Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-24 / 120. szám
4 Somogyi Néplap 1984. május 24., csütörtök Fiatalok a környezetért A veszélyes hulladék a vállalat gondja — Torontótól nem messze, egy kis kanadai faluiban járva lettem figyelmes artra, hogy az ott lakók és a hétvégi háztulajdonosok mielőtt elhagyták a falut, zsákokba gyűjtötték a hulladékot — beszélt tapasztalatairól dr. Szabó Lajos, az OKTH dél-dunántúli felügyelőségének igazgatója. — Elcsodálkoztam, miért gyűjtik össze a szemeteit, amikor mindegyiküknek nagy földje van, elfér ott a szemét, eláshatnák. A hulladékkal a községháza udvarára hajtottak, ott gyűjtötték konténerekbe. Két ember minden héten ezt a hulladékot a legprimitívebb módszerrel válogatta és elégette. A hasznosítható anyagokat értékesítették, az ebből származó pénzből földművelő gépeket vásároltak, amelyeket kisebb térítés ellenében használhatott a falu közössége. A környezetvédelem nagyon egyszerű példája ez. És nálunk ... ? Az igazgató hallgatói KISZ-es fiatalok voltak, akik tegnap a VB KM klubtermében a fiata,! műszak iA magyar tenger partján most már „élőiben” is „olvashatók” Andersen hattyú- meséi, akár a Rút kiskacsa, vagy a Vadihaitityúk. A múlt esztendőiben egy hattyúpár telepedett meg Balatonfüredien, a móló és a Marina-szél'ló által határolt területen. Ebben az időben Révfülöp térségében, is megjelent néhány mesés madár. — Örömmel tapasztaltuk — mondta Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára —, hogy a füredi hattyúik a tél beköszönitével sem hagyták el helyüket. Az érdekes letelepedés után folyamatosan figyelemmel kísértük a Balaton élővilágában mutatkozó szokatlan jelenséget. Az énekes hattyú a XVIII. században még hazánkban is fészkelt, ima csak alkalmi vendég. Az úgynevezett k;s hattyúk egyetlen példányát figyelték még eddig nálunk. A bütykös hattyú a XIX. század folyamán még költött hazánk területén. Ma ak és közgazdászok megyeivárosi konferenciáján vettek részit. A fiatal műszaki és gazdasági szakemberek elsőként tájékoztatót kaptak Bogó Józseftől, a KISZ megyei titkárától, a KISZ környezetvédelmi feladatairól. A megyéi titkár kilindulópontként fölvázolta környezetünk jelenlegi állapotát, s kiderült, hogy vizeink tíz százaléka tiszta, a többi sajnos szeny- nyezett. Felhívta a figyelmet arra, hogy például a Kapós fólyó a megyeszékhelytől Dombóvárig szinte elhalt. Beszélt az egészséges ivóvizet nélkülöző falvakról, a szennyvíztisztítás gondjairól. — A KISZ-szervezetek — mondta — eredményesen mozgósítsák tagjaikat a környezetvédelmi feladatok megoldására! A fórum azt szolgálta, hogy közben értelmezzék a KISZ KB 1984 februárjában hozott környezetvédelmi állásfoglalását. Az olyan jó példákat, kezdeményezéseket kívánják továbbra is felkarolni, mint a nyári könnyemár csak szórványos vonulása figyelhető meg. A szak- irodalom szerint gazdasági jelentőségük nincs, ám az egész világon védelem alatt állnák. Sajnos az elmúlt tél folyamán az egyik füredi hattyú elpusztult, valószínű a hirtelen jégképződés örök foglyává vált. A másik, magányosan maradt hattyú mellé a pécsi állatkertből kértek egy párt. A lúdalkatúak családjába tartozó nagy testű, hosszú nyakú, fehér hattyúikat (Cygnus) most már tudományos figyelemmel, ornitológiái kísérletek céljából telepítették. — A szabadon bocsátás márciusban a Baillatanfüred— Csopak közötti csendes öbölben történt — folytatta Rosta Sándor. — Miután „lakóhelyet” választottak, hamarosan fészket rakták, és a tojó jelenleg két tojást költ. Ez már a Balaton természetes rehabilitációjának része. Hazánkban Tatán, Mosonmagyaróváron és Pécs mellett találhatóik bütykös hatyzetvédelmi tábor. A KISZ- es fiatalok tavaly a Balaton parti sávjában tisztították meg a vizet a hulladékoktól. A KISZ megyei környezetvédelmi intézkedési tervének kidolgozásához dr.