénzért Annak a csalás-, veszte­getéssorozatnak a feltárásá­ra gondolok, amelyben arról értesülhettünk, hogy több fővárosi húsbolt csak akkor juthatott bizonyos keresett cikkekhez — így például szalámihoz —, ha jelenté­keny összegekkel honorálta a diszponálni illetékeseket. Vagy azokat, akiknek más­ként volt módjuk az elosz­tásra. Az üzletvezető és be­osztottai fizettek, hogy az­után peYsze más csalások­kal a vevőkön hozzák be többszörösen is a csúszó­pénzt. A nagykereskedelmi vállalat egyes vezetői küld­ték, a szállítók hordták az árut, máshova meg nem hordták. 'Ment is minden, mint a karikacsapás. Míg­nem jött egy följelentő ... A bűnügyi tanulságokat okosan, helyesen mondták el a riport készítői. De mö- göttiesllflént (kínálkozik az a fölismerés vagy talán régi igazság, hogy feketézni, csú­szópénzért üzérkedni csak azzal lehet, ami valahol hi­ánycikk vagy kevés van be­lőle. Ez a kis példa tehát hazai gazdaságpolitikánk elvi és gyakorlati igazáról is tanúskodik, miszerint a világgazdasági válság és más kényszerítő körülmé­nyek hatására sem tértünk arra az útra, amely szűkíte­né az áruválasztékot az áru­ellátásban. Még ha ennek több esetben az is a felté­tele, hogy emelni kell az árakat. Drágábban, de le­gyen — vagy olcsóbban, de talpalni kelljen utána, sőt rést nyitva a visszaélések­nek? Ebben az alternatívá­ban egyértelműen az előzőt választottuk. Ügy tetszik az a hasznosabb, az eredmé­nyesebb a mi viszonyúink között. Szigorítják az ellenőrzést Természetesen olyan esz­ményi állapot nem képzel­hető el, hogy egyáltalán ne legyen hiánycikk. Ezért örül az ember annak a ri­portban is kinyilvánított szándéknak, hogy megszigo­rítják a felelősségre vonást, az ellenőrzési rendszer — amint arról a Kék fényben nyilatkozott a belkereske­delmi minisztériumi osztály­vezető. Valóban találkozik ez a lakosság legszélesebb rétegeinek kívánságával, mind erőteljesebb sürgeté­sével. Mégsem lehet e prob­lémát csupán adminisztratív eszközö_kkel elintézni. A ket­tő együtt — a jó áruellátás és a szigorú ellenőrzés, fe- lelősségrevonás — a dolog kulcsa, ez vezethet tartós megoldásra. A vásárlón is múlik És még valami. Amit nem várhatunk el semmifé­le hatóságtól, felső szervtől, hanem egyedül saját ma­gunktól. Mindannyiunktól, akik vásárlók vagyunk. Ne legyünk szégyellősek az üz leiben, ahol úgy érezzük, hogy baleknak néznek, be­csapnak, akár 1—2 forint­tal, akár 2—3 dekával, alkar a besoroltnál rosszabb mi­nőségű áruval. Nemcsak arról a néhány forintról van szó, hanem arról is. hogy az ilyen apróságnak tűnő esetek valami nagyobb, sorozatos visszaélésnek le­hetnek a figyelmeztető je­lei. Ez pedig már sokra rúghat, sokat vesz ki a sa­ját zsebünkből és a közös nagy zsebből is. Tessék csak nyugodtan utánaszámolni!... L. Z. Az elítéltek nyitják a kaput Pálhalmi hétköznapok Nem csíkos ruhában, ha­nem szürke öltözékben so­rakoznak föl a rabok az ebédlő előtt. Katonás sorok kígyóznak, az elítéltek- cso­portokban érkeznek, majd ebédelés után távoznak a fehérre meszelt étkezde elől. Pálhalmán van az ország egyik legnagyobb büntetés­végrehajtó intézete. A fel- szabadulás után, a Dunai Vasmű indulásakor a kör nyéken lakók új munkale­hetőséget találtak az ipar­ban. A földek megművelet- lenek maradtak, s végül ra­bokat telepítettek a Duna­újváros közeli községbe. A Pálhalmi Állami Gazdaság 6500 hektáron termel kuko­ricát, búzát, különféle zöld­séget és gyümölcsöt. Nevel­nek szarvasmarhákat, ser­téseket, juhokat, sőt a ra­bok közül többen ipari te­vékenységet végeznek asán- dorházi acélszerkezeti üzem­ben, mely a Dunai Vasmű­vel van szoros kapcsolat­ban. A pálhalmi intézet rész­legei három helyszínen ta­lálhatók : Mélykúton, Sán- dorházán és Bernátkúton. A nők a mélykúti börtönben vannak. A zárkák 10—30 személyesek, emeletes ágyakkal, nagyfokú tiszta­sággal. Már