Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

1984. május 27., vasárnap Somogyi Néplap 3 Lukoviczkt Pál marós FIATALOK MUNKAHELYE Igényesség a szakmában A technika újdonságait szinte alig lehet nyomom követni, a ma ismereteinek korszerűsége hamarosan el­avul. A megszerzett tudást újabb ismeretekkel kell fel­frissíteni. Fiatalokat kérdez­tünk a szakmáról és a szak­munkás-bizonyítvány kölcsö­nözte biztonságról. Lukoviczki Pál 1978-ban. a gépipari szakközépiskola el­végzése után került a Csepel Művek Kaposvári Nehézgép­gyárába. — Édesanyám meghalt, édesapámmal és az öcsém­mel élek együtt. . Érettségi után dolgozni akartam, mert kellett a pénz a családnak, de nem mondtam le a to­vábbtanulásról sem. Abban az évben, amikor én végez­tem, az osztály fele ebbe a gyárba jöt dolgozni, ez könyebbé tette a kezdést. Azóta már szinte mindenkit ismerek. Először marósként dolgoztam az úgynevezett kissoron, fél éve pedig egy vízszintes fúró-maró mű irá­nyításával bíztak meg. Arról, hogy tanuljak, nem tettem le, időközben meg­szereztem a technikusi mi­nősítést, és most újabb né­hány év tanulás következik: a Bánki Donéit Műszaki Fő­iskola kihelyezett levelező tagozatára szeretnék bejutni. Mégcsaik 24 éves vagyok, jól keresek: átlag 5,5 ezer fo­rint a fizetésem, de ez még kiegészül a gmk-ban végzett munka bérével. A munkában és a tanulásban egyaránt tá­mogatnak a vállalat vezetői, és úgy látom, hosszú távon számítanak rám. Ronga Ervin szintén a gépipari szakközépiskola padjaiból került a Csepelhez, igaz, egy kis kitérővel. Az elektroncsőgyárban kezdte a tanulóidejét: 1978-tól dolgo­zik a gyárban mint elektro­nikai műszerész. — Az Ifjúsági brigádban dolgozom: valamennyien 30 évnél fiatalabbak vagyunk, jól megértjük egymást. Eb­ben az évben megkaptuk a „Vállalat kiváló ifjúsági bri­gádja” címet, s ezzel, úgy érezzük, szakmai hozzáérté­sünket is elismerték. A fize­tésem havonta átlag 5000 fo­rint. Munka is van bőven, de talán a lehetőség is több, mint más munkahelyen. Gondolok itt például a kül­földi munkavégzéseikre. A_ múlt évben például csaknem nyólc hónapot voltam Auszt­riában hivatalos kiküldeté­sen. A munka mellett azért jut időm a tanulásra is. Most végzem az első évet a marxista középiskolában. Hamarosan a vizsgaidőszak kezdődik. Remélem, minden simán megy majd. Ronga Ervin — a külföl­dön dolgozó csoportvezető helyett — a megbízott cso­portvezető: egyike a legfia- talabbaknak a brigádban, de ez egyáltalán nem feltűnő egy olyan munkahelyen, ahol a dolgozók fele hozzá ha­sonló korú. A vállalat veze­tői szerint azokra, akik egy­két év után sem állnak to­vább, hosszú távon is szá­míthat a gyár. Ök már hato­dik éve vannak itt. Nagy Zsóka Ronga Ervin műszerész Később érik a termés június közepén kezdődik a zöldborsószezon Szokatlanul nagy a csend a Nagyatádi Konzervgyár­ban, hiszen a félkész ter­mékek feldolgozása is már a vége felé közeledik, a zöldiborsó pedig várat ma­gára. Jéger Ferenc igazgató úgy tartja, hogy körülbelül három hét múlva, azaz jú­nius közepén érkezhetnek meg az első szállítmányok. Későn köszöntött be a ta­vasz, így a növények fejlő­dése sem tartja magát a naptárhoz. Az idén kilenc termelő- szövetkezettel kötöttek szer­ződést zöldborsó termelésé­re. A tervek szerint 5500 tonnát dolgoznak majd fel, bár lehet, hogy ismét re­kordtermés lesz, így akár hétezer tonnányit is kon­zerválni kell. Az idén új partner a lakócsai és a so- mogy jádi termelőszövet ke­zet, míg a kaposmérőiek, á csurgóiak, valamint a Dél­somogyi Állami Gazdaság háromszáz hektárral növel­ték termőterületüket. A héten még tartottak a szabadságolások és a kisebb javítások, de a jövő héten már megkezdődnek a szezon előtti szokásos oktatások. ■Ugyancsak ezekben a na­pokban láttak hozzá egy al- masiló építéséhez. Tavaly új almafeldoligozó berendezést állítottak munkába, a most épülő létesítmény azt fogja kiszolgálni. Mintegy 50—60 vágjon almát tárolhatnak benne, így megszüntethetik a konténeres tárolást. A Nagyatádi