* Szabó Lajos is hozzájárult javaslataival. Az egyik fiatal, nagyatádi mérnök kérdésére válaszolva elmondta, hogy az olajhulladékok visz- szanyérésének, illetve megsemmisítésének kitűnő példája éppen Kaposváron, a Volán telepén található. Hangsúlyozta, hogy az 1981- ben hozott minisztertanácsi rendelet értelmében a veszélyes hulladékok megsemmisítése nem az állam feladata, hanem azé a vállalaté, ahol a hulladék keletkezik. A fiatal műszakiak és közgazdászok megyei konferenciája megállapította, hogy a KlSZ-esek munkahelyükön olyan egyszerű megoldásokkal védjék a környezetet, a természetet, mint azt az említett példákban tették. tyúk, melyeik nem alkotnak kolóniákat. Minden pár saját territór'urnán belül él. Más hattyúkat nem tűrnek meg életterükön — még a felnőtt utódokat sem. — A tó saját hattyúállományának kialakulását lehetségesnek tartom —mondta a főtitkár. — Ennek megismerése egyik célunk, természetesen erre a közeljövőben kikelő kis hattyúik adják meg a választ. A tó vízminőségének fokozatos javulása minden bizonnyal magával hozza a Balaton flórájának és faunájának természetes változását, melynek alakulásába újabb telepítésekkel, mesterséges úton nem kívánnak beavatkozni. A hattyúk első megjelenése is a természet törvényei szerint történt. Esetleges élszaporodásuknak csak örülhetünk, mert egy újabb idegenforgalmi látványosságon túl egyben a természet újjászületésének lehetünk tanúi. Kőszegi Lajos A különböző országok közötti kapcsolatok sokszor rácáfolnak földrajzi elhelyezkedésükre : nemegyszer a tekintélyes távolság sem akadályozza meg a szorosabb együttműködést. Ez utóbbi esetre szolgál jó példával hazánk és Mongólia: az államainkat elválasztó sok ezer kilométer ellenére baráti szálak fűznek össze bennünket, s történelmileg igen rövid idő alatt nagyot léptünk előre a politikai, gazdasági, kulturális és más területeken kiépíthető együttműködés gazdagításában. Dinamikus fejlődés A viszonylag rövid idő hangsúlyozása nem túlzás, hiszen az első magyar— mongol együttműködési szerződést 1957-ben írták alá, kapcsolatrendszerünk intézményesítésének tehát alig negyedszázados múltja van. A fejlődés azonban annál dinamikusabb volt. A két ország közti árucsere- forgalom már az első tíz esztendőben hatszorosára emelkedett, s azóta is egyenletes ütemben növekszik. A legutóbbi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet 1983 decemberében írták alá, s ez a kölcsönös áruszállítások további bővítését irányozza elő. A magyar export fő tételeit könnyűipari élelmiszeripari berendezések, orvosi és laboratóriumi műszerek, elektromos fölszerelések és vegyipari termékek teszik ki, mindemellett szállítunk különféle fogyasztási cikkeket és gyógyszereket is. Behozatalunkban elsősorban nyersanyagok, textilipari alapanyagok (gyapjú, szálas anyagok, kasmír, teveszőr stb.) szerepelnek. A nyersbőr mellett nő a bőr- és textilruházati termékek aránya (bőrkabát, cipőfelsőrész), s ma már elegáns mongol férfipulóverrel éppen úgy találkozhatunk a magyar boltokban, áruházakban, mint a mongol húskonzervekkel a közértek pultjain. Gazdasági kapcsolataink nem merülnek ki e hagyományos árucserével. Mongólia — 1962 óta a KGST teljes jogú tagjaként — mesz- szemenően számít a testvérországok segítségére népgazdasága felzárkóztatásához. Az évek során a magyar vállalatok számos beruházásban vettek részt. A legismertebb példák kétségkívül a szonginói biokombinát és a darihani húskombinát. A szonginói létesítmény 1973- ban magyar közreműködéssel újult meg. Mongólia legfontosabb népgazdasági ága napjainkban is az állattenyésztés, ezért a gyár szerepe az állategészségügy, az állatállomány megóvása, a járványok és fertőző betegségek leküzdése terén kiemelkedő. A magyar partnercég, a Phylaxia segítségével már önálló gyártmányfejlesztési kutatásokat is folytatnak, ellátják Mongólia piacát, s termékeikből jut exportra is. Sőt, hiteltörlesztésként még Magyarországra is szállítanak néhány gyártmányukból. Húskombinát, ruhagyár Mongólia második legnagyobb városa, Darhan, ahol épp egy évtizede működik a magyar tervek alapján, hazai berendezésekkel fölszerelt korszerű húsüzem. Segítséget nyújtottunk a szakmunkások oktatásában is. Mongol részről felmerült a létesítmények továbbfejlesztésének igénye. A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság legutóbbi, februári ülésszakán megtárgyalták a kérdést, s intézkedéseket fogadtak el hatékonyságuk növeléséről, termékeik minőségének javításáról. Megállapodás született arról is, hogy még az idén megkezdődnek az Ulánbátort ruhagyár bővítéséA magyar segítséggel felépült szonginói biológiai kombinát. A kombinátban 1983-ban hatféle oltóanyagot kísérleteztek ki a háziállatok betegségeinek megelőzésére nek és felújításának munkálatai. Ez az egyetlen üzem Mongóliában, amelyben készruhákat készítenek; építését magyar szakemberek vezették, s azóta is a helyszínen dolgozik a Május 1. Ruhagyár néhány munkatársa. A rekonstrukció a tervek szerint 1987-ben fejeződik be, s eredményeként a központi gyáregység mostani termelése megduplázódik. (Jelenleg 80 féle modellt, évi mintegy 860 ezer darabot gyártanak.) Külön fejezet a vízügyi szakemberek és a geológusok munkája. Magyar vízügyi expedíciók nyújtottak segítséget Mongólia termálvízkincsének és felszín alatti ivóvízkészletének feltárásához és hasznosításához. A másfél évtizedes program során több száz kutat fúrtak. Az ásványi kincsek felkutatására, feltérképezésére szintén hosszú távú program készült. Itt is nyílhat lehetőség az előrelépésre: a mongol fél szeretné az együttműködést a föllelt ígéretes nyersanyag-lelőhelyek közös, kölcsönösen előnyös kiaknázására kiterjeszteni. Magas szintű látogatások Rendezettek, magas szintűek politikai kapcsolataink. Azonosan ítéljük meg a világpolitikai kérdéseket, támogatjuk Mongóliának az ázsiai béke és biztonság érdekében tett diplomáciai kezdemenyezéseit. A két állam vezetői rendszeresen találkoznak egymással. 1978- ban Lázár György járt hivatalos, baráti látogatáson Mongóliában. 1981-ben magyar párt- és kormányküldöttség vett részt a Mongol Népi Forradalmi Párt 60 évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Sor került külügyminiszteri tárgyalásokra is, két esztendeje pedig hazánk vendége volt Zsambin Batmönh, az MNFP PB tagja, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. Losonczi Pál küszöbönálló látogatása ezt a sorozatot folytatja. Az Elnöki Tanács elnökének mostani Ulánbátort megbeszélései várhatóan hozzájárulnak az országaink közti sokoldalú kapcsolatrendszer kiszélesítéséhez, örvendetesen fejlődő kapcsolataink továbbfejlesztéséhez. Szegő Gábor Lörincz L, László Jég hátán 93. — Hát... a feleségem m eg én ... A Zsóka. Addig amíg elvetette Na, nem etetett. magát feleségül, azért nem 'bántam meg. Ha kisebb lenne a szája, egészen tűrhető feleség lenne .belőle. De így sincs baj, ha naponta Ikiszellőztetem a fejem... Alig hallottam, mit mond. Akkor .már csak egyetlen nevet dobolt a szívem, olyan hangosan, hogy szinte bel eremegett a dobhártyám, és elnyomott minden kívülről jövő hangot: — Klára. Klára. Klára * * * Három nap múlva Klárával új albérletbe költöztem, a Soroksári útra. Ott folytattuk az életünket, ahol két évvel és néhány hónappal ezelőtt abbahagytuk. A múltról nem volt sok toeszélnivalónik. Klára elvált a férjétől, és furcsa módon a férj kezdeményezésére. Csak később tudta meg, hogy odahaza felajánlották néki a tanács- titkár hivatalát, ha elválik a Pesten „strabancoló” ku- lák-kunvátói. A régi, boldog sörözések ideje azonban nem tért vissza soha többé. Zsóka és Reakczy Jóska időnként felugrottak hozzánk egv- egy pohár sörre, vagy borra, többnyire azonban akkor is veszekedtek. Zsóka állítólag számlálatlanul tartotta a szeretőket, míg szegény férjének más sem járt az eszében, minit a kis fodirászmühely, amely elérhetetlen vágyként lebegett előtte. Alighanem sóikat változtunk mi is. Hogy bennem miben állt ez a változás. aligha tudnám megmondani. Talán abban, hogy ritkán mosolyogtam, és lassan, fokozatosan elvesztettem érdeklődésemet a világ iránt. Ha nagy, fekete lefüggönyözött autók suhantak el mellettünk, amikor munkatársaimmal ha: Zafelé tartottunk, s ők hangos káromkodások 'közepette rázták utánuik az öklüket, fel sem emeltem a fejem. Mintha nem is e világon éltem volna. Klára is megcsendesedett, pedig valójában nem is volt soha hangos. A múltról és a búcsúzásunkról alig ejtettünk- néhány szót: miért is kellett volna kimagytarázkodnunlk, amikor szavak nélkül is értettük egymást. Reges-regen nem kellett már attól tartania, hogy derékba töröm miatta a pályámat. A Mélyépítő Vállalat segédmunkásának a karrierjét nincs az az erő, amely képes lenne kettétörni. Szerelmünk is lassúbb, érettebb és megfontoltabb lett. Tudtuk, hogy szükségünk van egymásra. Szerettük egymást csendes, mély és igaz szerelemmel. Az első napok bizonytalankodásai után testünk is egymásra talált. S megismertük a kapkodó és türelmetlen szereleim után a nyugodt, egymásnak mindent átadó, lassú szeretkezések izét. Tudtam, hogy ha van Isten, éppen nekem teremtette Klárát. S nem tudtam eléggé hálás lenni neki, hogy sikerült kétszer is rátalálnom. 1956 nyarától kezdve érezhetően megváltozott a politikai légkör. Az újságok tele voltak olyan cikkekkel, amelyek korábban aligha jelenhettek volna meg. Gyűlést gyűlés követett : tiltakozott az ifjúság, a munkásság, a rendőrség, a tűzoltóság; mint megvadult méhkas bozs- got-t az egész ország. /Emlékszem, talán ha két alkalommal vettem újságot szeptember folyamán. Egyszer éppen a Sztálin-hídon mentem keresztül, s lépe- getés ködben futottam át a lapot. S amikor ugyanazokat a neveket találtam a hasábokon, mint korábban, összegyűrtem és a vízbe hajítottam. Ml közöm van nekem ehhez az egészhez? (Folytatjuk.) Magyar—mongol kapcsolatok n rr ni rr 11 ■ ■ rrI ■■ I r Bővülő egyuttmukodes Hattyúhonosítás a Balatonon Cygnus — mesés madár