a korábbi évek­ben is igyekeztek fokozott gondot fordítani az elítél­tek nevelésére, a legújabb időszakban pedig olyan fej­lesztési koncepciót dolgozott ki a Büntetésvégrehajtás Or­szágos Parancsnoksága, amely még jobban igyekszik szem előtt tartani a rabok személyiségformálását. Az eredményes nevelő munka érdekében ezentúl másho­gyan bánnak például a gon­datlan bűnelkövetőkkel, mint azokkal, akik szándé­kosan vétettek a törvény el­len, vagy netán többszörös visszaesők. Az új nevelési terv igen fontosnak tartja a differen­ciálást, az egyénekre sza­bott, speciális foglalkozást. A szabadulás utáni beillesz­kedés megkönnyítése és az úgynevezett börtönártalmak mérséklése érdekében széle­síteni igyekeznek az elítél­tek öntevékenységére épülő nevelési formákat. Az ön- kormányzati elemek ésszerű alkalmazásával, nagyobb önállósággal, a demokrati­kus vonások erősítésével is próbálják segíteni az egyéni öntevékenység, kezdemé­nyezőkészség, felelősségér­zet kibontakozását. Mélykú­ton például nappal az el­ítéltek kezelik a kaput nyi­tó szerkezetet, ők látnak el különféle őrzési feladatokat is. Néhányan — engedve a kinti munka során óhatatla­nul bekövetkező csábítás­nak — megpróbálkoznak a szökéssel. Évente 1—2 el­ítélt próbál engedély nélkül távozni, de ezek a legtöbb­ször rendkívül rövid időn (néhány órán) belül már újra a rácsok mögött van­nak. Pálhalmán a rabok sza­bad idejűikben általános és középiskolába járhatnak, szakmát tanulhatnak, külön­féle sajtótermékeket olvas­hatnak, rádiót hallgatnak, televíziót néznek, így a kin­ti élettől nem szakadnak el teljesen. Emellett húszezer kötetes könyvtár is a ren­delkezésükre áll. Jelenleg gimnáziumban 66-an tanul­nak, azonkívül tizennyolc­féle szakmát tanulhatnak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a szabadságvesztésüket l<etöltöttek közül minél töb­ben újra beilleszkedhetnek a társadalomba. Gy. L. íj bébiétel Kecskemétről A Kecskeméti Konzervgyár­ban ma már 37 féle zöld­ség-, gyümölcs- és húsalap­anyagú ételt, valamint hat­féle italt készítenek. Újab­ban a hallal ízesített pürék gyártását kezdték meg. A korszerű üzem automatizált gépsorain naponta százezer üveg ételt, illetve italt tud­nak készíteni. Ez a mennyi­ség teljes egészében kielé­gíti a hazai szükségletet. (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Megyénkben valamennyi strand kinyitotta kapuit. A merészebbek, pontosabban: az edzettebbek lubickolhat­nak, úszkálhatnak, ha bír­ják a 17—18 fokos vizet.. . A kaposvári strand már egy hete fogad vendégeket. A hat medence közül az 50 méteres féttöltése okozhat esetleg gondokat, mivel a vizet a városi ivóvízhálózat­ról kapja. Hétvégeken, káni­kulában azonban bizonyos, hogy lesz elegendő víz a medencében. Az igadi és a csOkonyavi- son-ta-i termál május elseje óta várja látogatóit. Az utóbbiban építik az új, 20x 20 méteres meleg vizes me­dencét. Előreláthatóan jú­nius végén, július elején birtokukba vehetik a für- dőzők. A legtöbb balatoni strand tegnap óta fogadja az üdü­lőket. Siófok néhány strand­ján bővítették a játéktere­ket, a szabad strandokon WC-koniténereket ' állítottak fel1. A zamárdi és a fonyódi Árpád parki szabad stirand megújulva várja a látogató­kat. Minden készen áll te­hát — csupán a meleg idő késlekedik... •— Kinyitottak a strandok Még gyér a forgalom a kaposvári strandon. Tegnap alig hetvenen váltottak jegyet — elsősorban a napfény kedvéért Lőrinci L. László Jég hétén Klára rámosoly- gott, és nekem va­lami megmagya­rázhatatlan rossz érzés te­lepedett a szívemre. Meg­borzongtam, mintha frissen szedett, hamvas gyümöl­csön meztelencsiga nyomát vettem volna észre. Néhány napiig azzal vol­tunk elfoglalva, hogy a Vöröskereszt, a Katód ilkus Nőegylet és a fene tudja még ki nem, felvette az adatainkat. Gyorssegély­ként kaptunk néhány száz schillinget, s egyik esteSu- mányi unszolására, lebal­lagtunk a falusi kocsmába. A hosszú, fából faragott asztalok mellett kizárólag magyarok ültek: a helybe­liek, úgy látszik, nem akar­tak közénk keveredni, csak szépen faragott faházaik ablakából néztek ránk hosszasan, miközben hal­kan sugdolóztak egymás kö­zött, Sumápyi sört rendelt és amíg sl piros képű pincér kihozta az óriási korsókat. elégedetten pillantott kö­rül. — Annak idején én is így voltam vele, mint most magük. Nem tudtam hova lenni az ámulattól. Sokat röhögtünk rajta még ott­hon, hogy nyugaton hal­doklik a kapitalizmus.. Most aztán meggyőződhet­nek róda maguk is, hogy szép halála van. Sumányi hamarosan a harmadik korsónál tartott, és valami fenyőízű pálin­kát is ivott melléje, ami­ből én nem kértem. Klára azonban vele ivott, és bár tudtam, hogy nem tesz jót a gyereknek, nem akartam megakadályozni. Csak ami­kor nehézkessé váltak a mozdulatai, és egyre réve- tegebb tekintettel bámulta levegőibe, szorítottam meg gyengéden a karját. — Nem kellene men­nünk, édes? Sumányi meghallhatta halk kérdésemet, mert cso­dálkozva dugta az arcát az enyémhez. — Most? El ne vidd, pajtás, a szépasszonyt! Legnagyobb csodálkozá­somra Klára is eltaszította a kezem. — Én ... még maradok... Sumányi oldaliba bökött, és cinkosan félém kacsin­tott. — Most aztán nagyot fordult a viliág, pajtás ... Még néhány nap, és Klára asszony viseli a kalapot. Visszakapja a negyven holdját, ami még akikor is szépen hoz majd a kony­hára, ha nemcsak egyedül az övé. De a magáé micso­da, pajtás? Az a rongyos diploma? Remélem, tudja, hogy ha végleg rendbejön­nék a dolgok, kitörölheti vele a fenekét? Az új Ma­gyarország köp a kommu­nista diplomára ... Maga is elkezdheti élölről az egyetemet. Majd Klára asszony addig kitartja... Ha ugyan lát még fantá­ziát magában! Felig viccnék szánta, amit mondott, és annak vettem én is. Mégis, mind­ketten • Klárát figyeltük, ho­gyan reagál Sumányi sza- vtaiina. Nos, Klára -nem reagált sehogyan sem. Csendesen dúdolglatott, és itta a pá­linkáját. Fél óra elteltével újabb vendégek csatlakoztak hoz­zánk. A nevekre már nem­igen emlékszem: valami Fábián, egy kövér buda­pesti hentes, s egy bőrza- kós, kecskeszákállú em­berike, aki alighanem va­laha Sumányihoz hasonló­an a mezőgazdaságban dol­gozhatott. Amíg csak lehetett, alig figyeltem rájuk. Vissza- visszakaiiandaztak gondo­lataim az elmúlt időkbe, és valami ostoba félelem szorította össze a szívem. Éreztem, hogy elveszítem Klárát, ha ebben az ide­gen országban maradóik. .Arra ocsúdtam csak fel, amikor már hangosan or­dítoztak a fülem mellett, és a kecskeszákáll ú az asz­talt verte. — Igenis, visszavesszük a nagybirtokokat is! Ha Mindszenty visszakövetel­hette a papi birtokokat, akikor a világiakat is visz- sza kell kapnunk az utol­só, rohadt holdig! — No de, István bátyám — mondta a hentes —, az már nyugaton se dlivat... — Köpök arra, hogy mi a divat nyugaton! Nekünk a saját fejünk után kell mennünk. Igenis, a ma­gyar arsztofcrácia volt az. amely évszázadokon, sőt évezredeken át megőrizte a magyarságot! Mit gondol­tak, talán a paraszt, vagy a munkás a magyar ... ? (Folytatjuk.) 96. Ha építkezik, vagy lakását korszerűsíti, ne töltse értékes szabad idejét keresgéléssel! A siklósi Tenkesalja Áfész szaküzletében a Fémmunkás Vállalat által gyártott olyan modem és esztétikus alumínium és köny- nyűacél ablakokat és ajtókat vásárolhat, amelyek célszerűségüknél fogva megkímé­lik önt még az utólagos felületkezelés (fes­tés) gondjától is. Ezenkívül még alumí­nium garázskapuval, valamint könnyű- szerkezetes kereskedelmi pavilonokkal is állunk vásárlóink rendelkezésére Megvásárolható, illetve megrendelhető: Tenkesalja Áfész, 103. sz. szaküzlet, 7800 Siklós, Felszabadulás u. 97. Telefon 442. (79022)

Next

/
Thumbnails
Contents