Konzervgyár­ban jelenleg az okozza a legnagyobb gondot, hogy akadozik a tőkés exportra szánt konzervök kiszállítása, jelentős készlet halmozódott fel. Ennek ellenére bíznak benne, hogy június végéig valamennyi termékük eljut a vásárlóikhoz, helyet adva friss gyártmányaiknak. Kötvény borkombinát építéséhez Nagy teljesítményű bor- kombinát építéséit kezdték meg a császári Rákóczi Ter­melőszövetkezetben. Ebben a gazdaságban ez az első Olyan beruházás, amelynek megvalósítását kötvények vá­sárlásával segítette a helyi lakosság. A Pénzügyminisztérium engedélyével kibocsátott 15 millió forint értékű beruhá­zási kötvény az utolsó da­rabig elfogyott. Árusításával, a kibocsátás lebonyolításával a Bakony- szombathely és Vidéke Ter­melőszövetkezetet bízta meg a gazdaság. A kötvénytulaj­donosok befektetett pénzük után évente 10 százalékos ka­matot kapnak, s a kamato­kat már az idén, az alapösz- szeget pedig 1988-tól kezdő­dően öt éven át egyenlő rész­letekben fizetik vissza. Á HÉT SOMOGYI MÓNIKÁM _____________________________1 ______i______________________________________ A könyv ünnepi hetének kezdetére elosztottak a fel­hők és ragyogóan sütött a nap. A hét első felében még az áztató esőknek örültünk, a hét végén viszont a májusi verőfénynek. A könyvsátrak kínálatát szemlélő, az ott válogató em­berek között olyanok is vol­tak, akik eredetileg csak sé­tára indultak a májusi nap­fényben. A július 1-ig tartó ünnepi könyvhétre 130 új­donsággal jelentkeztek a ki­adók. Van tehát válogatási Lehetőség a KÖNYV ÜNNEPÉN az idén is, és jóleső érzés ta­pasztalni, hogy mind na­gyabb a válogatók serege. A könyv tisztelete és szeretet« aligha kapcsolódhat egy elő­re meghatározott héthez: az igény éven át él az ember­ben, hogy kezébe vegye, ment pihenteti, szórakoztatja és gazdagítja. A könyv, az olva­sás azonban többször kerül szóba ezen a héten, erről — ismereteink legfontosabb forrásáról — nem lehet ele­get beszólni: új korosztályok lépnek az olvasók táborába, velük is meg kell szerettetni a könyvet, s megtartani az olvasók között azokat is, akiknek időbeosztásában so­kadik helyre szorul az olva­sás igénye. Van, akinek viszont ezen a héten már csak a könyv volt a kezében: az érettségire, vizsgákra készülő diákokról van szó. A május vége, a jú­nius eleje nekik a számadás időszakát jelenti. Számadásról — pontosab­ban eredményekről — több­ször is szó esett ezen a hé­ten : a tavalyi gazdálkodásá­ért most kapta meg a kiváló címet a nagybajomi és a barcsi tsz, valamint a Ka- hyb. Az ünnepi beszédekben a múlt év eredményeit so­rolták, az ünnepséget meg­előző és követő beszélgeté­seken viszont A NAPI TENNIVALÓK kerültek szóba. Az időjárás — a hosszan tartó száraz­ságot megszüntető csapadék — új helyzetet teremtett: ja­vultak a terméskilátások, de sokasodott, torlódott a mun­ka is. Kétségtelen, hogy a lucernának — éppen most kaszálták — nem tett jót az eső, s az is tény, hogy az esővel együtt érkezett hűvö­sebb idő késleltette a növé­nyek fejlődését. Az esőt kö­vető napsütés — amelyet a falusi ember mostanában legalább annyit emlegetett, mint korábban a csapadé­kot — gyorsan „húzza” majd felfelé a növényeket. A hét végén sem szünetel a munka. A mezőgazdasággal kap­csolatos hír az is, hogy — a tavalyi jó tapasztalatok alap­ján — tejhasznú szarvasmar­ha-tenyésztési napokat ren­deztek Kaposváron. A ren­dezvény címe egy kicsit hosz- szúra és hivatalosra sikere­dett: az érdeklődés azonban bizonyította, hogy jó kezde­ményezés volt. Tulajdonkép­pen a pénteki árverésen is sok volt az érdeklődő, de vevő alig akadt. A vártnál gyengébb forgalom okát alig­ha a rendezésben kell keres­ni: a termelők, az állattar­tók ugyanis pontosan tudnak számolni... A héten sok szó esett a Balatonról is: közeleg az idegenforgalmi szezon, egy­más után nyitnak az idény- bolitók. Az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottsá­ga kedden a helyszínen ta­nácskozott, és értékelte A BALATONÉRT végzett munkát. A képvise­lők kifejtették: alapvetően egyetértenek az üdülőkörzet fejlesztését szolgáló elképze­lésekkel, a vízminőség rom­lásának megállítását, majd javítását- szolgáló intézkedé­sekkel. A tó az ember tévé- kenységének következmé­nyeként vált olyanná, ami­lyen jelenleg, s csak tudatos, átgondolt és tervszerű mun­kával szüntethetők meg a nem kívánatos jelenségek. Mind­az, ami ma a Balatonon tör­ténik, azt szolgálja, hogy helyreállítsák az ember és a természet közötti harmóniát azért, hogy évszázadokon ke­resztül pihenést, felüdülést szolgáló Balaton legyen So­mogy és Veszprém határán. Dr. Kercza Imre Befejeződött a tejtermelők kaposvári seregszemléje Díjkiosztó ünnepség a kiállításon A tartalmas, sok haszno­sat nyújtó szakmai progra­mok után a tejhasznú szarvasmar ha-tenyésztési napok zárásaként tegnap került sor a bemutatott te­nyészállatok legkiválóbb­jainak díjazására. A főisko­la lovaspályáján a díjakat dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője . adta át. A bíráló bizottság a ter­melési és a tenyésztési nagydíjat a vele járó pénz­jutalommal a decsi Egyet­értés ' Termelőszövetkezet­nek ítélte oda. Első díjat kapott a' Szekszárdi Állatte­nyésztő Vállalat Ricsi nevű tenyészbikája, a legkedve­zőbb küllemű tehén díját nyerte a Devecseri Állami Gazdaság Csíkos nevű holstein-fríz tehene. Ezen­kívül négy nagyüzem része­sült első díjban; az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát, a barcsi Vörös Csillag Tsz, az tgari Lenin Tsz és a kő­csert Petőfi Tsz. Második díjat kapott az Enyingi Ál­lami Gazdaság és a lajos- komárorn Győzelem Tsz, míg harmadik díjas lett az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát és a szegedi Tisza— Marosszöge Tsz egy-egy te­hene. A legkedvezőbb kül­lemű üsző címet az Enyingi Állami Gazdaság Magda ne­vű holstein-fríz üszője kap­ta. Első díjas lett az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát, a halászi Zöldmező Tsz és a kocséri Petőfi Tsz egy-egy üszője. Második díjat ka­pott a Hidasháti Állami Gazdaság, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a ko­cséri Petőfi Tsz. Harmadik díjban részesült a Dél-so­mogyi Állami Gazdaság, a nomogyszili Petőfi Tsz és a magyarkeszi Petőfi Tsz. A hízott növendékbikák közül ugyancsak a kocséri tsz egy jószága lett az első, meg­osztott második díjat a martonvasári Üj Élet Tsz két állata kapott és ez a nagyüzem nyerte el a ter­melési és tenyésztési nagy­díj második fokozatát. Meg­osztott harmadik díjat ka­pott a szakcsi és a magyar­keszi tsz egy-egy növendék bikája. A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola különdíját az érdi Bentavölgyi Tsz, az Állattenyésztési és Takar­mányozási Minősítő Intézet különdíját az orosházi Pe­tőfi Tsz kapta, és ők nyer­ték el a tenyésztési nagydíj harmadik fokozatát is. A TOT különdíját a tisztaföld­vári Lenin Tsz, az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontjának különdíját az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát, a Somogy megyei Tsz-szövetség díját a nagy­baj omi Lenin Tsz, a ren­dezvénysorozatot szervező öt termelési rendszer és az Agrocoop díját a szeghalmi Sárrét Tsz. az Agrokomplex díját a Hidasháti Állami Gazdaság, a Boscoop ván­dordíját a simontornyai Le­nin Tsz, a KSZKV díját a borjádi Űj Élet Tsz, a Tau- rina díját a seregélyest Al­kotás Tsz nyerte el. A kiállításhoz kapcsolódó műszaki bemutatót is érté­kelte a bíráló bizottság, s a legjelentősebb újdonságo­kat, a leghasznosabb tech­nológiai berendezéseket ugyancsak díjazták, össze­sen nyolc eszköz és beren­dezés kapott elismerést, közte a Kaposvári Szarvas­marhatenyésztő Közös Vál­lalat Kaposfarm típusú pi­henőszíne. Az ötnapos országos ren­dezvénysorozat a díjkiosz­tással véget ért. Az elisme­rés az eddig végzett munka jutalma. A nagy érdeklődés­sel kísért hazai és nemzet­közi tapasztalatcsere pedig minden bizonnyal jól hasz­nosítható segítséget adott a holnap színvonalasabb, eredményesebb munkájá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents